Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 275-298. szám)

1935-12-25 / 295. szám

~ JSIYÍRVIDÉK -R I 14. oldal. SZABOLCSI HIPT.aV (Trianon 16.) 1935. december hó 25. nagyrészt kisebbségi magyar írók művei, nem akarom megemlíteni, hogy a Magyar Szemle, más folyó­iratok s ujabban a középeurópai prob­lémák szolgálatában álló s a magyar s egyéb középeurópai nemzetek kö­zött lévő közös humanista kapcsola­tokat kutató A p o 1 1 o c. folyó­irat sokat foglalkoztak már a szlo­vákság, oláhság, szerbség, magyaror­szági németség stb. problémáival, csak annyit említek: hogy igazi köze­ledésről csak akkor lehet majd szó, ha szélesebb rétegeink, ha intelligen­ciánk a maga teljességében is érdek­lődik* Középeurópa s ezzel együtt egyrészt szorosan vett fajtestvérei: a kisebbségi sorsban élő magyarok, másrészt pedig tágabb értelemben vett testvérei: a régi „nemzetiségek" iránt. Tudom, hogy ezen a téren nagy programmot adni csaknem lehetet­len. Éppen ezért mindenkinek egyéni lelkiismerete szerint kellene a dolog­gal foglalkoznia. Különösen azoknak, akik mint pedagógusok a Jövő érdek­lődési körét irányítják. Azt hiszem, nagy bűn, ha ma a történettanítás, a magyartanítás keretén belül nem hívjuk fel a nyiladozó magyar ifjúság figyelmét a bennünket oly nagyon érdeklő kisebbségi s nemzetiségi problémák iránt. Serény, szorgos munkára volna itt szükség: s a munka eredményeképen sok kérdésre adódnék meg a felelet, sok válaszfal semmisülne meg, sok válságból volna kiút. Nánássy Imre dr. írja: Mit lehet várni a mai magyar parlamenttől Mindent, amin a magyar nép bajból való megváltását értem. Na­gyon régen harsogom már a ma­gyar éjszakába, hogy „az idő ter­hes, születni fognak nagyszerű na­pok, melyek majd megrázzák a vi­lágot". Igy jóslá ezt a költő, kinek szeme a szent őrületben égről a földre s földről az égre villant. A magyar parlamentnek legkönnyebb a dolga, mert az idő szinte kocká­zatmentes útmutatásul szolgál. A magyar törvényhozók előtt ugyanis két út áll. Vagy belefekszenek és megmentik ezt a szerencsétlen, szenvedő népet azoktól a bajoktól, melyekbe sorsán kívül saját fajtá­ja is döntötte, vagy pedig a ma­gyar sors a tehetségtelenség és a hitvány önérdek-keresés bélyegző­jével lebélyegezve szorítja őket a történelmi gyalázatosság torkába. E közül a kettő közül mindenkinek könnyű a választása! A GAZDAKÉRDÉSBEN NINCS MEGÁLLÁS Ezekhez képest magyar hittel s bizakodással várom, hogy a magyar parlament kormányzó pártja a gaz­daadósságok rendezésével és a hit­bizományi reform benyújtásával a tettek azon mezejére lépett, ame­lyen nincs megállás. A telepítési törvény jövő hónapi benyújtásával a kormányon keresztül a nemzet tehermentes földhöz juttatja azo­kat, akiket a gazdaadóságok rende­zésénél a kedvezménybe bevonni nem lehetett. Továbbá földhöz jut­tatja a magyar falvak becsületét s kiválóságát s földhöz vezeti vissza az elhelyezetten magyar ifjúság azon részét, melyet tanulmányai folytán — nemzeti érdekből — nem lehet azon pályákon elhelyezni, melyre tanultak és felkészültek. A telepítési javaslat folytán nagyobb honvédelmi, munkaalkalom-teremté­si, stb. feladatok megoldása vár­ható, a minőségi termelés és jó ér­tékesítés lehetőségének előmozdí­tásával. HONVÉDELMI CÉLOK A honvédelmi célok akként érhe­tők el, hogy a határvidékek vagy kevésbé sűrűn lakott vidékek tele­pesekkel betelepítve elejét veszik annak, hogy a megszálló hatalmak telepítsék be, esetleg úgy, ahogy a trianoni megszállással tették, — hogy magyar birtokosoktól 1.200,000 hold földet elvéve, e területeket csehszlovák, jugoszláv és oláh tele­peseknek adták s ha majd egykor érte megyünk, mérgezett kútak, stb. fogadnak bennünket, mint egykor Szerbiában. Mindezt az okos tele­pítési törvény idejében' keresztezi. MUNKAALKALMAKAT KELL TEREMTENÜNK A munkaalkalom teremtésében is a telepítési politika lesz a leghaté­konyabb hajtóerő. A magyar .pa­raszt reggeltől estig, estétől regge­lig, újévtől óévig tartó verejtéke­zésével, még egyszer a házak, köz­ségek, templomok, iskolák, község­házák felépítésével, a gazdasági fel­szerelések beszerzésével olyan vi­rágzó ipart és kereskedelmet fog teremteni, melyhez fogható eddigelé nem volt magyar földön! Mind­ezek a népszaporulatot is figye­lembevéve, a diplomások minden ágának tekintélyes elhelyezést biz­tosítanak. A mezőgazdasági terme­lési és egyéb viszonyokban abban mutatkozik nagy előnye, hogy a fiatal, tanulni 1 vágyó magyar kis­gazdát okos módon rá lehet majd nevelni a helyes gazdálkodásra, ter­melésre és értékesítésre. NE CSAK A GAZDÁKON SEGÍTSÜNK A gazdaadóságok