Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-08 / 57. szám

_ JSÍYÍRVIDÉK OZABOLCSI HÍRLAP 2

. P^ABOlcsi HI

RlAr (Trianon 16.) március hó 8 1863 OTA VILÁGMÁRKÁI keserüSchmidthauer féle VÍZ 70 év óta kipróbált, ártalmatlan, természetes hashajtó. Elég már fél pohárral. Kapható kisregekben is 56 fillérért. Agglegényadó Csak a jó Isten tudja egészen igazán, mennyire távol van tőlem még a gondolata is annak, hogy a mi viszonyaink között még egy uj adónemről beszéljek. Ebben q kimeríthetetlen témakörben bajos dolog már nekünk ujat mondani és mégis ki hinné el — ha nem mondanám —, hogy mi nyíregyháziak csodálatos öntudattal, biztos léptekkel és egyenes irányban haladunk az agglegényadó felé. Hogy ez mennyire igy van és nem pusztán egy rossz álom, vagy pláne közgazdasági tanulmány, annak rövid, de annál meggyőzőbb bizonyítékait az alábbiakban találhatjuk meg. Nyíregyházán az elmúlt 1935. évben szembeötlően kevesebben kötöttek házasságot, mist az előző esztendőben. Hát meg lehet ezt jó zan ésszel érteni? Azaz a férfiakat még meg tudom érteni, hát hogyne érteném meg! De — bocsánatot kérek — ez a kérdés a maga egészébea a nők hatáskörébe tartozik, történelmi tudásunk és tapasztalatunk szerint mindig is oda tartozott s igy pedig már egészen érthetetlenné válik ez a jelenség. Övjon Isten minket — révbe jutottakat — annak felismerésétől, hagy itt ma már veszélytelenebb a legényállapot, mint a mi időnkben volt, mert ha mégis igy van, akkor mi segilhetne itt más, miat egy gyorsan alkalmazott erősen progressiv agglegényadó. Micsoda tüneményes forgalom lenne itt az anyakönyvi hivatalban, ha az agglegényadó kivetését és főleg felhasználását a városnak engednék át. Ezt külön is érdemes szorgalmazni 1 További szomorú tapasztalatunk az, hogy városunkban az 1935. év folyamán jelentékenyen kevesebb gyermek született, mint az előző évben. Ha én elfogult ember lennék, milyen könnyű lenne most erre azt mondanom, hogy ennek is a nők az okai, dehát tárgyilagos vagyok és nem mondom ezt. Ebben a kérdésben apáink felfogása még az volt, hogy gyermekből, pohárból a háznál soh'sem elég és nekik volt igazuk. Mi valahogy a vastagabb végén nézünk a látcsőbe (és a vékonyabb végén fogjuk meg a dolgot), pedig igy messze száll a jövő, az a magyar jövő, amiről nem elég beszélni, csak beszélni. Igaz, tudom azt én is nagyon jól, milyen nehéz esztendő volt a tavalyi. Aszály, fagykár, választás kijutott bőséggel, de ennél a kérdésnél gyár asszonyt a nyeregben félteni, mert ha a kengyel kevés, a sarkantyút is tudja használni. Minek is hát ez a tömeges leszállás, mikor mi soh'sem voltunk és ma sem vagyunk született gyalogjárók. E nagyon komoly problémáknak ezúttal csak egy-két ceruzavonással meghúzott keretét, vázlatát kiváltam megadni, de talán most ez is elég, hogy mindannyiunkat e kérdések komolyabb megfontolására késztessen * A család és a gyermekvédelem terén városunkban előretolt táboriőrsi szolgálatot teljesit a Stefánia. A fentiekből is nyilvánvaló, hogy nekünk nagyobb szükségünk vsn ez intézményünkre, mint annak miránk. De ha egyszer kér, ha hiv a Stefánia, álljunk mellé mindannyian. A feladatok szinte lekűzdhetetlenül nagyok, a tér a magyar jövő, a mi jövőnk és mégis milyen keveset kér a Stefánia. Most sziksége van mindannyikedves vendéget vár ! 1 liter édes szomorodni 88 fillér vitéz Tornay István fűszer és csemegeüzletében, Bethlen-utca 4. szám. Telefon 126. nem egészen megbízható a statisztika, mert sokkal távolabbra kell tekinteni s ma már az 1934 évre elvégre is semmi elfogadható panaszt sem találhatunk. A legsúlyosabb kérdést hagytam utóljára, pedig itt már nincs is csökkenés, sőt egyenesen az a baj, hogy julságosan is fejlődünk. Nyiregyházán évről-évre s igy az elmúlt évben is állandóan növekedik a házassági bontóperek száma. Amilyen nagy körültekintést és főleg tálságosan'hosszas megfontolást tanúsítanak napjainkban a házasságok megkötésénél, épen annyira gyorsan és elhamarkodottan készek a napnak bármely órájában közös megegyezéssel annak felbontására. Soh'sem tudtam a nőkről rosszat m«ndani, de most — magunk között — kénytelen vagyok mégis minden felelősséget reájuk hárítani. Nagyon merész és kockázatos állítás, de annál könynyebb az indokolása. Méltóztassék csak a németek felejthetetlen vaskancellárjának Bismarcknak a kővetkező híres mondására gondolni: A német nép olyan, hogy csak nyeregbe kell segíteni, lovagolni már maga is tud. Állítom, hogy nem lenne itt még mutatónak sem válóper, ha mi ezt a mondást a hazai viszonyoknak megfelelően így írhatnánk át: Nem kell a maHuzsonyi Pál üzletét ideiglenesen a Korona épület Bencs László-tér felőli oldalára helyezte át. unk erkölcsi és anyagi támogatására, értsük meg hivó szavát. A Városi Színházban március 10 napján este 8 órai kezdettel rendezendő műkedvelő előadásra a nyiregyházi szegénygyermekek megmentése miatt van szükség s ezért ez alkalommal kivétel nélkül váltsuk meg jegyeinket. Adjunk amennyit adhatunk önként és ak^or nyugodtak lehetünk, hogy mégem lesz itt agglegényadó. A napokban parázs vita fejlődött ki köztem és elsőszülött négy esztendős fiam között a kispolgári lefekvést időt illetően s ezt a fiam ezzel a logikai levezetéssel oldotta meg: Apukám törjük össze a holdat és a villanyokat, mindig nappal lesz és nem kell lefeküdni. Szóról szóra igaza van a jövő nemzedék ez általam nagyrabecsült t. képviselőjének, mert hát ne adjuk mi sem okot holmi uj adónemekre, ha már amúgy is bőségesen ki vagyunk elégitve a meglévőkkel. Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de azért bizalmasan és magnyugtatásul tisztelettel már most beÉpületfa deszka és építkezési anyag raktárhoz • w tars kerestetik, közreműködéssel vagy anélkül. — A befektetett tőke 100 százalékig bíztositva. — Uj fatelep létesítésére is megvan a lehetőség. Cim: Glück Zsigmond, Demecser jelentem, hogy ebben a nem kívánatos agglegényadó ügyben még ez év folyamán lesz egy nagyon komoly akciónk, amelynek keretében lehetőleg kivétel nélkül révbe juttatjuk agglegényeinket. Rajtunk semmi sem fog múlni. Talán a leányokon sem, ez pedig már teljes siker. M. 1886. március... Nyíregyháza ötven év előtt Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága 1886 február 23 án rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés magává tette Heves í> és Aradvármegyék közönségének átiratát és állást foglalt a belügyminisztériumnak a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában előterjesztett törvényjavaslattal szemben azzal az indoklással, hogy a javaslat a közszabadságot veszélyezteti. * A vármegye főorvosának jelentéséből kitűnik, hogy a legtöbb községben a hat éven alul elhalt gyermekek százalékszáma felül van az 50 százalékon. A beteg gyermekek több mint fele nem részesült gyógykezelésben. * A Nyiregyházi Iparos Ifjúság a dalárda közreműködésével műkedvelői előadást rendezett a ref. templom harangalapja javára. Az iparosifjak műkedvelői gárdája Than Gyula Mostohatestvérek c. darabját adta elő. Előadás után reggelig tartó tánc volt. A laptudósító megjegyzi, hogy a február 28-án tartott műkedvelői előadáMegérkeztek a tavaszi szövet újdonságaim: Selyem különlegességek Gyürhetetlen ruhaanyagok szokatlan olcsó árban árusítom. — Keressen fel, szívesen megmutatunk mindent és nem beszéljük rá semmire sem Ha mégis vásárolna, ugy elégedetten fog távozni, mer. jót és olcsón vásárolt. selyem, szövet és rőfös Versenyüzlete, Bethlen-u. 2. szám. (Ujságbolt mellett,) Schwartz Dezső i