Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
Ajándékszám
4. oldal (Trianon 19.) 1938 december hó. Szeretet, megbékélés Áldás és békesség, szívünk tiszta szeretete szálljon felétek, visz- szatért felvidéki Asszonyok! Mi, akik e hosszú 20 esztendőt szabad hazában dolgoztuk át, talán nem is tudjuk, mennyi könnyes szenvedés, mennyi visszafojtott bánat, mekkora krisztusi türelem volt útitársatok, amig e 20 évi harcot magyar úri lélekkel megharcoltátok. Egyet azonban jól tudunk. Becsülettel vívtátok meg! S ha még annyit tűrtetek, ha még annyit szenvedtetek is, az az egyetlen perc, az a nap, amikor szívetek egész piros, fehér, zöld szerelmét odaterítettétek a magyar felszabadítók lábai elé, kárpótolt Titeket minden szenvedésért. Az a sok'millió virág, amit szerető kezetek reánk hintett, élő tanúi mindnyájunk előtt, hogy a mi fiainkat s vele az itt élő egész magyar nemzetet bezártátok szerető szívetek kellős közepébe. Nekünk ez alatt a 20 év alatt nem kellett rabláncon szenvedni; mi ezt az időt arra használtuk fel, hogy elesett, megnyomorodott, bajban levő testvéreinket magyar lelkünk minden igyekezetével felemeljük, vigasztaljuk, hulló könnyeit felszárítsuk. Ez a női lélek iqazi feladata! Én azt hiszem, hogy Ti most ugyanezt fogjátok folytatni a végeken. Mi itt benn, Ti ott, a határszélen. Véghetetlen az ember önzetlen munkabírása, ha a szeretet olajával öntözi néha-néha. Gondolatban Mindnyájatoknak küldök e láthaatatlan olajból, hogy ezután egymás kezét szorosra fogva, próbáljuk minden ember szívéből kifakasztani a Szeretet, a Meqbékélés, a krisztusi Bocsánat hófehér virágát! SZOHOR PÁLNÉ fl felvidéki ésa szabolcsi lelkiség Irta: dr. NÉnéssy Imre erszéggyitési kígvfscIC Minden jó felülről jön. Ezt nemcsak az isteni áldásra, hanem a hegyre és a hegyi emberre értik a hegyvidék szülöttei. Erdélyben már a bölcsőnkben azzal alapozták büszkeségünket, mik é(p itt már Shakespeare születésének évében jó drámát írt Karádi Pál. El is ivoltam ragadtatva a jogos büszkeségtől, új után kutató lelkemen ott feküdt a kérdés, hogy vájjon mi van ott, hol még magasabb bércek vannak s mit adhatnak a Felvidék hegy- óriásai? Még a részleteket meg sem értettem, máris gyakran rakosgattam mérlegre az alföldi gimnáziumban, a Felvidék, Erdély és az Alföld tudósait, költőit, művészeit, hogy honnan csináltak többen történelmet?! Még a mai napig sem veszett ki a tulajdonság belőlem, mikor egy időre Szabolcs egyik követe lettem. Ma is erős bennem a meggyőződés, hogy a hegyek magaslatain élőkhöz közelebb van az Isten és az ő áldásai: szeretet, jóság, testvériség, tárgyilagosság, tudomány, írás és művészet. A magasabban lévők messzebb és többet látnak, távolabb van tőlünk, a szenny, a zaj... Természetes, bogy jobban is hatnak. Jó Szabolcs vármegye, .mint az ország területileg, gazdaságilag legnagyobb export vármegyéje ezekkel a hatásokkal van tele. Már a honfoglalással kezdődött. Alighogy Ve re ekén átjöttek, Árpád már Szabolcsot Tassal és Téténnyel átküldi a Tiszán a ládi révnél s a harcokban megedzett felvidéki szellem megalkotja az első állandó magyar várat: Szabolcs várát. Azután