Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-01-29 / 23. szám
2. oldal J^YlRSTIDÉK ,, rasa SZÄBOLcai HlRLftF (Trianon 20.) 1940 január hó 29Nagysikerűnek ígérkezik a postásbál Nagyban folynak az előkészületek a nyíregyházi postásbál sikere érdekében. Szombaton «ste derék postásaink rendezik, immár hagyományos báljukat a Korona Nagytermében. Hatalmas rendezői gárda szorgoskodik a bál sikere érdekében. A társadalom minden rétege nagy szeretettel támogatja a postásokat, hogy jótékonycéira rendezett táncmulatságuk, úgy erkölcsileg, mint anyagilag kitünően sikerüljön. Az előjelek is azt mutatják, hogy az idei postásbál kitünően fog sikerülni. Kél nagysikerű előadás hangzott el a Képszerű Fiiskela Tanfolyamon A Nyíregyházi Nípszerfl Főiskolai Tanfolyamnak csütörtökön illusztris fővárosi vendége volt. Vitéz Nágy Iván külügyi osztálytanácsos, aki a Magyarság helyzete a világban címen tartotta meg nagy érdeklődéssel vált előadását. A tanítóképző szinültig megtöltő közönség élvezettel hallgatta a széleslátókörü és nagy felkészültségű előadót, akinek elő adását Gallay Rezső kir. tanfelügyelő vezette be. Vitéz Nagy Iván hosszú évek kutatását annak a szolgálatába állította, hogy megállapíthassuk, milyen helyet foglalunk et a népek sorában. Az eredmény megnyugtató, mert nem vagyunk kicsik. Elegen vagyunk. Az öt világrészben, ha el. szórva is tizenhárommillió magyar él, tehát többen vagyunk, mint igen sok más nép és a nagyhatalmak után a megbecsülendő nyo'cadik he'yen állunk az európai nemzetek sorában. Előadása során — Nagy Iván dr, — történelem adataival bizonyította a magyarság szívósságát és é'ni akarását. Ha a török nem pusztított vo na bennünket, ma mi is negyvenmilliós nép lehelnénk. Ezután a statisztika számadataiból megtudtuk, hogy a föld minden részében élnek magyarok, ahol hosszú évtizedek távlatában is megmaadnak annak. Ennek bizonyítására igen érdekes és megkapó példákat hozott fel külföldjáró u’jának tapasztalataiból és élményeiből. A mindvégig érdekes előadást nagy tapssal fogadta a közönség és melegen ünnepelte az előadót. Dr. Koroapiy Király elfadlsa Nagy Iván előadása után 6 órakor dr. Korompay Károly igazgató főorvos Szabolcs népbetegségeiről tartotta meg érdekes előadását. Azt mondotta, hogy Szabolcs igazi nép betegsége szociális helyzetében rejlik. A vármegye szociális helyzete az oka annak, ha népbetegségről beszélünk Szabolcsban. Hogy mit jelent a szociá'is segitségtevés, arra példát is hozott. Elmondotta, h^gy a mostani hófuvásos időben egy szán állt meg a kórház kapujában. A szánt hat szegény ember húzta s egy társukat hozták be a kő házba, akin az utolsó órában sikerűit végrehajtani a műtétet. Ha nem lett volna meg aszoaiális tett, a betegen nem lehetett volna segiteii. Ha valamiről gondoskodni kel, akkor ez legyen a sorrendben az első: fel kell emelni szociális térven a lakosságot. Az „Érfolyó11 a Háztulajdonosok választmányában Ol év milva talajvlzemelkedésra szanlthatank az Érkertekiél ÍA Háztulajdonosak Egyesülete választmányában az egész várost érdeklő igen fontos tanácskozások között szerepelt az „Érfolyó“ meder- tisztításának kérdése is. Azt tapasztalják ugyanis az Érkertek területén álló házak tulajdonosad, hogy hovatovább mindinkább kezd pincéiknek talaja nedvesed- ni, majd nyirkosodni és ez mind erősebben jelentkezik. A választmányi ülésen az egyik tag azzal a véleményével kapcsolatban tette ezt szóvá, hogy