Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-08-22 / 189. szám

(Trianon 18.) 1937 augusztus 22. Női kalapot! Férfi kalapot! Egyensapkát és: sapkát ha akar venni, akkor Papp kalaposhoz kell menni. Luther-ufca 6. sz. alatt Sóstói ábránd Kiszorul az ember szive, mert akaratlanul is észre kell vennie, hogy napról napra szembeötlően rövidülnek a nappalok, korábban érkezik meg az este és hűvösebbek az éjszakák. Múlótélben van a nyár és már valahol itt a közeli látóha­tár alatt készenlétben, beöltözve végszóra vár az: Ősz. Úgyszólván csak pár nappal ez­előtt az esti ih?-es, t«8-as sóstói vil­lamosok beérkeztekor még a várme­gyeháza tetejéről gyönyörködött a nap a Bessenyei-téri állomás látké­pében. Maga ez az állomás ugyan sem a nappali, sem az esti megvilá­gításban nem mutat sokat, mégis úgy érezte magát itt az ember, mintha hirtelen — mondjuk — a balatonalmádii állomás perronján ül­Intézeti fehérnemű nagy választékban Kohn Ignácnál dögélne. Mert bármilyen mostoha viszonyok uralkodnak is a „kisállo- máson", de a befutó hosszú, zsúfolt strand vonatokról leszálló színes strandtáskás utasok egy elevenen lüktető fürdőváros varázsát- hozták magukkal. Én már régen családapa voltam, amikor végre eljutottam a Balaton­ra. De ha már ilyen sokáig vártam, alaposan is szétnéztem. Még az 50 százalékos fizetésleszállítás szomorú évei előtt kétízben körülutaztam, úgyszólván valamennyi fürdőhelyét láttam, de nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy ott az egész idő alatt együttvéve sem láttam annyi szépen lebarnult, csinos szépasz- szonyt és leányt, mint a Bessenyei- téren. Szomorú, nagyon szomorú, hogy nálunk ilyen rövid a nyár és hiába van szép és rendszerint hosszú őszünk, alig tudunk vele mit kez­deni. Az egész nagy magyar Alföld­nek nincs még egy olyan szép természeti kincse, mint a mi sóstói erdőnk és ez is talán ősz­szel a legszebb és mégsem tud­juk kihasználni. Pár nappal ezelőtt a sóstói szökőkút melletti padok egyikén üldögéltem az egyik kollégámmal. A strand utáni kellemesen üdítő fáradság ömlött el rajtunk és ábrándoztunk. Ábrándoztunk mi. a reális küzdel­mekben elfásult emberek, pedig kol­légámnak nem sok időt engednek erre a város, nekem pedig a saját hitelezőim. Talán nem is illik, de mégis elmondom, hogy miről beszél­gettünk. JVyírvidék 0 ABOLCSl HÍRLAP Az ország területén eddig ered­ményesen végrehajtott mélyfú­rások helyét kijelölő szakértők egybehangzó véleménye szerint a Sóstón egy mélyfúrás éppen olyan eredményes lenne, mint a ha jdúszoboszlói. K szakértői véleményekre támasz­kodva tett lépések alapján sűrűn hangzottak el Ígéretek arra. hogv az állami költségvetés összeállításánál a sóstói mélyfúrásra szükséges ösz- szeg felvételét az arra illetékesek kieszközlik. Az elmúlt évtized alatt már többízben is eljutott az ügy odáig, hogy a mélyfúrásra szüksé­ges összeg tényleges előirányzata a következő költségvetési évre ma­radt. Végül is lassan elévült az egész kérdés s mint ilyen, lekerült a napirendről. Nyilvánvalónak látszik, hogy így aligha fogunk fúrni. 