Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

(Trianon 19.) 1939 február hó 2 5. It^g^aa OLCSI HL&1 XI. Piust méltatták a Credéiyiiéséa A vármegyeháza nagytermében vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta e havi gyűlését a nyíregyházi Credo egyesület. A tagok, mint mindig — ez alkalommal is megtöltötték a ter­met. A Hiszekegy imája után Török Dezső apátkanonok nyitotta meg a gyűlést. Bevezető szózatában a far­sangvégi szentségimádás célját vá­zolta. Ez figyelmeztetés a közelgő nagyböjtre, amely megérezteti ve­lünk a kikerülhetetlen elmúlást. Vi­gaszt nyújt az Oltáriszentség, az örök élet kenyere. Az egyház min­den szava Krisztus tanításainak egy­egy mozaikszemcséje. E szemcsék legnagyobbja éppen az Oltáriszent­ség tana. Ezért kell annak imádásában mindenkor állhatatosnak len­nünk. Végül az egyházi elnök felhívta a tagokat arra, hogy az elkövetkező háromnapos szentségimádásban ke­resztény, magyar és férfias buzgó­sággal vegyenek részt. A nagy helyesléssel fogadott be­vezető után Korányi Aladár kir. kat. gimn./-tanár tartotta meg X'I. Pius páipa feltett való emlékbeszédét. — Megrendítő képet festett az előttünk lepergett utolsó negyedszázad érték­rombolásairól. Az emberi sátánság uralkodott sok vonatkozásban. Hangzatos jelszavak mellett mil­liónyi tömegek jelene sivár. A jövő pedig mindenki számára ag­gasztó, mert vészterhes felhőket hordoz méhében. E komor, sötét, de való korkép­nek volt egy ragyogó fehénfényű csiliaga, a Szentatya, XI. Pius pápa. Elköltözése pótolhatatlan veszteség a vajúdó világ számára. Majd a hall­gatóság elé tárta a nagy pápa életét. Szólott a pápa gigantikus méretű varsói tábori miséjéről és ottani aranyszónoklatáról. Itt öntött lelket a már-már csüg­gedő lengyelekbe, akik azután diadallal verték vissza az addig előretörő szovjetcsapatokat. A pápa milánói német munkásai kedvéént németül, lengyel katoliku­saiért lengyelül is megtanult. Korányi Aladár, XI. Pius pápa őszentsége tettekben és értékekben gazdag életéből három vonást dom­borított ki. A hallgatóság elé tárta, mint a szociális problémák megoldá­sának krisztusi útmutatóját. Majd megéreztette a hallgatósággal nagy hékeszereitetét és ilyen irányú áldá­sos munkásságát. Végül szólt különleges magyar­szeretetéről. Megválasztása után első szociális cselekedeteként 100.000 lírát küldött a budapesti szegény gyermekek ré­szére. 1891 júniusában a Bazilikában misézett. Miskolcon is megfordult. A magyar nemzet színeivel fogadta egyik zarándokcsapatunkat. Revíziós törekvéseinkről mint színigazságról emlékezett meg. Élénk tetszéssel kísért szavait azzal zárta, hogy a Szentatya becsülte a munkást, rajongott a békéért és kü­lönösen szerette .a magyarokat. Utána Káplár Ágoston hitoktató az Ürfelmutatásról és a szentáldo­zásról tartott remek hitszónoklatot, amelyért nagy elismeréssel adóztak. Végül Korompay Károly dr. muta tott rá arra, hogy az antikrisztusi gazságok el fognak múlni. Pius pápa alkotásai fenn fognak maradni, mert szeretetpillérek a hordozói. Majd az egyházi és a világi elnök a Ferencesek lelkigyakorlatos házá­ra hívta fel a hit valló tagok figyel­mét. A lelkeshangú gyűlés a Himnusz­szal zárult. Huszonötévvel ezelőtt robbant Catarau bombája, amellyel Mikiéssy István püspoi ellen tör! az oláb ármány Nyíregyházán és Debrecenben február 26 án szentmise lesia §. kat. templomokban Légvédelmi S^U -0­fiky ««* VIH4 fédelml cikkek „MINIMAX" Ós „PIR0FU6A" tűzoltó készülékek -0­Tüzolté felszerelések -0­Léjoltalmi és Fel8zeielési MOVE" KFT. megbizottja. Kreskai Gyula rádiótechnikus laboratóriuma és szaküzlete Iskola utca 6. szám. TE L3°" Országzászló mögött Nyíregyházán, a hajdúdorogi püs- ' pökség székhelyén és Debreceniben, « ahol 1914 február 26-án felrobbant a j Miklósy István püspök és benne a nagy magyar gondolat ellen irányí­tott bomba, évről évre kegyelettel áldoznak a vértanúk emlékének. — Most, ezekben a napokban negyed­százados évfordulója lesz a merény­letnek és a 25 éves évfordulón Nyír­egyházán is, Debrecenben is emlék­mise lesz a gör. kat. templomban. A merénylet évfordulója alkalmával Mátyás József, aki könyvet ír a me­rényletről, tehát a tragikus februári események kitűnő ismerője a követ­kezőket írja: Huszonöt esztendővel ezelőtt rob­bant a világháború első bombája a debreceni Iparkamarában, a magyar görögkatolikus