Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)

1938-01-18 / 13. szám

zi&k 2. oldal S 2 JVyírvidék Abolcsi hír hírlAP (Trianon 18.) 1938 január hó 18. Mitrovics Gyula: 1 m3ps? p@iiiilcai demoirécia arcára be bei! rajziini a kaliurpsleiiba demokrácia vonásait Impozáns nagygyűlésen, egyhangú lelkesedéssel mondotta ki Szabolcs pedagógusainak tábora, hogy Nemzeti Egység lobogója alá áli — d szabolcsi szerte?®! elnöke: Szabó Kálmán Vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza dísztermében ott lát­tuk egész Szabolcs tanügyi képvise­letét. A vármegye legtávolabbi ré­széből is, Nyír egyházáról is eljöttek az elemi és .a középfokú iskolák, ovodák küldöttei, bogy a köznév élői rendben rejlő döntő fontosságú erőt beállítsák a Nemzeti Egység magasz­tos eszmei célkitűzéseinek vonallába és egy nagyszerű összefogással épít­sék ki vármegyszerte ennek a szer­vezkedésnek kulturális keretéit.-A nagy táborozásra megérkezett Debrecenből Mitrovics Gyula deb­receni egyetemi tanár, a Nép. ti­szántúli körzetének elnöke, a nagy- tudáséi és mélyen kulturált filozó­fus, esztétikus tudós, a tiszántúli ifjúság forrón szeretett professzora, vitéz Bessenyei Lajos kár. főigaz­gató, a keresztény nemzeti gondolat kezdettől fogva harcos vezére, aki mellett most hivatalban maradása érdekében impozáns egységben vo­nul fel az egész kerület tanügyi vi­lága. Az érkezőkkel jöttek Ormos Lajos, a tanítóság egyik markáns vezető egyénisége és a debreceni körzet titkára. A debreceni küldöt­teket a Máv. állomáson Margócsv Emil dr. c. főigazgató, D-ohamics Já­nos, a kir. áll. tanítóképző intézet igazgatója, Marton József kir. tan- felügyelő fogadták az előkészítő bi­zottság nevében küldöttség élén. IA nagygyűlés előtt a kir. áll. taní­tóképző igazgatói hivatalában előze­tes tanácskozás volt, majd délelőtt 11 órakor megkezdődött a magygyű- ' lés a vármegveiháza zsúfolásig meg- 2 telt termében. K nmztll pndelat csodatevő ereje A gyűlést, amelyen a Nap. szerve­zetei /nevében Uzonv Jenő titkár, szigeti Vass Jenő városi elnök jelené meg, Margócsv Emil dr. c. főigaz­gató nyitotta meg, aki lendületes szavakban üdvözölte a megjelent notaibiflitásókat. Ennek a mozgalom­nak, — mondotta — amelynek meg­hívóit minden szabolcsi iskolában megkapták, azért lesz feltétlen si­kere annyi kísérlete zés után, mert zászlójára a nemzeti egység bűvös igéje van írva. Olyan gondolat, amelynek megváltó ereje akkor bon­takozott k:i előtte teljes nagyságá­ban, amikor nyolc országon át­utazva, mindenütt a nemzeti gondo­lat megújító erejének tényei fogad­ták. Lengyelországban Pilsudszky- nak a síkon emelt hegyet az egye­seik által összehordott hantban a nemzet összefogása. De a nemzeti gondolat, amely nemcsak közgazda- sági téren épített ki új lehetősége­ket, hanem kulturális, művészeti te­kintetben is. ott vált legerősebb ala­kító tényezővé, ahol mint Finnor­szágban látta, a vallás-erkölcsi mély­ségekkel találkozott és a krisztusi! szeretet ihletével telt meg. Az a hite, hogy a szabolcsi egységet is ezek a sugallatok hatják át. A netnzefiievglak halasa siélklli elvérzik a titkos választójogon A jelenlevők nagy tapssal fogad­ták a megnyitót és felújult a lelkese­dés, amikor Mitrovics Gyula egyete­mi tanár állott fel szólásra és elmon­dotta gazdlag eszmei készséggel telt szavait. Régóta érezzük már annak szükségességét, — mondotta —hogy a tanítórend találkozzék egymással, tekintet nélkül arra, hogy milyen tantermekben, iskolákban tanítanak •a rend nevelő munkásai. Hogv ed­dig iez az összefogás nem történt meg, ennek súlyos következményei voltak nemcsak a magyar tanító- rendre, hanem kultúrpolitikánkra is. Magasabb érdekek kívánják, hogy a tanítórend által képviselt nagy érté­kek, amelyek országos értékek az iskolai részletmunkának köréből, áradjanak bele az országos erőfo- iyamatoklba és érvényesüljenek sza­badon a köz javára, ne maradjon ez az erőtartalék a második vonalban, hanem