Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-18 / 136. szám

6. oldal LCSi KLRIAP (Trianon 20.) 1939 június hó 18. A volt Eisner-féle hölgyfodrászat MBmui a régi vezetés mellett, fővárosi munkaerővel á l" ová b h b ö r,' gyk<>^ g _ Viz és vasondolálás — Dauer — Hajfestés — TÜT » t O ' ' Az ige.i tisztelt iiölgy közönség szives pártfogását kéri " ClSZÍiaUSZ IxOZSí A pusztító jégverés nyomában... PazeaybaB és körayékén 100 százaiékes a kár. Sürgős segítséget Tegnap már beszámoltunk arról a mindennél vadabb és kegyetlen jégverésről, amely a csütörtökről péntekre virradó éjszaka pusztító számumként seperte végig a> szabol­csi rónák egy részét. Az elemek fé­lelmetes tombolása alig húsz percig tartott, de ez a kevés idő is elég volt ahhoz, hogy útját szánalmas pusz­tulás jelezze. Oros, Pazony, Keme­cse, Kótaj sok ezer hold termőföld­je egyszerre temetővé .vált, mert mérhetetlen és felbecsülhetetlen az a kár, amit a kísérteties éj­szakai pusztítás végzett. Éjjel fél 11-kor és két órakor pász­tázta végig a pusztító jégeső a mint­egy négyezer hold dúsan termő föl­det, hogy az elemek pusztító erejé­vel learassa a bőségesnek ígérkező életet és pusztulásba döntse sok száz szabolcsi gazda vagyonkáját, akik a szó szoros értelmében kenyér nélkül maradtak éppen azokban az órákban, amikor már feléjük nyúj­totta az Or dús kincsekkel telira­kott áldó kezét. Iz Ut adta, az Ur elvette... A jégverés nyomán Pazonyban jártunk' A bánat falujában... Amer­re megyünk, kisírt szemű emberek­kel találkozunk. Mint néma karaván indult meg a falu a mezők felé és sí­rás, panasz, jajszó mindenfelé. Aki a pusztulás nyomát nem látta, az el sem tudja képzelni annak rettenetes kártevését. Minden értéktelenné, semmivé vált, a hatalmas búzakalászok összetör­ve, ledülve fekszenek végeláthatat­lan ravatalukon. A tengerit szinte ízekre szaggatta a tojásnagyságú jégtömeg és valósággal „agnoszkál­ni kell, hogy az egyes táblákon mi pusztult el, mi semmisült meg. A dohány, a burgonya, a mák, a vete­mény minden csak a múlté. Dr. Nánássy Imre országgyűlési képviselő földjén járunk. A képvi­selő úr nincs is idehaza, törvényho­zói kötelessége Budapestre szólítot­ta. ö talán még nem is tudja ezek­ben az órákabn, hogy mindene el­pusztult. Aratásra már sor sem ke­rül — mondja az intéző. A kár az egész környéken száz százalékos, annyi sem marad a szerencsétlen, sorsüldözött gaz­dáknak, ami saját kenyérszük­ségletüket fedezze. A burgonya talán még magához tér, de akkor is legfeljebb az átlag­termés negyven százalékára lehet számítani. Amerre megyünk, amerre látunk, mindenütt a jégverés elképzelhetet­len pusztításának a nyomai. A fák meg tépett csonkok. A gyümölcs szinte az utolsó, szemig leverve, a földön hatalmas csomókban fekszik az alma, a körte, a szilva. A cse­resznyefa lekoppasztva, mintha mil­lió és millió féreg lakmározott vol­na rajta. Az országszerte híres Lipthai­féle szőlőben is leszüretelt a pusztítás. Bezdek Lajos intéző kétségbeeset­ten idézi fel a kísérteties éjszaka borzalmas emlékét. 35 esztendeje nem volt hasonló kár ezen a vidéken. Jég akadt néha-néha, de annak kár­tevése számba sem jöhetett a mos­tani pusztítás mellett. Miskolezi István hatvan holdas gazdaságához érünk. A fiatal gazdál­kodó áldozatos készséggel igyeke­zett művelni földjét. Különböző mű­trágyával kezelt földjén rekordter­mésre volt kilátás és most minden­minden elpusztult. A kalászok sze­me kiverve, a mák lefejezve, a ten­geri megsemmisülve. A föld szélén elhúzódó árkok­ban még másnap délután 5 óra­kor is tele vannak jéggel és a mogyorónagyságúra leolvadt jégmilliókat vakítóan veri vissza a .napsugár. A szomszédos gazdák, Boros András, Blau Antal, Márton Antal, Stekker László összegyülekezve, el­fogódott hangon tanácskoznak, mi lesz velük? Mindegyiküknek nagy családja van és most a legnagyobb kétség között néznek a reménytelen jövő felé. — Ha nem jön gyors ' segítség, éhen pusztulunk, — mondja az egyik. — .Ebbe bele kell őrülni! — mondja a másik. — Holnap