ugyanez a szellem ugyanitt megrendezi a szabolcsi zsinatot. Ezen az urakon kívül már a nép is résztvesz a ihatározat'okbah. így rendezik a papok házasságát, a tizedet, a templomok építésének és felszerelésének kérdéseit, az egyházi ünnepeket, a női becsület és a családi élet védelmét, a zsidók és izmaeliták viszonyait. Megdörzsöli az ember a szemét, hogy 1092 május 20-án vagy 1938-ban van-e? Törheti a fejét az oknyomozó történetíró, hogy véletlen adottság-e, mikép Felvidéken csinálják a legtöbb magyar főiskolát: 1535 körül Selmecbányán, Késmárkon, Eperjesen evangélikus li- ceumot, Sárospatakon református főiskolát s Nagyszombaton 1619-ben Pázmány Péter egyetemet?! Törheti tovább azon is, hogy vájjon a Habsburgok vagy elődeik miért zálogosítják leginkább el a Felvidéket, ha nincs pénzük s miért ad a Felvidékkel együtt Szabolcs legtöbb katonát Bocskay Istvánnak, Bethlen Gábornak, Thököly Imrének, Rákóczi Ferencnek, Kossuth Lajosnak és Görgey Artúrnak?! Vájjon véletlen-e, hogy e vidékre esik születése, működése vagy egy- egy nagy cselekedete Pázmány Péternek, Szenezi Molnár Albertnek, Balassa Bálintnak, gr. Zrínyi Miklósnak, a nagyszombati diáknak, Gyöngyössi Istvánnak, gr. Gvadá- nyi Józsefnek, Kármán Józsefnek, Pálóczi Horváth Ádámnak, Kazinczy Ferencnek, Madách Imrének, Tompa Mihálynak, Jókai Mórnak, Rosenwasser Adolf bor nagykereskedő Nyíregyháza Reviczky Gyulának, Komjáthy Jenőnek, Mikszáth Kálmánnak, Kossuth Lajosnak, Szörnyei Merse Pálnak, Mednyánszky Lászlónak, Mécs Lászlónak, hogy csak a leges! egna- gyobbat említsük, .mikor ezekből nagy népeknek egy is elég volna s itt a Felvidék egész szellemraktárt ajándékoz?! Szerintünk még a káoszban^ sem történnek véletlenek. A Felvidóken nemcsak a földnek, hanem a szellemnek is óriási kiemelkedései vannak. Ezék a földi és szellemi kiemelkedések, csaknem azonos hatást fejtettek ki Erdélyben és a Felvidéken. Ezen szellemnek a Felvidéken négy nép hódolt, a magyar, német, ruszin és szlovák. Különböző nyelven kifejlődött közöttük egy közös lelkiség. Ezt én felvidéki lelkiségnek nevezem. Érdekes, hogy míg a magyar egy nyelvűség sokszor' megengedte magának a viszályt, mikor szerethették volna is egymást, a felvidéki és erdélyi lelkiség különböző nemzetiségek közt csodálatos nemzeti egységet teremtett. Én, az erdélyi szerelmes állítom, hogy a Felvidéken ez jobban sikerűit, mint Erdélyben, itt a magyar, német, ruszin és szlovák nyelven beszélők a sorsdöntő kérdésekben tökéletesen egyek voltak, mikor életet és vért kellett áldozni. A nyelv, a kultúra s az egyéniség méretei szédítően különbözők voltak. Mégsem gúnyolták egymást. Egymás tört nyelvén szállították a gondolatot s a lelket a közös anyának, a magyar hazának. A közös gyámolításban, támogatásban segítő lelkiség fejlődött ki egymás közt, mely idegen hatalom helyett mindig egymáshoz vitte őket. Nem is csalódtak soha. mikor telefon, rádió és újság nem kötötte őket össze, lelkiségük akkor is ilyen volt. Művészetté fejlesztették ezt a közös lelkiséget. Mikszáth írja, hogy Sárosban 10 holdból nagyobb úr valaki, mint máshol ezerből. Igazat írt. Ez nem arra. vonatkozik, hogy Budapesten ki tud több pezsgősüveget bánhatni, hanem hogy ki tud máSnyelvű szegényebb testvéreivel szívesebb, megértőbb, tisztelőbb, azaz úr lenni! Ez a felvidéki szellem és lelkiség. Ezek felvidéki méreteinek szűk az a pár ezer négyzetkilométer. Hatásai országokra is kiterjednek, hát még a szomszéd vármegyékre!? A Felvidék iskolái adták, a Felvidék írói, művészei nevelték Szabolcs vezető férfiait ezer éven át. A szabolcsi s a feLvidéki cser egye kekekkel vigan zakatoltak a vicinálisok minden szeptemberben. Vagy németül tanultak meg vagy magyarul tanították, de valami haszon mégis volt. EgyszeT-egyszer vagy egy felvidéki kislány jött le menyecsíkének Szabolcsba, vagy megfordítva. Failvaink- ban a felvidéki arató, a drótos vagy az ablakos tót kedves vendég volt. Látásukra ifjúság, szerelem, emlék támadt sok szabolcsiban e jött az aludt tej! A Felvidék lelkisége töltötte meg a szabolcsi viskókat, kúriákat, palotákat, hivatalokat. Szabolcs nemcsak elfogadta ezt a lelkiségét, de meg is tartotta. Századókon keresztül a felekezeti és más viszály legkevesebb volt- itt is! A felvidéki lelkiség után a szabolcsi lelkiség is meleg szeretettel ölelte keblére a Szarvasról, Békéscsabáról menekült szlovák testvéreket, kik Nyáregyházán telepedtek meg, hasonlóképpen a Póespetriben s Ven- csellőn letelepedő sváb ságot. Ha ezen lelkiség pedig véráldozatot kívánt, mindannyiszor a Felvidékkel együtt és közösen adtuk meg. Közös a lelkünk, közös az érzelmünk, közös az érdekünk s így közös a célunk. E közös célt szolgálni közös lelkiséget, ha lehet még nagyobbra fejleszteni jelentkezik most Szabolcs a Felvidéken félszázados sajtóorgánumával, a „Nyirvidék“-kel. Neu» tejfelt szedni, hanem a fégi közös lelkiséget ünneplőén felfedni jöttünk. Megköszönni jelentkezünk a£É a nagyhorderejű kúlíúrszolgálatot, hogy a felvidéki írók Mécs Lászlóval aíz élen többször megjelentek Nyíregyházán, Szabolcsban magyar irodalmat, magyar kultúrát bizonyítani, terjeszteni. Akkor, sajno«, vissza nem jöhettünk, de most itt vagyunk! Húsz esztendő erőszaka közöttünk gazdasági, szellemi, politikai, kulturális különbségeket eszközölt, ezen különbségek kőszikláit kavies- csá fogja morzsolni a felvidéki és a szabolcsi közös lelkiség. Kérni jöttünk ezen lelkiség húsz éves legdrágább gyöngyeiből, melyet boldogan hallottunk, de sajnos, nem ismerhettünk. De adni is jöttünk, mert erre is szükség van, 'ha még oly nagy is a felvidéki lelkiség. Hálát, köszönetét adunk, de ha kell, vér áldozatot és minden más áldozatot is! Most már nem vagytok egyedül, na is támogathatunk, segíthetünk, mint hűségesen segítettünk Bocskainak, Bethlennek, Rákóczinak, Kossuthnak és Horthynak. Mi, szabolcsi törvényhozók ígérjük, hogy húsz év különbségeit eltüntetjük, hogy akik ugyanazon munkát -végzik, ugyanazon 'hallal tápláltassanak. így kívánjuk szolgálni a felvidéki és szabolcsi közös lelkiséget. Élhet a remény, hogy szóról szóra «pgyanea* csinálja a Felvidék is! r* A régi szeretettel Uj lelkesedéssel várja Nyíregyházán a Korona Szálloda újonnan átalakított kávéház kitűnő étterem. Tulajdonos H Dr. Rónay Endre »•Jí
