Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)

1940-01-29 / 23. szám

(Trianon 20.) 1940 január hó 29. tm SZ& BÖLCS! "hirlAP 3. oldd Fibruár 1: UjSBcbevcnulás Február elseje az új magyar hon •védségib.en új one bevonul ás napja. — Évente kétszer kap a '.honvédség újoncokat. Október 1-én és fe.bruáj 1-én. Októberben általában azokhoz a fegyvernemekhez vonulnak be újoncok, amelyeknél a telet a mű­szerek melletti, kiképzésre fel lehel használni {pl. műszaki alakulatok, tüzérség), februárban pedig azok. amelyeknél az a cél, hogy az embe­rek a terepre való kivonulással azon­nal a harceljárásra legyenek kiké- pezhetők. Tehát elsősorban a gya­logság. (A honvédség számára az újoncbe­vonulás mindig megfeszített munka kezdetét jelenti. Ezer és ezer tanu­latlan, falusi embert kell rövid időn belül ,Thadra,fogható“-vá képezni, vagyis kiképezni a korszerű hadi­technika komplikált csodáinak ke­zelésére. Hogy mit jelent ez, meg­értjük, ha mindarra a sok fegyverre, tűzgépre, lőszerfajtára, robbanó­anyagra, harceszközre, műszerre, munkagépre és járműre gondolunk, amelyből egy korszerű hadsereg áll! Ha mindezt magunk előtt látjuk, elképzelhetjük, hogy milyen nehéz mesterség is a katonává képzés és hogy a kiképzőknek milyen sokirá­nyú tevékenységre és tudásra van szükségük, mig embereiket harera- képes, korszerű egységekbe foglal­hatják össze! A korszerű hadviselési eszközök korszerű kiképzést követelnek. A mai ujonckiképzés, már nem a bé­kevilág „jobbra át, balra át“-jából áll és a harckiképzés nem a „szu­ronyt szegezz“-.ből. A harcnak az a módja, amelynél zárt sorokban ve­zetett tömegek rohantak egymásnak — a múlté. A gyorstüzelő fegyverek megbontották a zárttömegü roha­mokat. A korszerű harcban az egyes ember jóformán saját magára van utalva. önállóan küzdő egyeddé vált, akinek éppen a legnagyobb ve­szélyben, az ellenséghez legköze­lebb, kell minden szorosabb vezetés nélkül gondolkodnia és cselekednie. A tömegharcászatnak, a vezető után sodródásnak, az állandó szoros kö­nyökérintkezésnek ma már nincs meg a lehetősége. A mai harcban te­hát nem elég, ha valaki csak katona. Többnek kell lennie. Harcosnak, akinek cselekedeteit sokszor csak a közös szellemi felfogás, alap hoz­hatja a többiek harcténykedésével összhangba. Ezt a közös szellemi alapot kell a kiképzésnek megadnia. A korszerű harceljárás mellett tehát nem lehet töm eg kikép zést folytatni. A kikép­zőnek minden emberrel egyénen­ként kell foglalkoznia. Ezt nemcsak az új harceijárás követeli meg, ha­nem a sok új harceszköz is. .Mindenkit minden harceszköz ke­zelésében nem lehet kiképezni. Be | kell érni azzal, hogy az emberei I csak egy-két harceszköz a lka Ima zá ! sát értsék. Az újoncok tehát pá; hetes általános jellegű „alapkikép zé9“ után, hajlamuknak és képessé­geiknek megfelelő „szakkiképzést1 kapnak. A kiválasztás korszerűer pszichotechnikai (képesség) vizsgá latok alapján történik. A szakosítás elsősorban a fegy­vernemtől függ. Más kiképzést kap a gyalogos, mint a tüzér és mást & repülő, mint a páncélos. Függ azon ban a beosztástól is. Más a kikép­zés azoknál, akik géppuskát, löve- get, rádiót, optikai műszereket ke­zelnek, mint azokkal, akik gépkocsi- vezetés, lovak ellátása vagy egyéb más a feladata. Az újonckiképzés