Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-01-18 / 13. szám
(Trianon 18.) 1938 január hó 18. SZaj BOlcsi hirläP í 153111 3. oldal Hit köszönhetnek a románok a magyar református egyháznak? Iiyc n címen tart előadást dr. Révész Énre debreceni egyetemi Lná , a városunkban is általánosan ismert és szereiéit nagy tudásu előadó 19 én a Kálvineum januári „szerda délutánján. Ma a kiélezett nemzetiségi törek- vé.ek idején, nem érdemtelen visz- szatekinteni a múltba és mélyebben belenézni a jelen életének sok színben kavargó forgatagába, hogy meg bizható vezető segítségével megkeressük azokat a kapcsolódási pontokat, melyek bennünket a legna gyobb utódállam n pével, a román sággal, bizonyos kuiturértékek ío- vábbpiántáiása révén egymás mellé álli anak. Dr Révé;z|Imre ezen a téren mélyreható egyéni kutatásokat vég“ zett, léhát nála hivaíoltabb vezetőt alig kereshetnénk magunknak. Minden remény meglehet reá, hogy akik meghallgatják, nagy lelki meggazdagodással távoznak majd el előadásáról. Az előadás a Kálvineum tornatermében d. u. 5 órakor kezdődik. Be lépődij nincs. Minden érdeklődőt szeretettel hiv és vár a Kálvineum vezetősége, 22-én lesz a dísz- táborozás Múlt számunkban hírt adtunk, hogy a nyíregyházi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók „Szabolcs vezér“ B. E. január 22-én. .szombaton rendezi meg hagyományos dísztá'boro- zásá't a Korona-szálló termeiben. Az a széles körökben megnyilvánuló érdeklődés, amely a baj társak által rendezendő dísztáborozás iránt mutatkozik, egy minden tekintetben nagy sikerre számottartó estet sejtet- magáiban s amint az előjelek mutatják, az idei dísztáborozás ötletekben, leleményességben, sikerben és jó hangulatiban gazdagabbnak ígérkezik az előző évieknél. A korosabb és ifjabb nemzedék ad találkozót ezen est keretében egymásnak, hogy megértő 'baráti légköriben kicseréljék gondolataikat, érzésben közelebb kerüljenek egymáshoz. Bizonyítéka kíván lenni ez a dísztáborozás annak a nagyjelentőségű ténynek, hogy napjainkban korosok és fiatalok nemzedékének csakis összefogva, egymást támogatva, .vállvetett munkával kell résztvennie a nemzeti célok szolgálatában. Ilyen szellemben fog lezajlani a dísztáborozás offidális része, amelyet gaud hím és hajnalig tartó tánc fog követni. A műsor részletes ismertetésére még visszatérünk. A díszes kiállítású meghívók szétküldése, in yom da technikai okok miatt csak ma kezdődött meg. — Meghívókat az Egyesület 'hivatalos helyiségében (Luther-utca 13. sz.) lehet igényelni délután 5—7 óráig. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyekről igen ajánlatos előre gondoskodni. Jegyei ővét élezések délelőtt 9—12 óráig az Újságból than esziközlendők. A zenét városunk elismerten kitűnő Körmendy jazzegyüttes e szolgáltatja, amely ez alkalomra neves tővárősi szakszóié- nost fog lehozatni. A.z Izr, Nőegylet je Imezesbálja a tradiciózus siker jegyében zajlott le. A bálterembe sürü egymásután érkezett a közönség, meri mindenki érezte, hogy a mai Ínséges nehéz időkben, ki kell vennie a részét azokból a megmozdulásokból, amelyek a szegényeknek, az Ínségeseknek a sorsát vannak hivatva rnegkönnyi teni. A nagyszámú közönség soraiban ott láttuk Szohor Pál polgár- mestert a feleségével, a társjőtékony- sági egyesületek a vezetőit, tisztikar több tagját, társadalmi és gazdasági éle.ünk számos kiválóságát. Tíz óra után kezdődött a jelmezes felvonulás, amelyet magyar ru. hás kis gyermekpár vezetett be. Tarka szinpompis tabló, ötl.tes jelmezek és á'arcok tették érdekessé és felejthetetlenné az estét. A feivonu lás után felhangzott a bált nyitó csárdás és megkezdődött a tánc, amely a kora hajnali órákig tartott. A nagy körültekintéssel megrendezett bál sikeréért a Nőegylet agilis vezetőségét illeti az elismerés. A társadalmi jótékonyság sokszor színpadias és hatásvadászó — mondana dr. Grünspan Armin a jótékonyság és koldus kérdésről tartott előadásában Rendkívül érdekes előadás keretében ismentette a napokban dr. Grünspanm Ármin ügyvéd, a sokat vitatott és táléin soha aktuálisabb problémáit: a jótékonyság és koldus- kérdést. Az előadás éles meglátással és a kérdés alapos ismeretével mutatott rá ennek a nagyjelentőségű társadalmi és szociális kérdésnek a gyakorlati tapasztalataira, aminek alkalmazását ma már semmiféle kul- túrközösség sem nélkülözheti, amelyek könnyen kiegyenlíthetik a gazdasági diszharmóniákat és elsimítják a társadalmi súrlódásokat. Az előadó rendkívül érdekesen mutatott rá a jótékonysági rend- > szer mibenlétére, amely a világnézeti szempontból így határozható meg. Az optimista szerint: Szívbevésett erkölcsi parancs, emberi szolidaritás. A pesszimista szerint: A társadalom telibe, a civilizáció és minden haladás kerékkötője, az önmagától szüntelen rettegő társadalom passzív