Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-24 / 141. szám

2 oldal Ktsumam SZ J^/YÍRVIDÉK ABOLCSI HIFI HIRLAP (Trianon 20.) 1939 jtknius hó 24. Mit ml a Msleeralágial Intézet jelentése az iiiasdé esftzésekrfil Az ország több helyéről napok óta egymásután érkeznek jelentések a szeszélyes júniusi időjárásról, katasztrofális felhőszakadásról, jégverésről, villámcsapásokról. Különösen nagy kárt tett a jégverés Szabolcsban és nap .mint naip 'hatal­mas felhőszakadás zúdul ránk. A szeszélyes és súlyos károkat olkozó júniusi időjárásról a Meteo­rológiai Intézet a következő össze­foglaló jelentést adta ki: — A néphit nem alaptalanul hisz a Medárd-napihoz fűződő időválto­zásban, mert a tudomány is azt bi­zonyítja, hogv június elején, Medárd napja körül időjárási változásnak kell bekövetkeznie. Az idén az a népi jóslat vált be, hogy „ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esti fog". .z Most a nyári monszun csapásait kell elszenvednünk. Az időjárási helyzet ugyanis az, hogy nyugati széljárás vált uralko­dóvá, ez pedig a szárazföld ifelé hozza a hidegebb óceáni levegőt. A szárazföld már felmelegedett és fö­lötte nyári hőségü levegő vo'lt. Az óceáni hideg levegő aláfurakodik a melegnek, felnyomja és ez okozza a szeszélyes zivatarokat és a jégveré­seket. A magyar mezőgazdaság az idén a kedvező időjárási adottsá­gok következtében szerencsére elke­rülte a tavasza fagyokat, ezek he­lyett most az ország területén sze­szélyesen pusztító lecsapódások kár­tevéseit kell elviselni. Ez a szeszélyes és kárt okozó idő tehát nem abnormis, hanem termé­szetes. A június elejére várható idő­járási változást — azt, hogy a déli szelet uralkodó nyugati széljárás váltja fel — nem éppen pont Me­dárd-napjától kell számítani, hanem a környező napoktól. Az idén nem pontosan Medárd-napján, tehát jú­nius 8-án, hanem két nappal később, 10-én köszöntött be a „Medárdot követő negyven napos esőzés" és azóta is állandóan tart. Annyira szeszélyes, hogy míg az egyik községben olyan rengeteg mennyiségű eső esik, hogy árvíz önti el a falut, addig a szomszé­dos községben — egy szem esőt sem kapnak. f\ Füredi zeneiskola évzáró hangversenye Nagyszámú közönség hallgatta .vé­gig a Korona nagytermében azt a munkaeredményt, amelyet a kiváló Füredi áll. eng. zeneiskola növendé­kei mutattak be. A gonddal össze­állított műsorból meglátszott az a nívó, amelyre a Füredi-házaspár szakavatott zenepedagógiával fel­emelte az évtizedek óta működő in­tézetet. A növendékek preciz, öntu­datos játéka gondos előkészítő munka eredménye. Mindannyian kí­vülről játszották darabjaikat és bi­zony volt egynéhány szereplő, aki­nek technikája, lélekből fakadó szí­nes előadásán .már átcsil'lámlott az eljövendő művész zsenialitása. A legfiatalabb gárda: Glück József, Römer Károly, Fistíhibein Imre, Pol­gár Tamás nagyon ügyes összjáté­kot .mutattak be vonósnégyesükben. A legutóbbi — Polgár Taimás — kü­lön gordonkaszámmal is szerepelt. A hegedűsök közül különösen ki kell emelnünk Schádhter Andrást, Szombathy Juditot, akiknek játéka egész akadémiai nívón áll. Nagyon tehetségesek Fried Márta és Fried Noémi. Földes István és Kovács Edit számait is lelkesen megtapsolta a közönség. A zongoristák között első helyen kell említenünk Faragó Györgyöt, aki Liszt II. Rapszódiáját olyan bravúros készséggel, mély