súlya a harcki­képzésen van. Van azonban a ki­képzőknek egy másik nagy feladata is. Az erkölcsi nevelés. Jellem és emelkedett erkölcs nélkül ugyanis nincs harcos szellem és nincs önfel­áldozó készség. A hadseregnek eb­ből kifolyólag alapvető fontosságú érdeke, hogy a nemzet fiai a katona­sor alatt hazaszerető, vitéz és önfel­áldozásra kész férfiakká váljanak. Hogy egy hadsereg háborúban hogyan állja meg a helyét, az nem­csak a számbeli fölénytől, a jobb fegyverzettől és a nagyobb anyagi felkészültségtől függ, hanem első­sorban a kiképzéstől és az egyes ember katona-erkölcsi értékétől. Or­szág-világ előtt ismertté vált bizo­nyíték erre a most folyó finn-orosz háború. Az újonckiképzés oélja tehát, — amint látjuk — kettős. Az egyik cél az, hogy a bevonult újoncokat a rájuk bízott harceszközök kezelé­sére és az ellenség leküzdésére leg­alkalmasabb harceljárásra megtanít­suk, a másik pedig az, hogy a neve­lés révén minden egyes bevonult 1 honvéd oly szilárd erkölcsi alaphoz jusson, hogy rá válságos pillanatok­ban is számítani lehessen. A katona-erkölcsökre nevelésnek nemcsak a hadviselés, hanem a nem­zet élete és fennmaradása szempont­jából is felbecsülhetetlen az értéke. Hiszen a ma háborúja már nemcsak a harctereken folyik, hanem a hát­országban is. A hadviselésben ma már mindenki egyénileg is érintve van. A repülők bomba- és gáztáma­dása, az ellenség lelkeket mételyező alattomos propagandája és a haza érdekében hozott áldozatok szüksé­gessége katonából és polgárból, fér­fiből és nőből, fiatalból és öregből egyaránt szenvedő, harcoló felet, ka­tonát csinált. A nemzetnek pedig szüksége van ezekre a katonákra is. Szüksége van arra, hogy a hátország lakója époly szilárd becsületérzés­sel, kötelességtudással, önzetlenség­gel dolgozzon, mint a harctér kato­nája. A világháború megmutatta, hogy a háborút nemcsak a harcté­ren, lm nem a hátországban is el le­het veszíteni, ha a nemzetben nincs meg a kellő erkölcsi alap. ™«D Uránia Filmszínház SlS Január 30 31. Budapestéi egyidőben! Kedd szerda Szerelmi számtan IM—■m in ii—■■iiiiiihiii ni ni ni ini iff műi i 'Hí i in iiiTiiTHMMggMw™ Egy matematika professzor találkozási a film rejtelmeivel Előadások mindkét napon 5 7 és 9 órai kezdettel Ma, hétfőn utolsó nap: A NÉGY TOLL meghűlés és fájdalmak ellen gyors és kitűnő hatású szer a régbevált ASPIRIN Tabletta A korszerű háború a népek hábo­rúja, mely egész erőkifejtést követel é9 nem bír el hazaíiatlanokat, kö­zömbösöket, vagy -dologtalanokat.— Nem bír el olyan mentalitást, amely azalatt, míg a többiek lemondanak, áldoznak és véreznek, csak dologta­lanul, jól akarjon élni. A katonai nevelés ez ellen küzd', mert a legtisztább férfierényekre, az mmwmmmh ———— önzetlen nemzeti célokért való ön­feláldozásra tanítja meg a honpolgá­rokat. Ebben rejlik óriási nemzet­nevelő jelentősége. Ennek tudatában kísérjük tehát badbavonuló újon­cainkat szeretettel és örömmel a kaszárnyák felé, mert ők a nemzet legnagyobb, legférfiasabb, legszen­tebb iskolájába kerülnek: a hadse­regbe! Magyar erii, magyar szépség ragyogd lényében, aagyslker koronázta az Idei évad legszebb tiocostldt a Vitézi Bálát Mint bonyolult óraműben a kere- ■ kék rubin tengelyei, ma a magyar élet organizmusában a katonai, a heroikus