valószínűleg eliszaposodik és szintjében emelkedik az „Érfolyó“ medre, amelyet tehát kit.isz- títtatni és legalább egy fél méterrel süllyeszteni kellene. Élénk eszmecsere kapcsán megbízást vállalt Oltványi Ödön v. tag, hogy a Nyirvízszabályozó Társulat igazgató-főmérnökével megbeszéli ezt a kérdést és erről a legutóbb tartott választmányi ülésen referált. Imre János társulati igazgató-főmérnök szerint a mezőgazdáknak nem érdeke, hogy a talajvíz alább szállíttassák, míg a házbirtokosoknak ez érdeke lenne. A két érdek ütközik. Felhívta a figyelmet Imre János arra a tapasztalatra, amely szerint a „föld árja“, a talajvízszint 30 évenként változik és ez Nyíregyházán, kb. öt év múlva következik be víz- szintemelkedési kulminációban. Ekkor könnyen ismétlődnek a 25 évvel ezelőtti esetek, amikor a talajnedvesség oly magasra emelkedett, hogy a pincékben minden úszni kezdett, a víz felszivárgott a 'falakba és a nem jó szigetelésű házak bizony össze ás omlottak, ha vályogfaluk alsó része elázott. Erre elég számos példa volt a háború ideje alatt. Ennek megelőzésére és a talajvízszintnek alacsonyabban tartására, a N yi nvízcsa t o rná n ak, az „Érfolvónak“ az a szakasza, amely a „Bródi hídtól“ a Tokaji-útig terjed, egy méterrel leszállítható lenne. Ez azonban nem a társulati, hanem tisztán a városi érdekeltség céljait szolgálná és így a társulat ezt a költséget nem viselheti. A folyómeder szintjének leszállítása azonban ifolyó-homokos talajban eszközlendő, amely talaj- anyag tudvalévőén ismét megtölti a medrek ha nem rögzítik. E célra a medernek kibetonozása válnék szükségessé, ami szintén csak a város költségén történhetnék. Ezeknek meggondolása kapcsán érdekes kép tárul elő. Igaz, hogy a háború alatt, a város mélyebben fekvő részein olyan magas volt a talajvízszín, hogy alig egy fél ásónyom- nyira már víz buggyant fel, a pincékben víz állott, a gyerekek a tek- nőkhen csónakáztak, a talajvíz a szigeteletlen falakban felszívódott és sok vályogház összedült, romhalmazzá vált. Az egyik nagy bérház pincéjében az 1911. évben még nyoma sem volt a talajvíznek és 1915— 16-ban már fel kellett tölteni a pincét, mert kb. félméteres víz lépett fel benne, pedig a város magasabb részén volt, de mély volt a pince. A végből, hogy ez az eset ne ismétlődjék és a lakosság megmentve legyen a fellépő talajvíz kellemetlenségétől, a Háztulajdonosok Egyesülete beadvánnyal fordul a városihoz az Érfolvó fenékszintjének egy méteres mélyítése,* 1 illetve kibetónozta- tása érdekében, hogy ez a munka a talajvíz „dagály“ előtt elvégeztessék. Hihető, hogv a képviselőtestület a kérdést közmegnyugvásra megoldja, annyival is inkább, mert csak és nem is túlnagy költség kérdése az egész és műszaki akadálya nincsen. Pisszer János A villamoson mindkét helyen nyitva kellene tartani az ajtókat A Bessenyei-fér és az Erdei kitérő I közötti téli forgalomban a Kisvas- j utak a villamosjáratokon csak az ; egyik ajtót hagyják nyitva, a másukat lezárják. Ennek az intézkedésnek az az oka, hogy a villamoson ilyenkor csak egy alkalmazott van. Ez a kalauz, a kocsivezető, meneit- jegyárusító. Ennek viszont valószínűleg az az oka, hogy télen nem minden járat kocsija telik meg eléggé. Mivel azonban télen is vannak olyan járatok, amelyeken több utas tartózkodik a kocsiban, így az általános intézkedés egyes esetben ellentétben van az alapelwel, amely létrehozta. Az egyajtós menet veszélyes és az utasak