Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 248-296. szám)
1937-12-25 / 292. szám
(Trianon 18.): 1937 december 25. mTTOTT*T-i - rr- .............. j^iwniiaiMn>>Mifciii*i Irt a : bzohor Pál polgármester Nem valami 'bűvös szám ez, a miit e karácsonyi cikk címéül ideírtam, hanem azt jelenti, hogy ennyi városi adósság terheli fejenként a nyíregyházi polgárt csecsemőtől az aggastyánig. A Városi Szemlében karácsonyi ajándékul dr. Lnántsy-Pap Elemér pénzügyminiszteri osztályfőnök, akii az önkormányzatok háztartásának felügyeletével foglalkozik, tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt rendkívül értékes tanulmányt tett közzé a városok tartozásairól. Ebből a tanulmányból írtam fel kissé reszkető kezekkel a címet: Egyszáztíz pengő. Mért bizony megreszket az ember keze és megtorpan kissé az 'érteimé, ha arra gondol, hogy ezt a súlyos adósság-fejkvótát vissza kell fizetni s addig is közel évi 6 pengő kamatot kell összekeresgetni a nyíregyházi polgár szegényes éléskamrájából. Mielőtt vizsgálhatnánk, hogy ebben a súlyos helyzetben mi a teendőnk, tegyünk először karácsonyi körsétát a magyar .városok között. Az élen Budapest áll, .ahol minden főre 356 pengő tartozás esik, talán azért, hogy könnyebb legyen megtanulni: minden napra 1 pengő. Ilyen adóssággal nem is birkózhat meg az önkormányzat, példa rá a januári tisztviselői fizetésemelés, amiért a 6 füllé rés kisszakaszj egyet 8 fillérre kellett felemelni. De azért a költség- vetési deficitnek ebben a legszomo- ? rúbb esztendejében a Tabániban és ; a Bazilika körül házakat bontanak ? a szebb kilátás kedvéért. Mint az in- ! ífluenzát kaptuk meg sorban ezen a ‘ sáros őszön, úgy fertőzött meg min- | denkit egyenként a mindenáron való alkotás vágyának b'acillusa. A vidéki városok között pedig elsőnek Miskolc ragadta magáihoz a pálmát 216 pengő fejadaggal. Második helyen Debrecen 198 pengővel, tizennegyedik helyen Nyáregyháza áll fejenként 110 pengő tartozással. A legkevesebb a tartozás Jászberényben, ahol fejenként csak 7.24 pengő esik. Nyíregyházán persze még egy különleges korrektívumot is kellene érvényesíteni. A mi adósságaink mind a város belterületiének fejlesztésére születtek .meg s így a fejkvóta kiszámításánál csak a belterületi lakosságot kellene számbavenni, amikor is a 110 pengő egyszerre 195 pengőre szökne fel s így elfoglalhatnánk Miskolc és Debrecen után a szerény harmadik helyet. Vájjon nem tűnik-e fél az olvasónak a karácsonyi áhitat gondolkodásra alkalmas óráiban, hogy az ilyen statisztikai összeállításokban mindig ez a i három tiszántóli, vagy mondjuk északkeletmagyarországi -város jár az élen? A számadatok felsorolása után mondjuk ki már most megállapításainkat, hogy 195, vagy ha úgy tetszik, 110 pengő tartozás és 6 pengő kamatteher gúzsháköti a város életét. Ez nekünk évenként 370.000 pengőbe kerül. Ezek után pedig azt kér- ! dezom: van-e olyan problémája Nyíregyházának, amit évi 370.000 pengőből meg nem oldhatnánk? Egyik évben építhetnénk egy szállodát, másodikban pazár középiskolát, négy-öt év alatt kész volna a vízvezeték, nem okozna gondot a ravatlaAjándéknak alkalmas — kosaras naptárok, zsebnaptárak, beiró- könyvek, iratgyűjtők, képeslevelező lapok, igen olcsón Darvasnál Zrínyi llona-utca 9. Tel. 6-14 lozó, sportuszoda, hűtőház s még mindig maradna fedezet arra is, hogy a közköltséget leszállítsuk a nyíregyházi polgár teherbírásának mértékére. Mit kell tehát tenni? Sürgősen meg kel! szabadulni adósságainktól. Mielőtt ennek módját részletezném, meg kell vizsgálni, milyen forrásokból keletkeztek tartozásaink: 1. vállalkozói hitelekből, 2. pénzintézeti kölcsönökből, 3. alapoktól igénybevett kölcsö- n okból, 4. áru- és számi a tart ozás okból. Legtürelmetlenebb hitelezőink az első csoportba tartozó vállalkozók, összesen egymilliókétszázezer pengő követelésük van s ennek rendezésére 1937. évben 140.000 pengőt fordítottunk. Ha abból a feltevésből indulok ki, hogy erre a célra az ezután