Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)
1937-12-25 / 292. szám
18.) 1937 december 25. 52 JNyÍRVIDÉK Abolcsi HŰK hlrlaP 25. oldal »ero« Halott város-e Nyíregyháza Ez a város életünk éltetője, küzdőterünk, szeretetünk és féltésünk rajengott táigya. Nagyon fáj a szivünknek, ha arcán könnyek csordulnak, ha sápadt az élettlenség színében. Meg akarjuk menteni, vissza akarjuk varázsolni életerejét és tisztázni akarjuk azt a kérdést, halott-e Nyíregyháza. A karácsony alkalma az elmélye- j áésé, most őszintén hangzik a szivek és értelmek szava. Lássuk mit mond a nagy kérdésre Nyíregyháza polgár- j »ága: Halott város-e Nyíregyháza?... Az optimista és a pesszimista szélsőségek között, most döntsük, mi az ; igazság?... Dr. Murányi László ügyvéd, a nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke Nem! ,,A leányzó nem halt meg, ♦sak alszik.“ Hosszú volt a vidám, »Ofksaor szinte kicsapongó farsang s most ránkszakadt a nagy böjt. .km ■* feledjük, hogy bojt után Húsvét következik, ami a feltámadás Unnerve! ’Almikor az emberiség a háború borzalmas lidércnyomásától megszabadult, — vagy legalább is azt hitte, hogy hosszú időre megszabadult — lázas alkotási vágy lett úrrá a lelkeken világszerte. Nálunk is, mikor a •zörnyíí trianoni csapás bódulatából kezdtünk felocsúdni, olyan heves, •iyan dacos éln takarás ragadott el mindenkit, hogy nem mérlegeltük számító hidegséggel az anyagi lehetőségeket és következményeket. Ügy véltük, hogyha már elveszítettük az •rszág nagy részét, a tágas külső erődöt, annál jobban meg kell erősítettünk a legbelső övezetet, a fellegvárat, ami még birtokunkban maradt, hogy majd innen indulhasson ki az újabb sikeres küzdelem az elvesztett országrészek visszahódítá- •ára. Túlságos heves volt az iram, túl gyors volt a tempó, túl korán fogytunk ki az erőből, de méginkább az építőanyagokból. Nincs mit szégyenkeznünk ezen, hiszen ez nemcsak Nyíregyházának, nemcsak a többi magyar városnak, nemcsak csonka hazánknak jutott osztályrészül, hanem az egész megújhodni, a romokon új világot építeni akaró emberi- «égnek is. Nem szégyenkeznünk kell ♦áiát, hanem okulni. Az építés tempójának lassítása nem jelenti tehát az építés gondolatának feladását. Rájöttünk, hogy homokra nem, hanem csak szilárd talajra szabad építeni. Erőt kell gyűjteni, tartalékolná tehát, mielőtt az építkezést ismét megindítanánk. — Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy a megkezdett, de be nem fejezett művet konzerváljuk, a pusztulástól megóvjuk. A város vezetése, kormányzása azonban nemcsak tudomány, hanem művészet is. A túlzott, a kicsinyes takarékosság csúf és ártalmas, örökre megnyirbálja a szárnyakat, amik csak a kedvező alkalmat várják, hogy újra a magasba lendülhessenek. A napsugaras nyár után most Nyíregyházára is a dermesztő tél korszaka következett be. De a tél csak látszatát mutatja a halálnak. A természet télen sem hal meg, csak pihen, a tél hava alatt is csendben érik, lassan fejlődik az új élet vetése. Ha ezt a vetést nem pusztítja el sem a pazarlás vízáradása, sem a kicsinyes, fukarkodó takarékosság dermesztő fagya, bizton megérjük még ennek a vetésnek dús aratását is. Horthy István dr. kir. közjegyző Akár határozott igennel, akár határozott nemmel nehéz a felelet. Ha a múlttal hasonlítom össze, mégis csak más volt, mikor minden évben kapott burkolatot egy-két nagyobb utcánk, emelkedett egy-két középület, jöttek intézmények, szaporodtak az üzletek és vállalkozások, mint mikor ma nemcsak, hogy nem létesül itt semmi, de intézmények szűnnek meg (vámhivatal, autobuszforga- lom, kályhagyár sfcb.) s a ferences zárda évek óta egyetlen épület, mely a várost fejleszteni látszik. Művészet és irodalom pedig a múltakhoz képest csaknem senkit sem érdekel. Összehasonlítás útján azonban mindig csak viszonylagos eredményt kaphatunk, mely a tiszta igazságot sohasem mutatja. Fejlődés az is, ha kopik adósságunk. Az is, mikor lassan, de biztosan eszmélni kezd kereskedelmünk és iparunk. Ez pedig kétségtelen. Bizonyos, hogy minden fillérnek a fogunkhoz veregetése nem helyes politika s egy kis merészebb lendület több haszonnal járna. Ezt a kérdést különben nem 10—15 sorral, csakis hosszú cikkel lehetne kellően megvilágítani. Nyíregyháza nem halott csak tetszhalott város, de azt hiszem, a legtöbb magyar város hasonlóképpen az. A tetszhalál pedig lényegesen közelebb áll az élethez és felébredéshez, mint az igazi halálhoz. Margies! Emil c. kir. főigazgató Erre a kérdésre, hogy halott város-e Nyíregyháza, igen könnvű a felelet. Ne azzal foglalkozzunk, hogy eldöntsük a kérdést, hanem abban fogjunk össze, hogy mit tudunk tenni és mit lcüetne tenni abban a tekintetben, hogy városunkról senki se mondhassa el a jövőben, hogy halott. Sok jóindulattal, összefogással meggyőződésem, hogy sokat lehet elérni. Nyíregyháza városának kell jó példával elöljárni. Talán meg tudja értetni hitelezőivel, hogy elégedjenek meg egy bizonyos ideig kevesebb kamat- és törlesztéstérítéssel. A jobb idők beálltával majd fog fizetni, a most elmaradottakért is, de feltétlenül szükség van arra, hogy a város a maga költségvetésébe — ily réven be tudjon állítani — 100—150 ezer pengőt arra a célra, hogy az elodázhatatlan építéseket, javításokat el tudja végezni. 150.000 évi annuitás 2—3 millió pengő tőkének felel meg. Ha a bankok ezt rendelkezésre bocsátanak, akkor tudna építeni iskolákat, vágóhidat, rendbehozná épületeit:, jutna pénz sok mindenre és megindítaná a jelenleg pangó közgazdasági életet. Adja a jó Isten, hogy az 1938-ik esztendő meghozza az életet, a fejlődés csiráját Nyíregyházának is! Htflmua Mihály az OMKE elnöke Nem halott! Még él, a polgársága ereje megfeszítésével küzd a létért, nyögd a súlyos, majdnem elviselhetetlen terheket, de nem veszti el reményét és bízik, hogy eljön a várva- várt javulás. A házak értéke a minimálisra csökkent, mindenki szabadu'ni akar tőle. mert a ház nem bírja a rettenetes közterheket. Végrehajtási 'és árverési eljárás tömegesen indul ki naponta az adóhivatalokból. Az iparosok százai küzdenek a legnagyobb szegénységgel. A kereskedők bámulatos erőfeszítéssel állják, a sarat. Portálokat építenek, üzleteiket modernizálják, hatalmas választékban nagy áruraktárakat halmoznak fel és sokszor erejükön felül védekeznek a kedvezményes utazási jegyeikkel támogatott fővárosi nagy áruházak ellen. Hogy hány fényes kirakat mögött küzdő gondokkal terhelt kereskédő várja a rettenetes bizonytalanságban a várva-várt jobb időket, azt csak a jó Isten tudja. A gazdasági életünk vérkeringéséből valósággal kidőlt már a folytonos drágasággal küzdő köztisztviselőtársadalom, a kereskedelem és ipar leöjobib fogyiasztótársadakna. Mindezek ellenére Nyíregyháza nem halott város, de súlyos beteg. Sürgősen segíteni kell, neho^- belepusztuljon. A Fonciére Általános Biztosító Intézet elfogad mindennemű biztosítást Kötvény klállitó vezérügynökség m Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. (Főpostával szemben.) BarzÓ-félG ház.