át­érzéssel adta elő, hogy egészen ma­gával ragadta a közönséget, amely forró tapsviharral köszönte meg a műélvezetet. Fried Vera könnyedén birkózott m,eg a nehéz Liszt-darab­bal és szép előadása meg is érde­melte a meleg elismerést. Kovács Ilonka bájos játéka is megérdemelt, sok tapsot aratott. A zeneiskolai zenekar évről évre szebb és tökéletesebb. A szép együt­tesen meglátszik Füredi Henrik gon­dos és fáradságos munkájának ered­ménye. A Füredi Zeneiskola ezévi er.ed­ményhemutatója is igazolta ennek az intézménynek nagy hivatását. Ha visszapillantunk a múltba, akkor még szembetűnőbb a létjogosultsá­ga. Rámutathatunk egynéhánv ra­gyogó tehetségre, akik itt tanultak, vagy pedig itteni tanulmányaik után kerültek a zeneművészeti főiskolára. Rigó Magda, Ragyóczy Jolán, Ja­kahífy Magda, Fuhrmann Margit, Faragó Renée, Zoltán Böske, Hoff­mann Pál a gordonkaművész, Hoff­mann Gábor hegedűtanár. Ezenkívül elsőrangú muzsikusok: Bodor Pál, Sándor István, dr. Gvő­ry Jenő... P* Utolsó tánc Igen sokat szenved a szeszélyes és káros időjárástól a Kárpátalja is. ; Nagy zivatarok lezúduló vize okoz i károkat. A Meteorológiai Intézet tájékoz- ; tatása szerint a Medárdot kö­vető zivataros, felhőszakadásos, jégveréses rossz idő egy ideig még tartani fog. Herczeg Ferenc: Utolsó tánc c. vígjátékát mutatta be tegnap a szín­társulat telt nézőtér mellett. Her­czeg nevének vonzóereje érthetővé tette a nagy érdeklődést és ha meré­szen is, meg kell állapítanunk, hogy döntő sikerre ezúttal kifejezetten csak a minden tekintetben kifogás­talan előadás vitte a darabot. Az Utolsó tánc a nagy magyar író eddi­gi darabjaitól messze esik és ha le­köt is négy felvonáson át, nem az, amit a Bizánc írójától kapni szok­tunk. A darab budapesti százas szé­riája elsősorban Bajor Gizinek volt köszönhető, hisz a kettős főszerep egyenesen rá lett szabva. Ezért me­rész kísérlet vidéken is színrehozni. Hogy ez mégis sikerült, az elsősor­ban Sebestyén Mihály hozzáértésé­nek köszönlhető, aki ezt a nehéz fel­adatot is sikeresen megoldotta. Maj­láth Mária a feleség és leányának kettős szerepében fényes bizonyíté­kát adta tehetségének. Az idő múlá­sát elhessegetni igyekvő anya lelki vívódását époly illúziót keltőén ér­zékeltette, mint a fiatal doktorkis­asszonyét, akinek a szerző szerinti alakja lehet egyéni valami, de mégis kiesik abból a síkból, ahol a ma doktorkisasszonyai mozognak. Ke­mény László Kornélius mestere ki­tűnő volt. Fölényes ura a színpad­nak. Játékának leegyszerűsített ter­mészetessége magával ragadó és az érzelmek skáláján ott is magával vonszolja az embert, ahol a darab érzelemvilága hiányos. Hotti Éva kedvesen ellenszenves volt mint özv. Juricsáné. Gáthi József a hölgyek előtt- érthetővé tudta tenni hódítása titkát. Különösen orgánuma kelle­mes, de egyébként is sokat fejlő­dött. Az együttesbe méltóképpen illeszkedett bele a mindig remek Pillér és a törekvő Kovách Aladár. Mindent egybevéve, a közönség jól érezte magát. Hurka-kolbász vacsora szombatos este 60 fillér a «Zölilfa» vendéglőben Cigányzene. — Szalonnasütőheiy. BRAOI DNDRtS vendéglős Ma, péntek este a Nótás kapitány Ketten egy jeggyel. Ma este mutatja be a színház Farkas Imre gyönyörű operettjét, a Nótás kapitányt, Ket­ten egy jeggyel. Minden megváltott jegyihez egy ingyenjegyet ad a szín­házi pénztár. Az óriási sikert aratott Erzsébet operettujdonság szombaton délután — mérsékelt helyárakkal — szere­pel a színház műsorán. Háromórás kacagó orkán szombat este a színházban. Szombaton este mutatja be a színház a rádió háromszori közvetítésében példát­lan sikert aratott rendkívül mulat­ságos Egy bolond százat csinál 1 című cperettújdonságot. A minden eddi­git felülmúló igen mulatságos darab egy gróf és egy főpincér megtévesz­tő hasonlósága körül bonyolódik és teremt 3 órán keresztül harsogóan kacagtató helyzeteket. Az Egy bolond százat csinál operettújdonság szombaton és vasárnap este szere­pel a színiház műsorán. Bubus, vasárnap délután 4 Őr«i kezdettel kerül színre. Ketten egy jeggyel kerül színre hétfőn este Lehár Ferenc gyönyörű nagyoperettje, a Víg özvegy. Fűszer és csemege, Csatthó Kál­mán Vojnits-díjjal kitüntetett víg­játéka kedden este kerül bemuta­tásra. Jegyek a színházi pénztárnái már válthatók SZÍNHÁZI MŰSOR Péntek: Nótás kapitány. .Szombat délután: Erzsébet; este: Egy bolond százat csinál. Vasárnap délután: Bubus; est*: Egy bolond százat csinál. Hétfő: Víg özvegy. Kedd: Fűszer és csemege. Harcié?! napig Junius 24. Ez a nap a vörös rémuralom megbuktatására irányuló Ludovikás ellenforradalom évfordulója, mely ellenforradalmi megmozdulást Lem­berkovics Jenő százados szervezte meg. Részt vettek benne: a ro. kir. Ludovika Akadémia tanáii kara, akadémikusai, altisztjei: Stárazajtai Bartha László őrnagy parancsnok­sága alatt, továbbá az óbudai fo­lyamőrök 3 monitora és a Hungária körúti Vilmos laktanyában elhelye­zett tüzércsapatok tisztjeinek, vala­mint a Baross-utcai telefonközpont­ban volt tisztvise ők és tisztviselő­nők nagy része. Az Akadémia tiszt­jei és akadémikusai pontosan és hűségesen teljesítették a terv sze­rint rájuk bizott feladatokat, mert elfoglalták és megszállták az emii­tett telefonközpontot, megtisztították a Ludovikát az oda nem való ele­mekiöl és hősiesen visszaverték a Ludovika Akadémia ősi épülete, va­lamint a telefonközpont ellen tá­madó vörös csapatokat. DÍ mivel a beigért polgári és munkásalakulatok támogatása elmaradt, illetve ezer ember helyett csak alig néhány pol­gár és tisztviselő jelentkezett fel­fegyverzés céljából a Ludovikán, az uióbbi teljesen magára maradt és noha az ellenforradalmi megmozdu­lás eképen tartós eredményt nem tudott elérni, mégis igen nagy er­kölcsi sikere volt. Mert felrázta a terror hatása alatt elalélt magyar közvéleményt, feltárta a kommuniz­mus gyengeségét és a magyar nem­zet leikében megerősítette a hitet és reményt, hogy a vörösök uralma rö­videsen megbuktatható. Ezért a Lu­dovika Akadémia megmozdulását és hősi küzdtmét a magyar nemzet 'örténetének lapjain az izzó hazafi­ságtól áthatott, dicsőséges teltek so­rában örökítette meg a történelem és maga az akadémia is, amikor évente ezen a napon ünnepli ellen­forradalmi megmozdulásának évfor­dulóját és kegyelettel adózik Lem­berkovics Jenő, Ivándai Karátson István, Miídner Ferenc századosok, valamint Pogány Jenő akadémikus és Erődy Ödön polgári iskolai igaz­gató nevének, akik e megmozdulás alkalmával Hazánk agyéért vitézül és becsülettel hősi halált haltak. Dicső emlékűket a Ludovika aka démia kertjében külön emlékmű hirdeti Tropikál különlegességek Emprimék gyönyörű választékban HORTOSNfll Vay Ádám utca 2, szám

Next

/
Thumbnails
Contents