Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-25 / 293. szám

YIryiűék 19. rtldííl íTnqnrtn is.) ••»<« d*«eml">er ho 25. mindennél többet ér: a jeliem a legnagyobb érték. A tömeg megszerezhető, az értékes ember barátságát azonban csak akkor szerezheted meg, ha magad is jellem vagy! A város karácsonyi ms Szohor Pál Előttem feküsznek a karácsonyi meghivók, valamennyi egy-egy szívdobbanása felekezeteinknek, jótékony egyesületeknek és intézményeknek. Ahogy az orvos méri pontos műszerével a beteg szívműködését, ugy gyönyörködöm én a karácsonyi szeretet-ünnepélyek meghívó tömegén. Mert sok bajjal é.i a mai ember hivatalos életét. Lehetetlen feladatok elé állit ja a közérdek hü szolgálata. De a sikertelenségnek csak ott érzi mélységesen nyomasztó hatását, ahol elhagyott családok szomorú tragédiájával állunk szemben tehetetlenül. Mégis boldog városban élünk, mert ezer meg ezer ember keresi áldozatos helyét a jótékonyság oltára mellett. Megható kitartással fáradoznak asszonyaink, akik a szeretet adományát bele tudják csomagolni a megnyugtató jó szó édes köntösébe. Ez hiányzik a férfiakból, akik nem szívesen hal.gatják a szenvedők panaszaic, pedig a lelki ir — már fél orvoslása műiden bajnak. A város karácsonyi ajándéka a szegényház u] köntöse >volt. Az őszi építkezésekkel lerázta magáról régi ridegségét s most valami csa ádias érzés költözött oda, mely bearanyozza néhány megfáradt ember utolsó napjait. Boldogan lapozgatom az egyre szaporodó karácsonyi megnivckat, mlntna mindegyiknek papírja könnybői és sóhajtásból vo.na szőve. A korszerű gazdálkodás irányelvei „Szabolcs" földjén Irta: Westsik Vilmos, mezőgazdasági kamarai szaktanár Évszázados tapasztalat igazolja, hogy a magyar ALöld homokvidékew elsőrendű gyümölcs terem. A korszerű gazdálkodás azonban megkívánja, hogy az alföldi homokvidékek gyümölcstermelése már üzleti szempontból is igazodjék a természet adta viszonyokhoz. Az ALöld homokterületei két vidéki körzetre oszthatók. Az első a tiszántúli homokvidék, melynek székhelye Nyiregyháza. Ezen vidék homokja mészszegény, savanya vegyi hatású. A másik a duna-tiszaközi homokvidék, melynek székhelye Kecskemét. Ez mészben elég gazdag, lúgos vegyihatásu, egyszerűen kifejezve édes homok. Amint látható, a két vidék homokja nem azonos, sőt, ellentétes, mert az egyik savanya, a másik meg édes homok. A szabolcsi homokon elsőrendű minőségben terem meg a »Jonathám fajta alma, tehát ezt a fajtát kell túlnyomóan felkarolni. Azonban ezt az üzleti elv is igy kivánja meg. —r Ugyanis a duna-tiszaközi homokon a »Jonathán« alma nem jól díszlik, tehát ez a vidék »sohasem* fog tudni versenyezni a szabolcsi homokkal a vjonathán- alma termelése terén. Ezenkívül nem terem elsőrendű minőségben a duna-tiszaközi homokon a »BatuI« és »Londoni Pepiin fajta alma. Ezek viszont Szabolcsban igen jó minőségben teremnek meg. Tehát A szabolcsi homokon azokat az almafajtákat kell felkarolnunk, melyekkel más vidék versenyezni nem képes. Igen jó piaca van Szabolcsban a kajszinbaracknak. Azonban a kajszinbaracktermelés terén mi nem másolhatjuk le egyszerűen a kecskeméti baracktermesztést. Ugyanis tudnunk kell, hogy a kajszinbarack a meszes, • tehát édes homokot kivonja meg, milyen Kecskemét homokja. Ellenben a mi saabolcsi homokdombjaink mészagegépyek. savanyu természetűek nagy átlagban. Ilyen homokon nem díszlik a barack. Természetesen kivételeden vannak Szabolcsban i» sárga homok- t dombok, melyek mészlartalma tűrhető és ezeken jól megy a barack. Nagy átlagban azonban nekünk szabolcsiaknak a barna, homokos vályogtalajokra kell lemennünk a kajszinbaraikkal, mert ezen talajokban van elegendő mész. Példa erre Oros vidéke, mely talajon jól diszlik a kajszinbaratk. Kecskemét vidéke sárgabarack vadalanyra oltja hires, nemes kajszinbarackját. Ezt mi szabolcsiak nem tehetjük, mivel nekünk a mélyebb fekvésű barna talajokra