Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 246-295. szám)
Ajándékszám
(Trianon 19.) 1938 december faé. Szabolcsi HÍRLAP 185111 5. oldal DIENESISTIÉN: A Nyírség székvárosa - Nyíregyháza A Kárpátokban eredt Tisza a hegyekből leérve, előbb hosszan napnyugta felé folydogál a síkságon, egyszercsak hirtelen elkanyarodik és jódarabon kénytelen észak felé haladni s nagy kerülővel jut le a tokaji 'hegyeknél a Nagy Magyar Alföldre. Szelíd hullámú dombos vidék, a Nyírség az, amit szép folyónk átölel és — mint a vitézkötés a zöldbársony mentét — jó kacskaringósan szegélyez, hosszú útijával, kiöntéseivel, holt ágaival ligetes tájjá varázsolja itt a földet. Szép vidék ez! Tetszett ez a vidék sokféle népnek már, hiszen itt állt a népek országútján. A keletről nyugatra vándorló népek ösvénye erre húzódott, ezen a helyen kérész tül vonultak a nagy népek mind » itt is hagyta a nyomát val a menynyi. fl világ Keresztapáitól A vidék központija, a Nyírség székvárosa, Nyíregyháza így települt a világ .egyik kereszbútjánál. Délkeletről, Erdélyből, Északma- gyarország hegyvidéke felé Nagyváradon át Debrecennek, majd Nyíregyházának visz az út s innen fordul enyhén a hegyeknek Tokaj irányába. Egy másik ősi út az oro6z és lengyel síkságok felől Magyarországba térve a Tisza csapd gázlóján át erre vezet nyugat felé haladtában. E két út találkozása igen régi időtől fogva pihenőhelye .volt a vándorlóknak és állomása az utasoknak s az első hajlékok itt keletkezhettek a vidéken. Ez az állapot ősi formájában fennáll, e két út metszéspontja a város szíve ma is. Itt helyezkedtek el ősi soron a vendég- fogadó, a patika (bolt), a mészárszék, a börtön, az életnek eme elsőrendű szükségletei — és az uraságok házai, vázlatát adva a későbbi városközpontnak, a kereskedelem és közigazgatás gócpontjának. A hely itt nagyon alkalmas volt arra, hogy betelepüljék és virágozzék, de arra is, hogy a jövő-menők a megtelepült eket háborgassák. Ügy éltek itt a népek, mint valami küszöbön. Mindig útjában voltak a jövőmenőnek. A betört ellenség, ha tovább nem mehetett, eddig mindig elfutott és ahányszor jött, any- nyiszor rontotta el az itt talált városit-. Romlás és ailáépülés így esett, hogy míg félreesőbb helyén az országnak az élet folytatódott és fejlődött, ennek a városnak gyermekéveit mindig újra kellett kezdeni. Mások már az egyetemnél tartottak, neki még járni és beszélni kellett megtanulni. Szakadatlan újjáépülés a .város egész története, ezért azután itt minden mindig megfeszített munkával jár, a fejlődés gyors, a kezek serények, a polgárok iiparkodók. Legutoljára — kétszáz éve — a romok alól ásták ki e várost a betelepülők s akkor talált 400 lelket kitevő lakosság ma a 60.000 közelében jár. Nagy iram ez a mi viszonyainkhoz mérve, hiszen ide se aranyásók, se petroleumkutatók nem özönlöttek, két-kézi nehéz munka várt itt mindenkire, mégis gyarapodott és szaporodott itt a nép. Míg 1869-be.n 21.8% lélek .volt, 1910-ben 38.198, 1880-ban 24.102 lélek volt, 192őiban 43.340, 1890-ben 27.014 lélek volt, 1930-ban 51.308, 1900-ban 33.088 lélek volt, 1935-ben 56.010 'lélekre emelkedett a lakosság száma. JeíOBfősége az országban Nyíregyháza ma az ország városai közt népességre a tizenegyedik, a megyei városok között a negyedik. Az a három azonban, ami megelőzi, pestvidéki gyárváros és szervezete teljesen elütő az önálló várósétól, sok .vonatkozásban a fővárostól függ, vele már teljesen egybe is épült, különélése, önállósága csak formaság. A Hazához most visszatért nagy városok közül csak Kassa nagyobb nála. Határának területe 46.593 kataszt- ráiis hold. Ez a nagykiterjedésű határ az ősi, 1219-ben említett „Nyír“ faluból, az elpusztult Sima községből és a tisztázatlan eredetű Cserkesz és Királytelek pusztákból alakult. A város környéke az ország egyik legnanvobb konyhakertje és gyümölcsöse, a burgonyaszükséglet túl- nyomórész-e innen kerül ki, a nyírségi alma ízével-zamatával