Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 98-121. szám)

1939-05-20 / 113. szám

(Trianon 19.) 1939 májos hó 20. S2 JSfYÍRVIDÉK ÁBOLCSI HIR HIRLAP 3. oldal Jaross, Korompay döntő hatású beszéde Nyirgyházán Korom/piay Károly dr., a MÉP. nyíregyházi hiívatalos jelöltje szerdáin délután 3 órakor programbeszédet mondott a Korona nagytermében. A nagytermet teljesen megtöltötte a Magyar Élet Pártjának programja iránt érdeklődését nyilvánító és egyben dr. Korompay Károly kiválóságait, szociális gondolkodását értékelő közönség. A politikai programadásnak különös jelentőséget adott az a tény is, hogy .megjelent a gyűlésen és 'felszólalt Jaross Andor miniszter is, aki. vitéz Jékey Ferenc főispán, a MÉP. vármegyei elnökének társaságában és dr. Nánássy Imre, báró Vay Miklós I volt országgyűlési képviselők, a ti- \ szailüki és a nagykállói választóké- j .rületek képviselőjelöltjeinek, vala- < mint Milkeicz Tamás MÉP. jelölt kí- ' sereiében érkezett a gyűlésre. ; Jaross Andort és kíséretét a te- ' rambe lépésükkor kitörő lelkesedés- j se-l fogadták. Jaross Andort magyarruhás leányok köszöntötték az emelvényen s virágcsokrot nyújtottak át neki. A Szent Gergely Énekkar elénekelte a Magyar Hiszekegyet, ma.jd dr. szigeti Vass Jenő mondott- elnöki megnyitót s felkérte Jaross Andort beszédének elmondására. Jaross Undor viharos Ielkesedéstkellö beszéde Jaross Andor az üdvözlés megköszönése után azzal kezdte felszólalását, hogy amikor felszólal, ne.m azért teszi, mert választás előtt állunk. Véleménye szerint a politikai beszédeknek tartalma, tónusa nem lehet más, akár választunk, akár a hétköznapi munkás napok sorát éljük. A választás csak alkalmul szolgál arra, hogy a magyar nép közfelfogása megnyilatkozzék s teljesen szabadon küldje a nép azt a parlamentbe, akit a parlamenti munkára legmegfelelőbbnek tart. — Húsz éven át ellenzéki harcot folytattunk odaát á most arra kell tekintenünk, ami itt reánk vár. Húsz éven át abban a második államközösségben az volt a feladatunk, hogy annak az állaimnak a tartó oszlopait megfúrjuk, ineggyengítsük és J minden szó és minden cselekedet i annak az állami közösségnek a megdöntésére irányult. Mi akkor minden fegyverrel a magyarság érdekében dolgoztunk. És amikor 1938 novemberében virágba borult körülöttünk minden, amikor felszabadultunk, amikor magyar katonák menetelitek délről észak ifeiLé, megértük (húszéves munkánk eredményét. Visszatértünk s azután körülnéztünk, hogy milyen feladat vár ránk. És amikor egy kicsit megpihentünk és körülnéztünk, rájöttünk arra, hogy új harcok várnak reánk, mert nem lelhet állandó jellegű az a térkép, amely új határainkat jelölte. Rájöttünk arra, hogy akik odaát az ellenzék fegyverét forgattuk, most minden erőnket a magyar tömegek életének kell szentelnünk. Uj magyar élet a magyar földón Imrédy Béla és utána Teleki Pál gráf kormánya vállalja Gömbös Gyula politikai programjának megvalósítását, amely ebben a mondatban fejezhető ki: Üj magyar életet a magyar földön. Arra az erőre, amelyre szükség volt odaát, hogy azt az államot szétromboljuk, szükségünk .van most is, de nem azért, hogy romboljunk, hanem hogy építsünk. Rájöttünk arra a furcsa helyzetre, hogy amikor a kormány a .haladást, a reformokat akarja megvalósítani, két oldalról is támadják ezt a munkát. •Az egyik oldal azt állítja, hogy a kormány könnyelmű kézzel nyúlt Telelőn 11. sz. Uránia Filmszínház Május 20-21 22. Budapesttel egyidőben 1 Szombat, vasárnap, hétfő álomsárkány FELKAI FERENC pompás vígjátéka. A főszerepekben: Mirátl Lili, Egry M

ária, Lan

tos lea, Rajnay Gábor, Perónyi, Tapolcay Előadások kezdete: Szombaton és hétfőn »/i8, 3/*i, s/«7 és !/<9 órakor — Vasárnap délelőtt fél 11 órakor matiné, kedvezményes helyárakkal Vasárnap délután 3-5-7és 9 órakor. A d. u. 3 érai előadás kezvezméayes Ma, pénteken utoljáraTNI^S TÖBBÉ ALVILÁG mozog — mondotta a miniszter. — Nincs a magyar életben egyetlen egy felelős ember sem, aki ne küzdött volna Trianon ellen, a nemzet függetlenségéért. Ne féljen senki a berlin—római tengelytől ebben a küzdelemben. Ne féltse függetlenségünket senki se a magyar kormány külpolitikájától. Ettől legfeljebb azok a zsidó-liberális körök féltik a .magyar nemzetet, akik magukat azonosítani akarják a nemzeti gondolattal. Lehetett volna-e Páris, London vagy

7 Amerika segítségével elérni a Felvidék visszacsatolását? Tett volna-e valamit is a revízió érdekében Chamberlain vagy Daladier, vagy az új.világ új Wüsonja, Roosevelt? Ezekkel szemben a német és olasz barátság olyan eredményre vezetett, amely semmiben sem fenyegeti a magyar öncélúság gondolatát. Ezek a hatalmak politikájukkal kihatással lesznek még az új Európa kialakulására. A függetlenségi gondolattal kapcsolatosan rámutatott ezután Jaross Andor azokra a meddő közjogi harcokra, amelyek a régá magyar parlamentet eltöltötték. Ma nem lehet tartalmatlan jelszópodiitikát űzni, ma a .magyar nép szociális megsegítéséről van szó. Ma csak olyan kormány állhat a helyén és csak olyan képviselő kerülhet a parlamentibe, aki a magyarságnak ezt a nagy feladatát átérzi és meg is akarja valósítani. Keresztény, nemzeti, szoeiális, jobboldali politika kell hozzá hagyományainkhoz. Le kell számolná ezzel a váddal. Hát ma, a rádió, a haladás korában minden haladjon, csak a magyar élet kapuit zárjuk be a fejlődés előtt? Rámutatott ezután a továbbiakban arra a miniszter, hogyha igazi reformot akarunk csinálni, vissza kell térnünk Szent Istvánhoz. A múlt nagy cselekedeteit azonban csak saját koruk miliőjében lehet és szabad vizsgálnunk. A reformok tekintetéiben minden nemzedéknek megvan a maga feladata. A másik vád, amelyet a kormány politikájával szemben hangoztattak — a függetlenségi gondolat körül Jaross Andor ezután a szélső jobboldali radikális politika célkitűzéseivel foglalkozott s megálllapította, hogy a nemzeti szocialista politika ágazatai sok tekintetben egy síkon mozognak és megegyeznek a kormány felfogásával Is, de a program megvalósításában nem tudnak egységesek lenni s egyéni érdekek kedvéért nem tudnak az egységes magyar gondolat mögött felsorakozni. A kormány politikájának ezzel szemben vari összefogó gondolata, mert a kormány politikája keresztény, nemzeti, szociális, jobboldali és az új Magyarország kialakítását szolgálja Szükség van a keresztény erkölcs megvalósítására. Szükség van új szellemre, az evangélium, a másért való élés szellemére. — Amikor ezt hirdetem, — mondotta emelkedett hangon Jaross Andor — nem receptet akarok rajtatok kipróbálni. Mi -ezt az összefoglalást már 1938 októberében, München és a bécsi döntés előtt megteremtettük. Amikor Pozsonyban elhatároztuk, hogy megbuktatjuk a kormányt és önállóságot követelünk, nem .volt egy magyar ember sem a Felvidéken, aki elhatározásunk ellen mert volna 'Cselekedni. Pedig mi tudtuk akkor, hogy elhatározásunkért börtön és egyéb büntetés is járhat. A keresztény nemzeti gondolat értelmében szükségét látja annak, hogy .minden ember gyarapodjék anyagilag. Senki sem gyarapodhat azonban úgy .egyénileg, hogy abból a köznek semmi haszna se legyen. Jobboldali politikát kell követnünk, mert a jobboldaliság összefogást, a baloldaliság pedig különválást jelent. Hangsúlyozza, hogy nem tartozik a MÉP. pártjába, de támogat minden olyan törekvést, amely ezeknek a kormány által kitűzött elveknek a megvalósítására irányul. Bízik abban, hogy a választók is ebben a szellemben egymásra találva, küldik fel képviselőjüket az új parlamentbe, mert csak ezen az úton juthatunk el a megnagyobbodott Magyarország felé. Jaross Andor beszédét sűrűn szakította meg a tetszés megnyilvánulása s a beszéd végén a közönség sokáig lelkesen ünnepelte. Korompay a természeti, társadalmi, gazdasági erőkről Beszéde után dr. Korompay Ká- } roly emelkedett szólásra, aki köszönetet mondott a miniszternek gyújtó hatású beszédéért s egyben a gyűlés tagjai nevében búcsút is vett tőle, mert Jaross Andor kíséretével további útra indult. A miniszter és kíséretének távozása után Korompay Károly mondotta el programbeszédét. Beszéde során Korompay Károly többek között a következőket mondotta: — Vasárnapi beszédemben, amikor ezen a helyen programbeszédét mondottam, azt mondtam, üogy az én elgondolásom az új magyar életről természetes. Természetesnek azt a társadalmi beire,ndezkedést tartom, amely természeti törvényeknek megfelelően jött létre. Azt már mondottam vasárnap, hogy én a társadalom szervezetét élő szervezetnek tekintem s azt is mondottam, hogy az élő szervezet összhangját szeretném a társadalom új berendezésének a megalkotásánál megvalósítani. Ezt annál is inkább meg lehet tenni, inert nemcsak az élő állati szervezetben, hanem az egész nagy természetben, annak élő és holt részében egyaránt megtalálható ez az összhang, amely teljesen azonos természeti erők hatása révén jött létre. Akármelyik részét tekintjük is a világnak, akár a csillagos égboltot, akár csak a mikroszkóp alatt látható parányi életet is, mindenütt ugyanazoknak a törvényeknek vetik alá magukat az élő és élettelen világ s ezért van is rend és összhang mindenütt. Ilyen törvények a nehézségerő törvénye, amely egyensúlyban tartja ennek a végtelennek látszó világnak minden egyes legkisebb részére is, ilyen az anyag és erő megmaradásának a törvénye, amely rendben tartja a természet gazdasági berendezkedését, ilyen az „élet csak élet-