Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

A S Z ^bolcbIHIBLAP azonban nem engedte meg, hogy a ifőkonzul személyesen beszélhessen a különös módon fed- és letartóztatott detektivyel, sőt meg is „leckéztették", amiért ilyen ügyekbe ártotta magát a rendőrség háta mögött. Catarau tehát megmenekült. Több mint két évtized múlt el azóta. (Két évvel ezelőtt azután — a bukaresti „Universul" szerint — Catarau Amerikáiból (S. Francisco) táviratozott a laipnak. Halálos betegen € nyilvánosság előtt is beismerte a debreceni merénylet elkövetését és •23.000 lejt küldött I. Károly és Ferdinánd oláh királyok és az oláh nemzeti eszme elhhinyt harcosainak sírkoszorúira. A hír akkor és azóta bejárta az egész világsajtót. Azóta ee cáfolta meg senki és semmi annak helytállóságát. Hogy a hétpróbás Curkanovicsnak a merényletekben nagy gyakorlata volt s emiatt a debrecenit is odasorozta valaki mostanában az ő •isel/t dolgainak lajstromához, nem •fog .változtatni Catarau alvilági nimbuszán. Az bizonyos, hogy a debreceni •bombamerénylet története az előzményekkel és kísérő eseményekkel a legizgatóbb detektívregényeknél is izgalmasabb politikai bűnügyi „regény". Ezt érzem, valahányszor az évek kutató munkájával összegyűjtött s a nagy merénylet szereplőinek és szenvedőinek nyilatkozataival, elbeszéléseivel kiegészített munkáimnak, a kéziratban levő „A debreceni bomba" c. könyvnek szomorúan érdekes lapjait forgatom. Ezt a néhány villámstílusban kikapott adatot- is abból hozom a közönség elé, hogy a tragikus negyedszázados évforduló esztendejében se felejtsünk! A Gör. Kat. Tanítók Orsz. Egyesületének „Debreceni Vértanúk Emlékalap Bizottsága" — mint minden évben — m>ost, a bombamerénylet 25 esztendős évfordulóján is hívja a közönséget a magyar nemzeti eszme debreceni vértanúinak kegyeletes emlékünnepélyére. Az évforduló napján, február 23-án a gör. kat. templomban, megtartott emlékmise után megkoszorúzta az Iparkamara falán elhelyezett emléktáblát, feb.Tuán 26-án, .vasárnap délután 5 órakor pedig a róm. kat. gimnázium dísztermében emlékünnepélyt tart. A művészi kísérőszámok keretében az amlékibeszédet dr. Dudás Miklós, a gör. kat. Szent Bazil-rend magyarországi tartományfőnöke mondja. I megvadult bika gondatlan hajcsárja ogyhetl fogházat kapott Kulcsár Mihály hajcsár a városon keresztül a vágóhídra hajtott egy bikát. A híjtókötél azonban olyan gyenge volt, hogy egy rántásra elszakadt és a bika megszabadulva kísértjétől vadul száguldani kezdett. Útjából riadtan szaladtak szét az emberek, de a bika valamitől megijedt, Márkus Józsefnél a Bencs László téren fellökte és megtaposta. Márkusnét kartöréssel és könnyebb természetű zuződásokkal több hétig állott ápolás alatt az Erzsébet kórházba. Márkus ellen gondatlanságból okozott súlyos testisértés miatt emelt vádat az ügyészség, amiért tegnap kellett számotadnia a biróság előtt. Márkust egyheti fogházbüntetésre Ítélték. Egész nyiregyháza várakozással fogadja Makkay Sándor eliadását iMakkai Sándor dr., az erdélyi .szellemű tiszta magyar testvériség hirdetője, a „Magunk revíziójá"-nak, a' „Sárga vihar"-nak és sok klasszikus szépségű, minden magyar otthonban ismert műnek írója, az egész országban becsült, csodált és követésre választott szellemi és erkölcsi értékünk. Erdélyben a katolikus és a protestáns magyarság kölcsönös értékelésben, szeretetben, bonthatatlan magyar testvériségben élt és él ma különösen, a magyar önvédelmi harc idején. A nagy és mélységek szálaiból eltéphetetlen közösségi lélek zúgó szárnya emel