11a az ember kinnt üldögél egy sóstói pádon, beszívja az ezerholdas tölgyes lehelletét- és arra gondol, hogy a lába alatt 800 és 1200 méter között feltalálható a melegvizű cso­dakor rás, hát nem csoda, ha ábrán­dozni kezd. Mert bizony megvál­tozna itt minden, nálunk télen is éltető nyár lenne, állandóan közle­kednének. A villamosok, szállodák, panziók, villák sorai épülnének és ez országrész legszebb helyen ezren és ezren üdülnének. Dehit hogy lehetne ezt megcsi­nálni? A félreértések elkerülése vé­gett mindjárt előre leszögezzük, hogv hitelbe nem, csak készpénzért. Kereken 500.000 pengőre lenne szük­ség. Semmiség az egész, minden megerőltetés nélkül ki tudnánk fi- , zetni a mellényzsebünkből, még pe- j dig a mai szokásoknak megfelelően 1 — részletre. Nyíregyházának kereken 54.000 lakosa van. Vegyünk le ebből mind járt négyezret-, mert vannak, akik a vizet nem szeretik sem melegen, sem hidegen, s ige maradunk még 50.000- en. A lakosság fele azonban részben nem kereső, részben alván vagyoni és kereseti viszonyok kö­zött él, hogy bármily szívesen is tenné, egv fillért sem tud elvonni magától. Maradna tehát városunk­ban 25.000 olyan ember, aki ha akarná, csodát tudna csinálni. 25.000- en tíz egymásután következő hónapon át minden hónap 1-én havi 2 pengőt fizetnénk he a fúrási alap­ra s így nagyobb megerőltetés nél­kül 10 hónap múlva együtt lenne a szükséges 500.000 pengő. Nyíregy­háza lenne a világ leghíresebb váro­sa, a Sóstó pedig az ország leg­szebb fürdője. Persze, nem kell engem arra kü­lön tanítani, mert a saját tapasztala­tomból tudom, hogy milyen szép pénz az a havi két pengő, különösen így, a hónap második felében. Ezzel szemben viszont azt is be kell is­mernünk, hogy kiadunk mi, 25 ezren havonként 2 pengőt felesleges és nélkülözhető dolgokra. Ez a kiadás azonban mindannyiunk szempont­jából hasznos befektetés lenne, mert egyikünk sem lenne kénytelen nagy költséggel idegenbe menni gyógyfürdőbe, de meg a tízhavi be­fizetésért tízhónapi szabadjegyet' kapnánk a sóstói meleguszodákba. Mert ennyit kikötnénk a pén­zünkért! Igaz, ez csak ábránd, de azért ér­demes volna megcsinálni, mert ezzel másodszor alapítanánk meg Nyír­egyházát. Próbáljuk meg. Én min­denesetre ezennel felajánlom a rám eső havi 2 pengőket. M. II vármegye feliratban kéri a kormányt, hogy jogszabály utján biztosítsa a falusi építkezések fejlesztéséi Dr. Borbély Sándor alispán a fél­évi jelentés kapcsán feliratban for­dult a belügyi kormányzathoz, hogy a kontár kezekkel épített, stilus és ízlés nélküli falusi házak építkezé­sének megrendszabályozására tegye meg ű szükséges intézkedéseket. A kemény bírálatot tartalmazó felirat a következőképpen szól: A magyar falu a magyar ember életével, ennek történelmével szoro­san összeforrott, a szabolcsi ember előtt nincs kedvesebb, mint az akáclombos falu jellegzetes tornyai­val. egyszerű vonalú községházával és itt-ott- előtűnő tornácos kúriáival. A magyar falu és annak részei iránt érzett nagy szeretetünk mellett is meg kell állapítanunk, hogyha a magyar falut a nyugat­európai államok falvaival össze­Neveltesse leányát Budapesten az ujtlpusutelsö leányiskolában mely szeptemberben nyílik meg 4 középiskolát végzett intelligens leá­nyoknak (a tervezet szerint érett­ségivel.) Hármas irányú nevelés: 1. Általános műveltséget ad 2. Kenyérkeresetre képesít 3. Jó háziasszonnyá nevel. Két modern internátus (havi 48-— és 73 — P,) Gyönyörű kert, napon­ként testgyakorlás és zuhanyfürdő. Évi tandíj 150 — P. Tájékoztatót küld a Ranolder Intézeti „KLÁRA“ Nőipari és Háztartási Felső Le­ányiskola Igazgatósága. Budapest, IX., Thaly K. u. 23. hasonlítjuk, ez az összehasonlí­tás korántsem esik a magyar falu