akar­tam az árpát aratni, — sopánkodik egy öreg gazda és ki tudná felsorol­ni azt a sok zokszót, ami ezeknek a keménykötésű magyaroknak tor­kát szorítja. Vetőmag, kenyér, adó — ez a három fontos kérdés tódul a szerencsétlenség első óráiban elő­térbe A hatóságokon a sor, hogy se­gítsenek az önhibájukon kívül kol­dúsibotra jutott embereken. Sürgő­sen segíteni kell rajtuk, nehogy a nyomor az elkeseredés örvényéhe sodorja őket. mammmmmmmmmam^mmm fiz „Erzsébet" forró si­lerl premierje a Városi Színházban Ünnepi estje volt tegnap a nyír­egyházi színtháznak. Az utóbbi évek legszebb s izzó hazafiságtól áthatott színdarabját, az „Erzsébet"-et mu­tatta be a Sebestyén-színtársulat. Szilágyi László írta a darabot. A kitűnő író legszebb alkotása a.z Er­zsébet. Nem is színdarab, egy gyö­nyörű magyar álom ez, a legszebb magyar legenda a mi nagy király­nénkról, Erzsébetről. Meghatva, könnyes szemekkel hallgattuk a da­rabot s élveztük a színjátszás, a ren­dezés, a kiállítás tökéletes alkotá­sát. A tegnapi forró sikerű premier- . esti hangulatában bizton állítjuk, 'hogy ezt a művészi produkciót, ezen a mi kis torz színpadunkon Sebes­tyén Mihály színigazgatón kívül senki Magyarországon megcsinálni nem tudja. Ehhez kellett a Sebes­tyén fanatizmusa, a színház iránti rajongása s az a hallatlan nagy al­kotási vágy, amely betölti a Sebes­tyén színigazgató lelkét, amikor elő­adásról van szó. Búcsúé vében aján­dékozta ezt a gyönyörű premier­Itt a nyár Fürdőruhákban, fürdőcikkek­ben, sapkákban cipőkben ÓRIÁSI VÁLASZTÉK UNGAR Divathazban Shortok, strandköpenyek ízléses kivitelben. I estét a nyíregyházi közönségnek Sikerdús színiévadok után, ez a szép est örök emlék marad a nyír­egyházi közönség lelkében s ha vá r ősünktől meg is válik Sebestyén reméljük, a színjátszást nem hagyja el, mert a színpad az ő igazi élete, amely nélkül talán élni sem tudna. A darab szereplőiről is csak jót írhatunk. Erzsébet alakítója Majláth Mária, nem külső eszközökkel, toa­lett-hatásokkal akart sikert érni, ha­nem a szív jogán. Minden szava lé­lekből jön, bársonyos meleg organu­ma, őszinte szép beszéde megfogta a nézőközönséget. Kitűnő színésznő ez a Majláth. Latkóczy Ida megsze­mélyesítője Csillér Ilona, kedves, szimpatikus. Madarász eddigi jóhí­rót öregbítette a tegnap esti szerep­lésével. Szépen beszélő, remek szí­nész, aki jól énekel is. Sajnos, nincs elég helyünk ahhoz,, hogy a szerep­lőkkel külön-külön .is foglalkozhas­sunk, egytől egyig kitűnően megáll­tak a helyüket. Remek volt Hotti Éva, Rajz Jancsi, iBékéssy Magda, Kondrátfh Ilona, Kemény László s a teljes művészi ensambJé. Külön fejezetet érdemel a pazar kiállítás. Sebestyénnek, hiába, szív­ügye a színház. Ez a színpadi kiállí­tás nagy anyagi megterhelést jelent. Mindhárom felvonás fináléja a leg­szebb festményekre emlékezteti a nézőt. Nem volna teljes beszámo­lónk, ha meg nem emlékeznénk Tö­rök Emil karmesterről, ki a zenekart fővárosi előadások nívójára emelte és a hatásos énekszámokat művészi zenei aláfestéssel kísérte. A gyönyö­rű premiert zsúfolt ház tapsolta. Női divat retikülök, pénztárcák, kesztyűk, bőröndök és aktatáskák nagy választékban és legol­csóbban Szokolay bőrdíszmű szaküzletében, Bethlen u'ca 2. sz (R m knt. bérpalota) — Megjelent Bernstein Béla dr. szabadságharci könyvének második kiadása. Bernstein Béla dr. főrabbi 1898-ban, a szabadságharc 50. év.es fordulóján bocsátotta közre „A negyvennyolcas szabadságharc és a zsidók" c. könyvét, amelyhez akkor Jókai Mór írt előszót. Most számos új adattal kibővítve, megjelent a könyv második kiadása is. Eljegyzési értesítések, esküvői meghívók a legszebb kivitelben és előnyös áron készülnek CROSZ KÁROLY nyomdaüzemében Nyír­egyháza, Bercsényi-u. 3. Telefon: 577. Borsmenthát a legmagasabb napiáron VáSárOl Gabonakereskedelmi rt. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 7 szám. — Telefon: 2 21 szám. ELŐLEGET FOLYÓSÍT — Minőségi és mennyiség:} átvételt NYÍREGYHÁZÁN ESZKÖZÖL!

Next

/
Thumbnails
Contents