ben| nünket, valahányszor Makkait halli hatjuk. Ebben a boldogító élményben Nyiregyháza is részt .vehet, mert március 5-én, délután 6 órakor Makkai Sándor egyetemi tanár, író, volt püspök előadást tart a Korona nagytermében. Nyiregyháza közönsége felekezeti különbség nélkül ünnepi érzések özönével, várakozással fogadja a Makkai-est hírét és belépőjegyét már most siet megváltani a ritka alkalomra. A jegyek 2, 1 pengős és .50 filléres árban a Jóba-boltban kaphatók mától kezdve. Totális államok címmel tartotta Rezessy Zoltán február 9-én a Népfőiskolán nagyjelentőségű előadását. Megismertük a totális államrendszer értelmét, felépítését és napjaink három totális államának, Német-, Olasz- és Oroszországnak belső életét. Csodálatra indító elismerő szavakkal, majd annál megrendítőbb módon mutatta be Rezessy Zoltán, hogy egy államrendszer — aszerint, hogy kinek milyen politikai és társadalmi világnézet van mögötte — hogyan tud életet teremteni, építeni, boldogítani és hogyan tud ugyanakakkor halálra ítélni egy népet. Vezérállamul első példaképpen Németországot választotta és nagyon helyesen, mert valóban itt építette ki ezt az államformát a német nép vezetője olyan államiformává, melyben a totális állam eszméje a leginkáhb magvalósult és tette népét olyan naggyá és boldoggá, mint ahogy az ország utolsó évszázad történelméből láthattuk, még Németország nem volt. Igaz, hogy a német nép faji adottságainál fogva is inkább hajlik a tömegmegmozdulásokra, a közös szolgálatokra, de ugyanakkor láttuk Olaszország vezetőjének munkáját is, ez a nép faji adottságokat tekintve, közelebb áll hozzánk, több az emberekben az egyéniség, a szabad gondolkodás és vezetőjük mégis egy kézben tudja őket tartani és rá tudja őket kényszeríteni a boldogulás útjára. Nöi és férfi divatcikkek fehérnemű, ágynemű anyagok, paplanok, takarók, harisnyák, kesztyűk nagy választékban, olcsón Mayer Ágoston divatüzletében, Nyiregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5 87 Megismerkedtünk a német állam politikai és társadalmi szerkezetével, a felépítésével s az államgépezet működésével, majd kialakult előttünk a mai Németország népének mindennapi élete. Programjukat és propagandájukat is láttuk és bizony nagyon-nagyon itt az idő, hogv mi is ráeszméljünk már magyar kötelességünkre, a sajtó és egyéb propagandailehetőségek közérdekű irányítására és vezetésére. Ezen rövid idő alatt nem tudta Rezessy Zoltán és nem is tudhatta mindazt elmondani nekünk, amit pedig tudnunk kellene, mert igen erősen közünk van hozzá, csak éppen megpendítette és talán sokaknál csak a figyelmüket erre terelte, hogy mi történik közvetlen tőszomszédságunkban, de Rezessy Zoltán, mint tudom, nem tartja elegendőnek, hogy csak ennyit tudasson fajtájával, — könyvében mindazt, amit csak röviden éppen jelzett, kidolgozta részünkre. Németország után áttért Olaszország életére, itt is röviden elmondta, miképpen fejlesztette ki államrendszerét és miképpen nevelte zabolátlan. népét Olasz nemzetté. Lecsapolatlan mocsarak helyén .lakóházak állanak, szétzüllött, utcán kóborló gyermekek balilla-táborokhan készülnek hazafias feladataik elvégzésére stb. És most átvezetett minket a két boldog ország után az emberiség temetőjébe. iMig a hallgatóság eddig ragyogó arccal kitüzesedve hallgatta, mit tett a két ország, most egyszerre komorak lettek az arcok és a figyelő szemeken az elragadtatást és lelkesedést őszinte borzadály követte. Oroszország háború utáni életét láttuk szemünk előtt. Mig Hitler a vallást és az emberi ideálokat állameszmébe tömöríti és Mussolini továbbra is az eddigi poloon tartja, addig itt az emberi eszméknek teljes letiprását, a vallás teljes kirtását, az erkölcs gyökeres pusztítását találjuk. Megrendítően hatottak itt az eredeti felvételek a vetítésnél. Az itt élő emberek állati sorban fetrengenek, a gyerme-. kek éhesen kóborolnak az utcákon, Kályha és tűzhelrszüKségtetét | Nagy niwMk! WirtscHafter Ármin vaskereakedésében szeresheti be. Nyiregyháza. — Telefonsaim 90. Budapest —Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lerakaía. Háztartási cikkek nagy választékban I (Trianon 19.) 1939 február hó 19

. a mezőkön, a lakóházak állatok sátraivá hasonlóak, egyszóval megismertük, milyen az a totális államrendszer, melynek egyedüli vezetője a kommunizmus, amely megtagadja az Isten, Haza és Erkölcs eszméit és vallás, nemzet és társadaloimrombaló erőket ad a marxista diktátor kezébe. Harctéri napié 1915 február 23-án Mavrics D. a volt károlyvárosi 26. honvéd gyalogezred zászlósa 25 emberével együtt, önként jelenkezett a Lomnica folyó menti orosz állások felderítésére. Az oroszok azonban feladata végrehajtása közben ainyira pusztító tüz alá vették a kis csapatot, hogy embereinek nagy resze elesett, vagy megsebesült. Mavrics zászlós azonban másfél órán át kitartott, míglen bevonulásra kapott parancsot. Ruháját 18 golyó járta át, ezek közül 5 a napiéját fúrta keresztül. Kiválóan bátor magatartásával ragyogó példát adott, miért is az arany vitézségi éremmel jutalmazták meg. 1916 február 23-án indult meg Albániában az a támadás, mely Durazzó elfoglalására vezetett. 1484 február 24-én Mátyás királyunk észak ausztriai hadserege Dávidtiáii István parancsnoksága alatt hat heti ostrom után Bruck városát elfoglalta. 1707 február 24. II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk felkelése alatt a dunántuli hadszintéren Szász Márton kapitány 30 hajdúval és Dóezi Péter tiszttartó 30 felkelővel Hősiesen védelmezte a császári csapatok által körülzárt Csobánc várát. Amikor pedig a kis védőrség létszáma apadni kezdett, a csobánci asszonyok is forró vizet, köveket mditottak a támadókra. Amikor a támadás ereje megtört, a védők malomköveket és kövekkel megrakott szekereket gurítottak a meredek hegyoldalakon menekülő császáriak után. A támadé csapat 50 tiszt, 300 közember veszteséggel kénytelen volt február 24-én a vár alél végleg eltávozott. 1849 február 24-én veit a czibakházai ü közét, amikor ugyanis császári csapatok a czibakházai Tiszahíd védelmére létesített sáncokat megtámadták. Ez utóbbiakat Merterházy őrnagy alatt kisebb, többnyire nemzetőrökb61 álló különítmény addig védelmezte, mig Vécsey gróf tábornok idejében beérkezett honvéd csapatai lendületes szuronytámadással a császáriakat vissza nem vetették. Eközben a hidon át végrehajtott roham alatt Leininger Westerburg Károly gróf hovvéd őrnagy személyes bátorságával til.it ki. A harc hevében azonban az osztrákok foglyul ejtették Leiningent, akit erre vitéz honvédéi (a 19. magyar ezred akkori III. zászlóalja) öldöklő hare árán kiszabadították. Ez a nap, a hós zászlóaljparancséok emlékére elnevezett m. kir. „Leiningen Károly* 8. sz. honvéd kerékpáros zászlóaljunk osztálynapja. A világosi fegyverletétel után Leiningen az osztrákok fogságába jutott, majd 1849. október 6 án vitéz honvéd tábornok társaival együtt Aradon mártyrhalált halt. 1917 február 24-én Pittlik József a világháborús 28. sz. repülő századunk szaka zvezetője harmadik légi győzelmét aratta. Jutalmul az arany vitézségi érmet kapta.