Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-25 / 293. szám

2. i^'íi! (Trianon 15.) december HA 25 Bűnbánat — békesség! Geduly Henrik dr. ev, püspök Irta A mi evangélikus egyházunknak van egy az egyház hitvalíási tételeiből folyó hagyományos szép szokása. Minden főűnnepet megelőzőleg az ünnep bevezetéseként ugyanis alkal- ! mat ad egyházunk a hiveknek a komolv bűnbánat gyakorlására az Ur szent vacsorájának kiszolgáltatását megelőző gyónáson. E hagyományos szép szokás abból a belső vallásos indításból ered, amely hálásan emlékezik meg arról, hogy az üdvtörténelem menetében az Istennek az emberrel szemben megnyilvánuló kegyelme min den főünnep vonatkozásaiban más-más formában dicsőül meg. Ez a mély vallásos meggyőződés ösztönzi a hivő szivet arra, hogy az örökkévaló isteni ke gyelem e különböző megnyilvánulásaira igyekezzék mindig méltóvá válni, komoly magábaszállás és őszinte alázatos bűnbánat által. Mert csak az Istenhez térés eme titokzatos mélységeiben tisztul meg és születik ujjá a gyarló emberi lélek ugy, hogy benne az isteni kegyelem méltán vehessen szállást. A karácsony ünnepének isteni kegyelemtartalma az Isten egyetlenegyszülöttjének a születése, aki azért jött e bűnös vi tágra, hogy azt megváltsa, saját ártatlan halálaldozatával Istent vele kiengesztelje, s ekként a hivő lelket a maga békességéVei megajándékozza és az örökkévalóságban üdvözítse. De lehet e a gyarlóságok szolgaságában, a bűnök rabságában élő emberi szivnek remélni azt, hogy komoly bűnbánat és Istenhez térés nélkül is teljes mértékben részesévé válhatik az isteni kegyelem karácsonyi béke ajándékának ?... És a nemzetek egymásközötti viszonyára térve, leket-e remélni azt, hogy az után a példa nélkül álló borzalmas világégés után, amelyben a szemben álló nemzetek éveken keresztül gázoltak az egymás vérében, pusztították, irtották egymást, feldúlták, összerombolták egymás legszentebb javait és megrabol ták egymást legféllettebb ezred éves bírtokállományaikban, s teszik ezt még ma is: komoly és általános bűnbánat és magábaszállas nélkül valaha is leszáll hasson a népek egyetmére az isteni kegyelem karácsonyi békeajándeka? A különböző néÍ

>ek felelős népvezérei és a kü önböző országkormányosok részéről meggyőződésem szerint valóságos hipokrita népámitas és nyilvános csalásszámba megy, amikor egész az unalomig ismételgetik ugyan a békére való törekvést, — azonban kölcsönös komoly magukbaszállás, őszinte bűnbánat és Istenhez-térés nélkül 1 Ha majd valamikor a különböző népek felelős vezérei megpróbálják azt, hogy közülők kiki az ő vallásának a szokásai szerint, de komoly és őszinte átérzéssel mélységes, igaz bűnbánatot tart, s igy ülnek le majd uiból asztalához: ződve róla, a béketanácskozás meg vagyok győ egészen más alakot őlt majd a gyászos trianonikötés, meg a többi kötések, — és akkor majd valóban felhőtlen magasságokból száll alá a földre az igazi karácsonyi béke és az emberek egymás közötti jóakarata ! Altruizmus Korunkban nagjon sokat sokat írnak és beszélnek az altruisztikus törekvésekről és mozgalmakról. Elméletben az altruizmus nem egyéb, mint állandó készség arra, hogy szemben az önző, egoi-zti kus törekvésekkel, tőlünk telhető leg embertársaink jólétét igyekezzünk előmozdítani és a közjó érdekeit szolgáljuk. Igy látott napvilágot O'aszországban a fasizmus. Mussolini a fasizmuz által a tőke és munka, a munkaadó és munkás közötti viszonyt óhajtotta szabá yozni az állam felügyelete alatt. Elsőso ban az állam érdekeit akarj i mej;vé. delmezni és annak fölényét biztosítani és azért jelszava: mindent az államon belül és semmit az állam ellen. Németországban Hitler a nemzeti munkajog uj törvényével szabályozza a munka rendet. Az uj törvény a munka nelküliek számának csökkentésé vei és a munkaadó és munkás közötti kölcsönős kötelezettség < s életközösség megállapításával mindenesetre haladast jelent a múlttal szembeU A nagynevű és tragikus véget ért Dollfuss, Ausztriában oly munka|ogot vezetett be, melyet a munkaadó és munkás közösen állapit meg és melynek hatályát egy illetékes pártatlan bíróság biztosilja. Ez a törvény tejes összhangban van a keresztény felfogással és állásponttal, mert keresztény szellemben leffkteie t alapokon épült fel. Amerikában Roosevelt munkatőrvénye a kapi ta izmusnak, bankoknak és bör zéknek megszabalyozása mellett gondoskodik az ipar állami el'en őrzéséről, a vagyon üazsogosabb felosztásáról és a munkaadó és munkás között a kölcsönös jog helyreállításáról. természetesen a társadalmi jog rend felépítésében az eevház is kivette a maga részét. XIII Leo pápa, akit méltán megillet a bölcs előnév, már ezelőtt négy évtizeddel kiadta „Rerum novarum* kezdetű körlevelét, melyben rámutatva a mindinkább növeke dö társadalmi bajokra, egyszers mind megjelöli azokat az es2kö zöket, melyek által ezek a bajok legcélszerűbben orvosolhatók. Hasonlóan XI. P'us pápa az 1931. évben a Rerum Novarum kezdetű enciclica alapján és mintegy annak kiegészítéséül és ma gyarázásául közrebocsátotta a tár!«adalmi rend megújítását célzó „Q jadragesimo anno"kezde!ti körlevelét. Ez a pápai körit vél védelmébe veszi a magántulajdont, de megköveteli, hogy annak bir tokosa tehetségéhez és anyagi erőihez mérten részesítse javaiban segélyre szoruló embertársait. A munkaadó és munkás közötti vi szonyt a keresztény felebaráti szeretet alapján szabályozza. A kapitalizmus korlátlan uralmával szem ben szükségesnek tartja, hogy a pénztőke megfelelő arányban a társadalom jólétének és a közjónak előmozdi ására fordittassék. A világ Megváltója nem szűnt meg szóval és példával az emberek lelkére köini a kivétel nélköl minden emberre kiterjedő felebaráti szeretet parancsának lelkiismeretes teljesítéséi, ami tulajdonkepen az altruizmus alapja. Óli! Ha az smberek ezt a parancsolatot választanák cselekedeteik zsinórmértékéül, ha semmi olyat nem tennének másoknak, amit magukra nézve tárosnak ítélnek, hanem csak azt cselektdnék, amit hasonló körülmények között ök maguk is kívánatosnak tartanának saját érdekükben, akkor paradicsomi élet volna ebben az ideigtartó hazában, ahol földünk értelmes és eszes lakói békességben, szeretetben, egyetértésben és megelégedésben tölthetnék napjaikat. Bányay Jenő gk. nagyprépost Békesség a földön a jóakaratú embereknek... Irta : Énekes János pápai prelátus Várjuk a Megválta, a mi Uiunk Jé us Krisztusnak születési Ünnepét, aki az írás szeiint megújítja a mi alázaios testünket, hogy ha sonlitsunk az Ő dicsőséges tényéhez, hogy józanul, igazán és jámborul éljünk ebben a v.lágban, várván a bo'dog Reménysé get, az Ő eljövetele által. Ha erről az ószövetségi óhaj tástól gondoko'unk, ameiy az ősatyák várakozásai és remé yeit oKan világosan fejezi ki, k nyteienek vagyunk beismerni ma is, hogy azon nagyszerű példaadás alapján kell az emberiségnek meguju'ni, amelyet ezelőtt kétezer évvel a födte lejött Isten fia, a világ Megváltója adott. Megujulni testben és lélekben Mert a ketiö együvé tartozik. Az Ö példája és íani ása volt egyedül és lesz min dig, ma Is, alkalmas arra, ho^y tévedesbe és hibákba sodródott emberiség újból tel tudjon emelkedni, Az Isten fia a földre jött, mert az emberek megtévedtek uta ikban. Meg kellett nekik mutatni a helyes utat. Meg kellett őket tanítani a helyes életelvekre Ezt pedig csak gyako'l tíhg !-. heteit megtanulni. Az üt ni Felség lealázkodott, hogy a kevély ember megszégyenüljön. Ma is ez az ut vezet a földi emberek bíkes ségéhez. Telve vagyunk igények kel, mindenki életstandard ja felett akar etni Ezt a mai kor nehéz ga?dasági helyzete meg nem bírja. Ebből a nehéz helvzéiből ismét csak egy Megváltó képes kiemelVÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ Kedden utoljára VIVA VU LáL December 26—31 este 8—10-g.i Mese autó Énekes, zenés magyar vlgjáták. Ezt a magyar fii net mindenkinek látni kell. Előadások hétköznap 5-7-9, vasárnap 2-4-6-8-10 órakor. ni, aki az önkéntes szegénység uiját mutatta meg földre születésével, m

jg inkább jámbor éle'példájával. A kevéssel való megelégedés, az igények leszállítása, a szabadakaratból válhlt és tisztesnek ismert szegénység az egyedüli üt a mai helyzetben is az emberiség megbékélésére. Valamikor Assisi szt. Ferenc ennek az útnak követése által józanította ki a tulcsigázott igények között egymással csatázó, iiígykedő emberiséget. Szt. Ferenc alázatos fiai ma is ezen az uton járnak. Bizonyíték erre az u. n. egri norma, amely Magyarországnak számos nagyobb helyén már is, legalaposabban megoldotta a szegénykérdést, egyrészt azáltal, hogy a jobb módúakat reá birja, hogy rendszeresen foglalkozzanak a szegényekkel, a maguk önkéntes megadóztatása révén ; másrészt szegénygondozó Nővérek, hivatásos gondviselése által a nyomorgók kiszabadulj inak emberi méltóságukhoz nem méltó helyzetükből es igy az emberiség egy megközelítőleg egyenlő életnívóhoz jusson, amely a megelégedésnek és boldogságnak legkezdetlegesebb alapja. Ugy tudjuk, hogy szt. Ferencnek alázatos Fiai Nyiiegyházára is kiterjeszteni óhajtják ezen áldásos tevékenységüket és igy nemsokára itt is bekövetkezik amit a Megváltó e jövetele előtt való zavaros idftkben az egész világ epedve várt, az a szent Békesség és Szeretet, amelyet csakis az igények leszáliitá-a és a szegénység megbecsülése hozhat meg az emberiségnek. Bármily feliratú gu m ib élyegző eredeti gyári árban megrendelhető a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlen-ó. 1. Telefon 77.