püspökség akkori székházában és három vértanút szerzett a magyar nemzeti eszmé­nek: Jaczkovics Mihály püspöki helynök, Stepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházi ügyész személyében. Az oláh kultúrlíga (,kultúr:"l) nem tudott belenyugodni abba, hogy az újonnan felállított magyar gör. kat. egyházmegye a maga magyar oltár­nyelvével és magyarnyelvű egyházi közigazgatásával .gátat vessen az azonos szertartású oláhság nyugat­ra, a Tisza felé törő mohó terjesz­kedésének. Az oláh királytól lefelé az összes oláhországi hivatalos faktorok min­den követ, sőt egyebeket is meg­mozgattak, hogy a magyar gör. kat. püspökség általuk rettegett nemzeti missziója ne hódíthassa vissza az elolálhosított erdélyszéli és székely­földi keleti szertartású magyarságot a nemzet számára. Bombát, pokol­gépet küldtek jámbor kegyszeres küldeményként Miklósy István püs­pök címére. Elpusztítani a pásztort és bojtárjait, hogy szétszéledjen a nyáj és a ragadozó farkasok zsák­mányává legyen ... És hullottak az Telefon FfllflSZÍílháZ ^ 11. SZ. Február 28, 24. Budapesttel egyidőben 1 11. Csütörtök, péntek Szerelmes századok áldozatok, kifolyt a mártírok vére... De megmaradt a nemzeti eszme ke­leti erőssége a vértanúk halálának vakságaként. Most, hogy annyi vér, könny és jaj után elérkeztünk a szörnyű em­lékű debreceni bombamerénylet ne­gyedszázados évfordulójához, foko­zottabb erővel merülnek elő a múlt­ból a pokoli gaztett sötét emlékei és árnyai. A merénylők kézrek'erítésének eredménytelensége, ennek az okai és a merénylők kiléte és sorsa most fokozottabban foglalkoztatja a ma­gyar közvéleményt és Debrecen vá­ros közönségét is. A felsőbb beavat­kozásra és a kirobbant világháború politikai sakkhúzásainak érdekéiben, meg az oláh hivatalos körök kör­mönfont bűnpártolása miatt a holt­pontra és az ismeretlenség homályá­ba süllyesztett politikai gaztett kö­rül tehát újból megindultak a talál­gatások. Az egyik budapesti napilap jan. 28-iki közleménye alapján felvető­dött a régóta kísértő nagy kérdés, — hogy vájjon csakugyan Cata­rau Illés volt-e a merénylet egyik végrehajtója, vagy talán inkább Curkánovics Hilár huszti nyomda­igazgató, aki most Volosin utasítá­sára a ruszinokat igyekszik ukrá­nokká vedletni átgyúró .tanfolya­mokon. Nézzük csak meg a tényeket! A nyomozás kétségtelenül megállapí­totta, hogy Kirilowval együtt Cata­rau Illés, a bukaresti hadiiskola ok­tatója követte el a bombamerényle­tet. Amikor már elcsípték a két go­nosztevőt, Corbescu, a bukaresti rendőrfőnök Ploestiibe szöktette őket, ahol a prefektúra Corbescu te­lefónutasítására a régi és már ismert hamis útleveleik helyett Vasilescu Viktor és Papure Jon névre újahb •hamis útleveleket állított ki a me­rénylőknek. (Corbescu rendőrifőnök ismert jelszava volt különben, hogy: „Pusztuljon már egyszer minden magyar!") Catarau a Vasilescu névre kiállí­tott hamis útlevéllel Ószerbiába me­nekült, a másik gonosztevőnek azonban ettől kezdve teljesen nyo­ma veszett. Catarau levelet írt Skopolje (Usz­küb) környékéről Csernovitaban élő szüleihez arról, hogy ott nem érzi •már magát biztonságban magét és kell használni, amelyet* legtöbben utánoznak, ha sikertelen 51 is. Biztos, enyhe, fájdalommentes hatás Jellemzi az ARTI Ffaf ha-sht ^ dragémkti. %—3 Svájcba akar szökni. Közben egy üszkübi detektív, a verseci szárma­zású Klinczin megszerezte az üszkü­bi rendőrségen Catarau hamis út­levelét, bemutatta titokban a.z üsz­kübi magyar főkonzulinak, megálla­pították, hogy tulajdonosa azonos Gatarauval s a főkonzul megbízása alapján megfigyelés alatt tartotta Cataraut, aki egy oláh tanítónál buj­kált az Üszkübtől 1 óra járásnyira fekvő Gümiindzsülben. Amikor azonban a detektív Jehlicsek főkon­zul megbízása szerint jutalom remé­nyében gépkocsival kiutazott Gü­mündzsülibe, hogy Ga'taraut elfogja, az üszkübi rendőrség váratlanul és az utolsó pillanatban közbelépett, a detektívet feltartóztatta, majd le is csukta, a főkonzulit pedig úgy infor­málta, hogy a detektív (saját alkal­mazottjuk) közönséges csaló. Azt Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Telefonszám: 503 Február 23, 24. Budapesttel egyidőben! Csütörtök, péntek Szerelmes századok Előadások kezdete mindkét sápon 8A5, 3A7 és aU9 órakor. Előadások kezdete mindkét napon V46, 7*8 és V4IO órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents