Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-08 / 57. szám

Arm 10 fülét. "W Nyíregyháza, 19; 6 március 8. (Jrimnon 16J .„ . , . 57 , 1 1Y. évfolyam, 0/ (899j szám. YÍRVIDÉK \asárnap OLCSI hirlAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-utca 1. Postatakarék! csekkszám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP Előfizetés 1 hóra 2*50 P. Negyedévre 7*50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Trianon szelleme A legutóbbi hetek világpolitikai eseményeiben első helyre került a Duna medence országai között elintézetlenül álló problémák rendezése. Országok vezető politikusai utazgattak egyik állam fővárosából a másikba, s különböző terveket kínálgattak elfogadásra. Mi éber figyelemmel kisértük ezeket a törekvéseket, de megindulásuk pillanatában halva szülötteknek tartottuk azokat, mert épen azokban a nagyjelentőségű kérdésekben nem láttunk őszinteséget és elfogadható propoziciókat, amelyek miatt tulajdonképen szükséges e nagy földterületen élő népek viszonyának rendezése- Még csak ki sem ejtették ezt a szót: kisebbség. Ami pedig a területi határok igazságos és békés rendezésére vonatkozik arra oly iszonyattal gondoltak, hogy annak komoly megvitatásától is elfordultak. Hogyan képzelhető el tehát ezek után a Duna medence egymásrautalt népeinek boldogabb jövője, ha az a szellem uralkodik még mindig, amelyik titkos poroszlók, társadalmi kémek, hatósági puhatolózók és fiókokat kutatók machinációival izgatják az amúgy is eléggé elgyötört kisebbségi népességet. Ha egy iskolát Erdély területén be lehet zárni azért, mert egy jámbor, jóérzésű tanitókisasszony magyar verseskötetet rejteget Íróasztalának magánfiókjában s 220 római katolikus vallású, magyar ajkú kis diákgyermekre, szüleik tiltakozása ellenére is rá lehet sütni a román és német származás bélyegét, ott olyan kíméletlen lélekhóditó hadjárat folyik évezredes jogok ellen, ami nem a békés kibontakozás útját egyengeti, hanem a gyűlölet csiráját ülteti méginkább a lelkek mélyébe. Olyan események mindezek, amelyek azt igazolják, hogy hiábavaló lesz mindaddig minden megegyezésre való törekvés, amig a lelkeket ki nem békitik egymással, mig reá nem jönnek arra, hogy a megbékélésnek csak egy kulcsa van : a lelki és területi revízió. Németország felmondta a locarnoi szerződést és a versaillesi szerződés katonai rendelkezéseit Párisból jelentik. A francia lapok jelentése szerint Hitler kancellár mára hirdetett nyilatkozatának következményeképpen a francia államtanácsot össze hívják. A francia kormány kitart a locarnói egyézmény mellett. A Matin értesülése szerint abban esetben, ha Németország felmondja a békeszerződésnek a Rajnavidékre vonatkozó rendelkezését, keddre öszszehivják a népszövetséget. A francia sajtó rendkívül ideges s azt találgatja, hogy mit tesz Anglia, ha Hitler felmondja a szerződéseket. Londonból jelentik. A Morning Post szerint Franciaország súlyos válság elé állította Angliát akkor, amikor azt kívánta, hogy Anglia adjon határozott választ arra, mennyi katonát adna a Rsjnavidék védelmére, ha Németország felborítaná a locarnoi egyezményt. Az angol kormány mindaddig nem hajlandó ezzel a kérdéssel foglalkozni, mig az olasz kormány határozstt választ nem ad a békeközvetitő javaslatra. A Reuter ügynökség szerint az angol kormány több megoldást dolgozott ki az együttműködés biztosítására. Az angol kormány véleménye szerint Anglia és Franciaoszág között mindaddig nem jihet létre végleges egyezmény, mig őszintén és nyiltan nem tárgyal Franciaország Németországgal is. Csak ezután lehet szó a locarnói egyezmény kötelezettségeinek betartásáról. Francia politikai körök véleménye szerint Anglia háromhatalmi egyezményt szeretne kötni Franciaországgal és Németországgal.} Berlini jelentés Jszerint a berlini olasz, francia és belga nagykövet tegnap megjelentfa német külügyminisztériumban, ahol Neuraih báró külügyminiszter okiratét közölt a nagykövetekkel. Az okirat szerint Németország felmondja a locarnói egyezményt s a versaillesi békeszerződésnek a Rajnavidékre vonrtkozó katonai rendelkezéseit. A külügyminiszter kijelentette, hogy az orosz-francia szerződés következtében Németországra érvénytelenné vált a locarnói szerződés, Németország azonban hajlandó egy uj egyezményről tárgyalni. Közölte ezután azokat a feltételeket is, amelyek mellett Németország hajlandó visszatérni a Népszövetségbe. Ma délben 12 órakor összeült a német birodalmi gyűlés Hitler elnök-kancellár a franciaszovjet egyezményre való feleletképen ma délre összehivatta a német birodalmi gyűlést. A Kroll opera környékén már délelőtt 11 órakor igen élénk volt a forgalom. Egyenruhás képviselők érkeztek egymásután a birodalmi gyűlés színhelyére, hogy a gyűlés megnyitásán pontosan jelen legyenek. 12 óra előtt pár perccel érkezett meg Hitler kancellár, akit kitörő éljenzéssel fogadtak. Az ülést Göring nyitotta meg, majd átadta a szót Hitler kancellárnak. Hitler történelmi visszapillantást vetett a háború befejezésére. Amikor 1918. novemberében befejeződött a háború — mondotta többek között — az egész világ megkönnyebbülten lélegzett fel. Mindenki Jörömmel üdvözölte Wilson 14 pontját, amely szebb, szabadabb életet igért a viiág minden népének. Németország is örült az ígéretnek, de a német nép hamar kiábrándult az ígéretből. A német nemzet éveken át áldozata volt annak a hitének, amelyet Wilson igazságosságot hirdető pontjaiba vetett. Az Ígérettel szemben egészen mást mutatott a szomorú valóság. Bármerre tekintsünk is, mindenütt az elégedetlenség fellángolását látjuk. A békeharangok kongása helyett fegyvercsörgés hallatszik mindenfelé. Nem mult el még egy év sem a békekötések óta, hogy a világ valamelyik részén fel ne lángolt volna az elégedetlenségből táplálkozó forradalom tüze. Az egész világ gazdasági válságba jstott. És mindezt azok a hatalmak tették, amelyek kezükben tartották a világ sorsát. Németországnak ebben a katasztrófában semmi része sincs. Hitler ezután rámutatott arra a helyzetre, amelyet a békeszerződések a népeknek győzőkre és legyőzöttekre való megosztásával teremtettek. Bejelentette végül, hogy a francia—orosz szerződés következtében a német nép nem érzi annak kötelezettségét magára, hogy a locarnoi szerződést továbbra is fenntartsa. Németország ezt az elhatározását közölte a locarnói szerződést aláíró hatalmakkal. Egyben közölte azokat a feltételeket is, amelyek mellett Németország hajlandó uj szerződés létesítésére és hajlandó belépni a népszövetségbe is. Ezek a feltételek a következők: 1. A német birodalmi kormány kijelenti, hogy hajlandó Franciaországgal és Belgiummal közös, katonailag mentesitett határzónát létesíteni. Az erre vonatkozó tárgyalások azonban csak a legteljesebb egyenjogúság alapján indulhatnak meg. 2. A német birodalmi kormány hajlandó Franciaországgal és Bel" giummal 25 évre szóló kölcsönö.

8 meg nem tánadási szerződést kötn'3. A német birodalmi kormány követeli, hogy ezeket a szerződéseket, mint kezesek, az angol és az olasz kormány is írja alá. 4. Ha Németalföld csatlakozni kíván a kötendő egyezményhez, a német birodalmi kormány kész örömmel támogatja e törekvést. 5. A német birodalmi kormány hajlandó biztonsági egyezményt kötni a nyugati nagyhatalmakkal légügyi téren is, amely kizárná azt, hogy hirtelen támadást intézne a szerződő felek bármelyike egymás ellen. 6. A német birodalmi kormány hajlandó meg nem támadási egyezményt kötni a keleti államokkal is. Hajlandó a német kormány arra is, hogy ezt a szerződést a múlttól eltérően Litvániával is megkösse, miután a Litvániával való ellentétek elsimultak. 7. Németország az egyenjogúság és birodalom szuverénitásának elérése után hajlandó visszatérni a népszövetségbe, mihelyt a német birodalom minden részében életbelép Németország katonai önrendelkezési joga is. A birodalmi gyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a birodalmi elnök nyilatkozata felett vita nincs, a német nemzet március 29-én népszavazással dönt a nyilatkozat elfogadása felett.