Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
1938-11-15 / 257. szám
Ara 10 fillér Nyíregyháza, f#38. november 15. (Trianon 19.) VI. évfolyam 257 (1687.) &zám. $ Kedd 9nrlÉMst6«étf és fcfedébfeaiai Bdfctea-afe« 1. se. ^8g>wt«ta«*réy oMskleasái»: 4?.139. Td«fóe*eéc»: 77. HVI POLITIKAI NAPILAP * Egy hónapra 2.50, zéviselőknek 2&%-m 7M P. eagedasény. Ma délelőtt ült össze Szabolcs vármegye történelmi {elenőségn őszi disz- gyölése, hogy ünnepelje a Felvidék visszacsatolását A kizifBlés bádelattal adézeit Uarlky Miklós kimáayzinak és fcliratksn üdvözölte larédyt, Kányát és Telekit „I roszla ■ szlovák—magfar sarsklzlsség gtodslalál állaidiai dfitirbt bilytzzflk" — naadotia vitéz Met Fame dr. liiapáR Mindazok a színes álmok, amelyeket a határon innen és túl, húsz esztendő alatt szövögetett Trianon árva magyarja, ma — hála a magyarok Istenének — boldog történelmi valósággá váltak. Dicső magyar lionvédeink kemény léptei dübörögtek át a Felvidék magyarlakta területein és vették azokat birtokukba. Piros-fehér-zöld világ derült a miagyar honvédek lába nyomán. Abból az örömteljes alkalomból, hogy befejeződött a felszabadult területek birtokbalvétele, vitéz Jékey Ferenc dr. főispán az egyesített .vármegyék törvényihatósági bizottsági tagjait ma délelőtt 11 őrára ünnepi rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. Magas zt os, ü n n epd k ö z gyűl és e vo lit ez a törvényhatósági bizottságnak, * méltó a történelmi órák nagyszerű- j »égéhez. Ünnepi hangulat ömlött el | az egész nagyteremben. Süni egymásután érkeztek a bizottság tagjai ünneplő feketében. 'A gyűlés kezdetére színültig meg- í telt a díszterem. A megjelentek so- j rában ott látjuk az egyházi és vármegyei társadalmi élet színe-javáit. Itt látjuk a vármegye felsőházi küldötteit és országgyűlési képviselőit. A karzatot az előkelő, érdeklődő hölgyközönség töltötte meg és tette i díszessé. Pontban 11 órakor lelkes éljenzés közben foglalja el a helyét az emelvényen a tisztikar élén vitéz Jékey Ferenc dr. főispán, dr. • Borbély Sándor alispán és vitéz LázáT Ferenc főjegyző. Az ünnepi közgyűlést a Hiszek - eggyel nyitotta meg a főispán, majd általános figyelem közepette mondotta el alábbi nagy ünnepléssel fogadott megnyitó beszédét. A háború előtti időkben volt egy irányzat, az úgynevezett kis magyar gondolat által táplált túlzó sovinizmus, mely a tűzzebvassal való magyarosítás eszméjét írta zászlójára. Azóta nagyot fordult a világ. A száz éven át uralkodó liberális gondolatot felváltotta az új diadalmas koreszme, a szociális tartalomtól átitatott keresztény nemzeti jobboldali gondolat. Ez az új nacionalizmus belátja azt, hogy a fajiságot megváltoztatni nem lehet, ezzel születik és ezzel hal meg az ember. Ma Magyarországon a legtöbb közéleti pozíciót annak a háborús nemzedéknek a tagjai töltik be, mely nem terhelhető felelősséggel a műit hibáiért. Ennek a nemzedéknek eltökélt szándéka, hogy a testvér népeket népi fejlődésükben, nyelvük használatában nem zavarja, nem is gondol arra, hogy azokat ősi mivoltukból kiforgassa. R Kárpátok keszorajában 618 népeknek egy testvéti közösséget kell alketelek T ekintetes Törvényhatósági Bizottság! Az év legszomorúbb ünnepe Halottak napja, Szent István élvében a magyar feltámadás diadalmas elindulásának napja lett. Egybe dobbantak ezen a napon a magyar szírek a határokon innen és túl, hiszen * döntőbíróság határozata folytán több mint egymillió testvérünk tért .vissza a magyar haza ölelő karjaiba és országunk csaknem egy nyolcadával lett nagyobb. Nagy ünnep ez számunkra, húsz év óta az első igazi öröm, óriási lépéssel jutottunk előre a magyar igazság országútiján, de ennek az útnak még csak a kezdetét járjuk, minden reményünk megvan azonban, hogy elérkezünk a következő mérföld-kőig, ha minden erőnket a köz, a nemzet szolgálatába állítjuk. A bécsi döntés tisztán néprajzi adatokat vett figyelembe. Nem kérdezte meg a népeket, hogy hova akarnak tartozni. Nehezen képzelhető el, hogy az a derék ruszin nép, melyhez benniin- ket egy évezredes múlt minden öröme és bánata köt, mely az első hívó szóra lelkesedéssel seregiéit a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc lengő zászlói alá, amely évente alig várta azt az időpontot, amikor a szabolcsi és szatmári rónákon megsárgulnak az érett búzakalászok, hogy résztvegyen ottan az aratási munkálatokban és megszerezze egész évi élelmét, a munka végeztével -pedig hálatelt szívvel boruljon oda a máriapócsi Szűz Mária képe elé, megelégedett legyen azzal a döntéssel, mely néhány hegyet jelöl ki számára hazául városok, termékeny földek és közlekedési vonalak nélkül. Vagy az a szlovák nép, melyhez szintén annyi történelmi szál fűz össze bennünket, megtalálja boldogságát, vágyai beteljesedését ebben az életképtelen alakulatban, amelyben jelenleg van. A Gondviselés, az idő, s a természet örök életű törvényei nyilvánvalóvá fogják tenni, hogy a Kárpátok koszorújában élő népeknek egy testvéri közösséget kell alkotniok, amelyen belül saját népi életüket élhetik évszázados szokásaik szerint Szívesen látja őket ruszinokként és szlovákokként abban az ideális földrajzi egységben, amelyet a régi Nagy-Magyarország képezett. T ekintetes Törvényhatósági Bizottság! Hogy ezt az új nacionalizmustól áthatott felfogást komolyan vesz- szüik, bebizonyíthatjuk egyrészt a most -visszakerült nemzetiségek minden jogos kulturális és gazdasági követeléseinek a legmesszebbmenő- en történő honorálásával, másrészt azzal, hogy a ruszin-szlovák magyar sorsközösség gondolatát állandóan előtérbe helyezzük és minden alkalmat megragadunk annak szorgalmazására, hogy az a három nemzet minél jobban megismerje és megszeresse egymást. Még mindig az ungvári és kassai gyönyörű fogadtatás hatása alatt állva, 'ezeknek a gondolatoknak jegyében nyitom meg a mai ünnepélyes közgyűlésünket. A bizottság tagjai hosszú percekig lelkes ünnepléssel és tapssal ünnepelték a főispán remekbe készült, gondolatokban gazdag beszédét. — Ezután Virányi Sándor ny. alispán emelkedett szólásra és mondotta el mély hatást kiváltó beszédét. Virányi Sáadsr beszéde Méltóságos Főispán Ur! Tek. Törvényhatósági Bizottság! Húsz hosszú esztendeje, amióta a világ akkori hatalmasai vak gyűlölettel és tudatlanságukban engedve magúkat félrevezetni egy körmönfont cseh diplomata hazugságaitól, ránk kovácsolták a trianoni szerződés bilincseit, sötét éjszaka borult a magyar életre. Nem volt ünnepünk, nem volt örö- [ műnk, amelyet meg ne keserített volna az a tudat, hogy testvéreink milliói idegenek rabszolgái lettek saját hazájukban. Kiverték a magyar kezekből a kardot s húsz hosszú esztendeig tehetetlenül kellett néznünk elszakított rab- testvéreink minden szenvedését. De nem hiába bíztunk, reméltünk és hittünk az isteni örök igazságban! Amikor úgy látszott, hogy a politikai hibák, tévedések és háborús uszítás Európát is lángra borítják s egy minden eddiginél borzalmasabb háború elkerülhetetlen pusztulással fenyegette a világot. Európa négy nagy nemzetének okos, bölcs és önzetlenül becsületes vezére megtalálta a módot nemcsak a fenyegető háborús veszély elkerülésére, de arra is, hogy egy nem uj, sokat hangoztatott, de mindig hangoztatott, politikai gondolat, a néprajzi elv becsületes alkalmazásával jóvátétessenek a páriskörnyéki békepanaszok legkirívóbb, legfájóbb igazságtalanságai. S egyszerre kisütött a nap a magyar nemzet felett is. A négy európai nagyhatalom ősziate és becsületes békeakaratán megtört a mondvacsinált Csehszlovákia minden ravaszkodása s a bécsi döntőbírói Ítélet nyomán hazatért a magyar Felvidék, hazatért egy millió rabmagyar testvér, akiket szivünkre ölelhetünk. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A költő ihletével, a hivatott szónok ékesszólásával szeretnék most kifejezést adni annak az örömnek, annak a boldogságnak, amelyben ' tiz millió magyar szive most összedobban. De úgy érzem Tekintetes Törvény- hatósági Bizottság, hogy erre gyönge minden szó, minden gondolat Ezt csak érezni lehet, de elmondani vagy leírni nincs emberi tudás, nincs emberi képesség! De azt tudom Tekintetes Törvény- hatósági Bizottság, hogy ebben az ünnepi órában, amikor az ősi vármegye alkotmányos képviseletén keresztű1 is kifejezést akarunk adni örömünknek, boldogságunknak s légiéként a Mindenható és nemes, nagy barátaink s a nemzet vezérei iránt érzett hálánknak és köszönetünknek, gondolnunk kell a reánk váró nagy feladatokra is. Gondolnunk kell arra Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy hazatért testvéreink a visszanyert szabadság boldogító érzésén felül húsz esz- teidő szenvedése és megaláztatása után a szabad országban velünk együtt nyugodtan, jólétben és boldogan akarnak élni. Gondolnunk kell arra, hogy
