Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1938 (6. évfolyam, 1-47. szám)
1938-01-14 / 10. szám
Bistey Béla útügyi kérelme a kisgyülés előtt Tiszabercze! községet érdekes ügy foglalkoztatta. Bistey Bála földbirtokos a községi útépítések ‘.után azzal a panaszszai fordult a képviselőtestülethez. hogy az ut építése közben az 6 birtoktestéből 270 négyszögöl területet elcsatoltak. A képviselőtestület mérnökszakkérlők kiküldését kérte, akik azt állapították meg, hogy nem történi foglalás, nem vettek igénybe földet Bistey birtokából. Erre a földbirtokos uj beadvánnyal fordult a képviselőtestülethez és be jelentette, hogy mérnökök szakvéleménye nem állja meg a helyét, jogsérelmet és kártérítést kér. A község elutasította a földbirtokos kérelmét, mire Bistey a katározaíot megfellebbezte. A vármegyei kisgyülés foglalkozott az üggyel és a feileb bezésre nem találván megfelelő ala pót, azt elutasitotia. Akiket nem szeret senki... címen tatott mély hatást keltő előadást Akáb István isko-afelügyelő a Bethlen utcai róm. kát. elemi iskola dísztermében vasárnap délután 4 órakor. A menhelyi gyermekek sorsáról beszélt, akiknek mindent megadott az állam jósága, csak egyet, az anyai szeretet melegét nem tudja nyújtani nekik szegényeknek, akiket nem ölel, nem becéz, nem simogat senki és nincs orvossága bánatukra... Előadásában azon vágyának ad kifejezést, hogy bár jutna ezeknek az apátián anyátlan árváknak minél több abból, ami pénzoe nem kerül, ami soha el nem fogy, amiből minél többet osztogatunk, annál több marad: a szív szereidének melegéből. Az előadáshoz a Bethlen utcai róm. kát. elemi iskola növendékei nek műsora adott méltó keretet, melynek müsorszámai teljesen az előadás hangneméhez simultak. Bevezetőül az elemi iskola V—VI. osztályából alakított bárom szólamu énekkar előadta Siicler: Karácsonyi himnuszát nagy tetszés mellett. Ezt (Trianon 18.) 1938 január hó 14. _ hibával követően Rausz Miklós VI. osztályú növendék ,,A megfagyott gyermek“ c költeményt szavalta mély átérzés- sel és igazán szép hanghordozásban. Majd Kovács ícuka V. oszt. tanuló énekébe az Édes mostohából az árva dalát kedvesen, meghatóan, a közönség által hosszan megtapsolva. Ezután : A gyermek álmai c. költeményt jelenítették meg. a színpadon Kányádí Ilonka mint anyuka és Kovács Ica mint kisleánya. Aranyosak voltak. Nagy derültséget keitett a következő szám : A három kíván ság c. dramatizált mese. Barán Magda kedves kis tündér volt. Pompás alakítási nyújtott Zsiross Magda mint favágó és Hárskúti Magda mint pergő nyelvű favágóné szintén nagyszerűen játszott. A mesét Akáb István irta át színpadra. Befejezőül a gyermekkar eíőcd'a Halmos János : „ „ JNfYÍRVIDÉK hZÄBOLcsi HÍRLAP 3. oldal mmim FILMSZÍNHÁZ Ezeiüll: Városi Filmszínház Teleíoszám : 503. jj | Január 13-14. Csütörtök, péntek Rökfc Marika legnagyobb filmje GISPRRQNE ▼ U ü v I H lm U II L Előadások mindkét napon 3. 5, 7 és 9 órakor. A kis jézus ma született... kezdetű három szálamu karénekét. A kis énekesek nagyon ügyesek voltak az erős készültséget igénylő szövevé nyes kórus előadásában. A közönség sokat tapsolt a kis szereplőknek és egy kellemesen eltöltött déluán em lékével távozott. Az álarcosbálra: Álarcok különböző színekben P —'60-tól 110-ig Hernyó selyem harisnya kis P 390 Szabolasvármegye törvényhatóságának kisgyüiése szerdán délelőtt tiz órakor tartotta e havi üléséi Vajay Károly dr. főispán, elnök jelenlétével. A főispán megnyitójában üdvözölte a kisgyülés tagjait és ez alkelommal kívánt boldog uj- esztendőt a kisgyülésnek. A megnyitót éjjennel fogadta a kisgyülés, majd rátért a tárgyserozati pontokra. Az első nagyobb jelentőségű tárgy Nyíregyháza város képviselőtestületének a Városi (Lemi R. T. likvidálására vonatkozó határozata volt, amelyet Tóth László dr. főjegyző ismertetett Előadta, hogy a város 75.000 pengőt állított be az 1938. évi költségvetésébe a likvidációra, mert szerinte az Üzemi R. T. leltári felszerelési vagyona már nem ér annyit, amennyibe felbecsülték és a mérlegszerű elszámolás adatai azt teszik szükségessé, hogy a város 75 000 pengős költségvetési hozzájárulással fedezze a likvidáció költségeit. A városi képviselőtestület jóváhagyását az ainpáni határozati javaslat megtagadja. Az alispán rámutat, hogy az Üzemi LR. T. mérlege aktív vagyonnal zárul. A város 50.000 pengőt kifizetett annak idején házipénztárából a részvényekért. A likvidáció alapéban véve elintézést nyert. Csupán 8000 pengő maradt fenn, mint magánosok követelése, ds a vagyon oldalon ezzel szemben 27 000 pengő kintlevőség van. A bevételi hátrálék magasabb tehát mint a követelés. Az alispán költségvetési felügyeleti • # 1 O Tk pi | XI i Január I3"14- Csütörtük, péntek 5 u \ i I 11 1 j Budapesttel egy időbe í! 5 filmszínház \ 5 TELEFON ti. SZ. ▼ Mr. Deeds (Mlszter Dldsz. Előadások mindkét órakor. napon 3, 5, 7 és 9 GYÁR: BU DAPEST. XI.LE N KE -U LH7. teli annak az időnek optimizmusát, amellyel egyre-másra közüzemeket létesítettek a városok, Nyíregyháza is. Az optimista hangulat azonban rövidesen megváltozott, az árumeg- rendelésket és a kamatokat fizetni kellett. Észrevette a város, hogy itt az adósság, jövedelem pedig nincsen. A perek lavinája indult meg az Üzemi räR. T. ellen. A város és az R. T. pedig csak cirnben „különböz- nek, lényegében a kettő ugyanaz. A P. K. kiküldötteinek véleménye és a belügyminiszter rendelete alap ján ki kellett mondani az Üzemi R. i. likvidicióját. A felszámolást a belügyminiszter és a keresedelmi bíróság sürgeti amelyet a bíróság pénzbüntetés terhe alatt köteiezőleg el is rendelhet. A likvidálásra azonban fedezeiet kell teremteni. Lényeges blfuikációt lát a képviselőtestület határozatának ügye és Borbély Sándor dr. ifispán: Elismeréssel vegyek a polgármester takarékossága írás!, de a bevételi többletet nem lehet teljes egészében adésságok törlesztésére fordítani, hanem életet keli a városban teremteni A vármegye kisgyölésén az üzemi R. T. Ikvidáciéjának kérdésében feloldották Nyíregyháza képviselétestüfetének határozatát fiz alispán hangoztatta, hagy nem lehet minden terhet ennek a nemzedéknek vállára helyezni jognál fogva már törülte is a 75.000 P-s hozzájárulást. A kérdéshez elsőnek Kovách Elek dr. szólt hozzá. A kérdáskomplexum olyan nagy és olyan bonyolult, hogy beható ismertetést kívánna, ami a kisgyiilést aligha érdekelné. Bizonyos, hogy az aiispáni javaslat a kérdést alaposan tanulmányozta s ennek alpján javasolja a hozzájárulásra vonatkozó képviselőtestületi határozat mellőzését. Kiíerjeszkedik a múltra és ismerés az alispánnak a költségvetésre vonatkozó döntése között, amely döntés az alispán hatásköre. A határozatban a likvidálás fundáiását ki kell mondani és a kisgyülés feladata, hogy ezt a városi határozatot jóváhagyja. A határozatnak véleménye szerint nem kell felvennie azt, hogy megjelöli a likvidációs összegei, sem pedig azt, hogy mikor áililja majd be a város ezt az ösz- szeget, csupán egyet kell kimondania, azt, hogy a határozat imperative involválja a költségvetési gondoskodást a likvidáció fedezetéről, igy az alispán dönthet abban, hogy mely év költségvetése likvidálja az Üzemi R. T.-ot. A város várhat akér tiz évig is, és várna is, ha nem volna két sürgető tényoző, a belügyminiszter és a törvényszék kereskedelmi bírósága. Javatolja, hogy az alispán javaslatát olyan értelemben módosítsa, hogy: tekintettel arra, hogy a fedezetnek meg kell lenni, az összegnek és a költségvetésbe való beállítása idejének kimondása nélkül a kisgyülés „kimondja a likvidáció fundálásának szükségességét ás utasítja a polgármestert hogy tegyen pontos előterjesztést az alispánnak a likvidáció ügyében. Nánássy Andor dr. pénzügyőri szakszerűséggel bírálta a kérdést, A szőnyegtn iévő tárgynál azt kell tekintetbe venni, hogy itt a város kereskedJmi vállalatként áll előttünk. Nem jehet mást kutatni, mint azt, hogy mérlegszerű adatok megfelelnek e a tényeknek. A kérdés a várost érinti, mert a város és R. T. ugyanaz. A mérleg adataiból az tűnik ki, hogy a városnak vau követelése, 50 000 pengő, amelyet mint részvények árát kifizette annak idején. Ha ez a tétel szerepel a leltárban, akkor a" likvidálást papirsze- rüen lehet és kell elintézni, ba leírta a város ezt a tételt, papirszerü elintézésre nincs szükség. Nem tudja, hogy a város miért vett fel 75.000 pengő hozzájárulást a likvidációra. Ha leírta a követelését, nincs szükség rá, ha leltárba vette, akkor ott van 128 000 P-ős felsze- lés. A kereskedelmi vállalat kifizetésre vár. Az alispán helyesen tette, amikor kitöiülte a költségvetésből az oda nem tartozó összeget. Ennek felvételét nem látjuk szükségesnek semmiképpen sem a város költségvetésében. A felszólaló Kovách Elek indítványát nem fogadhatja el. Az ügyet az alispán a költségvetésbe felvett 75 000 pengő törlésével elintézte. Hogy a kereskedelmi bíróság, hogy fogja elintézni a kérdést nem tartozik reánk. Borbély Sándor dr. alispán szólal fel ezután és nagyhatású szavakban fejti ki álláspontját. Visszatekintek — úgymond — arra az aüspáni határozatra, amely a 75.000 pengőt törölte a költségvetésből Megvilágítja itt a kérdést, törölte a
