Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-24 / 141. szám

(Trianon 20.) 1939 június hó 24. A.rany a magyar közgazdaságban Irta: Reményi- Sch neller Lajos dr. pénnügy miniszter JS^ÖÖTIDÉK g;UÍBOl,C£f HJLRtAP USL Azt akarjuk, hogy mindenkinek meg legyen a munkája s abból becsületesen, tisztességesen meg tudjon élni és gyarapodni tudjon. 'Ezt a célt szolgálta .már az egymilliárdos beruházási terv is. Tudom, ihogy a kivetett beruházási hozzájárulás a nagyobb 'vagyonokat terhelő súlyos megterhelést jelent, de gondoljon mindenki arra, hogyha .nem lett volna milliárdos bkmiházási terv, akkor nem tudtunk volna if elkészül ni, hogy a íelvidéki területeket és Kárpátalját visszaszereztük. A beruházási programnak kisebbik fele az úgynevezett civil beruházásokat (foglalja magában. Utak és vasutak építését, a posta és telefonszolgálat kifejlesztését, a mezőgazdasági értékesítés megszervezését, a telepítést, földreformot, a 'házhelykérdés megoldásának elősegítését, kórházak építését, az ivóvízellátást és egyéb dolgokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy itt emberi, jó magyar ólét legyen. Nagyon sokan kérdezik, miből tettük lehetővé, hogy a hadsereg sokkal jobban volt Fölszerelve most tavasszal, -mint ősszel, miből fedezzük a közmunkákat, 'miből viseltük a mozgósítás költségeit. Ezeket a kiadásokat egyrészt a fokozott munkával járó nagyobb államkincstári bervéifceAekből, az idők folyamán gvüjtött tartalékból és végül a milliárdos beruházási hozzájárulásból fedeztük. Kétségtelen, hogy az őszi mozgósítással és Kárpátalja visszacsatolásával szükségessé vált katonai intézkedések elfogyasztották azokat a készpénztaríalékokat, melyek rendelkezésre álltak. De kérdem, mire lehetett volna jobban felhasználni ezeket a tartalékokat, mint a felvidéki területek és Kárpátalja visszaszerzésére? •Azt is hallottam, hogy a milliárdos beruházási programnak, az úgynevezett civil része sohasem fog megvalósulna, mert az erre szá'nt összegeket régen elköltöttük a hadseregre ós a 'mozgósításra. Mozgósításra nem költöttük el, már megmondottam és kijelentem, hogy a hadseregre sem költöttük el. A 400 milliót kitevő civil beruházás az eredeti program szerint úgy megy tovább a maga útján, mint ahogy egy esztendővel ezelőtt megállapítottuk, ormán egy fillért sem fordítottunk más célra. A program katonai részét egy kissé meg kellett toldani, de erre megvan a fedezet, azonkívül a {program végrehajtása lényegesen yorsabb lett, mert az országnak |eíső;rangú érdeke, hogy minél ütő[képesebb, komoly, nemzeti hadsereg tjon rendelkezésére és elmondh<juk, már rendelkezésére is áli. A milliárdos terv azonban egybej nem old meg minden kérdést. HLsren a területi gyarapodással oly problémák merültek fel, amelyekre annak elkészítésekor gondolni sem leheted. Tovább kell tehát mennünk és lehetővé kell tennünk, hogv ezeket is megoldhassuk és a szükséges pénzeszközök rendelkezésre álljanak. Ezért új felfogás mellett, külföldi példák tanulságaiból is merítve, de a magyar viszonyokhoz alkalmazkodva, új rendszerre tértünk át. Előre láttuk, hogy ez a helyzet be fog következni és ennek az új rendszernek alapjait már leraktuk akkor, amikor 1938 tavaszán a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak módosítását kértük a törvényhozástól. Ott fektettük le annak a pénzügyi politikának az alapjait, amelyet most már hónapok óta követünk. Eiddig csak előnyét láttam ennek a rendszernek a gazdasági életre nézve. Ez a rendszer abból indul ki, hogyha a termelő munkához szükséges anyagi eszközök nem teremthetők elő a bevételiekből és a megtakarításból, akkor elő kell azokat teremteni hitel útján, természetesen megfelelő mértékben és megfelelő keretek között. Ez végeredményben esetleg arra .vezethet, hogy a Nemzeti Bankot vesszük igénybe, ahogy a múltban is megtörtént, de az a fontos, hogy a forgalomban levő bankjegyek összege ne haladja meg a termelt javak értékét, azokkal egyensúlyban legyen, tehát amennyi bankjegy forgalomba kerül, ugyanannyi áru is termeltessék. Ha többen dolgozunk az országban és többet dolgozunk. — minthogy 1,600.000 magyar testvérrel vagyunk többen és többet is dolgozunk, mert több munkaalkalom van — akkor természetes, hogy többet is termelünk és többet is fogyasztunk. Az egész gazdasági életnek a terjedelme kiszélesedik s ezt a nagyobb terjedelmű gazdasági forgalmat, természetesen csak nagyobhmennyiségü bankjegyforgalommal lehet lebonyolítani. Amig a nagyobb bankjegyforgajomiban rejlő vásárlóerő megfelelő mennyiségű árut talál, nem történik más, minthogy a belső forgalom növekedik, de a pénz értéke változatlan marad. Ezek után azt kérdezheti tőlem valaki, mi hát az arany szerepe a magyar közgazdaságban? Az arany a nemzetközi fizetések egyik kiegyenlítő eszköze. Ha külföldön marad valami fizetnivaló az áruforgalom és egyéb forgalom lebonyolítása után, akkor azt arannyal egyenlítjük ki. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ennek az aranykészletnek arányban kell állania a nemzeti termeléssel, mert nagyobb termelés, nagyobb mennyiségű nyersanyag behozatalát teszi szükségessé, nagyobb kivitelt jetlent és így az esetleg kiegyenlítésre váró összeg is magasabb lehet. Ennek következtében nagvobbmértékü aranytartalék szükséges. Némely esetben az aranykészlet rendkívül fontos lehet, például ha olyan helyzet áll elő, amikor sürgősen nagyobhmennyiségü nyersanyagot kel'l behozni, amit csak aranyért lehet megkapni. Az arany, tehát gazdasági függetlenségünk szempontjából fontos eszköz, de nem rendeljük az arany alá a munkalehetőséget és munkaalkalmat. Minthogy aranyat csak a külkereskedelmi forgalclmmal szerezhetünk. természetesen rendkívül pontosan ügyelni kell arra, hogy a külkereskedelmet tovább fejlesszük. A régi felfogású közgazdászok azt fogják mondani, hogy inflációt csinálunk. Erre nyugodtan válaszolom, hogy nem. Ma már ott tartunk, hogy ez a körülbelül egy esztendeje követett módszer kezd e'ismerést nyerni olyan nagy nyugati országokban is, mint Anglia, ahol legutóbb egyik legkiválóbb közgazdász ajánlotta fel ezt a rendszert a kormány figyelmébe. Infláció csak akkor állhatna elő, ha olyan célra hoznánk forgalomba bankjegyeket, amely nem termelő munkát jelent. Egyet tehát kijelenthetek: amig ez a kormány áll a helyén, egyetlenegy bankjegy sem feg forgalomba kerülni, amely nem a termelő munka célját szolgálná. E rendszer alapján meg tudjuk oldani a problémákat, a pénzérték változatlanul fennmarad, mégis több munkáskéz találja meg a maga megélhetését és boldogulását. Nem kell orvos, patika, ha Hajduviz lb az itala. — Fosztogatták a magánautókat 8 rendirséi elfogta a tolvajt