következő esztendőkben is áldozhatunk évi 140.000 pengőt, úgy a hiteleket 10 éves amortizációs kölcsönné alakíthatjuk át, ami már a véges emberi értelem előtt is megfogható időt jelent. Végtére 10 év nem örökkévalóság egy város életében. Ilyen irányban éppen most tárgyalásokat folytatok a vállalkozókkal. A tárgyalásokat karácsony után tovább folytatom s erős reményeim van arra, hogy sikerrel fog járni. A második csoportba a pénzintézeti kölcsönök tartoznak, melynek összege nem sokkal haladja meg a 3 millió pengőt és rendezésük 1937. évben 230.000 pengőbe került. Itt is abból indulok ki, hogy erre a célra is áldozzunk egyelőre évenként ugyanilyen összeget és sürgősen értékesítsük azokat az ingatlanainkat, melyek semmit sem jövedelmeznek, de aránylag nagy értéket képviselnek. Ilyen például a Városmajor területe, mely évtizedek óta áll parlagon, anélkül, hogy vakba is egy fillért jövedelmezett volna. Utána a vasúti temető területe következhetne, mely két év múlva felszabadul a kíméleti idő alól. Ez a nagyértékű terület se hozott soha semmi jövedelmet, tehát mindig olyan vagyonrészeket használnánk fel, melynek jövedelme eddig nem szerepelt bevételeink között s így az eladásokkal nem gyöngítjük háztartásunkat. A harmadik csoportba az alapoktól felvett kölcsönök tartoznak. Itt magunknak tartozunk, tehát ez nem sürgős, a mi türelmünk nem fog elszaladni. A negyedik csoport áru- és számla tartozásai pedig máris rendezést nyertek. Nyugodtan mondhatom, hogy e város ma már minden számlát bemutatáskor fizet. A kereskedőiének és iparosoknak nem kell rettegni többé a városi rendelésektől s ■ezzel mii is olcsóbban élünk, mert az ajánlatokba most már nem számítják be előre többesztendős várakozás kamatköltségeit. Mit tettem nem egészen bárom esztendős polgármesterségem alatt? A tisztviselők percnyi pontossággal kapják illetményeiket. A számlatartozásokat bemutatáskor fizetjük. A többszázezer pengős zárszámadási hiányt jelentős számadási felesleg váltotta fel. A vállalkozói és pénzintézeti hiteleket szegény tőketörlesztéssel és pontos kamatfizetéssel rendes kerékvágásba vehettem és előkészítettem az utat gyorsabb ütemű rendezésre. Helyreállítottam a város gazdálkodásába vetett bizalmat. Mik a kifogások pénzügyi politikám ellen? Először: túlságosan takarékoskodom. Már nemcsak idehaza tréfálkoznak felettem, de így ismernek országszerte. Másodszor: nem vagyok alkotó polgármester. Mindkét vádat töredelmesen beismerem. Csak azt kérdezem, ki (hitte volna, hogy a pénzügyi romokat két és fél esztendő alatt rendezni lehessen? S azután kinek a garasát verem a fogamhoz? Nem a TÍédet-e, nyíregyházi polgár, aki azt olyan verejtékezve keresed? S végül kérdezem, hogy a romok újraépítése nem szintén alkotó munka-e? Könnyebb volna nekem ideig óráig tartó népszerűségre pályázni •s újabb adósságok halmozásával újra és újra beruházni. Bízzunk azonban benne, hogy nem tart ez sokáig s néhány esztendő múlva űjrra odadobhatjuk egy kicsit a gyeplőt a. .most erős kézzel megfékezett paripák közé. így a karácsonyfa békés és. boldog gyertyái alatt őszinte szó és álarc nélküli .vallomás született. Juhász Sándor dr. megható vallomása a Rot aty mozgatom értelméről kasztja, mert A Rotary Club szerdán este ülést tartott a Korona emeleti termeten. Az ülés a karácsonyi szeretet hangulatában, az emberi szolidaritás szerit eszméjének fényében folyt le. A különböző nemzetek lobogóival díszített asztal előtt karácsonyfa állott, amelynek gyeríváit meggyujíva áldozott a ciub az ^Üdvözítő születése emlékezetének Az ünnepélyes ülés alkalmából Juhász Sándor dr. elnök magas színvonalú és drámai erejű mógnyitó beszéd .t mondott, amelyben a Rotary gondolat érteimet világította meg. Mi a Rotary ? Juhász dr. beszédében a többek közölt a következőket mondotta: „Rotary-gondólat!