Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)
1937-12-25 / 292. szám
26. oldal ans s z „NyÍRVIDÉK ABolcsi HÍR ÍR LAP {Trianon 18.) 1937 deeember 25. Huray János ipartestületi elnök őszintén szólva, nehéz feladat elé állítja e kérdés városunk szülöttét, ha arra a város közvéleménye előtt kimerítően és tárgyilagosan akar válaszolni. A magam részéről, mint az iparosság vezetője, már előre kijelentem, hogy Nyíregyháza nem halott, csak beteg és eladósodott város, mint az ország annyi más közélete. Erős és nagy tempóval igyekeztünk a nagyvárosi jelleget megszerezni, azonban a város fejlesztésére fordított tőke nem hozta meg a kívánt gyümölcsöt, mert nem állítottunk fel olyan közintézményeiket, mint pi. vásárcsarnok, a mai kor .kívánalmainak megfelelő szálloda, modern fürdő és közvágóhíd stb.. amelyek a város forgalmát és jövedelmét napjainkban is biztosíthatták volna. Megállásra kényszerítette tehát városunkat a horribilis adósság, megfontolt takarékosságra és önvédelemre van szükségünk a gazdasági élet minden vonalán, mert ha nem erre törekszünk, úgy úrrá lesz felettünk a lemondás és a csügged és. Nagyon helyesen mondotta Szobor Pál polgármester egyik 'beszédében, hogy „ha elhagyjuk magunkat és ha halott városnak nevezzük önmagunk Nyáregyházát, akkor idegenben az még szánalmasabb visszhangra talál . Szívós munkára, erős akaratra, új lelkesedésre és .bizakodó reménységre van szükségünk, hogy a városban az alkotó élet és az egészséges gazdasági vérkeringést biztosító munka meginduljon, ehhez azonban az is szükséges, hogy a közéleti takarék osság túlzásba ne menjen, mert hiszen tudvalevő, hogy a fejlődést, haladást és élet energiát csak a munkával és tőkével lelhet fokozni 'és biztosítani. _ Hoüv milyen tényezők idézték elő a város aléltságát, azt helyszűke miatt részletesebben kifejteni nem tudom, de azt hiszem, elégséges, ha csak utalok arra, hogy a város,^ az egyházak,, a közületek és a polgárok horribilis adósságai, a közterhek magassága, a házbirtok túlzott megadóztatása, az óriási kamatterhek, az anyagbeszerzés és értékesítés nehézségei, az árut terhelő fuvarköli- ségtöbblet, az export hiánya, a belső fogyasztóképesség nagymérvű csökkenése, az idegenforgalom hiánya és a trianoni határok közelsége stb. teljesen megderm észt ették városunk lüktető életét és gazdasági vérkeringését. Ezen fejlődést kizáró akadályokat a túlzott mértékű takarékosság .mellőzésén kívül új és erős alkotási vággyal, főként építőipari munkaalkalmak teremtésével és megindításával lehet csak leküzdeni s ha az ezekhez a szükséges kormányzati támogatásokat megkapjuk, különösen pedig, ha elszakított ezeréves hatáBold o g és megelégedett karácsonya lesz, ha fűszer, csemege, likőr, déligyümölcs, karácsonyi csokoládé és egyéb díszeket, valamint szaloncukor szükségletét Heringh Dezső „FÜSZERHÁZÁBAN“ Bessenyei tér 6. szám. Telefon 671. szerzi be. Egyesületeknek, intézeteknek külön árengedmény. rainh és magyar testvéreink a rabságból felszabadulnak, úgy bizton remélem, hogy a békés eg yüttim unkái- kodásban és összefogó testvéri sze- retetben úgy az állam, mint a város és polgárok anyagi ereje egyszerre meg fog erősödni Adja az Isten, hogy mielőbb úgy legyen! Df. vitéz Kii&lss József fogorvos Ha egy város halott voltának azt tekintjük, hogy mennyi autó száguld az utcáin, hogy mennyi csődbe került építkezés van, hogy mennyi a hólabda&zerű üzleti vállalkozás stb., úgy Nyíregyháza talán beteg, de ha .nem a konjunkturális értékeket nézzük, úgy Nyíregyháza nívós társadalmi életéből, sok kiváló egyén és egyesület tudományos működéséből, bensőségesebb lelkiélet felé haladó vallásosságából, országos viszonylatban is kiváló, tudásból eredő mező- gazdasági eredményekből következtetve Nyáregyháza erős, az idők •esetleges csapásait könnyebben viselő pillére ennek az országnak. A rohamos haladás nyomán sokszor rohamosan nő a nyomor s különben sem természete az egészséges embernek. hogy munkája mindig s egyedül a vagyonszerzésre irányuljon, mert vannak ennél nagyobb értékek is ezt cselek szí Nyircgvháza. Wasseren Jeni kereskedő Nem halott. Csak .haldokló, aki mellett azonban kiváló orvosprofesz- szorok őrködnek. A mi új főispánunk, alispánunk és polgármesterünk azok, akikben bízunk s akik biztosan talpraállítják és kigyógyítják súlyos betegünket. Meg fogják találni a módját annak, hogy a szabi öles vármegyei úthálózat kiépítésével a termelő és építő munka fokozottabb megteremtésével és a kereskedelem intenzivebb foglalkoztatásával miként lehet friss erőket hozni gazdasági életünk ellankadt vérkeringésébe. Ennek a célnak az érdekében rá kell szoktatnunk városunknak s az ide gravitáló vidéknek publikumát arra, hogy itt vásároljon, mert a nyiregyházii kereskedelem ma már minden igény kielégítésére képes és semmi szükség sines arra, hogy Debrecenbe vagy Budapestre menjen vásárolni, avagy utazó ügynökök útján szerezze be szükségletét. Sem jobban. sem olcsóbban nem vásárol s minden itt elköltött pengő városunk gazdasági életét erősíti, betegünket gyógyítja. Ha városunk minden egyes polgára a helyzet magaslatán állva belátja, hogy mi a saját 'érdeke és kötelessége, nem lesz indokolt halott városról beszélni. Pisszer János a Háztulajdonosok Egyesületének elnöke Amiként nem „halott“ Böcklin: „Holtak szigete“, mert hiszen lát jónk, hogy milyen dúsan pompáznak rajta a fák, a növények, akként nem „halott város“ Nyíregyháza sem. Inkább csak a „Haltak városának“ mondható. De ennek azután igazán! Ha végig „pislantunk“ a nyíregyháziak eleven tevékenységén, a „konzervgyáron“, az I. számú „keményítőgyáron“, a ,, Vi rginia - mal m on“, a „Bőrgyáron“, a hamvukba hótt „téglagyárakon“, a , 3c ende rázta tón“, a város belsejében éktelenkedő „vi- tyillókon“, a „Korona restauráción“, az „iskolaépületeken“, a „vízvezetéken“, a „csatornázáson“, a „vásár- csarnokon“, a rám. kát. bérpalota elé „betolt“ áldott jő „falusi flaszteren“, amely hol kátyú, hol meg „Szahara“, — mát mondjak még? — a ,.közvilágításon“, amely inkább „köz", mint „világítás“ — a maga pislogó fényforrásaival... /Bocsánat, de most látom, hogy a kiszabott tizenöt sort már teleírtam, pedig még nem mondtam semmit, így szíves engédeLmével befejezem az előbbi mondatot imigyen: ... akkor azt látom, hogy Nyíregyházám életeleven, fürge, sőt virgonc emberek laknak, akikben dühöng a vállalkozás szelleme, az alkotásvágy, a tett vágy, a versengés, az egymást túlidéi tálás a munkaalkalmaik teremtésében. Tehát hogy rajtam ne száradjon a szó, hogy én mondottam: „Nyáregyháza a holtak városa!“ — ime, igen tetszetős választ kívántam adni. Hogy a háztulajdonosok hogy vannak? Köszönöm e malieiózus kérdést. Roppant elevenek! Minden csengetésre a hideg rázza őket és ■borsőziik a hátuk, hogy .most melyik végrehajtó teszi náluk igen szeretetreméltó kedves tisztelgő látogatását. Válaszom összefoglalva: „Van itt élet, elevenség, nyüzsgés, mozgás, forgás, forgalom, pénz, hitel, minden jó, csak észrevenni nem leihet és érezni sem lehet ezekből semmit sem!“ De kérem! Nyíregyháza a világért sem a „holtak városa“! vitéz Tarnay Sslvám a Fűszer- és Vegyes Kiskereskedők elnöke Nyír egyháza nem halott, de igen csendes várossá változott. A régi lüktető élet, amely rohamosan szép várossá, megyeszékhellyé fejlesztette, nagyon lecsendesedett. Hiányzik az építő munka, amelynek nyomán általános jólét fakad. Hiányzik a felszaporodott lakosságnak állandó kenyeret biztosító gyáripar. Hiányzanak, amiben a főbűnös Trianon, az elszakított közeli felvevő piacok, amelyeknek forgalmán keresztül va- gyonosodott a város polgársága. Ezekhez járul a város nagymérvű eladósodottsága, amely körülmény meggátol minden munkaalkalmat. A legegyszerűbb dolog ezért szidni a város vezetőségét. Pedig aki a más munkáját kritizálni akarja, az élje bele magát annak a helyébe, akit kritizálni akar. Elismerés illeti polgármesterünket azért a kemény munkáért, amellyel megállította a várost anyagilag elsodrással fenyegető adósságlavinát. Mi, kereskedők hisszük, hogy most már módot fog találni arra .is, hogy az illetékes körök figyelmét ráterelje városunk nehéz helyzetére. Bízunk abban, hogy az itt keservesen kiizzadt adó és O TI-pénz éhből sikerülni fog közmunkákra visszakapni valamit. Reméljük, hogy a jobb belátás 'érvényesülni fog s más mértékkel mérik majd az adót ebben a csendes városban — mint más előnyösebb helyzetben levő városok polgárainál. Hiszem, hogy a „halott“ jelző sohasem fog ráülani a mi gyönyörűen fejlődött, de most fejlődésében megáll ott városunkra. Dr. Silberstein Géza Miért ez a mondás s mért a vita róla? — Nem .volt s nem lesz halott Nyíregyháza soha.. .. Elpusztulhat minden — megmarad a földje, Nyíregyháza meglesz időtlen örökre. Ez a rög, melyhez kötve van a sorunk, Itt, hol terem búzánk, burgonyánk és borunk, Üj életet termel. S ha a .város terhe, Múltak adóssága nem törne jelenre. Tudhatnánk beszélni fejlődő iparról, Kereskedelemről — munkaalkalmakról — De a sok bajunknak csak neon csökken terhe, Nyíregyháza van és megmarad örökre. . . Hivatva van jóra, szépre, dicsőségs-«. Silberstein Géaa Mauritz Ötté mérnök Nézd az utcát nappal vagy este ’é* meglátod, hogy a város népe küzd é* dolgozik, mert élni akar. Nézd a templomokat, minden felek ezet temploma tele van hívekkel* akik mert földi halandóban nem bíznak már — az Úristentől kérik a mindennap: kenyeret és dolgoznak tovább kitartással, reménységgel cm a jövőbe vetett hittel, — remélve, hogy jobb l‘C9z a jövő! Milyen is lehet a remélt jövő? Elképzelésem: „Szabolcs vármegye mezőgazdasági termékeit túlnyomórészben a vármegye népe fogyasztja el, mert az ipari decentralizáció folytán egyik ipartelep a másik mellett épül ém azokban főként a szabolcsi föM nyers terményeit dolgozzák fel, így növényi olajgyárak, keményítő, szi- ruPgyárak, zöldségszárító telepek, esőtésztagyárak és oly vasipari üzemeik, amelyeknél a kész árucikk értékében kevés az anyag és sok a munkabér. A nyíregyházi nagy vásárcsarnokban az iparosok, kereskedők és ipart munkások tömege vásárol be, mert vidéken érdemes ipart folytatni, mert itt kevesebb az adó, mint Budapesten. Az iparos a feldolgozandó félkész anyagot, főként a kartell a a anyagokat olcsóbban kapja a vidéken, mint Budapesten és minden vidéki ipartelep ezenkívül a Budapesttől való távolsága arányában OTI- és adókedvezményben részesül. A megye birtokosai Nyiregyházast tartanak főbérleti lakást, mert ha Budapesten volna állandó főbériét« lakásuk, úgy sokkal több adót kellene fizetni ök, mint így, a vár megy# székhelyén. A .nagy ipartelep központjai sincsenek Budapesten, hanem a vármegye székhelyén, mert különben elvesztik a vidéki adókedvezményt. A város minden hónapban szépül, új utcákat köveznek, új parkokat létesítenek, mert a városokat államérdekből gazdaadósok közé sorolták és az ezelőtt fizetett 1000 pengő h»vi kamatfizetés elmarad. Nincsen idegenellenőrző hivatal, mert a megrögzött valutások é* csempészek, sőt az adót eltitkolok is a meglevőnél is több vagyont és jövedelmet vallanak be, mert minden adócsalás 10—-20 ért fogházat jelent, nem üzlet tehát csalni és ezért az adókulcs a jövedelem 2%-ára csökkent. Budapesten ugyan 4%, de ott nagyobb a kereseti lehetőség. A nyíregyházi bokortanyák gyermekei télen is pirospozsgásak, materé a lakóházak mellett világos, szép baromfitenyésztő épületek vannak, beásó (fűtéssel, kvarcfénnyel, amely a •téli napot helyettesíti. A gyerekek ott kvarcolnak a csirkeetetés közben, mert a gazdaságok villa mosára- mia 6 fillér, de a 1 akásviilágí t ásvilágí- tás mé'g mindig 30 fillér kw.-ként. A Sóstóra nem Idhet ráismerni, melegvíaforrás, gyermekeknek ingyen melegvíz-strand, az erdőben és a Sóstó-telepen a nyíregyházi polgárok szép villái láthatók, melyek a budai villákkal versenyeznek, mert itt kevesebb lévén az adó, beteljesedett az ország deoentralizálása. A kereskedők kirakatai versenyeznek a budapestivel, mert a kisebb adók miatt mindenki itthon é* olcsóbban vásárol és a vidéken keresett pénz vidéken marad.