első a gyümölcsök közt, a sóstói és a napkori rizling pedig éppen az elszakított Felvidék kedvelt bora, amelyet Ungváron, Munkácson keresztül messze földre, Lengyelországba, Oroszországba szállítottak a világháború előtt. Dús kincseit ez a vidék sokáig kénytelen volt a ládafiában, pincéjében és magtárában tartogatni, vagy elkótyavetyélni, mert felvevő- terétől, piacától a hatalom erejével megfosztották. Most, hogy a csinált határról az idegen sorompók eltűntek és a régi kedves vevőnek, a Felvidéknek, rövid úton, olcsón, vámmentesen adhatjuk oda, amink terem s az új gazdasági rendszerbe illeszkedve, még nagyobb fejlődésre és gyarapodásra számíthatunk. Aki Nyíregyházát felkeresi, hogy széjjelnézzen benne, ne keressen ragyogó palotás or okát, vagy regényes romokat, hiszen a régiségből semmink sincs, az újjászületett város pedig a dolgozó polgár egyszerű természetéhez szabva, túlzástól mentesen épült fel. Milyen finoman jelképezi a polgá rezei lemet a reneszánsz-stílusban épült városháza! Nem tornyos-bornyos hivalkodó ház ez! Arányos méreteivel, tiszte stílusával a város legszebb épülete. Olasz mesterek munkája 1873-ból. Hasonlóan komoly szépségű a® 1784-ben épült evarng. templom. 6000 ember fér el benne. Tornya 50 méter magas. Egyszerűség, finomság jellemzi a Kállai-utcán épült empire-stílű pod- gárházakat. Közben iskolákat látunk. Megtudhatjuk, hogy Nyíregyházán 64 iskola van, ebből 12 közép- és középfokú iskola. A templomok, középületek érdemesek a megtekintésre. Bessenyei György, a Nyírség szülötte szobra, a Hősök emléke, Vénusz-szobor szépek. A terek és utcák tavasszal virágoskertekké változnak, tele van a .város akácfa- virággal. I kink goidBláia Érdekesek a poszton álló talyigá- sok. Mindjárt üljünk is bele egybe, mert — mint Szobor Pál, a tváros polgármestere mondta — a sivatagban tevére, Velencében gondolára. Nyíregyházán talyigára kell szállni, akkor teszünk eleget a hely szellemének. A talyiga kivisz bennünket hamarosan a jellegzetes bokortanyákra, ahol ősi közösségben él a földművelő nép. Az 55 bokortanya mindegyike szinte kis külön falu, önálló bíróval, iskolával, bolttal. — Jellegzetes homoki gazdálkodás folyik, amelynek tanulmányozására kísérleti gazdaság és iskola van a városban. A népviselet az egyszerű szűrt és a hímzett ködmönt őrizte meg. A népszokások fennmaradtak. 'A kulturális értékek között a legnagyobb a vármegyei Jósa-múzeum, amely bronzkori és hon foglal ás kori emlékekben, néprajzi tárgyakba® igen gazdag. Benczúr Gyula festőművész, Kra- dy Gyula író Nyíregyházán születtek. Iz trdS is niilTi: Sóstó Legnagyobb kincse a városnak azonban a közel ezerholdas őserdő és ebben legszebb gyöngye: Sóstófürdő. Ha erről beszél a nyíregyháza» felcsillan a szeme. Százados öreg tölgyek között visz a villamos Sóstóra, zöld alagútban, magas töltése® és viadukton át a 73 holdas parkkai körülvett 16 holdas tóhoz és öreg fürdőházhoz. Sóstó vizét 1800-t ói kezdődőleg már melegítve használják, felismerve gyógyerejét, de e® idő előtt is sok beteg fürdött magában a tóban. Ilyen feljegyzést találunk Kis János szuperintendensnél, aki 1790 júniusában járt itt. 1826- ban már fürdőhaz áll itt, vendéglő és állás. Sóstón különösen a reuma- tizmusbam szenvedők találtak gyógyulást a vízben levő natrium oar- bonat által. Az egykor lecsapolt és el apaszt ott tó vízimennyiségének visszaállításával az oldott anyagok mennyisége és 'hatása nem csökkent, a szabad fürdő pedig még szebbé és látogaltottabbá tette. Hegyvidéki embernek, azért érdemes Nyíregyházára eljönni, hogy megismerje a hozzá legközelebb eső alföldi város egészen elütő, küzdelmes életét, azt a népet, amely számára gabonát, krumplit, almát termel és bort szűr. Azért érdemes, hogy koccintson egyet velünk és hörpintsen a a édes összetartozás önömére. Hí Nyíregyházán kewxtiil átázik KITŰNŐÉ« REGGELIZHET EBÉDELHET VICSORAZHIT Kurz Béla Vasúti Éttermében. Zónák. Nyíri b írkiliönlegességek
