Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-25 / 293. szám

Európa karácsonya — ; béke nélkül kta MOLNÁR KÁLMÁN rk. esperes. Itt van a kedves karácsony, «oelynek szent éjszakáján majdnem két ezzel évvel ezelőtt az ég a testvériség szent eszméjét nyila.koztatta ki lölui népeknek, a világból azonban még ma is hiányzik Kaiácsony ünnepének jellegzetes velejáró ajándéka: a béke, az a béke, melyet angyalok harsonáztak a szent éjszakába: »Békesség o földön a jóakaratú emberek•ek.« Nincs jóakarat az emberekben, azért nem hagynak békét az ártatlanoknak, a szenvedőknek, de •incs békéjük a gonoszoknak sem. Nincs béke. A világháború tovább folyik a népek között más mórfon, más eszközökkel és célkitűzésekkel. Krisztus az Antikrisztus ai vívja 41et és halálharcát az emberi lélek meghódításáért és a mindennapi kenyérért. A világnézetek é'et-ha'álharcának főhadiszállása az örök Róma és Koszkva. Róma ós Moszkva két ellentétes világ. Előbb-utóbb e frontra helyezkedik a világ minden szervezete. Bér a világproblémát leegyszerűsíteni nem lehet, mert az százfonata, mégis ugy látszik, hogy c két város által képvirelt világnézet fogja előbbetőbb megvívni nagy harcát és szab irányt évszázadokra a világnak. Tagadhatatlan, hogy Moszkvából irányított céltudatos, tervszerű, szívós, minden áldozatra képes bolsevista gondolat világszerte hypnotikus erővel hat mindazon szerencsétlen embertestvéleinkre, kik a mai gazdasági és társadalmi rendben nem tudják megtalálni elhelyezkedésüket és életlehetőségüket. A világháború eddig a bolsevizmus malmára hajtotta a vizet. Az •urópai müveit nemzetek még nem biszik és nem látják tisztán a veszedelmet, mely fenyegeti őket a bolsevizmus részéről. Ma po'gári államférfiak egy asztalhoz ülnek le a véres 4ezü szovjet követtel és uri módon íárgyalnak a íhóhér urral«. Pillanatayi politikai ós gazdasági siker reményében elfelejtik, hogy az csak kihasználja híszékenységüket, hogy azlón leszámolhasson velők is. A bolsevizmusnak minden emberi kulturát végveszedelemmel fe•jegető és közelgő veszedelme ellen •uk ejyr módon lehet eredményesen küzdeni, ha az európai nemzetek észtérve — ahejyett, hogy egymást marcangolnák és a politikai határok Jelett vívnának véres harcokat, — hozzáfognának nemzet", öz.'leg testvéri megértéssel megépíteni az uj egészséges társadalmi rendet. A Quadrage«imo Anno szellemében s azt a rendszert, ahol minden becsületes munkás ember megtalálná biztos kenyeiét és nyugalmát. XI. Pius pápa (Quadragesimo Anno kezdetű bullája a Krisztus szellemében felépülő aj egészséges társadalmi rendnek aranybullája lehetne. Akit az emberi •ors legnagyobb prob'émája érdekel, kezdje le elfogultságát és tanulmányozza át ezt a körlevelet, mely az •jkornak egyik legértékesebb és legbölcsebb okmánya. Olaszországban Mussolini, Németországban Hitler az egységes, •gyedülvaló nemz ti gondo'a'.ban találták meg népük számára a talpraálJitó életerőt. A hazafiasság, a haza£s a faj szeretete szent kötelesség, de •e feledjük el, hogy magában véve pem elég; a nacionalizmus csak akkor fál'k építő kulturtényezővé, ha eljárásában keresztény erkölcsi elvek sza- ' bályozzák. E nélkül a hazafiaskodás »ak, türelmetlen és zsarnok. Erkölcsi fék nélkül hitiink szerint ép.oly káros és veszedelmes, mint a bolserizmus. Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia túlfűtött vak nacionalizmusból üldözi ki országából a magyarokat és nyomja el kisebbségei nyelvét. Az elnyomott népeket meggyalázott nemzeti érzésük készteti nem egyszer véres terroriszlikus cselekedetekre. A fase zmus ma azért tud alkotni és hódítani, mert benne a fellángoló nemzeti érzés szerencsésen megtalálta megegyezését a vallással, melyet kezdetben ellenségesen kezelt. A Vatikán és a Quirinál kibékülése nemcsak Olaszországnak és a kath. egyháznak, de az egész világnak nagy szerencséje. Nekünk elsősorban. Németországban a m-nden mást legyőzni akaró nemzeti gondolat, a hiti terizmus formájában még harcol a vallással, mely erkölcsi elveivel ittott tiltakozik a pogány nemzeti gondolat megvalósilása ellen. Ez a hitlerizmus gyengesége. Ismerőseink: vagy * ellenfeleink vagy Lará aintc.' A zárke embernek nin sen sem ellenféle, sem barátja. A cselekvő ember lép en-nyomen bel eü'kőzik valakibe: vagy ácsorgó, té len emberbe, vagy szembejövőbe. Ezek vagv e lenfeleivé, vagy baráijaivá akarnak lenni. Ellenfelünkké a javakért való küde ^m fesz v lak t szövetségesiinkbő' lesz valaki barátunkká. Aki nem tudja Mi magyarok, hála Istennek, e téren igen szerencséseknek tarthatjuk magunkat, mert minálunk a hazafias érzés és gondolat a 'keresztény szellemmel eggyéforrva jelenik meg Szent István ejső magyar király óta napjainkig. Szent István kovácsolta össze a turáni erőt és a keresztény hitet, hogy ami történelmünkben nemzeti kincs, az mind szentté legyen előttünk és nálunk szent, az mind nemzeti kincset is jelentsen. A keresztény szellemtől megnemesedett magyar a megpróbáltatások mai szörnyű napjaiban azért nem esik kétségbe, mert fenkölten gondolkodik; letiporva, lefegyverezve is bízik sorsának jobbi afordulásában; bízik vitézsége mellett is nem a fegyverek erejétaen, hanem az igazság győzelmében, bizik az Istenben. megválasztani barátját, egyeaui ja. ja az é.et ut ac. Elütés emberismeret né.kül csak elknf 1 ketszerrünk magunknak,! öle eségg 1 azonban bará okat is. barátainkat megtartani nehezebb, mint barátokat szerezni. Bá or ág kell barátaink megval.á ára és - m g agidására, ha csalódtunk bennük. Sohase vizsgáld az embereket más szempontból, mint a magad eszménye alapján. Égnek is eb az ideálja« ugyan, mégis hoznád valót keress! Az elrontott élet oka. benned van, mert nem tudtad megválasztani barátaidat. Pedig embertársaid, akár tudatosan, akár tudatlanul, csak a saját sikerük szempon jából vizsgálnak téged. Figyelik képességeidet. Ha zná hatóságodat. Tehetségtelen, semmirevaló, önmagába é? ostobaságába fulladt emberekkel nemi barátkoznak. Erényes, derék ember vagy ? Ez magában kevés A vagyon, a befő yás, a műveltség és a tetterő a döntő. Rosszul teszed, ha a tehetetlenekért és az önmagukért élőkért barátkozol. Annak mindenkor csak adnod kell, annak csak segítened kell, azt csak kiszolgálnod kell, — ő azonban örökre adóíod marad. Akkor inkább segits az elhagyottakon, szo'gálj a letaposott szegényeknek, legalább Istenelőtt gyarapítód erdemeidet. Az erősnek azonban csak akkor szolgálj, ha megbecsül, ha felismeri értékedet ha ő is melléd áll ügyedben. Ha csak! szolgája vagy neki, — nem a bará.od! Csak — gazdád I Te abból adsz n ki, aniből bőven van neked, ő pedig abból, amid nincsen. N.ki ce olyása van, nek d talán pénzecL neki előkelő rokonai, neked talán tehetséged. Adjátok! egymásnak, amitek van! Ha semmitek sincsen, — maradiatok veszteg! Semmiből nem lehet más, mint — semmi sem! A tevékeny emberek közö:t fenná.ló barátság nem érzelgős, hanem megértő és munkás. Mutuális és kooperáló — mondják a hozzáértők. Ha valaki, aki do'gozhatnék számodra, és mindenképpen csak pénzt vagy állást akar tőled, — haszná.d fél képességeit, de barátodnak ne tekintsd. Nagy ügyekben csak egész em oerekre támaszkodj! Kapzsi, gyáva, kicsapongó, ostoba és puha emberekre ne számíts I Bajodban magadra maradsz, siker doen ezek is kívánnak osztozni 1 A tömeg barátsága o.ykor nagyobb érték, mint az egyéneké. A tömeg akkor érték, ha nincsenek benne a — barátaid. A tehetséges, befolyásos, bátor és önzetlen ember nem áll be a tömegbe. Az ilyen ember mint egyén keresi boldogulását s oly kor egymagában áll, de nem üvölt a. tömeggel. A kiváló ember nem veti meg a tömeget. Sőt: keresi és támaszkodik rá, ha elismerését megszerezte. A tömeg barátságát mindenki m gszerezheti, de legkönnyebben a gazdag ember. A tömegnek is van izlése, vágya, célja, érzése, s aki ismeri és szolgálja,— csak nyert csata után nyeri meg barátságát. Az első legkisebb kudarc után elveszítette örökre! A gyengeséget riem tudja megbocsátani. Az igazi ember barátsága A mí Menedékünk Irta Brenner Mihály, Í5P" 1934 éve, hogy az arany birtokáért s az ezzel iáró hatalomért küzdő, a földi gyönyörökben tobzódó emberek megmsn ése céljából a földre jöttél drága Jézusunk. Bizonyára az emberi gonoszság akkori mérhetetlen nagyiága volt az indító oka, hogy Te, örökkévaló, ezt az idJt tartó tad a megj.lenés.dre szükségesnek. Jöhe.téi volna emberi képzeletet meghaladj isteni pompával. De nem azt tetted. A legszerényebb és legszegényebb formát válasz ot d, nyilván aíért.hogy reményt, menedéket nyújts az elnyomott, elhagyott, a szegénység gyö.relme.vel küzdő embereknek. Ha most jönnél, nem >Be lehem=t, hanem a mi hazánk földjét érintené szent ábad, mert ez időben a nép.k családjában mi vagyunk a hazugságok, ravaszságok által halálra ítélve. Az égre emelt tekintettel 3 szivünkre tett kézzel kiáltjuk világgá, am.nt Te, Mind.ntudó, a legjobban látod, hogy nincs bününk. Csak azt kérjük, hogy h l'gassanak meg s azután mondják ki a békeszerződés helyességé". N>m akarnak. Elgáncsolják a Te majdnem 2000 éve tartó tanításod alapjait: az Igazságot és a Szeretetet. Szobrot emelnek a Te árulódnak: Júdásnak, hogy égre emelt tekintettel, gúnyosan kacagjon Tékir. törvényszéki tanácselnök ged, az egyedül és örökkévaló Él etet. Első szent királyunk által Szűz Anyád védelmébe ajánlott országunk területére nézve Buk restben a történelem e lenére hamis beállítást tettek. Nemzetünket Prágában a pokolba kü d ék. — Gyilkosságokkal minden filap né kül vádolnak s hurcolnak a világ i é őszéke elé. I t még a bizonyítás felvétele előtt a vádlók medé állanak olyan tárgyilagossággal, amelyet akkor is ellenünk szólalhatnának, ha az a ha ál az emberi akara'.on kivül fekvő eemek loiyián jött volna .étre. A különben is elnyomott testvére.nket szivet csavaró kegyetlenséggel ü.dözik ki házaikból. Gyermekeket, aggokat, tehetetlen betegeket a pusztulás örvényéoe tasz t-nak. És mi eoben a szörnyű vergődésünkben is tántoríthatatlanul h.szünk a mi jobb jövőnkben és közeli fel.ámaüásunkoan, mert Te vagy a mi Menedékünk, akit az ármány, a hazugság nem győ het la soha. Te tudod, hogy mindig, de különösen most, a Te szeretetedet, mint egyedüli épitö j és uo.uogi.ó teiiye^ot szomjúhozzuk. Oh, adj tehát a mi ellenségeink szivébe is szeretetet, hogy velünk együtt énekeine- SUK: »Dicsőség mennyben az Is.ennek, Békesség földön a jóakaratú embemek«. Szentmiklósi Péter tanár A barátságról