rendezése után esedékes azon társadalmi osztályok tartozásainak rendezése, kiket mű­helyeikben, üzleteikben, házaikban, hivatalaikban ugyanúgy elkapott a r^ssz konjunktura, s fagy, jég, aszály, mint ahogy elkapta a gaz­dát a magyar rónán. A magyar ter­mészet igazságossága követeli te­hát, hogy ezt a kedvezményt bár­mily áldozatok árán, de azon kate­góriákra is kiterjesszék, melyek ezt szerencsétlenségükkel kiérde­melték, hogy akik ugyanazon mun­kát végzik, az írásnak megfelelően, ugyanazon hallal tápláltassanak. Ehhez képest várom, hogy a vé­dettség azon gazdákra is kiterjesz­tessék, akik egyoldalú érdekeltek­től származó hitelük elvesztésétől rettegve, abban a hitben voltak, hogy a védettség a bankokkal való szembeszállást jelenti s a kormány nem lesz elég erős az adósok meg­védésére. Várom, hogy a házas­telekkel bíró tisztviselők, nyugdí­jasok, mindezek özvegyei, árvái, kereskedők, iparosok s más azon háztulajdonosok házaira kitérjesz­tessék a védettség, kiknek tartozása a házadóalap négy és félszeres szorzatát meghaladja s ugyanolyan kedvezményben részesüljenek, mint a 10 holdon, illetve 100 arany ko­rona kataszteri tiszta jövedelmen alóli gazdák és 20 holdon alóli s felüli gazdák. Igy kívánatos egyes kategóriák tartozásainak törleszté­ses kölcsönné való átalakítása, egyes tartozás-részletek könyv-adósággá való átalakítása és a kamatlábaknak a védett gazdákéhoz való szabályo­zása. ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZERÜNK REFORMJA Ezen gazdasági megkönnyebbítés és lélegzethez való juttatás elenged­hetetlen következményeképen vá­rom a világ legbonyolultabb adó­és illeték-rendszerének a kormány által beígért leegyszerűsítését és teherbíró-képességhez való szabá­sát. Várom a könyvadósággá felsza­porodott összes köztartozások ren­dezését olyformán, hogy vegyes bi­zottságok vizsgálják felül mind­azon adózók anyagi helyzetét, kik­nek adója s minden köztartozása az évi kétszeres adó-előírást meghalad­ja s akiken a kincstári követelés be nem hajtható most társadalmi el­helyezkedésük és jogos életlehető­NE HASZNÁLJUK KI A Várom a magyar termelő és érté­kesítő vállalatoknak olyan rend­szerre kényszerítését, mely felhagy azzal a politikával, amely a tisztes és jogos polgári hasznon túl hasz­nálja ki a fogyasztó magyar nem­zetet s ezekre alkalmazza a már egyszer meghozott törvényt: az ségük sérelme nélkül, — azoknak az évi kétszeres adó-előirányzaton felül mutatkozó köztartozása feltét­lenül elengededő azzal, hogy a két­szeres, évi adó-előirányzatnak meg­felelő összeg is csak 10 évi egyenlő fizetési részletben legyen törlesz­tendő. Várom ezen eljárás megte­remtését és keresztülvitellét azért, mert ez előreláthatólag sok-sok új adóalanyt fog szülni és véget vet az adóalanyok folytonos apadásá­nak és kiveszésének, az előírások behajthatatlanságának s annak, hogy a közteher-befizések örökké csak a hátralékokra és a kamatokra vonat­koztassanak ! FOGYASZTÓ NEMZETET 1920. évi XV. t.-c.-et, a maga fog­házaival és börtöneivel. Várom, hogy ezekkel a nagy horderejű lépésekkel kenyérhez juttatja a magyar parlament a nem­zetnek azt a részét, mely hibáján kívül, munka nélkül néz sajátmaga s a nemzet jövője elé. PÉNZÜGYEK. HITELÜGYEK RENDEZÉSE Hogy pedig ezen nagy reformok eredményei el ne vesszenek, bár­mily nehéz, kényes, mégis várom a pénzügyek, hitelügyek olyan ren­dezését, mely a pengő-romlástól, az inflációtól és a hitelszervek tönkre­menésétől megmenti az országot, de egyben leszámol azokkal a gaz­dasági jelenségekkel, melyek 1927. óta hibás, mohó, előre nem látó po­litikájukkal a jelenlegi helyzetet előidézték. A magyar parlament többsége be fogja látni, hogy a pengő-érték alá­támasztásának nagyobb pillére a viruló gazdasági élet, mintsem a pusztulásban magában álló jogsza­bály s hogy legalább azt az értéket, melyet a mesterséges pénzszűkítés a hitelezők javára hozott, meg kell osztani azzal a hátránnyal, mellyel az adósok tartozása a hitelezők ja­vára feljavult. Vagyis az adós ne sokkal értékesebb pénzt fizessen vissza, mint amilyet felvett. Az előbbi gazdasági tervek folytán megújuló gazdasági élet és szapo­rodó nemzet egyre s egyre több és több forgalmi csere-eszközt, azaz pénzt és pénzt fog követelni, mely­re legkitűnőbb fedezet lesz a mi­nőségben, tartalomban, mennyiség­Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság nyiregyházi fiókja Kölcsönöket folyósitföldésváros i házingatlanokra. RotÓtolíra legelőnyösebb DölülCnlC kamatot térít. TiÍ7Íf<in07tálMQ előnyös feltételek mellet I ULlldUOllúiyd szállít tűzifát és szenet.

Next

/
Thumbnails
Contents