Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-14 / 83. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939 április 20. íTriailOll 19.) Vll évfolyam 88 (1 805) szám YÍRVIDÉK OLCSI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. POi \T\Uál ftlŰPH ŰP * Elöfizetés : 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. r ULrl I IfVMI IlMrlLMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Levantei kereskedelmünk Régi gazdasági szabály, hogy a gazdaságilag, főleg pedig iparilag fejlettebb ország nyersterményeket importál kevésbé fejlett szomszéd­jától, nyers termények fejében pe­dig iparcikkeket visz ki. Ez volt az úgynevezett levantei kereskedelem­nek lényege hosszú évszázadokon át. Mi bizonyos mértékű nyersanya­got importáltunk a Balkántól, vi­szont feldolgozott terményeket vit­tünk ki, de mindig úgy, (hogy keres­kedelmi mérlegünk levantei viszony­latban aktív maradt. Ez természetes azért is, hogy Magyarország mindig mezőgazdasági állam volt és nyers­terményekben nem szűkölködtünk. A háború után ez a helyzet meg­változott. A trianoni békeszerződés k öve tk e ztébe n n yereám ya "forrásún k jórészét elvesztettük, viszont ioari termelésünk örvendetesen haladt és emelkedett. Ennek eredményeként úgy román, mint jugoszláv viszony­latban külkereskedelmi mérlegünk passzívvá lett. Mi igen fontos nyers­ainyagokat, különösen 'fát, ásvány­olajat és vasércet vásároltunk Ro­mániától, részben Jugoszláviától, — mindkét államba ipari cikkeket ex­portáltunk. Minthogy azonban külö­nösen Jugoszlávia ipara rövid idő alatt fellendült, a külkereskedelmi mérleg egyre passzívabb képet mu­tatott. Romániába sem tudtunk annyd iparcikket szállítani az ország felvevőképességének korlátolt volta miatt, mint amennyinek értéke túl­haladta volna nyersanyagbehozatá­lunkat. Ennek eredményeként ro­mán viszonylatban 1938-ban az egyenleg 42 millió pengő értékű be­hozatalt és 21 millió értékű kivitelt mutatott, tdhát ugyanennyi .összegű passzívumot. Ebben a passzívumban legnagyobb szerepet a fa ját-szőtt, amelyért 33 millió pengőt kellett az elmúlt éviben kifizetnünk. Jugoszláv viszonylatban külkeres­kedelmi forgalmunk állandó hullám­zást mutat. Az 1934. évi mélypont után ismét emelkedni kezdett és az elmúlt évben 22 millió pengő értékű behozatalai és 16 millió értékű kivi­tellel zárult, tehát 6 millió pengő passzívumot mutatott. Érdekes meg­említeni, hogy Jugoszlávia a magyar behozatalban tavaly öt százalékkal a hetedik helyen állott és eninek az imporumnak legfontosabb árui a fa, vasérc, nyersbőd, ólom, korpa, ma­rónátron. Meg kel'l itt említeni azt is, hogy néhány év előtt külkeres­kedelmi mérlegünk passzivitását a nálunk beállott tengerihiány is elő­mozdította, mezőgazdasági termelé­sünk azonban az utóbbi években úgy rendezkedett be, hogy tengeriből a jövedelem még a felfokozott hízlalá­si vállalkozás ellenére sem lesz szükségünk behozatalra. A levantei kereskedelem képe a Kárpátalja és a felvidéki sáv visz­szatértével bizonyára egészen más Fegyverben áll Franciaország Ma hozzák nyilvánosságra Chamberlain és Deladier nyilatkozatát az angol és francia álláspontról Az egész világ nagy érdeklődéssel tekint a Chamberlain angol és Dala­dier francia miniszterelnök mai nap folyamán nyilvánosságra kerülő nyi­latkozatára, amelyben a helyzettel való elhatározásukat ismertetik. A nyilatkozatokat a sajtó útján teszik közre. Az angol lapok úgy tudják, hogy Chamberlain ki fogja jelente­ni, hogy a Földközi-tenger maii hely­zetének megváltoztatását a továb­biakban nem tűrné el. Ügy tudják beavatott helyeken, hogy Daladier a nyilvánosságra kerülő nyilatkozatát előzetesen bemutatta Chamberlain­J nak, aki szintén tudomására hozta a francia miniszterelnöknek elhatá­rozását. Franciaország garantálja Románia területi épségét A Paris Soir hangoztatja, hogy London és Páris felosztották maguk között a munkát. Franciaország ga­ranciát vállal Románia területi sért­hetetlenségéért, mig London Görög­országgal szemben v.