Az utóbbi hetekben egyre-másra J jöttek a feljelentések a rendőrkapitányság bűnügyi osztályára, hogy ismeretlen tettesek kifosztják a gazdátlanul hagyott magánautókat. A rendőri nyomozás megindult. A rendőrség a károsultaktól kapott személyleírás alapján elfogott egy fiatalkorú tolvajt, aki rövid vallatása során beismerte, hogy az utóbbi hetekben 9 luxusautót fosztott ki. A fosztogató tolvajt Tanvi Lukács rendőflfőtörzsőrmester fogta el a Bessenyei-téren. Gyanús volt neki egy fiatal fiú, aki egy ott álló autó körül settenkedett és akire a keresett tolvaj személyleírása is ráillett. A rendőr a fiú felé indult, aki megneszelte a veszélyt és futásnak eredt. A tolvaj a Bessenyei-térről futás közben bemenekült a Köztisztviselők Szövetkezetének üzletébe, ahól azután a rendőr elfogta és megvasalva bekísérte a rendőrkapitányságra: Itt azután bevallotta, hogy az utóbbi hetekben elkövetett autáfosztogatást ő követte el. Dr. Balogh Lászíó főorvos autójából ellopott egy értékes revolvert. A Zrinyi Ilona-utcában egy magánautóból ellopott egy értékes neszesszert, a Rákóczi-utcában egy autóból szintén fegyvert lopott. A Bethlen-utcában is autót fosztott ki. Felsorolni sem tudja, hogy hol, hány autót fosztott ki. A fiatalkorú tolvajt a nyomozás befejezése után átkísérik az ügyészség fogházába. Dr. Galzlorné Csegezy Noémi dr. adta át a jutalmakat az „Egyetemet éa Főiskolát végzett Nök Egyesülete" nyíregyházi csoportja évzáró ünnepélyén Június ló^án tartotta az Egyebemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete nyíregyházi csoportja évzáró ünnepélyét, amelynek során 19 középiskolás leányt jutalmaztak meg. Az ág. h. ev. leánygimnázium rajztermében. zajlott le e meghitt ünnepség, amelyen a megjutalmazott leányokon kívül a középiskolák felsőbb osztályainak növendékei is résztvettek tanáraik vezetésével. Az ünnepi gyűlést dr. Gaizlerné Csegezy Noémi dr. nyitotta meg. Meleg szavakban üdvözölte a megjelenteket és rámutatott az egyesület' célkitűzéseire. Az egyesület mindig ott áll a leányifjúság mellett, igyekszik erkö'lcsi és anyagi támogatásával segítségükre lenni. Mint minden évben, úgy az idén is jutalomban részesíti* a kiváló előmenetelü középiskolás tanulókat, hogy amikor kilépnek az iskola padjaiból, érezzék azt, nincsenek egyedül, szerető kezek segítik a pályaválasztás nehéz útvesztőjében. A megindulás könnyítésére anyagi útravalót ad a? egyesület. Kéri a leányokat, hogy a szociális felelősség érzetét vigyék magukkal az élet útjára, tudásukat igyekezzenek a gyöngébbek felemelésére használni. __ Ezután Málnási Erzsébet, az áéh. ev. leánygimnázium érettségizett növendéke mondott köszönete}; megható szavakban az egyesületnek. Ezúton hívja fel az egyesület azon egyetemi ha'llgatónők figyelmét, kik egyetemi tanulmányaikat rendesen végzik s anyagi támogatásra szorulnak, kérvényeiket segély iránt Balicza Valéria titkárhoz nyújtsák be (lakik Deák F.-utca 108.). Tanulmányi eredményüket index-szel kérjük igazolni. Telet cm il. sz. Uránia Filmszínház Junius 24 25- 26. Budapesttel egyidöben 1 Szombat-vasárnap-hétfő Az örök csavargó Wallace Beery és Mickey Roonay (A „Fiuk városa" c. film főszereplője) szenzációs sikerű együttes filmje. Előadások hétköznap 5-7-9 Vasárnap 3, 5, 7 éa 9 órai k

ezdettel. Ma, pénteken utolsó nap : NANCY HÁROM SZERELME