egy része mindig borzadva gondol egy esetleg bekövetkezhető szerencsétlenségre, .amikor a villamos közönsége egy kijárat felé rohanva, a nagy tumultusban egymásban tenne kárt. Az utasok félve az esetleges veszedelemtől, szóvátették az egyajtós járatokp veszélyét az iparfelügyelőségnél. Az ügy így megkezdte útját a hivatalos aktajárás ösvényein. A panaszt a.z iparfelügyelőség áttette a városhoz. A város kikérte a Kisvasutak üzem- vezetőségének véleményét, majd amikor ez a magyarázó,, felvilágosító és igazoló irat megérkezett, az ügyet döntés végett a kereskedelemügyi minisztériumba terjesztette fel. A kereskedelemügyi miniszter e tárgyban rendeletet intézett a városhoz, melyben utal „szakközegeinek“ jelentésére s ez a jelentés a közönség meglepetésére megállapítja, hogy „a panaszolt rendszer „csak“ oly járatoknál nyer alkalmazást, amelyek teljesen üresen vagy csekély számú utassal közlekednek. Oly járatoknál, T1NTENKULI A legideálisabb lülföfoll tartás, jé és olcsó! PRÓBÁLJA KI JÓBA E. töltötoll szaküzletében, — Bethlen n. 1. Telefon 77. ahol azt az „utassűrüség“ indokolttá teszi, az üzemvezetőség két közeget alkalmaz“. Egyszóval a „szakközeg“ szerint teljesen üres vagy csekély számú utas 'esetén van egy személy a kocsiban és csak ilyenkor van csupán az egyik ajtó nyitva. „Utasszerűség“ esetén már két ajtón történik a közlekedés. A „szakközegének tudomásul kellene venni, hogy a „teljesen üres“, illetve a „csekély számú utas“ esetei és az „utasszerűség“ esete között van az az eset, amikor a panaszosok féltik a közlekedés biztonságát. Ez az eset az, amikor sokan vannak a kocsiban, ha nem lehet szó „utas sűrűségről“, minit nyáron a majálisokról visszaérkező kocsikon. Már pedig csak egy alkalI mázott van, csak egy ajtó van nyitva, elég sok utas esetén is. Mi lett' volna a „szakközeg“ helyes tanácsa? Ha azt mondja: Ha legalább 10 utas van, köteles a Kisvasutak két embert alkalmazni s mindkét ajtót kinyitni. Mert lehet, hogy valóban „nincs olyan rendelkezés, amely közforgalmú járműveknél két kijárat fenntartását előírná“. Elég baj és elég szomorú, hogy nincs. Am ha nincs is, a kocsiban két kijáratot alkalmazzanak, mert jobb a veszedelmet megelőzni, mint későn okos rendelkezéseket hozni. A panaszosok tudomásul kell, hogy vegyék a kereskedelemügyi miniszter rendeletét, de továbbra is aggódva látják az eléggé telt kocsiban az egyik kijárat lezárását, mert ösztönszerüen érzik, hogy a dolog nincs rendjén. Mi pedig úgy latijuk, hogy aktaszerüen sincs kellően megnyugtató módon elintézve. Pontosan fii 9 árakor Kezdődik az Ev. Nüegjlet kuliorestja LAz Ev. Nőegylet kultúr est je február 2-án lesz a Korona nagytermében. Tekintettel arra, hogy kiváló fővárosi művész szerepel a ku!tűrés ten, az Ev. Nő-egylet ezen az úton is arra kéri a közönséget, hogy pontosan jelenjenek meg az esten, mert fél 9 órakor az előadást megkezdik s az egy-es műsorszámok alatt a terem ajtajiait feltétlenül zárva tartják. A kultürest jegyei lapunk kiadó- hivatalában már kiválthatók. Akik előjegyezték jegyeiket, vagy akik most váltják meg, jelentkezzenek lapunk kiadóhivatalában, mert az érdeklődés miatt már csak korlátozott mértékben lehet jegyet kapni. A jól bevált Budapest—Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák torzésMjBjye Wirtschafter ár win vaakareskedtskbaa, Nrlraiiktza. — Talefaa: 30. szán. Mindennemű vasáruk háztartási cikkek nagy raktára. Olcsó árak.