terjedjen ki százszázaléko­sain a gyümölcsét a nemzet egyete­me javára. Már Klebeisberg Kunó gróf megjelölte a nemzetnevelés nagyraihivaéottságának mértékét, mi­kor azt mondotta, hogy a kultusz­tárca az igazi hoar védelmi tárea. Az ércfalként körülvevő nemzetnek jo­ga van, hogy kulturális téren erősít­se magát. Ehhez a hatalmas kultúr­politikához az szükséges, hogy egy­séges pedagógus közvéleményre tá­maszkodjék. Az összefogás azt do­kumentálja, hogy a neveilőmunlka és a kultúrpolit'ikaii tevékenység kö- aös munka, az iskola munkásai és a legnagyobb tényezők között állandó összeköittetés szükséges. A tanító­rend nélkül nem lehet ma kultúrpo­litikát csinálni. Foglalkozott az előadó a titkos választójoggal, a politikai demokrá­cia előretörő áramlataival. Francia­országban a lakosságnak 18—19 szá­zaléka választ s a most készülő ma­gyar választójog a lakosság 28' szá­zalékát engedi a titkos választás úr­nál elé. Franciaországban így is n y u gt a lansá goik, k o r mám yvá 1 s á g ok vannak é9 nálunk is jelentkezhetnek a nemzeti egységet feszítő viták. — Ezeket csak kulturális hatások érle­lésével lehet ellensúlyozni. A köz­gondolkozás keresztény nemzeti tendenciáját kell feltétlenül biztosí­tani, amit a szellemi és erkölcsi té­nyezőik aktivitásától várhatunk. E tekintetben a sajtóról és az iskolá­ról lehet szó. A sajtó hatásánál az iskola nevelő hatása állandóbb és kiegyensúlyozottabb. A köznevelő rend közrehatásának az erkölcsi 'és szellemi erők áraszitásában mara­dandóbb. Ezt a hatást biztosítják a köznevelők egységes célkitűzései és szervezettségük nemzetne velői, kultúrpolitikai tudatossága. Az, hogy az iskola hatása legerősebb fel­tétele a nemzeti szellemű ország ki­építésének, m'a sarokitétele a kultúr­politikai gondolkodásnak. Világos, hogyha a közneveilő rend egész energiával, erőinek koncentrálásával nem szolgálja ma a nemzetnevelés ügyét, a keresztény nemzeti célokat, elvérezünk a titkos választójogom. Mitrovics Gyula ezután részlete­sen bemutatta, hogy a tanítói rend összefogása, egysége milyen fontos nevelői, kultúrpolitikai kérdéseket vitathat' meg és tehet közvélemény - nyé, majd azzal \|égezte nagyhatású beszédét, hogy a tanítórend egységé­nek feladata, hogy erős aktivitással, öntudatos egységes szellemű erőki­fejtéssel felrajzolja a politikai de­mokrácia arcára a magyar nemzeti kul túrd emokrácia vonásait. Eehannu Selfemdésss! msfidják ki a ftmml Egységhez csatlakozást tinók: ózapo Kaiman kir. kait. gimn. igazgató. Ügyvezető alelnök: Dohaniics János áll. tani tó képzőimté- z-eti igazgató. Titkár: Horváth János áll. tatniítóiképzőint. gyak. isk. tan. Alelnökök: Margócsv Emil felsőke- r-csk. isk. e. főigazgató, Zsoknay Vil­mos ág. h. ev. gim.n. igazgató, Tóth József d'r. áll. gimn. igazgató, Kis- várda, Dolbay Sándomé ref. ipőlg. leányiskolái igazgató, Trajtler Anna városi női ipa risk, igazgató, Tamás­ba Endre közs. polg. fiiúisk. igazga­tó, Kovács István polg. isk. tanár, ; Kisvárda, Juhász Lajos r. kát. igaz- ; gattó-tanító, Steiner Gyula általános tanítoegyleti elnök, r. kát. ig. tanító, Tóth István g. kát. ig. tanító, Rősa­nyák Imre gör. kát. ig. tanító. Tor- nyospálca, László Zoltán ref. igaz­gató-tanító, Abod Imre ref. igazgató- tanító, Dombrád, Kemény Péter ág. h. ev. ig. tanító, id. Prékopa István ág. hitv. ev. tanító, Gábos Kálinál* közs. igazgató -tanító, Nagyhalász-, Jegyzők: Lesikó Pál kir. kát. gim>n. tanár, Ambrózy Gyula áll. el. isk. iga zgat ó-jtamiütö. A választmány tagjait az eg vés testületek küldik ki. [ Szabó Kálmán elnök: Hitet leszünk a keresltén? nemzeti gondola! mellet! A nagygyűlésen Szabó Kálmán, a szabolcsi körzet elnöke mindenkit magával ragadó beszédben fejtette ki programját. Elitet tett a keresz­tény nemzeti gondolat mellett. Böl­cső és koporsó, műit és jövő, elmé­let és gyakorlat arra int, hogy ezt az eszményt szolgáljuk. De ehhez az eszméhez való lojalitásunk mel­lett nem