Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 145-196. szám)

1937-07-26 / 166. szám

flu oldal jZAbolcsi huULAP (Trianon 18.) 1937 július hó 25. Ruzsonyi Pál Nyíregyházán. Kossuth-tér 12. Kiskorona-épület. Frommer vadász fegyverek, Flóbert és Pisztolyok. Magyaróvári Hubertus, gyárilag készült vadásztöltények, mindkettőnek bizományi lerakata. Az összes vadászati cikkek raktára. Használt fegyverek vétele és eladása. Fegyverek javíttatását garancia mellett vállalom. Vidéki megrendelést azonnal eszközlőm. Mi a tényállás Ibrányban Válau a „Fligttluség“ f. ká 2M nzércikkra szimákaa megjeleni A Függetlenség e hó 21-iki számá­ban „Jehova tanúi“ cím alatt jelent meg a vezércikk, melyet ha elolvas egy a helyi viszonyokkal kevésbé is­merős újságolvasó, azt gondolja, hogy Ibrányban a legintelligensebb embertől lefelé mindenki odahagyta a maga egyházát és „Jehova tanú- já“-ul szegődött oda. Azt írja töb­bek között a cikk írója, hogy „Ott messze, Szabolcsban... az ibrányi magyarok már nem viszik orvoshoz a gyermekeiket, nem mosakodnak, nem kötnek házasságot, nem keresz­telkednek ... Ott már nem ismerik az igazi Istent, Ibrányban már meg­tagadnak minden keresztény bitel­vet, minden keresztény felekezetet.“ Nem mehetünk el szó nélkül egy ilyen vezércikk mellett. Nemcsak azért, hogy magunkat tisztázzuk, hanem azért is, hogy a félrevezetett közvéleménynek megadjuk a helyes információt. Hiszen, ha ezt a cikket elolvassa egy, a nemzetét, az egyhá­zát, a mai társadalmat szerető és féltő ember, végigfut a hát-án a bor­zongás s remegve tekint Ibrány felé, hogy mikor indul meg innen az anarchia mindent elpusztító szeny- nyes hulláma. Nincsenek Ibrányban olyan afri­kai sötétséget túllicitáló állapotok, mint ahogyan a messze, Budapesten lakó, a szabolcsi falukat csak a vo­nat ablakából ismerő újságíró el­képzelte. Ibrányban az 1928—29. esztendők­ben valóban volt szekta-láz. Ekkor egynéhány család valóban odahagy­ta az egyházat, ezek nem kér észt el­itednek meg és nem járnak orvos­hoz. De amikor a láz kidüh öngte magát, kilenc család az eltévelyedet- tek közül visszatért az egyházba, a többi pedig éli a sorvadásnak in­dult, elszigetelt szekta-életet, amely a vallási -alapról átcsúszott a gazda­sági alapra, t. i. a teljes vagyon- és munkaközösség tartja őket össze. Ezen a szektán már mindenki ki- csodálkozta magát, minden újságíró kicikkezte magát és minden jó lélek kiborzongta magát. A jelenlegi tényállás pedig ez: Néhány héttel ezelőtt- egy napszá­mos embernél a hatósági közegek Kanadából küldött, „Jehova tanait“ terjesztő könyvet találtak, amiért az ügyészség az eljárást ellene meg­indította. Az illető napszámos az Üvegcsiszolás, kép­keretezés, csiszolt tü- körk ülő n leg ességek és üvegezés legolcsóbban Fischer József tükörcsiszoló és képkezetező űzőmében: Káívin tér 2. Telefon 558 iratokat egy kanadai rokonától kap­ta s nem ismerve az iratok aljas cél­ját, jóhiszeműen végigolvasta azt. Ennyi a kóros tünet, amiről Bárány­ból beszámolhatunk. Hogy szekta- alapító céljai nem voltak, bizonyítja az, hogy feleségével együtt buzgó ref. egyháztagok. Felesége nőegyleti bibliakörünknek egyik leghűsége­sebb látogatója. Egyébként a köz­ségi elöljáróságnál az ügyben eljár­tunk és megállapítottuk, hogy Ib­rányban Jehova tanait követő szek­tás egyetlen egy sincs. Nem dicsekedni akarunk, hogy -csak ennyi a baj, mert az anyaszent- egyháznak -fáj, hacsak egy juh is el­téved a nyájból. Az örök jó Pásztor utasítására 'és példáján hívogató szóval megyünk az eltévedt juh után is, hogy visszatérítsük a nyájba. De arra akartunk rámutatni, hogy az evangélium fényességét a legsöté­tebb helyekre visszük el leghama­rabb. Nem nézte soha, nem nézi most sem ölhetett kézzel az ibrányi vezető társadalmi réteg azt, hogy a népnek irányításra van szüksége, hanem ugyancsak féltő és szerető gonddal őrködik népe felett. Ibrányban a legélénkebb egyházi, társadalmi és egyesületi élet folyik. Az ibrányi nép — egy kis százalé­kot leszámítva — dolgozni akaró, egyházát és hazáját szerető, higgadt gondolkodású, jó magyar nép. Re­formátus egyházunk nagy adósság­gal küzd, de népe áldozatkészsége által eddig még megküzdött s hisz- szük, ezután is meg fog küzdeni a bajokkal. A vasárnapi istentisztele­tek alkalmával, a legnagyobb mun­ka időben is tele van a templom. Télen pedig úgyszólván teljesen a vallásának ól az ibrányi magyar. A belmisszió minden ága ki van építve nálunk. A férfiak számára az iskolán kívüli népművelés keretében, isme­retterjesztő előadásokat tartunk, melyen községi főjegyző, jegyző, öt­vös, gazdatisztek és tanítók tarta­nak közismereti előadásokat. A nő- egylet köretén belül bibliaórát tar­tunk minden héten. Virágzó Keresz­tyén Ifjúsági Egyesületünk van 60 taggal. Kétszobás ifjúsági ottho­nunk, amelybe az iskolánk!vüli nép­művelési bizottság jóvoltából, az el­múlt évben rádiót szereltünk be. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület Leány egyesületünkkel karöltve minden télen két-három vallásos ünnepélyt, A nagykállóí községi uszoda a környék legkedveltebb nyári szórakozó helye Idényjegy közös kabin használattal . . Személyjegy hétköznap ......................... Sze mélyjegy vasárnap.............................. 1 2 éven alóli gyermekek hétköznap . . 12 éven alóli gyermekek vasárnap . . Magánkabin használat......................... H avi bérlet felnőtteknek......................... Havi bérlet 12 évev alóli gyermekeknek 12 — fillér 40 fillér 30 fillér 20 fillér 10 fillér 80 fillér — fillér — fillér szeret et vendégség et és műkedvelő előadást rendez. A templomtól tá­voleső helyeken házi istentiszteletet, minden csütörtökön pedig vallásos estét tartunk a templomban, amely utóbbi látogatottság szempontjából vetekszik a vasárnap, délelőtti isten­tiszteletekkel. Évek óta fennáll és a környéken nagy népszerűségnek ör­vend a 60 tagú ref. Dalárdánk, mely a környékbeli dalosversenyeken szá­mos serleget, első díjat és díszokle­velet nyert. Az ibrányi reformátusok öntuda­tos keresztyén életet élnek. A temp­lomi perselyezésen kívül évente 5— 600 pengőt gyűjtünk össze, a község jóbbmódú lakosaitól a szegények segélyezésére. Hogy a gyermekeket is megke- reszteltetik a szülők, bizonyítja anyakönyvünk, amelyben az elmúlt esztendőben 137 megkeresztelt gyer­mek neve van beírva, a f. évben pe­dig a mai napig 68. Az állami anya­könyvek tanúsága szerint 68 házas­ságot kötöttek és ezek közül csak egy-két esetben nem kértek házas­ságkötésükre .egyházi áldást. Ezek .az 1928-ban alakult szekta tagjai voltak. Az inkriminált vezércikk azon ki­tételére, hogy ,yaz ibrányiak nem mosakodnak“, jóízlésünkön aluli­nak tartjuk válaszolni. Nem az én tisztem ugyan beszá­molni róla, de nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy a hasonló anyagi nehézségekkel küzdő és hasonlóan .intenzív egyházi életet élő, r. kát. egyház most készül új templomot építeni kizárólag a hívei áldozat- készségéből. Nem dicsekvésképpen soroljuk fel ezeket. Nem is azért, mintha az eredménnyel meg volnánk elégedve, mert a mi célunk Isten országa, ha­Kerékpárt, alkatrészt, javítást, zomán­cozást olcsón Biczáknál Bethlen.utca 27. Mélyfúrású kutak fúrását, javitását, fürdőszoba berendezéseket, lakatos munkát, asztaltüzhelyeket, AUTOGÉNHEGESZTÉST megbizhatóan és pontosan készít RADOSZTA BÉLA mülakatos, képesített vízvezetéki szerelő Nyíregyháza Vay Ádám-utca 37. Fürdőberendezési tárgyak raktáron I kútfúrási vállalkozó Telefon 243. nem azért, hogy a téve9 beálUti/s miatt ne legyünk botránkoztatók. Azt ,is megemlíti a cikk írója, , hogy Ibrányban nem viszik orvos­hoz a gyermekeket. Ezt az állítást: is kénytelen vagyok megcáfolni. Ib- rány évekkel ezelőtt elismert tifusz- fészek volt. Ma már községi orvo­sunk fáradhatatlan és áldozatos munkája eredményeként nem te­metünk tífuszban elhalálozottat. — Községünkben működik az Orszá­gos Stefánia Szövetség fiókja, ugyan­csak községi orvosunk vezetésével. Ez az Istentől áldott egyesület a gyermekhalá'lozást a minimumra, csökkentette. Orvosi tanácsadások­ban egy esztendő alatt 2400 csecse­mő és kisded részesült. A község­ben a születési arányszám 39.2%, a halálozási arányszám 11.1%. A cse­csemő halálozási arányszáma pedig 10.2%, ami az országos átlagon jó­val alul van. A „néppel való törődés“ szép bi­zonysága volt a június 29-én tartott, anyák napja, mikor is országos hírűi előkelőségek állították az ország .anyái elé példaképül a 12—16 gyer­mekes ibrányi anyákat. A községi elöljáróság, községünk agilis és fáradhatatlan főjegyzőjével az élén az év folyamán magáévá, tette a községi szegények gondozá­sának ügyét. Az egyházak lelkészei segítségével nyilvántartják a község, eltartásra szoruló lakosait és a jobb módúak önkéntes megadóztatásából, befolyó pénzösszegből látják el az elesetteket. Csak az a baj, hogy & segítségre szorulók száma nagy, az önmagukat megadóztatni tudók szá­ma pedig kevés. Nem az a baj,., hogy nem törődnek velük, hanem, az, hogy mi munkát nem tudunk adni nekik. Fentemlített napszámos­nál is 10 éhes száj várja a kenyeret minden nap és csak két kéz keresi, a kenyeret, de az már nem minden­nap, mert az esztendőnek csak egy rövid kis szakasza az, amikor nap-- számot kapnak ezek a szegény em­berek. Néhány évvel ezelőtt, mikor az idegenforgalom még nem tette is­mertté a külföld előtt Magyarorszá­got, méltán megütközve vettük tu­domásul, a rosszul informált külföl­diek azon beállítását, hogy Magyar- országon még mindig nyereg alatt puhítják a húst és az alföldi betyá­rok életveszélyessé, teszik az utat az. Alföld nagy nádas, mocsaras renge­tegeiben. Ma már kezdik külföldön, is tudni, hogy mi van Magyarorszá­gon. De ha sok ilyen, minden alapot nélkülöző vezércikk fog megjelenni komoly újságokban, melyeket kül­földön is olvasnak, akkor mi ma­gunkról fogjuk kiállítani azt az el­képesztő szegénységi bizonyítványt, hogy a kultúrának ilyen alacsony, fokán élünk. Ibrány, 1937 július 22. Szondy István ref. lelkipásztor

Next

/
Thumbnails
Contents