szellem a gerince minden életmegnyilvánulásnak, ennek a szel­lemnek erősítése a feladata minden igaz magyar és keresztény célkitű­zésnek, nevelésnek, irodalomnak, tá r.s ada 1 omel m é l éti rendszernek. A hősi lelkűiét kialakításában pedig egyetlen egy intézményünk sem munkálkodott kezdettől olyan aktív erővel, mint a Magyarország .vitéz és bölcs kormányzójának sorslátásá­val éLetrcbívott Vitézi Szék. Ennek az intézménynek belső nagy esz­méje sugározta először a magyar életbe a ma már általános irányító­nak elfogadott igazságokat, azt, hogy a magyarság fennmaradása, virágzá­sa, idunavölgyi vezérkedése csak egy feltétel mellett valósítható meg, ha a magyarrá válás az erkölcsi beállí­tottság síkjában indul meg és min­den éietmegnyiLvánulásunkat a ma­gyar faji szolidaritás parancsa irá­nyítja. A kezdetben tapogatózva ha­ladó magyar életben ez az intéz­mény adta a tengerek fároszának fényjelzéseit. Ezért gondol ma meg­hatódott hálával minden magyar a Vitézi Szék megalapozódra és egész szervezetére, ezért támogat ma min­den magyar erő olyan megmozdulá­sokat, amelyekben a Vitézi Szék in- trazigens magyar és biztos kézzel megjelölt keresztény elvei jutnak győzelemre. Ez a támogatás a kato­nai szellem erősödésével, a nemzeti, népi keresztény életszemlélet döntő előretörésével meghatványozódott. A Vitézi Szék összejövetelein társa­dalmi alkalmain való részvétel vallo­mástétel volt kezdettől az új magyar életprogram mellett. A Vitézi Szék báljai lassanként a társadalmi ese­mények legnívósabb és legmagya- rahb, legszínesebb és sikeresebb to- borző alkalmaivá nemesedtek. Ma- gyár ornamentika a bálteremben is, a csoportok magyarruihás tablója, aa ősi magyar életformák tündöklő pikturájának felelevenítése, a ma­gyar feltámadásért való sóvárgás érzésvilágának: tudatos megszólalta­tása és aktív céltudatossággal való fokozása sokkal több jelentőségűvé tették ezeket a társadalmi megmoz­dulásokat, mint amilyenek a leg­előkelőbb báli alkalmak is voltak és a Vitézi Széket egyik legerősebb nemzetnevelői tényezővé avatták. Ezek a gondolatok keltek ujjongó örömmel életre bennünk, amikor szombaton este a Vitézi Szék idei bálján megjelentünk. Tudtuk, hogy szent reménységünkben és törhetet­len hitünkben most is megerősít ez a társadalmi manifesztáció. A yitéz Hunlfalvy Artúr székkapitány veze­tésével fáradozó rendezői kar az idei vitézi bál alkalmával is igazol* bennünket. A Korona fenyőfüzér* rel bevont lépes őzet ének karfáján piros-fehér-zöld .villanykörték égtek, a bejáratnál és a lépcsőfordulókon rohamsisakos katonák díszőrsége merevedett vigyázzba az érkezők fo­gadásakor. A nagyterem a magyar színek és érzések ódáját szólaltatta meg. Délszaki növények, pálmák, babérok, ciprusok és narancslombok zöldje, magyaros motívumé szőnye­gek ragyogó síkjai, címerek, zászlók fogadtak. Szemben a magyar címer színes képe tündökölt, fölötte a vá­Hungária Filmszínház TeleloBHáBi: 501 Január 30 31. Budapesttel egyidőben 1 Kcdd-ucrdl A nőtlen férj Főszereplők: Magda Schneider, Albert Matterstock, Herti Kirchner, Emit Waldolw, Hermann Speelmans, Ju’ia Sérda, Hubert Hühner, Pani Dahlke. Előadások mindkét napon 5 7 és 9 órai kezdettel Ma. hétfőn utolsó nap: A NÉGY TOLL _________________

Next

/
Thumbnails
Contents