kell lemennünk a kajszinbarackkal. Ennélfogva Szabolcsban szilvaalanyra ikcll oltani a kajszinbarackot. Az időelőtti sok gyümölcslehullásnak nemcsak a káros rovarok és betegségek az okai, hanem a talaj kimerülése. Ugyanis egy jó gyümölcseterméssel oly sok tápanyag megy ki a talajból, hogy visszapótlás nélkül kénytelen a fa 2—3 évig is pihenni. Ezt pedig a mai időben nem bírhatja ki anyagilag egy gazda. Ennélfogva be kell vezetnünk a gyümölcsfák rendszeres trágyázását. Kor és nagyság szerint számilani kell egy termő gyümölcsfára nagy átlagban 2—4 kgr. műtrágyát. A műtrágya álljon szuperfoszfátból, kálisóból és- pétisóból, vagyis nitrogén-műtrágyából. Ha 2 kgr. műtrágyát adunk egy fának, ugy abból legyen i kgr. szuperfoszfát, o.5 kgr. kálisó és o.5 kgr. pétisó. Ha 4 kgr. műtrágyát adunk, ugy abból 2 kgr. a szuperfoszfát, i kgr. a kálisó és i kgr. a pétisó. Legújabb kisérletek szerint igen előnyösnek bizonyult a mütrágyaoldatokkal való trágyázás. Ha egy javakorabeli termőfának adunk 4 kgr. műtrágyakeveréket a már leirt arányban, ugy ezt a 4 kgr. mű trágyakeveréket feloldjuk ioo liter vizben és ebből 34 1. adunk rügyfakadáskor, 33 I. adunk a gyümölcs fejlődése kezdetén és 33 I. adunk mikor a gyümölcs félig ki van fejlődve. A mütrágyaoldat beöntéae a fa csurgójának tájékán történik, oly módon, hogy köröskörül áswnk x5—»o lyukat, egy ásónyom mélységre és ezekbe öntjük a műtrágya oldatot. Természetesen a rnütrágyaoldat sokáig nem állhat, ennélfogva a gyakorlati eljárás az, hogy a ioo liter mütrágyaoldatot 3 fának adjuk rügyfakadáskor, ioo litert a gyümölcs fejlődése kezdetén és ioo litert a gyümölcs félkifejlődésében. így tehát Cgy-egy fa ioo liter mütrágyaoldatot kap háromszori elosztásra. Ez a trágyázási módszer homokon igen jól vált be és alkalmazható akkor is, ha a gyümölcsfák őszi trágyázását elmulasztottuk. A burgoonya a savanyu homokot kedveli a legjobban. Ez az oka annak, hogy a duna-tiszaközi homokvidék sohasem fog tudni versenyezni a szabolcsi homokkal a burgonyatermesztés terén, különösen nem az esetben, ha a szabolcsi gnzdaközönség a csillagfürttel való zöldtrágyázást az eddiginél nagyobb arányban felkarolja. Ugyanis a csillagfürt megkívánja a savanyu homokot és ez okból nem sikerül a Kecskemét vidéki édes homokon. Ha pedig a zöldtrágyázást ki tudjuk egésztem szuperfoizfát és kálirnütrágyázással, ugy üzletileg is igen jó eredmények lesznek e'érhetők a burgonyatermesztés terén. Példa erre a nyíregyházi hozokjavitó kisérleti gazdaság, mely k:'záró!ag futóhomokdombon termeszti burgonyáját, melyet istállótrágyázásban soha em részesiti, hanem csak zöldtrágyázásban és szuperfoszfát, káli műtrágyázásban. A t.ágyázallan parcellák beszámításával, tehát üzemi átlagban, termett a kísérleti gazdaságnál kat. ho'dankint: 1931. évben 37 métermázsa, 1982. évben 35 métermázsa. 1933. évben 59 métermázsa és ig34."évben 80 métermázsa burgonya. Az üzemi átlagot ugy kell érteni, hogy pl. ig34. évben volt a kisérleti gazdaság összes burgonyavetésterülete 11 kat. hold és ezen termett összesen 902 métermázsa burgonya, igy tehát átlagban 80 métermázsa jut 1 kat. holdra. Meg kell barátkoznunk azzal az irányelvvel, hogy a búzát takarmánynövények után, vagy olyan ipari ós kereskedelmi növények után vetjük, melyek a búzának jó előveteményei, mint pl. a mák. Ezen rendszernek köszönheti a nyíregyházi homokjavitó kisérleti gazdaság, hogy 1933. évbe* lóhere után termett kat. holdankint ao—5o métermázsa búzája és 1934. évben mák után 18.02 métermázsa búzája 84 kgr. hektoliter súllyal. A lóhere igen jövedelmező növénynek bizonyult több szabolcsi gazdaságban. Magtermését azonban a legutóbbi években a lóhereorrmányosbogár tönkreteszi. Ennek legjobb ellenszere az alábbi védekezés: az eb* kaszálásu lóherén hálózással összefogdossuk az orrmányos bogarakat. Els4 kaszálás után kisarjadzó fiatal lóherét pedig bepermftfzzük kétszer-háromszor arzénlartalmu vegyszerekkel. Legújabb kísérletek igazolták* hogy arzénszerekkel való permetezé* nélkül jó eredmény nem érhető el « lóhere magtermesztése terén. Szabolcs földjén üzemtanilag ragaszkodnunk kell az istállótrágyázáshoz és annak alapjához, az állatta nyésztéshez. Kell, hogy ez legyen a gazdálkodás iránya a jövőben is. -— Azonban a korszerűség és főként ar üzleti célszerűség megkivánja, hogj Szabolcs földjén igénybe vegyük a zöldtrágyázást, továbbá a fzuperfoszfáttal, kálisóval és pétisóval való műtrágyázást. Ott, ahol nem tudjuk mindes harmadik évben istállótrágyával ellátni" szántóföldünket, célszerű les* seg'tfégül venni a csillagfürttel valá zöldtrágyázást, mely teljes eredménjt azonban csakis szuperfoszfát, kálisé műtrágyázással adhat meg. A nyíregyházi homokjavitó kísérleti gazda

cág számos kísérlete igazolja, hogy Szabolcs földjén csakis ae esetben jövedelmező a szuperfoszfát és kálisó műtrágyák alkalmazása, kt a talaj nitrogénhiányban nem szettved. Tehát kimerült, sovány földöt a szuperfoszfáton ós kálisón kivüf pétisót is kell alkalmazni. Ha pedig erre tőkénk nincsen, ugy a szupécfoszfátot és kálisót mindig pillangós takarmánynövények után, vagy pedig zöldtrágyázással együtt kell alkalmaznunk. Ugyancsak közvetlen istállótrár gyázás után is jó eredményt fog adni a szuperfoszfát és kálisó oAtrágya. II betlehemi gyermek Irta MELKÓ ISTVÁN ref. lelkész. Csodás világból felénk sugárzik karácsony éjszakáján a napkeleti csillag fénye, s e fényözönben glóriás alakjával hivő lelkünkbe lopódzik a legdrágább gyermek, kiben testet öltött egykor a gondviselő Isten embert idvezitő, világot megváltó, örök szeretete! Pedig földi megjelenéséből teljesen hiányzik a királyi fény; az irigyelt előkelő.ég minden látszata; mert barmok nyughelyén, a szegénység tépett ruháival betakart jászolban látni meg az első napvilágot... igazán eljegyeztetés egy megrendítő küzdelemben kiapadhatatlan élet számára! S a gyermek mégis királyi fényárban fürdik; bibor-bársonyt megszégyenítő isteni gazdagság ölén pihen; mert ő lett az Ige, az Eszme; egy uj világfejlődés nélkülözhetetlen tényezője! A legboldogabb anyai örömkönynyek még fel sem. száradtak az. örök értelmet sugárzó gyermeki arcon, Betlehem környékén már patakokban ömlik a kiontott gyermekvér. Heródes pallosa ellenállhatatlanul sujt... Izrael ezernyi reménysége porba hull 9 mikor legtisztább az élet 6 legzavartalanabb a boldogság... az isteni Gyermeknek remegő szülői kar ok. közt menekülni kell, hová nem ér el a bossszu, hol nem vet gyilkos tört a hatalmi féltékenységből táplálkozó irigység! A betlehemi Gyermek első karácsonyi öröme után oly hamar eljött a leselkedő szenvedés csillagtalan éjszakája, mintha a világot kormányzó isteni akarat már akkor avatta volna fel Szerelmesét egész a Golgotha ormáig vezető ut dicsőséges pályafutására! Karácsony csodás szépségű, miÜIíó gyermekszív igaz áhítatával megteljesedett éjszakáján, hivő lelkünkkel látjuk a betlehemi Gyermeket kikelni jászolbölcsőjéből 3 elindulni azon az uton, mely mindén gyermeket vezet az örök fejlődés isteni törvénye szerint! Szegény, jobb sorsra hivatott, betlehemi gyermekek, magyar nemzeti életünk legszebb reményei, ti » mentek hosszú sorokban a legelső, a legnagyobb betlehemi Gyermát atáér, mert a ti sorsotok is szenvedés, küzdelem, már az élet hajnalán!... Heródes, a magyar aggodalmas éjszakák söléllelkü fejedelme engesztelhetetlfcnül üldöz. Nincs kenyér az éheié gyermek kezében; nincs ruha a didergő gyenge testen; nincs meleg otthon* korán hervadó lényeteknek; sokan inkább meg sem születnek, minthogj a Heródesek gyilkos karjaiba hulljanak vagy pedig koldusbetegen vánszorogjanak egy gyötrelmes életen átl Betlehemi gyermekek, mig mentek a* örök fejlődés utjain, mennyin, dfe mennyin áldozatai lesztek- a esaládív társadalmi nyomoruságokból, bűnök-