előnyére. A falusi architektúra erősen elma­radt az említett államok falvainak építkezésével szemben s bár teljes tudatában vagyunk annak, hogy en­nek az elmaradottságnak oka nagy- részben a természeti adottság hiá­nyában keresendő, mert nem áll kő, fa és víz — tehát- az építkezésnek legfontosabb tényezői — olyan mér­tékben rendelkezésre, mint ahogy az más államokban megvan, mégis úgy gondoljuk, hogy a magyar fal­vak építkezésének fejlődése, az épít­kezési ízlés fejlesztése céljából ten­ni kell valamit, hogy az a különb­ség, amely czidőszerint csak a leg­közelebbi nyugat-európai államok és magyar hazánk falvai között mutat­kozik, hova-t-ovább megszűnjék. — Kétségtelenül meg kell állapítanunk, hogy falcainkban sokszor jelent­kezik a házak unalmas, minden ízlés, stílusnélküli egyformasága, mely­nek kedvezőtlen hatását még fo­kozza a falvak kontár kezekkel épített girbe-gurbasága s az épü­letek helyének sokszor minden esztétikanélküli kiválasztása. Kétségtelen, hogy az építkezés fej­lődött színvonalának hiánya össze­függésben áll szegénységünkkel is, azonban mégsem lehet e kérdés mel­lett évszázadokon keresztül némán elhaladni, hanem országos viszony­latban cselekedni kell, hogy a ma­5. old*l OKO Bécsi vásár 1937. szeptember 5-től 11-ig. Technikai és mezőgazdasági kiállítás szeptember 12 ig. 1özépeurópa nagy vására Kiállítók 20 országból, vásárlók 72 országból. Vizűm nélkül, vásárigalvány- nyal és útlevéllel bárki sza­badon átlépheti az osztrák határt. Cseh átutazó vizűm nem szükséges. Jelentékeny menetdijkedvezmények a ma­gyar, cseh és osztrák vasu­takon, a Dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazol­ványt (á P 5- —) és minden­nemű felvilágosítást készséggel ad a Wiener Messe A. 6. Vien VII., és a tiszteletbeli képviselet: Nyíregyháza, Máv. Hiv. Menetjegy- iroda, Kossuth-tér Városháza épület. gyár falusi nép ízlése, lehetőség sze­rinti igénye s maga a falusi archi­tektúra színvonala emelkedjék s ez­által falcaink s így országunk külső képe megjavuljon. E téren előrehaladni kétségtele­nül nehéz és sok intézkedésre van szükség, mégis kívánatosnak tartot­tuk e kérdésnek a kormányhatóság előtti feltárását, hogy az országos szellemi erők lat ha vetésével köze­lebbről a falusi építkezésekre vonat­kozó útmutatásokkal, esetleg építke­zési tervek rendelkezésére bocsá­tása, bizonyos esztétikai szemponto­kat szolgáló kötelező jogszabályok alkotásával a falusi nép segítségére legyen. Tiszteletteljesen kérjük tehát nagyméltóságodat, illetve a m. kir. belügyi kormányzatot, hogy e kér­dést tegye tanulmány tárgyává s legközelebb már a telepítés végre­hajtásánál jogszabály alkotása útján biztosítsa az építkezési ízlést támogató és irányító rendelke­zését, hogy majd később ez irányító jog­szabályok a falu építkezésének fej­lesztését is előmozdítani alkalmasak legyenek. Féláron használt * tankönyvek minden iskolához FÁBIÁN könyvkereskedésében Bethlen-utca 5. Telefon 121’ — A gyászoló család közé csapott a villám: egy halott, öt sebesült. Nagy János szarvasi fuvaros kocsi­jával az árokba fordult és meghalt. A temetés után a gyászháznál össze­gyűltek a rokonok halotti torra. Ja­vában énekeltek, amikor a hirtelen támadt viharból villám csapott a házba és megölte Raskó Jánosnét. Súlyosan megsérült még öt gyászoló, akiket kórházba szállítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents