Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-18 / 160. szám

(Trianon 20.) 1939 július hó 2 1. Bocsássa fii az OKH az flhligibil Nyíregy­háza városát Szabolcs vármegye törvényhatósá­gii kisgyűlése Nyíregyháza képviselő testületének több végihatározatát tárgyalta és hagyta jóvá. Foglalko­zott a kisgyűlés a Havas István te­nyészállatkölcsönének rendezése tár­gyában hozott határozatta! is. Ha­vas István, aki az OKH-tól kölcsönt kapott tenyészállat beszerzésére és ezit a kölcsönt Nyíregyháza város jótállása mellett vette fel, később, a gazdasági viszonyok romlása idején, fizetésképtelen lett. A város min­denképpen. igyekezett a kellemetlen obligóból menekülni de végre is .meg kellett fizetnie a kölcsön fennmara­dó részét. A kisgyűlés e tárggyal kapcsolat­ban. foglalkozott az alispánnak a vá­rosihoz intézett ama figyelmezteté­sével, hogy igyekezzék a még fenn­álló tartozások eseteiben az OKH­tól kieszközölni a jótállás alól való felszabadítást, ha erre az OKH-nak más garanciák fennforgása követ­keztében amúgy sincs szüksége. A kérdéshez Kovách Elek dr. szólt 'hozzá, majd Borbély Sándor dr. al­ispán informálta a kisgyűlést, mely az alispáni javaslatot fogadta el. Próbaadásokat rendeznek a vidéki szállodákban Az Országcs Idegenforgalmi Hi­vatal, hogy a magyar vendéglátó ipar színvonalát az egyre emelkedő ide­genforgalom érdekeinek megfelelően biztosítsa, előterjesztést tett a ke­reskedelemügyi miniszternek, hogy küld jón ki repülőbizottságokat a vi déki üdülőhelyek és ssáliodák ellen­őrzésére. A miniszter az előierjesz téshez hozzájárult és máris folyik a rep&lőbizottságok megszervezése. A bizottság tagjai elsősorban „pró­baalvás"-sal figyelik meg a szállo­dákat. A tulajdonos vagy bérlő nem tudja majd, mikor adja ki a szobát egy-egy ilyen inkognitóban érkező „próbaalvó"'nak. A bizottsági tag nem fedi fel utazásának célját. Szo­bát bérel, lefskszik és közben fi­gyeli az alvás lehetőségét, a higié­niát, a tisztaságot, kényelmet, a ki­szolgálás nivóját, főként p?dig az árakat. A bizottsági tagok a kör­alvás u!áa részletes jelentést tesz­nek az Országos Ellenőrző Hivatal­nak, amely szükség esetén megteszi az intézkedéseket a tapasztalt hiá­nyok kiküszöbölése érdekében SZ J^ÍRtriDÉK ABOLCJS! HU) M1RLAF 5 . üi d*s Kinyomoztaarendőrség a névtelen levelek titokzatos Leóját fiz ervetek togjáfe sldönteai, hagy beszánltkaté e Geldmann Miklis fagtechal^as - kizéletl férfialak névtelen régelnazója Az utóbbi években igen gyakran foglalkoztatta a nyíregyházi rendőr­séget egy titokzatos névtelen levél­író, aki nem átallott a a kabinetirodá­tól kezdve a minisztériumokon át a legszentebb családi hajlékokba is el­juttatni gonosz és söitét rágalmait, amelyek sokszor olyan vádaskodása­ikat tartalmaztak, amelyek valóság esetem a megrágalma.zottat effvszer és mindenkorra kiparancsolta volna a közélet színteréről. lA névtelen levelek titokzatos Leója olyan körmönfont ravaszság­gal űzte veszedelmes játékát, hogy a bűnügyi hatóságok legkiválóbb detektív'jei is tehetetlenül állottak vele szemben. Négy év óta se szeri, se száma azoknak a névtelen leve­leknek, amelyekről csak annyit si­került kideríteni, hogy egy és ugyan­azon kéztől származtak, de hogy mi­lyen céllal mártotta a levélíró a tol­lát a gyűlölködés mérgébe, senki sem tudta és tudhatta, mert egyszer előkelő közéleti férfi, másszor egy­házi személy, néha meg egyszerű, jelentéktelen kis emberek ellen író­dott a levél. A legjobb detektív, a .véletlen azonban lerántotta a leplet az em­beri elvetemcdetitség lelketlen és szánalmas figurájáról. A mu't he­tekben Goldmann Miki09 33 éves nyíregyházi fogtechnikus terjedel­mes beadványban panaszt tett a rendőrségen, hogy Eötvös-utcai lakásán élete állan­dó veszélyben forog, mert egy titokzatos valaki éjszakánként mustárgázt enged szobájába az ajtók és ablakok hasítékain át. 'Elpanaszolta, hogy üldözői hipnoti­kus úton is igyekeztek megrontani. •Egy ideig csak tűrte ezeket, de most már érzi, hogy le keld győznie a rossz szellemeket, ehhez kéri a rendőrség segítségét. A rendőrségen kétkedve fogadták a fantasztikus feljelentést, melyet az első órákban úgy kezeltek, mint egy beteg ember rémlátásait. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor az írását — amit igen ismerősnek találtak a detektívek — összehason­lították a bűnjelként őrzött vádas­kodó névtelen levelekkel és azt tel­jesen azonosnak találták. Nem kel­lett hozziá írásszakértő, nem kellett hozzá grafológus, sőt pszihológus sem, hogy megállapítsák: a névtelen levelek titokzatos Leója nem lehet más, mint Goldmamn Miklós. A detektívek felkeresték Gold­mannt a lakásán, hogy a panasza ügyében kihallgassák. Közben a névtelen levelekre terelték a szót. Goldnnann minden kertelés és kön­törfalazás nélkül beismerte, hogy a névtelen leveleknek ő a szerzője és írója. Már eddig több mi.nt tíz név­telen levél elküldését ismerte be. Goldmann ellen a nyomozást le­ifolytatták, de egyelőre ügye még nem került át az ügyészségre, mert orvosi vizsgálat fogja megállapítani, hogy nem-e egy bomlott agyú em­ber. beszámíthatatlan tettéről van szó, amiért nem vonható felelősségre. r Hajduszoboszlé híres Hajduvize Az ungvári Drugetb-gimnázium öreg diákjai előtt Ortatay Tivadar Ismertette Uagvár tSrtéaetét Ungvár ott érdekes diáktalálkozó volt. A Drugeth-gimnázium diákjai jöttek össze. Az öreg diákok előtt Oritütay Tivadar, Ungvár város számvevőségi főnöke érdekes elő­adást tartott a város fejlődésének korszakairól. Ort-utay a következő­ket mondotta: — Engedjék meg nekem, hogy mint az ungvári gimnázium egyik öregedő diákja és c város egyik ve­zető tisztviselője, szóljak hozzátok néhány szót. — Nekünk, akik itt élünk már hosszú évek óta, talán fel sem tűnik miimdaz, ami Ungvárt az egykori kis provinciális városból kiemelte. D'e mindazok, akik a Drugeth-gimná­zium régi failai közül kerültek az éle't rothanó árjába és most mint lá­togatók járnak közöttünk, bizonyára csodálkozva néznek körül. 'Keresik a Füzest, a Régiót, a termő bulgár kertészetet és a sok lakatlan és ak­kor még parlagon heverő játszótere­ket. Azoknak a helyén, ma palota­sorok büszkélkednek, amelyek a régi kis viskókhoz képest valóságos felhőkaroolószámba mennek. Ez a rohamos fejlődés akkor kez­dődött, amikor Munkáccsal szemben Ungvár lett Kárpátalja fővárosa. A csehek nagy építkezésbe fogtak. — Nem is annyira a.zért, hogy Ungvári széppé tegyék, hanem inkább azért, hogy bizalmait keltsenk a polgárság­ban. Az volta meggyőződésük, hogy a hatalmas építkezés beleszuggerálja az emberekbe azt a tudatot, hogy örökké itt maradnak. Másrészről pedig csökkenteni akarták a csehor­szági munkanélküliséget. Minden kész anyagot onnan hoztak a szak­és többi munkásokkal együtt. Az állami beruházásokkal lépést kellett tartani magának a városnak is. Sorra épültek a városi intézmé­nyek. A közvágóhíd, a modern han­gos mozgóképszínház, a közkönyv­tár, nagy olvasóteremmel, a vízveze­ték, az iparos- és tanonciskola, az új híd, a strandfürdő, egy pár bérház letében. X©l®*©ü 11. ss. Uránia Filmszínház Julius 17-18. Uj megjelenésben Ida regénye A magyar íimgyártáá gyöngyszeme. — A főszerepekben : Agay Irén, Jávor Pál, Ttiraylda, Rajnay Gombaszőgi Ella, Mály Gerö Előadások mindkét napon 5, 7 és 9 órai kezdettel mind azt bizonyítják, hogy a város poilgá rságán ak teíh erb í rókép e ssé ge erősen igénybe volt véve. S itt le kell emelnünk a kalapot az ungvári polgárok előtt, akiknek adómorálja példaképül szolgálhat más városok számára. Minden áldozatot meghoz­tak azért, hogy Ungvár szép és mo­dern legyen. A mi szeretett diákvárosunk, melynek falai között összejöttünk, három fejlődési 'fázison esett keresz­tül. ,A fordulópontot az 1301-ik esz­tendő jelentette. Ekkor szűntek meg a vár urai lenini az Anpádházi kirá­lyok. Valamivel később, 1312-ben Anjou Róbert Károly elajándékozta az ungvári várat a hozzátartozó bir­tokkal együtt Drugeüh Fülöp gróf­nak. A Druget/hck idejében az ung­vári várból nőtt ki a későbbi Ung­vár. Fontosabb évszámok a város történetében: 1557, 1631, 1684, 1690 és 1691. A felsorolt évekből előke­rült okmányok arról tanúskodnak, hogyan lettek a vár körüli jobbá­gyok teljes gazdák és hogyan emel­kedett fokozatosan: a lakosok szá­ma. 1691-ben átszállt Drugeth Bálin grólf vagyona a fiskusra. Ekkor alig volt a városnak 10 utcája, melyek közül a régi Vár-utca (mai Káipta­lan-utca) volt a leghosszabb. Később nagy Bercsényi Miklós ősi fészkévé vált az ungvári vár és mint kuruc város, résztvett a Rákóczi-íéle sza­badságharcban. A szabadságharc leverése után, 17111-től kezdődik a második fázis, amikor is az erdőkinestár lett az úr felette. Az 1767-ből származó okmá­nyok szerint ekkor alig volt a város­nak 1500 lakosa. A várnak a munká­csi gör. kat. püspökség javára tör­tént ajándékozás folytán Ungvár lett a gör. katolikusság központja a gyorsan, épülő Iskolák és internátu­sok révén. Sokat lendített a város .fejlődésén később a vasútvonal meg­építése, melynek révén élénk keres­kedelmi kapcsolat fejlődött- ki Galí­ciával. A kincstári hübéruralom alól Csépi és i mázsakönyvek Terménysz llitásí perforált tömbök — kaphatók JJ" ^^ jj ^ pa p* r * r^ sxe r üzletében Nyír­egyháza, Bethlen utca 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents