Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)

1937-12-25 / 292. szám

26. oldal ans s z „NyÍRVIDÉK ABolcsi HÍR ÍR LAP {Trianon 18.) 1937 deeember 25. Huray János ipartestületi elnök őszintén szólva, nehéz feladat elé állítja e kérdés városunk szülöttét, ha arra a város közvéleménye előtt kimerítően és tárgyilagosan akar vá­laszolni. A magam részéről, mint az iparos­ság vezetője, már előre kijelentem, hogy Nyíregyháza nem halott, csak beteg és eladósodott város, mint az ország annyi más közélete. Erős és nagy tempóval igyekeztünk a nagy­városi jelleget megszerezni, azonban a város fejlesztésére fordított tőke nem hozta meg a kívánt gyümölcsöt, mert nem állítottunk fel olyan köz­intézményeiket, mint pi. vásárcsar­nok, a mai kor .kívánalmainak meg­felelő szálloda, modern fürdő és köz­vágóhíd stb.. amelyek a város for­galmát és jövedelmét napjainkban is biztosíthatták volna. Megállásra kényszerítette tehát városunkat a horribilis adósság, meg­fontolt takarékosságra és önvéde­lemre van szükségünk a gazdasági élet minden vonalán, mert ha nem erre törekszünk, úgy úrrá lesz felet­tünk a lemondás és a csügged és. Na­gyon helyesen mondotta Szobor Pál polgármester egyik 'beszédében, hogy „ha elhagyjuk magunkat és ha halott városnak nevezzük önmagunk Nyáregyházát, akkor idegenben az még szánalmasabb visszhangra talál . Szívós munkára, erős akaratra, új lelkesedésre és .bizakodó remény­ségre van szükségünk, hogy a város­ban az alkotó élet és az egészséges gazdasági vérkeringést biztosító munka meginduljon, ehhez azonban az is szükséges, hogy a közéleti ta­karék osság túlzásba ne menjen, mert hiszen tudvalevő, hogy a fejlő­dést, haladást és élet energiát csak a munkával és tőkével lelhet fokozni 'és biztosítani. _ Hoüv milyen tényezők idézték elő a város aléltságát, azt helyszűke miatt részletesebben kifejteni nem tudom, de azt hiszem, elégséges, ha csak utalok arra, hogy a város,^ az egyházak,, a közületek és a polgárok horribilis adósságai, a közterhek ma­gassága, a házbirtok túlzott meg­adóztatása, az óriási kamatterhek, az anyagbeszerzés és értékesítés ne­hézségei, az árut terhelő fuvarköli- ségtöbblet, az export hiánya, a belső fogyasztóképesség nagymérvű csök­kenése, az idegenforgalom hiánya és a trianoni határok közelsége stb. tel­jesen megderm észt ették városunk lüktető életét és gazdasági vérkerin­gését. Ezen fejlődést kizáró akadályokat a túlzott mértékű takarékosság .mel­lőzésén kívül új és erős alkotási vággyal, főként építőipari munkaal­kalmak teremtésével és megindítá­sával lehet csak leküzdeni s ha az ezekhez a szükséges kormányzati tá­mogatásokat megkapjuk, különösen pedig, ha elszakított ezeréves hatá­Bold o g és megelégedett karácsonya lesz, ha fűszer, csemege, likőr, déligyümölcs, ka­rácsonyi csokoládé és egyéb díszeket, valamint szaloncukor szükségletét Heringh Dezső „FÜSZERHÁZÁBAN“ Bessenyei tér 6. szám. Telefon 671. szerzi be. Egyesületeknek, intézeteknek külön árengedmény. rainh és magyar testvéreink a rab­ságból felszabadulnak, úgy bizton re­mélem, hogy a békés eg yüttim unkái- kodásban és összefogó testvéri sze- retetben úgy az állam, mint a város és polgárok anyagi ereje egyszerre meg fog erősödni Adja az Isten, hogy mielőbb úgy legyen! Df. vitéz Kii&lss József fogorvos Ha egy város halott voltának azt tekintjük, hogy mennyi autó száguld az utcáin, hogy mennyi csődbe ke­rült építkezés van, hogy mennyi a hólabda&zerű üzleti vállalkozás stb., úgy Nyíregyháza talán beteg, de ha .nem a konjunkturális értékeket néz­zük, úgy Nyíregyháza nívós társa­dalmi életéből, sok kiváló egyén és egyesület tudományos működéséből, bensőségesebb lelkiélet felé haladó vallásosságából, országos viszonylat­ban is kiváló, tudásból eredő mező- gazdasági eredményekből következ­tetve Nyáregyháza erős, az idők •esetleges csapásait könnyebben vise­lő pillére ennek az országnak. A ro­hamos haladás nyomán sokszor ro­hamosan nő a nyomor s különben sem természete az egészséges em­bernek. hogy munkája mindig s egyedül a vagyonszerzésre irányul­jon, mert vannak ennél nagyobb ér­tékek is ezt cselek szí Nyircgvháza. Wasseren Jeni kereskedő Nem halott. Csak .haldokló, aki mellett azonban kiváló orvosprofesz- szorok őrködnek. A mi új főispá­nunk, alispánunk és polgármeste­rünk azok, akikben bízunk s akik biztosan talpraállítják és kigyógyít­ják súlyos betegünket. Meg fogják találni a módját annak, hogy a sza­bi öles vármegyei úthálózat kiépítésé­vel a termelő és építő munka foko­zottabb megteremtésével és a keres­kedelem intenzivebb foglalkoztatásá­val miként lehet friss erőket hozni gazdasági életünk ellankadt vérke­ringésébe. Ennek a célnak az érdeké­ben rá kell szoktatnunk városunknak s az ide gravitáló vidéknek publiku­mát arra, hogy itt vásároljon, mert a nyiregyházii kereskedelem ma már minden igény kielégítésére képes és semmi szükség sines arra, hogy Deb­recenbe vagy Budapestre menjen vá­sárolni, avagy utazó ügynökök útján szerezze be szükségletét. Sem job­ban. sem olcsóbban nem vásárol s minden itt elköltött pengő városunk gazdasági életét erősíti, betegünket gyógyítja. Ha városunk minden egyes polgára a helyzet magaslatán állva belátja, hogy mi a saját 'érdeke és kötelessége, nem lesz indokolt ha­lott városról beszélni. Pisszer János a Háztulajdonosok Egyesületének elnöke Amiként nem „halott“ Böcklin: „Holtak szigete“, mert hiszen lát jónk, hogy milyen dúsan pompáznak rajta a fák, a növények, akként nem „ha­lott város“ Nyíregyháza sem. Inkább csak a „Haltak városának“ mond­ható. De ennek azután igazán! Ha végig „pislantunk“ a nyíregy­háziak eleven tevékenységén, a „kon­zervgyáron“, az I. számú „keményí­tőgyáron“, a ,, Vi rginia - mal m on“, a „Bőrgyáron“, a hamvukba hótt „tég­lagyárakon“, a , 3c ende rázta tón“, a város belsejében éktelenkedő „vi- tyillókon“, a „Korona restauráción“, az „iskolaépületeken“, a „vízvezeté­ken“, a „csatornázáson“, a „vásár- csarnokon“, a rám. kát. bérpalota elé „betolt“ áldott jő „falusi flaszte­ren“, amely hol kátyú, hol meg „Sza­hara“, — mát mondjak még? — a ,.közvilágításon“, amely inkább „köz", mint „világítás“ — a maga pislogó fényforrásaival... /Bocsánat, de most látom, hogy a kiszabott tizenöt sort már teleírtam, pedig még nem mondtam semmit, így szíves engédeLmével befejezem az előbbi mondatot imigyen: ... akkor azt látom, hogy Nyír­egyházám életeleven, fürge, sőt vir­gonc emberek laknak, akikben dü­höng a vállalkozás szelleme, az alko­tásvágy, a tett vágy, a versengés, az egymást túlidéi tálás a munkaalkal­maik teremtésében. Tehát hogy rajtam ne száradjon a szó, hogy én mondottam: „Nyáregy­háza a holtak városa!“ — ime, igen tetszetős választ kívántam adni. Hogy a háztulajdonosok hogy van­nak? Köszönöm e malieiózus kér­dést. Roppant elevenek! Minden csengetésre a hideg rázza őket és ■borsőziik a hátuk, hogy .most melyik végrehajtó teszi náluk igen szeretet­reméltó kedves tisztelgő látogatását. Válaszom összefoglalva: „Van itt élet, elevenség, nyüzsgés, mozgás, forgás, forgalom, pénz, hitel, minden jó, csak észrevenni nem leihet és érezni sem lehet ezekből semmit sem!“ De kérem! Nyíregyháza a világért sem a „holtak városa“! vitéz Tarnay Sslvám a Fűszer- és Vegyes Kiskereskedők elnöke Nyír egyháza nem halott, de igen csendes várossá változott. A régi lüktető élet, amely rohamosan szép várossá, megyeszékhellyé fejlesz­tette, nagyon lecsendesedett. Hiány­zik az építő munka, amelynek nyo­mán általános jólét fakad. Hiányzik a felszaporodott lakosságnak állandó kenyeret biztosító gyáripar. Hiány­zanak, amiben a főbűnös Trianon, az elszakított közeli felvevő piacok, amelyeknek forgalmán keresztül va- gyonosodott a város polgársága. Ezekhez járul a város nagymérvű eladósodottsága, amely körülmény meggátol minden munkaalkalmat. A legegyszerűbb dolog ezért szid­ni a város vezetőségét. Pedig aki a más munkáját kritizálni akarja, az élje bele magát annak a helyébe, akit kritizálni akar. Elismerés illeti polgármesterünket azért a kemény munkáért, amellyel megállította a várost anyagilag elsodrással fenye­gető adósságlavinát. Mi, kereskedők hisszük, hogy most már módot fog találni arra .is, hogy az illetékes kö­rök figyelmét ráterelje városunk ne­héz helyzetére. Bízunk abban, hogy az itt keservesen kiizzadt adó és O TI-pénz éhből sikerülni fog köz­munkákra visszakapni valamit. Re­méljük, hogy a jobb belátás 'érvénye­sülni fog s más mértékkel mérik majd az adót ebben a csendes vá­rosban — mint más előnyösebb hely­zetben levő városok polgárainál. Hi­szem, hogy a „halott“ jelző sohasem fog ráülani a mi gyönyörűen fejlő­dött, de most fejlődésében megáll ott városunkra. Dr. Silberstein Géza Miért ez a mondás s mért a vita róla? — Nem .volt s nem lesz halott Nyír­egyháza soha.. .. Elpusztulhat minden — megmarad a földje, Nyíregyháza meglesz időtlen örökre. Ez a rög, melyhez kötve van a sorunk, Itt, hol terem búzánk, burgonyánk és borunk, Üj életet termel. S ha a .város terhe, Múltak adóssága nem törne jelenre. Tudhatnánk beszélni fejlődő iparról, Kereskedelemről — munkaalkal­makról — De a sok bajunknak csak neon csök­ken terhe, Nyíregyháza van és megmarad örökre. . . Hivatva van jóra, szépre, dicsőségs-«. Silberstein Géaa Mauritz Ötté mérnök Nézd az utcát nappal vagy este ’é* meglátod, hogy a város népe küzd é* dolgozik, mert élni akar. Nézd a templomokat, minden fe­lek ezet temploma tele van hívekkel* akik mert földi halandóban nem bíznak már — az Úristentől kérik a mindennap: kenyeret és dolgoznak tovább kitartással, reménységgel cm a jövőbe vetett hittel, — remélve, hogy jobb l‘C9z a jövő! Milyen is lehet a remélt jövő? El­képzelésem: „Szabolcs vármegye mezőgazda­sági termékeit túlnyomórészben a vármegye népe fogyasztja el, mert az ipari decentralizáció folytán egyik ipartelep a másik mellett épül ém azokban főként a szabolcsi föM nyers terményeit dolgozzák fel, így növényi olajgyárak, keményítő, szi- ruPgyárak, zöldségszárító telepek, esőtésztagyárak és oly vasipari üze­meik, amelyeknél a kész árucikk ér­tékében kevés az anyag és sok a munkabér. A nyíregyházi nagy vásárcsarnok­ban az iparosok, kereskedők és ipart munkások tömege vásárol be, mert vidéken érdemes ipart folytatni, mert itt kevesebb az adó, mint Bu­dapesten. Az iparos a feldolgozandó félkész anyagot, főként a kartell a a anyagokat olcsóbban kapja a vidé­ken, mint Budapesten és minden vi­déki ipartelep ezenkívül a Budapest­től való távolsága arányában OTI- és adókedvezményben részesül. A megye birtokosai Nyiregyházast tartanak főbérleti lakást, mert ha Budapesten volna állandó főbériét« lakásuk, úgy sokkal több adót kelle­ne fizetni ök, mint így, a vár megy# székhelyén. A .nagy ipartelep központjai sin­csenek Budapesten, hanem a várme­gye székhelyén, mert különben el­vesztik a vidéki adókedvezményt. A város minden hónapban szépül, új utcákat köveznek, új parkokat létesítenek, mert a városokat állam­érdekből gazdaadósok közé sorolták és az ezelőtt fizetett 1000 pengő h»vi kamatfizetés elmarad. Nincsen idegenellenőrző hivatal, mert a megrögzött valutások é* csempészek, sőt az adót eltitkolok is a meglevőnél is több vagyont és jö­vedelmet vallanak be, mert minden adócsalás 10—-20 ért fogházat jelent, nem üzlet tehát csalni és ezért az adókulcs a jövedelem 2%-ára csök­kent. Budapesten ugyan 4%, de ott nagyobb a kereseti lehetőség. A nyíregyházi bokortanyák gyer­mekei télen is pirospozsgásak, materé a lakóházak mellett világos, szép ba­romfitenyésztő épületek vannak, beá­só (fűtéssel, kvarcfénnyel, amely a •téli napot helyettesíti. A gyerekek ott kvarcolnak a csirkeetetés köz­ben, mert a gazdaságok villa mosára- mia 6 fillér, de a 1 akásviilágí t ásvilágí- tás mé'g mindig 30 fillér kw.-ként. A Sóstóra nem Idhet ráismerni, melegvíaforrás, gyermekeknek in­gyen melegvíz-strand, az erdőben és a Sóstó-telepen a nyíregyházi polgá­rok szép villái láthatók, melyek a budai villákkal versenyeznek, mert itt kevesebb lévén az adó, beteljese­dett az ország deoentralizálása. A kereskedők kirakatai verse­nyeznek a budapestivel, mert a ki­sebb adók miatt mindenki itthon é* olcsóbban vásárol és a vidéken kere­sett pénz vidéken marad.

Next

/
Thumbnails
Contents