Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-06 / 149. szám
2. oldal JNyÍRVIDÉK Abolcsi miRLAF (Trianon 18.) 1937 július hó 6- ■BMMilf Modern népegészségügyi kiállítás egy szabolcsi faluban „Védjük meg a »agyar nép egészségéi“ — Lítagalás az ibrlayi Stefánia kiállítás termében igosan 14.12, Szabolcsban rosszabb az átlagnál, mert 15.16, Ibrányban ennél is jobb, 11.1. A csecsemő- halandóság arányszáma is nagyon kedvező Ibrányra. Nem csoda, lelkes Stefánia-munka folyik itt. Naponta 20—25 jelentkező. Lelkes ügyszeretettel áthatott védőnők: Miké Juliána vezető védőnő, Szabó Emília védőnő jel ölt minden elismerést megérdemlő buzgalommal és sikerrel dolgoznak itt az anya- és csecsemővédelem érdekében. Sok-sok érdekes rajz köti le a kiállításon figyelmünket. Egyik rajz: a Nagyerdő-tanya zuhanyfürdője. Ilyen fürdővel is kevés tanya dicsekedhet. De tudnunk kell, a tanya az Odescalchy hercegi uradalomé. Sédem Ambrözy György lovag szociális érzékét 'hirdeti. Egy kimutatás: Ibrányban 1184 iskolásgyerek van. Egyre 3 köbméter levegő jut az iskolában, Több tanteremre volna szükség itt is. Egy 1866-ban rajzolt térképnél sokéig időzünk. Ibrány jelenéről sokat megértett. Blabunka József „mun- kálódó mérnök“ alapos rajza csaknem száz év előttről. Ilyen község- részek vannak rajba: „Vár körül úrbéri jobbágyokat illető legelő“, — „Akaszíóhegy“ — „Espán tava“. A kiállításon megtekinthetjük a védőoltás szereit is. örömmel láttuk itt, miként újul meg a magyar falu egy kiváló szakember és lelkes magyar önzetlen fáradozása, a község vezetőinek megértő támogatása nyomán. Vitéz Juhász István dr. orvos egyedül van a környéken. A mellén a vitézi jelvény mellett a Signum Laudis... Orvosi munkássága mellett sokágú társadalmi, népművelési tevékenységet is vállal. A Nemzeti Egység helyi elnöke, szónok és szervező. Nemcsak szavakban, tettekben hirdeti: testvérek vagyunk, fogjunk össze népünk védelme érdekében. A magyar falu igazi meglátásának, szerető felkarolásának ügye immár nem egyes álmodozása, nem divatos faluszemlélés, szociológiai kirándulás, városi filozopter vagy költő- lelkek és fiatal forradalmárok nosztalgiája és dilettantizmusa, hanem becsületes magyar akarás és cselekvés. Ezt láttuk, ezt csodáltuk Ibrányban, ahol Péter és Pál napján, a lapunkban ismertetett Anyák Napjával kapcsolatban a község agilis, éjt nappallá tevőén fáradó fiatal orvosa és szociológusa, vitéz Juhász István dr. népegészségügyi kiállítást rendezett a Stefánia helyiségében, amely rendelőintézet az országban a 276. számot viseli a Stefánia áldásosán működő intézetei között. A kiállítás, amelyet meglátogattak az ibrányi ünnepségen résztvevő notabilitások valamennyien, meglepett arányaival és szemléletességével, legjobban pedig a benne lobogó nagy akarattal, a magyarság mentésének testvéri vágyával, tiszta szenvedélyével Ibrány község a Tisza-par ti falvak között a legérdekesebb települési formát mutatja. Kusza, elnyúlt utcái éreztetik a vonalak kényszerű alkalmazkodását a mindenható vízhez, mely itt a Tisza szabályozása előtt felséges úr volt, élet-halál parancsolója. Kemény küzdelmekben edzett szapora népe ma is küzd a talaj velejárójával, a rossz víz okozta betegségekkel, a tifusz- szal és a maláriával, de ebben a küzdelemben most már az orvosi segítség, a prevenció felülkerekedett. A közegészségügyi kiállítás termének főfalán ott látjuk vitéz dr. Juhász István aktivitásának mottóját: „Védjük meg a magyar nép egészségét, mert csak egészséges és erős néppel szerezhetjük vissza Nagy-Magyar országot.“ Ez a gondolat egy a harcok viharában vitézül küzdő harcos magyar életelvét szólaltatja meg. A kiállítási asztalon ott van egy memorandum, amelyet Juhász dr. a népegészségügy preventív munkája, a tífusz leküzdése érdekében írt meg és terjesztett fel az illeték esőkhez. Értékes és élvezetes faluleírás van ebben a memorandumban, Ibrány népének múltja, jelene, etnográfiája és folklora. Részletes program, mit kell tenni, mit lehet és érdemes megalkotni a népbetegség legyőzése érdekében. A sorrend a következő: Bacillusgazdák megkeresése, védőoltás alkalmazása, a legyek irtása, jó víz... A programot már meg is valósítja Juhász dr., Ib- xány község kiváló főjegyzője, Jár- my László. A községben szemünk láttára folyt az új fúrott kút készítése. Három ilyen fúrott kutat kapott Ibrány a Közegészségügyi Intézet költségeiből, amelyhez azonban elég tekintélyes összeggel kellett hozzájárulnia magának a községnek is. A kiállításon a falakon táblázatok, pontos statisztikai számoszlopok, grafikonok, nagyszerű térképek. — Külön színes körök mutatják az egyik térképen mindazokat a házakat, ahol tífuszos beteg volt ebben az évben. Meg van jelölve a központi hely, a bacillus gaz da lakása, aki hurcolja, terjeszti a betegséget anélkül, hogy maga belepusztulna a bacillusok szolgálatába. Látjuk színesfejű gombostűk mutatásából egy másik részletes térképen a fertőző betegségek elterjedési körét, helyét. Egy kimutatás a preventív harc sikereit érezteti. Elmondja, hogy míg a születések arányszáma országosan 20, Szabolcsban átlag már 30, Ibrányban pedig 39. Itt születik a legtöbb gyermek. A halálozási szám orszá! Holnap kedden este nagy HAL VACSORA Lajos b á c si kerthelyiségében Rántott harcsa, halászlé, nyársonsült kecsege, túrós csusza Rákóczi utca 6. szám. Telefonszám: 586 Holnap, kedden délután négy órakor fogadja IVyire gyháza közönség e a német diákokat gi ISiépkertben lesz a fogadás — Hat vezető jön a hatvankét diákkal Megírta a Nyirvid ék-Szabolcsi I Hírlap, hogy kedden, július 6-án, a | magyar-német diákcsereakciója út- 1 ján hatvankét német diák érkezik városunkba é9 ugyancsak hatvankét szabolcsi ifjú és leány utazik csütörtökön, július hő 8-án Németországba. A német diákok a kedd délután -négy órai vonattal érkeznek. A diákokkal hat felnőtt vezető is jön. A fogadás -a Népkertben lesz. Azok a szülők, akiknek gyermekük cserébe Németországba utaznak, mind jöjjenek ki a fogadásihoz és hozzanak egy virágcsokrot, amelybe lehetőleg fűzzenek árvalányhajat is. De jöjjön ki a fogadáshoz mindenki, aki átérzi, milyen jelentős két ország ifjainak 'Cseréje mindkét nemzet közeledése, kapcsolata szempontjából. A fogadásnál a várost a kul- túrtanácsnoki hivatal küldötte képviseli, megjelennek a cserkészek, a leventék és zenekarral köszöntik a német ifjúságot. Az elmúlt évben a német birodalomban járt magyar gyermekeket olyan lelkes, meleg, szerető fogadtatás várta Németországban, hogy mi sem maradhatunk el e téren. Ha nem is tudunk olyan ünnepélyes, a hatóságokat is bevonó fogadtatást írendezni, mint a német hatóságok és egyesületek tették, mutassuk meg, hogy hálásak vagyunk azoknak, akik a mi fiainkat olyan szeretettel fogadják és várják. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Nyíri helyárak JÖN H^RY BAUR SIMONE SIMON Hétfőn, kedden, szerdán Nyíregyházán először! BARNUM CIRKUSZ Főszerepben Wallace Beery és Virgínia Bruce és a színes filmcsokor. Előadások 5, 7, 9 órakor — Éltesebb embereknél, akik gyakran fel vannak fúvódva úgy aa alhasi pangást, mint az emésztéa renyheségét egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ kés erű víz reggelenként bévévé rendszerint hamar megszünteti, -a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást mérsékli. Az orvosok ajánlják. i nyíregyházi lovasok nagy sikere a debreceni országos lovasmérkőzésen Kél elsfi és kél 6tSdik dijat hoztak el A debreceni országos lovasversenyek tegnap este befejeződtek. A versenyek, amelyre az egész ország felfigyelt, gyönyörű sportot- és nagyszerű eredményeket hoztak. A verseny nagy szenzációja az a két győzelem, amit a nyíregyházi lovasok nyertek, de akcepíábilis szép eredmény a két ötödik díj is, mert a lovasmérkőzések alatt az ország legjobb lovasai állottak starthoz. A díjlovaglás könnyű kategóriáját Rábay Pál főhadnagy nyerte „Kökényesd“ lovával, ötödik Papp Sándor őrnagy lett. A Nagyerdei díjat, a nyeretlen lovak díjugratását Damjanovich József főhadnagy nyerte, az ötödik Orbán István főhadnagy lett. Az óriási érdeklődés mellett megrendezett lovasmérkőzéseken a Ha- dik-huszárok lovasai ismételten kitettek magukért, ezredüknek újabb hírt, dicsőséget szerezve. Tágul az agrárolló Pontos számok azt mutatják, hogy az agrárolló nyílása egyre nagyobb lesz, vagyis az iparcikkek ára még jobban eltolódik a mezőgazdasági cikkek árától. Egy év alatt a mezőgazdasági ár- jelző s-zám 75-ről 79-e emelkedett a termény- és jószágárakban beállott javulás következtében, de ez alatt az idő alatt az ipari cikkek ár jelző száma még nagyobb emelkedést tett és 116-ról 129-re szökött fel. ^ Egy évvel ezelőtt 35.3 volt az agrárolló nyílása, míg most 38.8. Ez a sajnálatos jelenség káros kihatással van a gazdasági életre. Még a mai agrárárak mellett sem^ találja meg megfelelően a számítását a gazda, de aggodalmat kelt az^ iparcikkek árának mutatkozó aránytar lanul nagyobb emelkedése, mert még nehezebbé vélik a gazdának és a vele kapcsolatos ifoglalkozásuak- nak az élete. Az iparcikkeket azon a címen drágították, hogy a búzának is felment az ára. Kitűnik azon-1 ban, hogy sokkal nagyobb mértékben drágították az ^ iparcikkeket, mint ahogy a búza drágult. Az árakban mutatkozó eltolódást sürgősen le kell faragni, ha vissza akarunk térni a rendes kerékvágásba. Nem egészséges az az állapot, hogy míg az agárcikkekért, melyek az utolsó békeesztendőben 100 koronát értek, ma csak 79 pengőt kap a gazda, ugyanakkor azokért az iparcikkekért, melyeket 1913-ban 100 koronáért megvehetett, ma 129 pengőt kell fizetni. N yomtatvány rend elés előtt ne feI fejtse el cégünket felkeresni Merkur- nyomda, Bercsényi-utca 3.
