Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-25 / 293. szám

(Trianon 15) december h<% 25. Paulik János ev. ig. lelkész: A legfőbb bölcseség fáklyája •itat A mai kor bölcsei sokat töp­rengnek azon, mikép lehetne az emberiség helyzetén javitani s korúiknak kátyúba került sze­kerét mikép lehetne onnan ki vonszolni Gyorsvonatok, autók és repülőgépek száguldva vi­szik mindenfelől atudósprofesz­szorokat a nehéz beteg ágyá­hoz: de a javulás csak késik. Érth«tő! Azzal az elfogultság­gal, önzéssel, gőggel és 'szere­tetlenséggel, amellyel ezt az ügyet kezelik, nem is lehet az emberiség sorsán javilani. Hivatkoznak jobbról is, bal­ról is folyton ilyen meg olyan paragrafusokra, megállapodások­ra, csak az Evangeliomra nem hivatkozik senki. Hogy mit dik tál ar. Mit diktál a krisztusi szellem a győzőnek és legyő­zöttnek, az erősebbmek és a gyengébbnek, mit az egy és ugyanazon Isten gyermekei egyéb csoportiának, a másik csoport iránt. Erről teljesen el­feledkeznek, jólehet a tanács­kozó bölcsek túlnyomó részben keresztyének. Azért korhad s pusztul azután minden s az em­beriség hova-tovabb mind na­gyobb nyomorúságba süllyed s az Elet mélyein gyűlik a rob banó anyag, amely esetleg ki váló értékeket röpíthet a leve­gőbe. A világnak mai vergődése igy valóságos tanúbizonyság arra nézve, hogy a legműveltebb el­mék is milyen félszegek ítéle­teikben és érzelmeikben a val­lásnak uibaigaziló- s megszen­telő ereje nélkül. S nem is lesz addig jó világ, amig fent és alant nem veszik kézbe a legfőbb bölcseség fák­lyáját: az Evangeliomot s az Is­ten törvényét. A világot csak ez óvhatja meg a további rom­lástól s nyugalmát vissza csak ez adhatja. Ez láttatja meg a mai szerencsétlen korral a sza­nálásnak egyedül célravezető útjait: a belátást, a méllányla tot, az osztó-igazságol, a szere­tetet, amik nélkül még szűkebb körben sem lehet igaz életet teremteni, s annál kevésbé nem­zetközi viszonylatban. Mi, magyarok, ezzel a szent ereklyével kezünkben és szi­vünkben járjunk és harcoljunk. És ne féljünk! A világ sorsát nemcsak emberek intézik, ha­nem a mindenható Isten is. S Istenből és az ö szent törvé­nyéből nem lehet senkinek soká csúfot űzni. Belefáradtunk a gyűlölködésbe Irta : Bernsteln Béla dr. főrabbi Így szólt Gőring porosz mi­niszterelnök, német birodal ni mi­niszter e hónap elején egyik gyü­lekezetben És ha ő mondja, el­hihetjük neki. És bizony mi hisszük, hogy a szeretet munkájába nem lehet be­kfáradni, mert az felemel, neme­sit, összeköt és közelebb visz embertárs inkhoz, akikkel azután összefoghatunk, de a gyülölkü­dödésbe igen, mert az elválaszt, elidtgenit egymástól, az gyanak vóvá, bizalmailankodóvá tesz egy­mással szemben, a szeretet épít a gyülölküdés pedig rombol és pusztít. Fájdalom, az emberi Klek el­vadulása, mely az átkos világ­háború után annyira elhatalma sodott, mint talán azelőtt soha, mindjobban táplálja a gyűlölkö­dés vészes indul tát. Hisz a mi szegény hazánk eleget szenved e miatt; összeszabdalta, megcson­kította, természetes fejlődésében megbénította és természetei enes csonkaságában mindenkorra meg akarná tartani a gyűlölködés amiben kedves szomszédaink mes­teri módon kitűnnek. Hisz csak a mult hetekben is veszedelmesen sürgölődtek a gyűlölködés boszor­kánykonyhájában, hogy össze­kotyvasszak azt a merget, mely Magyarország romlását idézte volna elő. Sajnos, a népek és fajok, vagy jobbdn mondva, azoknak felreve zető vezetői annyira szítják egy­más ellen a gyö öletet, hogy a féhve őrzött béke állandóan ve szélyben forog és a népek bol­dogságát biztosító világbéke mind­inkább Jutópiává, utólérhetetlen álummá váliK. ^Pedig mennyivel b) doga'ib lenne az ember síg, mennyivel többet tudna teremteni, ha nem bénítaná meg törekvései­ben a gyűlölködés ördöge, meg­bontván mindenfelé sorait! Mily bölcsen hirdette csak a minapában egy kiváló államfér­fiunk, Z^itvay Tibor, zászlóbontó beszédeben: „15 éve lesz annak, mikor nehéz viszonyok között ki fej'ettem azt a meggyőződésemet, hogy ha van valami, amivel nem lehet a nemzet érdeket előbbre vinni, ugy ez a gyülködés, s eb­URRNIR Kedd, szerde, csütörtök, péntek A budapesti Royal Apolloval egyidóben! Igy végződött egy szerelem . . . Paula Wessely és Willy Forst s/.enzációs sikerű Mmje jfTflI^'liVnTiilWB Kedd, szerde, csütörtök, péntek A budapesti Royal Apolloval egyidóben! Igy végződött egy szerelem . . . Paula Wessely és Willy Forst s/.enzációs sikerű Mmje FILMSZÍNHÁZ Előadások vasárnap és hét­köznap 3, 5, 7, 9 órakor. Kedd, szerde, csütörtök, péntek A budapesti Royal Apolloval egyidóben! Igy végződött egy szerelem . . . Paula Wessely és Willy Forst s/.enzációs sikerű Mmje VAY ÁDÁM U. 4. TELEFON 11. SZ. Kedd, szerde, csütörtök, péntek A budapesti Royal Apolloval egyidóben! Igy végződött egy szerelem . . . Paula Wessely és Willy Forst s/.enzációs sikerű Mmje VAY ÁDÁM U. 4. TELEFON 11. SZ. Előadások minden nap 3, 5, 7 és 9 órakor. Rádiósok ! MEGJELENT A Tungsram Rádiónaptár AZ 1935. ÉVRE Sok hasznos tanácsai és útbaigazi tással szolgál a rádiókészülékek meg­választására, kezelésére és a hibák gyors kijavítására. — Érdeklődjék szakkeres kedőjénél ! ban nincs különbség akár jobb oldali, akár baloldali, vagy bár milyen párt irja zászlajára, ha gyülö'séget gyakorol. Mit kivanhatnánk tehát e vég­telenül komoly, nehéz időben job­bat, nemcsak a magyar nemzet, 1 de az egész világ számára, mint | azt, hogy fáradjanak már bele a n pek vezetői a gyű ö'ködésbe, szüntessék meg annak ördögi rom­bolását és fogjanak igazán hozzá a szerelet ép tö munkájához, mely­től így szeob, jobb és bo d<>gabb kor feivirradását várhatjuk! Ortutay Gyula: Szabolcsmegyei folkrole gyűjtés Ha valaki hirtelenében megraj­zolná a magyarság népi kultúrá­jának összehasonliió térképét, Szabo'cs megyének a helyet a folklorista fehér folttal lenne kénytelen megjelölni. Amig a nípi kuliura tárgyi anyagának rétközi, riyiri (Szabolcs megye két jeien ős etnikai területe) feldolgozása Kiss Lajos értékes tanulmányai és muzeuun gyűjtőmunkája nyomán biztos utakon hal ;d, addig a sza­bolcsi nép szellemi javainak gyűj­téséi e, rendezésére és értelmezé­sére a legutóbbi esztendőkig nem öit nt komoly kísérlet Ennek a kutatómunkának a fontosságát pedítj tobb szempont tenné in dokoltiá, sürgőssé. A halódó ma gyar népi kuitura általános hely­zete egymagában is a gyűjtés, mentés gyors munkájára kötelez mindenütt: a begyűjtés munká jának uio só alkalmaihoz érkez­lünk el. De sokkal inkább sür­gető a feladat éppen Rétközön, Nyiren. Amig a szerencsésebb alfö'di tájak, Dunántul, Erdély egyes részei a szorgos gyűjtő munka eredményeképpen e tájak történeti fejlődését is nem egyszer dokumentálhatjuk, Szabolcs me­gye népinek szellemi kultúrájáról nagyon is vázlatos képet adnak azok a bizonytalan értékű leírá­sok, jellemzések, hézagos adat közlések, amelyeknek birtokában vagyunk. Ez a vázlatosság pedig nem­csak provinciális szempontokból fogyatékosság : hátráltatji az egye­temes magyar népi kulturáról való ismereteink kialakulását, annak az egységes összefüggésrendnek meg­rajzolását, amely szépen bizonyi tani a magyar népi kuitura szer­ves egységét és történeti folyama­tosságát. A tájék sajátos igényei mellett tehát ez egyetemes magyar kuitura igénvei is kívánják, sür­getik a szabó esi népi kuitura szellemi javainak betakarítását. Hiszen a megindult gyűjtőmun­ka — melyre e sorok írója vál­lalkozott— arról tanúskodik, hogy a nyíri és rétközi pirasztság nó­táiban, dallamaiban, meséiben éppúgy mint életének szokásai ban, küzdelmeiben, tréfáiban a magyar népi kuitura sok é.tékes, régi elemét őrizte meg. A régi emlékek, hagyományok őrzése mellett ez a gyűjtőmunka a/t is bizonvitja, hogy pirasztsá­gunk szellemének teremtő, alaki­tóereje nincs kiapadásban, hanem uj és uj fordulatukat, változatokat t remt. A nyiri és rétközi népi kullurának ez a ketlös jelentő­sége : a régi hagyomány őrzése és a ki nem apadott alkotó kedv indokolja a már vázolt szempon­tok mellett a gyűjtőmunka fon­tosságát. Bár akadnának segítő­társak, akik a maguk helvzeti elő­nyét (papi, tanitói stb) jól ki­használva a munka minél telje­sebb elvégzését lehetővé tennek. (mint például Turi Sándor, a pa­szabi tanító). Iiyen módon a gyűjtés fáradságos munkája nem vaina kilátástalan egyéni kísér­letié, hanem eredményes ő-szefo­gás lehetne, amelynek értékessé­géről a régi gyűjtök eredményei is tanu^kpithain<k . — Bali szezonra nem gond már a ruha, mert a Sárkány cég megunt, vagy színehagyott ruháit a legsötétebb színből is minta után bármii en színre garancia mellett fest, vegyileg tisztit — Télikabátok tökéletes tiszttása, átfestése. Valamint frakk ingek és gallérok para­sol s tisziitása durabonkint S iillér Sárkány Jánosnál Vaj Ád im u. 5

Next

/
Thumbnails
Contents