“ Mi a Rotary? Dr. Szent-Györgyi Albert profesz- szor szerint a Rotary a szívek, a jóindulat klubja. Hegedűs Lóránt szerint a Rotary szellemi vitamint termel az emberiség számára. Legjobban a cserkészethez hasonlítható; a rotarvánusok öreg cserkészek. Metzler Jenő a budapesti klub al- ellnöke, úgy határozza meg a Rotárét. hogy az egyesület. Egyesülése olyan férfiaknak, akik a Rotary célkitűzéseit magukévá teszik. A cél idegen érdekek szolgálata, kezdve a családon, .városon, melybe.ii él és tovább egészen a .házáig, melynek áldozatkész szolgálata a Rotary legfőbb célja. Inte maci ónál is megoldások szintén célkitűzései közié tartoznak, nemkülönben a népek közötti b a rútság nak el őmozdí tása. Madárassy Gyula győri rotaryánus azt írja a Rotaryról, hogy az nem vallás, nem világnézet és nem ezek pótszere, nem több és nem egyéb, mint az egy eszme jegyében találkozó egy érzésű leikék gyűjtőhelye. Club, amely tagjainak nem ad. csák kér azoktól azért, hogy hídpifiért verjünk -a legreménytelenebb áthi- dalhatat lanság: ember 'és ember közé. Ha böhatóan vizsgáljuk ezeket a meghatározásokat, nem jöhetünk mais eredményre, mint arra, hogy egymagában egyik sem meríti ki a Rotary lényegét, de talán még együttvéve som, mert nem egyebek azok, mint egyéni meglátások reflektorfényei, melyeknek ragyogásában ott áll tündöklőén a Rotary-eszme. És ez így van jól! Mindenki a saját egyéniségén keresztül nézze és élje a Rotary-eszmét és ebből a sok ezer és ezer porszemnyi elgondolásból épített hatalmas hegy mága a Rotiary-'eszme, melynek alapját az önzetlen szolgálat képezi. Ez az azután, ami a Rotary eszméjét a világot mozgató egyéb fenséges eszméktől megkülönbözteti, de nem élváa Rotarynak is a szeretet az alapja, ■de ez a szeretet nem elvont, nemcsak gondolatokkal táplálkozik, hanem csellók vő szeretet, melynek kiteljesülése az önzetlen szolgálat. Én a magam részéről valahogy a* úgy látom, hogy a Rotary, mint ilyen, a maga világot átfogó jelentőségében. nem egyéb, mint a világ letkiismeretének egyik megnyilatkozása, az egyedeire vonatkozásban pedig, mint egyik lehetőség arra, hogv az ember lelke mélyéből a jóra, szebbre, nemesebbre törekvés feltörjön s az-önzetlen szolgálat formájában érvényesüljön magánéletében, hivatásában és közszereplésében egyaránt. Én ezt vallom rendületlenül! Hogy azután a világ lelkáismereté- nek a Rotaryn keresztül megnyilvánuló szava halk s azt újból és újból megzavarják, hol Keleten, hói Nyugaton a gonoszoknak ágyúdörgéssei kísért, virágzó k ült ú rcen t r urnákat leromboló, családok ezreit kiirtó véres- munkája az nem ronthatja le a Rotary jelentőségét, sőt éppen ez bizonyítja a legjobban, mennyire szükséges annak erősbödése. Amikor pedig azt láttam, hogy egy hívó szózatra a világ minden készéből, Paristól S'an-Bra-neiskóig és ám Északi sarktól a Fokföldig komoly», tekintélyes férfiak ezrei sietnek egy szép tengerparti városba, hogy ott; egy baráti kézfogásban egyesülve», napokon keresztül tárgyaljanak -a. legnemesebb intencióktól eltelve, az emberiség egészét — jobb jövő felé haladását — előmozdító eszmékről», nem kérve semmit, csak adva és. egyre csak adva a köz érdekében, —* mit gondolhattam egyebet, mint azt» hogy ezek az embertársaim velem együtt jót akarnak, jóra vágynak és ettől vezéreltetve, engedtek a hívó szónak, mely lehetővé tette törekvéseiknek teljesülését. Ez az ón elgondolásom, a Rot'aryróí s ha az én meglátásom pislogó mé- C9esvilágával csak egy parányi fénysugarat is tudtam kölcsönözni a Rotary-eszme tündöklő fényességéhez, úgy érzem, fő Rótary-munkát végeztem. Ha már most arra a feltett kérdésemre akarok válaszolni, hogy mát várok a Robarytól, mit különösen a magyar Rotary tói, erre egyszerűen azt válaszolhatnám, sokat, mindent-, amit nemes célkitűzései során el keH hogy érjen. Külföldön, más eszmevilágban es olyan természetes, olyan magától (Folytatása a 8-ik oldalon,) Eladó szőllö és gyümölcsös A Sóstóhegyhez tartozó Rókahegyen 8 m. hold. Nemes gyümölcsfákkal és kiváló szőllőkkel telepítve. Lakóházzal, vincellérlakással, melléképületekkel. Bartos Lászlóné, Ujfehértó. ELgyszáztiz penge