engedjük meg, .hogy ez a 1 o j akt á s ki zsákimá nyolá-s forrásává legyen. Nem gyűlölettel, hanem sze­retettel küzdünk nagy céljainkért. Az elnök bejelentette, hogy a megoldandó kérdéseik sorrendjében első helyen áll a tanerők szociális helyzetéinek javítása. A sok refor­mot. a reform palotát a vállán hord­ja a pedagógus, de már a didaktiká­nak és a módszerek rovására lesz a sanyarú helyzet, a viszonylagos hát- térbeszoríitás. A fáradt oktatói kar a politikai semmibevétel tudatával- vánszorgott, most öntudatra kél é& cselekedni fog. Az egységes tömö­rülés mellett is megőrizzük szellemi ■s zaba d Ságunkat, f ü gigetliem súgóin­két, de a hozott határozathoz vas- fegyelemmel ragaszkodunk. Nem akar a köznevelő.i rend továbbra is kölcsönkért erőkkel küzdeni, maga akarja a maga igazát kivívni. Szabó Kálmán elnök nagyhatású szavái után Mitrovics Gyula gratu­lált a nagygyűlésnek az elnökhöz, aki eleiven szellemű aktivitást igér és fénylő tudását, tehetségét a köz szolgálatába sikeresen állítja be. Vitéz Bessenyei Lajos dr.: Szent István veit ez első keresztény nemzet! politikus Az alakuló gyűlés vitéz Bessenvey Lajos kir. főigazgató .nagy lelkese­dést keltő beszédével fejeződött be. Márgócsy főigazgató úgy üdvözölte, hogy amikor Nyíregyházára jön, ak­kor hazajön. Valóban, hazajövök,— mondotta — amikor az egységes ülés gyönyörű tényei fogadnak itt. Az én régi álmom válik valóra, mert kezdettől a tanítói rend egy táboriba vonásával f o glalk o zta m. örül, hogy most egy olyan össze­fogás alakult meg, amelynek a ke­resztény nemzeti gondolat az alapja. Szent István évében vagyunk, an­nak a királynak ünnepére készü­lünk, aki az első keresztény nemzeti politikus volt. akinek kérészitsége egyúttal nemzeti, faji szervezés és nemz öt-védelem is volt, amikor a vi­harjárások földjén a magyarságot ezer-esztendő® jövendőre fogta ösz- sze. A magyar köznév-élni rend eddig 27 különböző egyesület útján igye­kezett érdekelt megvédeni. Az erők ilyen szétfőrgácsolása neun vezethet célhoz. Most a Nemzeti Egységben hatalmas erővel (küzdhet a tanítói rend és azt reméli, hogy lelkesedése nem lesz múló szalmalámg, hanem kitartó, következetes munka. Ehhez Isten áldását kéri. lAz alakuló gyűlésen végezetül Uzony Jenő, a Niep. titkára mon­dott lelkesítő üdvözlőbeszédet. A viláigjelentségek nyugtalanságra, az erők összeütközésére mutatnak. Ma­gyarországon béke, nyugalom vám. Ezt annak a Nemzeti Egységnek köszönhetjük, -amelynek alapjait Gömbös Gyula vetettbe meg és- amel­lett ma Darányi Kálmán kormánya szilárdan képvisel. A Nop.-nck po­litikai szervei mellett vannak kultu­rális és szociális csoportjai is 'és a Nép. nevében, a betegsége miatt tá­volmaradó vitéz Elekes Gábor elnök nevébani is lelkes szeretettel köszön­ti a tanítói rend nagysikerű zászló­bontását a nemzeti egység támoga­tására. A lelkes hangulató, magas-színvo­nalú szép gyűlés a Himnusz imáié­val fejeződött be.-Ezután Ormos Lajos debreceni elnök vázolta az egységesülés célját. Rámutatott, hogy a közneveilöi rend az egyes körzetek útján mind az egyéni és a közös érdekek, vágyak tekintetében, .minid a köznevelést érintő kérdéseikben vélem én yükkei odajutnak a felsőbb körzetek segít­ségével a legfelsőbb íróasztalokhoz. Zsolnai Vilmos igazgató a közép­fokú iskolák és szak isk diáik, László Zoltán tanító a tanítóság egyebemé­nek nevében mondották ki, hogy ez egyséig jelentőségének tudatában a nemzeti gondolat diadalának hitével kimondják, hogy szükségesnek tart­ják a csatlakozást a Nemzeti Egy­séghez. A hozzászólások után a nagygyű­lés egy szívvel, lélekkel elhatározta, hogy megalakítja a Nemzeti Egység szabolcsi körét, majd a tisztikart választatták meg a következők ben: Pederi: Marcit, Merle Oberon feejtbelellsn íJmje A VAK KATONA (4 FEKETE ÁNGY4L) — A hábo-u, szerelem, romantika és bcibaj fiimje. — POPEIE első színes filmje Hétfőn és kedden, csak 2 napig a < Aoolloban

Next

/
Thumbnails
Contents