védőiegyvexe, a forrongó indulatok és elégedetlenségből származó veszélyek biztosítéki szelepe. A cinikusak epéskedése szerint: a társadalom gyógyíthatatlan betegségeinek narkózisa. Objektív szempontból talán, az közelíti meg legjobban az igazságot, hogy a jóté- kon'-ság társadalmi feladat, amelynek megoldása vagy legalább is annak megkísérlése a társadalomnak önös érdekből is kötelessége, mert ■anélkül egyetlen .emberi közösség sem érezheti magát biztonságban. A jótékonyság problémája olyan régi, mint maga az emberiség. A szegénység és az ezzel járó nyomorúság miniden idők társadalmának velejárója, a társadalommá szervezett emberi közösség állandó kísérő jelensége. Ha már most azt kutatjuk, a jótékonyság mikor közelíti meg a tökéletest, röviden úgy foglalhatjuk össze, ha logikailag, lélek tanilag és emberi szolidaritás tekintetéiben teljesen kifogástalan. A társadalmi jótékonyság sokszor színpadias és hatásvadászó, ezért van az, hogy ezekből a szá.v- nélikül.i, de látszat-társadalmi akciókból a segély tkér ők ábrándulnak ki a legjobban. A jótékonyságot szívvel és bölcsességgel kell szabályozni, amelynek alapvető tana, hogy mind- ———mm nyájunk kötelessége a támogatásra szorulót tehetségünkhöz mérten támogatni. A jótékonyság nagy hátránya, az egyenlőtlen költségmegosztás. Súlyos hiba, hogy a társadalmi jótékonyság1 terheit csak kevesen viselik és igen sokan vannak, akik még aránylagos áldozatot sem hoznak. így azután a jótékonyság egyrészt 0 jóság és lelkiismeretesség büntetéspénze, másrészt az önzés és a fogyatékos érzés prémiuma. Az egyházak és hatóságok jótékonysági szervezetei mellett a mai gazdasági rendszer az egyéni jótékonyságot nem nélkülözheti, már csak azért sem, mert a közjótékonyság nem mozgékony, rendszerint bürokratikus és mindig csak a nyomor enyhítésére és nem a .megelőzésére irányul. Grünspann dr. rendkívül érdekes fejtegetése során rámutatott a kol- dúsprobléma rendezésének nehézségére, — Bátran elmondhatjuk, bogy a koldúskérdés a társadalom könny- csatornája, amelyeken keresztül az anyagi szenvedésektől gyötört társadalom legkeserübb könnyei gördülnek az emberiség arcába. De amint sóba senkinek eszébe nem jutna embertársának fájdalmát akként enyhíteni, hogy könnycsatornáját mesterségesen elzárja, akként a kold'úsfcérdést, ezt az emberiségnek időtlen idők óta fennmaradt nyúlt sebét s minden emberi közösség szűnni nem akaró lelkáismeretfurda- lássá erősödött problémáját soha semmiféle rendszerrel igazán megoldani nem Lehetséges. A koldúskérdés minden emberi közösség egyik legszuibjektívehb kérdése. De éppen azért, mivel az adakozás mindkét oldalról főképpen érzelmi m otívumokkal t éli t e tt, iMyrrtartorivn i f-i az objektív törvényhozás nem bír a kérdéssel megbirkózni. bármennyire is jóindulat nyilvánuljon meg szándékában. így a legjobb indulat vezette a hatóságokat a legutóbbi koldúsrendezésnél is, hiszen segíteni akart az elesetteken, ugyanakkor a társadalmat meg akarta szabadítani a zaklatástól. Hogy azonban a legnemesebb elgondolásokkal teli intenció sem hozta meg a kívánt eredményt, az már a társadalom és az egyének hibájából ered. Az adakozásnak ugyanis leglényegesebb indító oka a szánalom. Ennek a szán a lom ér zésnek közvetlennek kell lennie, mert mint a Norma-gyűjtések is igazolják, az ember- társiaimk iránt érzett részvét a távolsággal csökken. A koldus közvetlen panasza, kérése, szánalmas jajszava adakozásra késztet, míg a távoli sorsüldözött embertársaink helyzete sajnálatra indít anélkül, hogy a szánalom kővetkező fázisára, a segítésre sor kerülne. Ez az oka annak, hogy a társadalom a koldust, akit a /hatóság vett oltalmába s közvetett úton kívánja a társadé lom általi meg- segíittetni, általános és személytelen jótékonysági szimbólumnak tekinti az adakozó, akinek a kirótt vagy .elvállalt járandóságot a közvetlen szánalom érzése nélkül, egv összegben, tehát terhesebben kell lerónia. Hiányzik tehát a közvetített koldus- pénz fizetéséből a lélek, amely nélkül az emberekből áldozatot, legkevésbé anyagi áldozatot tartósan várni nem lehet. — Felvetődik tehát a kérdés: hogy mi és hol a megoldás, mert hisz nem fér kétség ahhoz, hogy a koldulás az adakozástól függetlenül is terhet jelent az adakozónak. SajfHUKmoa ™ fURRMIR ; filmszínház 2 TELEFON tt SZ, Január 17-18 Hétfő, kedd Budapesttel egyidőbe i! Egy leány elindul... Zilahy Lajos „Urilány‘‘ cimü hatalmas sikert aratott vígjátékinak filmváltozata. — Előadások : Hétköznapon 3-5-7 és 9 óra előtt 2 10 percei. * « HUNGÁRIA FILMSZÍNHÁZ Ez&íőtt: Városi Filmszínház Teleíoszám : 503. Január 17-18. Hétfő.'kedd Budapesttel egyidőben! Egy leány elindul... Zilahy Lajos „Urilány“ ciinő hatalmas sikert aratott vígjátékinak filmváltozata. — V Előadások : Hétköznapon 3-5-7 és 9 óra után 15 perccel.
