Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)
1937-07-06 / 149. szám
Cserkészéle! a Tisza partién I. Szombaton este fél 8 órakor érkeztek vissza a nyíregyházi cserkészek két hetes szabolcsi táborozásukról. Most mégis visszaszállunk egy pár pillanatra a lebontott táborok helyére s álmodunk egy kicsit a gyorsan elszaladt időről. Megelevenítjük a többé-kevésbbé egyformán térő napokat. Minden nap minden táborban alig valami kis eltéréssel a következő- képen telt el: Az utolsó éjjeli őrség, amely 4 órakor állott ki posztjára, 5 óra előtt pár perccel felköltötte az ügyeletes őrs vezetőjét, aki még két társával együtt elindult a szerkocsival a köz- ségbe, hogy az aznapi reggeli anyagát felvegye. Mire a kürtös reggel 6 órakor ébresztőt fújt, már füstölt a tábori konyha kürtője s bőrösödön a tej teteje, hogy azután kávéval, vagy kakaóval ízesítve kerüljön finom étekül az éhes cserkészsereg elé. De hát nem ment az olyan köny- nyen. Ezért a kis reggeliért is meg kellett dolgozni. Kezdjük csak azzal, hogy a még álmos szemű cserkészeknek a kürt szavára azonmód lenge magyarban, vagy pizsamában oda kellett állni a napos tiszt elé, aki nagyon is eltanulta a rádió bemondójától a reggeli torna közvetítését, mert bizony a szkippelésen kezdve, a kar és lábgyakorlatokon folytatva és egy kis kitartó futással megtoldva megugráltatta az álmos társaságot s azon sem szabad csodálkozni, ha a vezénylő tiszt harsár y szava nem egyszer élénketitte a reggeli tornát: X, Y. Ne lazsálj, guggolj mélyebbre, jobban hajlítsd a törzsed, vagy mélyebb lélekzetet... s igy tovább. De ezzel még nem volt vége a kínszenvedésnek. Most jött a napnak az a része, amely a reggeli mosdás gyűjtő neve alatt foglaltatik össze. Tisztába kellett tenni nemcsak az álmos arcokat, hanem a sáros bak- kancsokat is. Mert bár három napot laszámitva ragyogó szép időnk volt, ne méltóztassék azt hinni, hogy a cserkészfiu meg nem találja a sarat, ha máskép nem, hát a Tisza partján. Kínszenvedésnek neveztem ezt a műveletet. Az is volt. Nem azért, mintha a fiuk félnének a víztől, sőt az volt a legkedvesebb órájuk a táborozás alatt, amikor belefeküdbetI tek a Tisza hüs vizébe. Ámber nem tudom, hogy nem kínszenvedés-e az, hogy ilyenkor reggel csak a derékig mosdásra jutott idő, holott a legjobban és legszívesebben fürödni szerettek volna valamennyien. Lehet, hogy egyik-másiknál a mosdás iránt még hazulról hozott ellenszenv nyilatkozott meg igy reggelenként, eszükbe juttatva a gondos mamáknak fül és nyakmosásra irányuló parancsát. Volt olyan is, aki idő eiőtt cser- készdiszbe vágta magát, készen a reggeli áhítatra s csak utóbb sült ki, hogy a mosdást kikapcsolta a napi programból. No lett is belőle tréfa bőven. Istentisztelet a táborban Mikor a kis sereg elkészült a tisztálkodással és a sátrát is rendbe hozta, „Vigyázz“-1 jelzett a kürt s sgy8zerre a nyüzsgő sereg katonás fegyelmezettseggel megállt útjában, a Kürtös felé fordulva várta a következő jelet, amely sorakozóra hivott. S ha valami szép, megható, nem csak a gyermekleiek, hanem a felnőtt ember számára is lelket megIH23I J^YÍRVÍDÉK jZAbolcsi HÍR hirLAP 3. oldal kapó volt, akkor a reggeli és esti áhitatok voltak azok, amikor a természet szabad templomában, madárdalos erdő árnyas fái alatt, amelynek lombján glóriásan tört át az áldott napsugár s vonta fénybe a gyermeksereg fejét, felcsendült a parancsnok ajkán az Ige, az imádság és szárnyalt fel a lélek a kéklő égen túl, fel a magasba és szállt haza az édesanyákhoz, apákhoz, testvérekhez és a végén szállt az imádság az Ég Urához a magyar hazáért. S amikor a Magyar Hiszekegy is elhangzott, a kalapok ismét felkerültek a fejekre, a napo tiszt vezénylő szavára tisztelgésre lendültek a karok, a kürtös a diszjelet fujía és a háromszinü magyar zászló lassan, méltóságteljesen kúszott felfelé az ég felé törő árbóc rudján a rúd háromnegyedének magasságába, emlékeztetve naponként a kis csapatot arra, hogy a magyar zászló még nem lenghet fenn a magasban. Az áhitat magasztos pillanatai után napi parancsok kiadása, kihallgatások történtek s „oszolj“ után a kürtös a tábor legkedvesebb dalát játszotta el trombitáján: „Megfőttmár, megfőtt már a zupa.“ Most már megelevenedett egészen a tábor, megcsörrentek a csajkák és a kanalak s a párolgó reggeli mellett visz- szatért az eddig lefojtott életkedv, cserkészderü, vidámság. Reggelizés után történt meg a sátrak és felszerelések megszemlélése. Utána pedig kezdetét vette az őrsi foglalkozás. Tízórai rövid étkezés után levélírás volt, mert a postát 11 órakor kellett bevinni a községbe. Utána pedig következett a nap legkellemesebb része, a fürdés. Myl A svábbokori testvérgyilkosok a vádlottak padján 11 dologkeriilő verekedő áldozat valóságos réme volt a tanyának Ez év tavaszán véres családi dráma játszódott le a város határában levő Sváb-tanyán. Kovács József és Kovács Mihály gazdálkodók egy szekér krumpli miatt összeszólalkoztak legifjabb becsükkel, Kovács Istvánnal, aki nemcsak a családját, de az egész tanyát valóságos rettegésben tartotta rabiátus természete miatt. Az összeszólalkozás után Kovács József és Kovács Mihály otthagyták öccsüket és elindultak hazafelé, Kovács István azonban erőnek erejével beléjük kötött. Először kőzáport zúdított rájuk, majd ásót véve magához, szembehelyezkedett velük. A kovács-fivérek ennek ellenére is ki akartak térni útjából, de Kovács István egyre fenyegetőbben léoett fel. Nem volt mit tenniök, teremőr által behozott bűnjelek közül nem lehet megállapítani teljes határozottsággal, melyik idézte elő a halálos sérülést. ' A tanúkihallgatások után a per- beszédekre került a sor. Dr. Got- teszmann kir. ügyész a vádat fenntartotta és megfelelő büntetést kért. Dr. Porkoláb Zoltán ügyvéd nagy hatást keltő védőbeszédében rámutatott arra, hogy a Kovács-fivérek önvédelemből voltak kénytelenek gyilkos késükhöz nyúlni, Csernyik András pedig csak szorongatott helyzetükből akarta megmenteni őket. Az önvédelemre való tekintettel a vádlottak felmentését kérte. A bíróság ítéletét dr. Várady Mihály tanácselnök hirdette ki. A bíróság a rendkívül nyomatékos enyhítő körülmények figyelembe vételével Kovács Józsefet és Kovács Mihályt 3—3 hónapi, Csernyik Andrást pedig 1 hónapi fogházra ítélte. Az ítélet súlyosbításáért az ügyész fellebbezéssel élt. —*— I Nagy megütközéssel olvastam.. Dz emberek öazése örök: a piackérdést kSzmegayugvással csak a vásárcsarnok megépítésével lehet megoldani lefogták a bikaerejű Kovács Istvánt és bírókra keltek, de amikor látták, hogy nem boldogulnak vele, előkerültek a bicskák és Kovács József és Kovács Mihály 17 szúrást ejtettek öccsükön. Közben a verekedés zajára odajött sógoruk, Csernyik András is és a kezében levő bottal Kovács István fejére sújtott. A hatalmas erejű Kovács István súlyos sérülései ellenére is tovább akart hadonászni, de közben ereje elhagyta és halva hanyatlott a földre. A Kovács-testvérek és sógoruk, Csernyik András ellen szándékos emberölés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Ügyüket szombaton délelőtt tárgyalta a most elsőízben tárgyaló szüneti tanács. A vádlottak azzal védekeztek, hogy nem volt szándékukban test- véröccsüket megölni, Önvédelemből voltak kénytelenek a késükhöz nyúlni. Az elhalt fiú szerencsétlen természetéről maga az édesanyja is súlyos vallomást tett. Dr. Márkus László orvosszakértői véleményében azt adta elő, hogy a Kenyeres Vasárnapi számunkban számot adtunk a;rról a maga nemében páratlan szakosztályi döntésről, amely szerint a halálpiacot nem akarják megszüntetni. Ez a közlemény nagy megütközést keltett, mert a szerencsétlenségek után legalább .annyit várt a közönség, hogy arról a zsúfolt kis sávról lekerül a piac. Egyik olvasónk nyilatkozik ebben a kérdésben. — A képviselőtestület tagja vagyok — mondotta — és nem kétséges, hogy a belügyminiszteri rendelkezéssel, továbbá több rendőri átirattal ellentétben álló határozatot, amelyet maga a polgármester sem tart törvényesen elfogadhatónak, nem szavazza meg a képviselőtestület. Mégis az a véleményem, hogy addig nem lesz a piackérdésben kívánatos rend, végső megoldás, míg fel nem építik a vásárcsarnokot. Senki sem mondhatja, hogy ez az építkezés a nyomasztó gazdasági viszonyok között vergődő Nyíregyházán jó ideig nem történhetik meg. Ez az építkezés is olyan, mint a raSURRMIR S FILMSZÍNHÁZ I TELEFON 11. SZ. * Ma, hétfőn Lázadók Julius 6—7. Kedd, szerda Budapesttel egyidöben! Zenebona a tengeren A 3 MARX fivér falrengető bohózata. Előadá»ok hétköznap 5-7 és 9 órakor. vatalozó, a ,hűtőház, a szálloda építkezése, mindenképpen rentábilis, még abban az esetben is, ha kölcsönből építenék fel. Mérhetetlen közegészségügyi javakat menthetnénk meg, ha a tejpiac, amely most egy utca poros forgatagában van, zárt csarnokba kerülne, mint ahogyan Miskolcon van. Valaki azt mondotta, hogy hát a Bencs Lászlő- téri bódék sem kellenek, azok is üresen állanak sokszor. Ez csak látszólagos érv. Ha majd a piac nagyENÉSZMENTES ERGAMENT fiPlR az mSáCBOLTBBN kapható részét visszahelyezik ide, akkor újra bérlik szívesen ezeket a bódékat is. Vásárcsarnok ma már minden valamire való városban van. A piachoz mindig ragaszkodnak az érdekeltek és ne felejtsük, néha közérdekből a magánérdekekre is tekintettel kell lenni. A halálpiae az egyedüli kivétel, mert itt lehetetlen a piac fenntartása. Azt hisszük, a rendőrség végeredményében, ha szépen nem megy a dolog, fel is oszlatja ezt a piacot.