álalja ezt. Ezek azonban nem zárják ki a további nemzetközi békés tárgyalásokat. • II külügyi bizottság ülése A külügyi bizottság ma délelőtti ülése iránt nagy érdeklődés mutat­kozott. A bizottság tagjai csaknem teljes számban vettek részt az ülé­sen. Megjelent a kormány négy tagja is. Csáky István gróf nagyszabású expozét mondott. Beszéde felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyek Magyarországot lényegesen érintik. Délutá,n a felsőiház külügyi bizott­sága tart ülést. A külügyminiszter expozéjáról az esti órákban hivatalos jelentést ad­nak ki. Mozgalmas napok Rómában Az olasz állam és Albánia personal uniója mozgalmas politikai életet te­remtett Rómában. Ma összeült a fas­sista nagytanács, hogy véleményt mond­jon az újonnan megválasztott olasz alkotmány kérdésében, vagyis dönt afelett, hogy a király elfogadja-e az albán koronát. Holnap minisztertanács képet fog mutatni a jövőben. Min­den okunk megvan remélni azt, hogy fabehozatalra vagy egyáltalán nem lesz a jövőben szükségünk, vagy ha igen, csak igen kis mérték­ben. Nyersolajszükséigletünket is egyre nagyobb arányokban fedezik a dunántúli fúrások eredményei. — Remélhetjük tehát, hogy külkereske­delmi mérlegünk Jugoszláviával és Romániával is a jövőben lényegesen megjavul és aktívvá válik. Nem fenyeget többé, legalább is nagyobb arányokban az a helyzet, hogy ipari feldolgozás céljaira im­portálnunk kell a nyersanyag na­gyobb részét. Mindenesetre megma­rad a behozatali szükséglet vasban : és vasércben, ez a behozatal azon­ban a magyar gépipar örvendetes fejlődése következtében nem pasz­szívumot, hanem aktívumot ered­ményez. Ez így van a jelenben is. Hiszen például villamosított vasúti kocsikat nemcsak Egyiptomba, ha­nem Rodéziába, Indiába, Argentíná­ba és más tengerentúli államokba is szállítunk és remélhetjük, hogy ezek az ipari cikkeink egyre távolabb trjedő sugaru exportterületekre fog­nak eljutni. Ha egyes államokkal szemben a vasérc behozatala mégis passzívumot mutatna, akkor ez a passzívum kiegyenlítődik más álla­mok külkereskedelmi viszonylatá­ban, melyekkel szemben mérlegünk aktivitása feltétlenül növekedik. lesz. Szombaton a fascista kamara és a szenátus ülésezik. Hir szerint az olasz királynak Albá­nia királyává történő megkoronázása az ősszel történik meg. II zsidójavaslat tárgyalása A felsőház bizottságai által java­solt változtatásokat a kormány rész­ben elfogadja a zsidójavaslattal kap­csolatosan. így minden valószínűség szerint a javaslatot szombaton le­tárgyalja a felső/ház. Légoltalmi gyakorlat Olaszországban Rómából jelentik: A mai napon egész Olaszország területén nagy­arányú légvédelmi gyakorlat kezdő­dött. Az első szinénaje'ek délelőtt 10 órakor szólaltak meg. A légvédel­mi gyakorlatot éjszaka is folytatják. Robbanásuk Londonban Londoni jelentés szerint szerdán Londonban 11 nyilvános helyen kö­vettek el bombamerényletet az ír terroristák. A robbanásnak több se­besültje van. A román király belgrádi útja Bukaresti jelentés szerint Károly román király a közeli napokiban Belgrádba utazik, hogy a balkáni helyzetet megbeszélje Pál jugoszláv régens-herceggel. fi római angol követ távozása Londonból jelentik: Perth római angol nagykövet végleg elhagyja Rómát. Robbanás Friedríchshaffenben A friedrichshafeni légi kikötőben robbanás történt. A robbanás egy házat rombadöntött. Hogy kik és hányan vannak a romok alatt, még nem tudják. Ciano visszarepült Rómába Ciano gróf olasz külügyminiszter ma reggel 8 óra 30 perckor Tiranából re­pülőgépen visszautazott Rómába. időjárás Mérsékelt nyugati szél, változó fel­hőzet, az ország északi és nyugati ré­szén záporeső vagy zivatar várható. Az éjszakai lehűlés tovább gyengül, a nappali hőmérséklet alig változik. Párisból jelentik: Franciaország­ban ma egymillió ember áll fegyver­ben. A behívO'ttak száma a hét vé­gére még jelentékenyen emelkedni fog. Svájc a francia katonai intézkedé­seik következtében egy második erő­dítési vonalat énít a francia határon.

Next

/
Thumbnails
Contents