Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-16 / 37. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 1934. febuár 16. D. évfolyam, 37 (285) szám. * Péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethien-u. 1. Pestatakarékl csekkszám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2'50 P, .Negyedévre 7*50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény í cseh valutadömpiDg A kisantant államok gaz­dasági és pénzügyi válsága mindinkább kiéleződik Nem használt nekik az, hogy a szétdarabolt Magyarország­ból területet, vagyont, ter­mészeti kincseket hullajtott ölükbe a trianoni békeszer­ződés. A ^gazdag Franciaország áldozatkészsége, gavalléros támogatása sem tudja visz­szájára fordítani azt a tényt, hogy az utódállamok gaz­daságilag is mesterkélt ala­kulatok, amelyek ellentét­ben állnak a földrajzi, gaz­dasági, helyzeti adottságok­kal. Most a gazdaságilag leg­legjobban megalapozott kis­antantállam, Csehország is eljutott a gazgasági válság során odáig, hogy nyiltan be kell ismernie : igy nem mehet tovább! A csehek 1 mohósága és politikai nagy­zása egymásután széptépte a szomszédokkal való gaz­dasági kapcsolatok fonalát, ugy hogy ma a csah ipar ott áll, hogy nem tud ex portálni. A cseh agrárde­mokrácia kapzsisága ki tudta erőszakolni, hogy a fiatal köztársaság mereven elzár­kózzék a mezőgazdasági be­hozatal elől. Még Románia és Szerbia, a szoros politi­kai barátok és szövetsége­sek. nem voltak hajlandók terményeiknek a cseh piac­ról való kiszorítását tétlenül eltűrni. Tudyalevőleg ez az oka annak, hogy a kisan­tant Benes és Titulescu ál­tal annyira áhított gazda­sági blokja mindezideig nem volt összekovácsolható. A mult esztendőben a cseh kivitel, amely 3 évvel ez­előtt még többmilliárddal volt aktiv, egyharmadánál kevesebbre zsugorodott ösz­»ze és a cseh gyáripar min­den piacról teljesen kiszo­rult. A cseh kormány meg­döbbenve a kivitel ilyen­mérvü csökkenésétől, a tör­vényes bankjegy aranyfede­zetet 5 százalékkal leszállítja Geduly Henrik dr. püspök, Erdőhegyi Lajos dr.ny.főispán vallottak ma a Bencs-perben Csütörkökön reggel 9 órakor nyitotta meg Jeney tanácselnök a dr, Bencs Kálmán polgármester által Lengyel Antal ellen indított peiben a folytatólagos főtárgya­lást, A beidézett tanuk közül orvosi igazolással nem jelentek meg Wal­ter Ede, Bodrog Andrásné, özv. Nádassy Lászlóné, özv. Hasch Arpádné. Az ügyész pótlólag kérte Szo­hor Pál kihallgatását s amikor a bíróság az ügyészi indítványnak helyt ad, a védelem semmiségi panaszt jelent be s egyben kéri az akkori képviselőtestület tagjainak tanuként való megidézését, akik­nek névsorát a bíróság rendelke­zésére fogja bocsájtani. Erdőhegyi Lajos dr ny. főispán vallomása Az első kihallgatott tanú dr. Er­dőhegyi Lajos ny. főispán, ország­gyűlési képviselő volt, aki a Piv­nyik Batta féle sikkasztási ügy­gyei kapcsolatosan vallja, hogy a fegyelmi eljárás megindulásakor még nem volt főispán, de beik­tatása után a polgármester és a vármegye alispánja is tájékoztat­ták az ügy állásáról. Közvetlen tapasztalata volt, hogy Bencs nem a saját érdekét, ha­nem a város érdekeit tartotta szeme előtt. Hivatkozik a köztu­domású Burger-féle alapítvány keletkezésére. Az alapítványi pénz felhasználása nem szabályellenes Dr. Dómján Elek sátoraljaúj­helyi lelkész, a tiszavidéki ág. h. ev. egyházmegye föesperese arról tesz vallomást, hogy az egyház­község szabályszerű 'közgyűlési határozatokkal tette meg a lépé­seket a Lulher-ház építésére, ame­lyet később az egyházmegye köz­gyűlése jóváhagyott. Az alapít­ványi pénzek felhasználását nem tarija szabályellenesnek, mert a képviselőtestületi határozat kife­jezi, hogy az egyházközség köte­les az alapítványokat helyreállí­tani. Az építkezést az egyházmegye közgyűlése is jóváhagyta. Emlék­szik arra, hogy Szohor Pál az egyházi határozat meghozatala után felkereste Sátoraljaújhelyen. Tudomása volt tehát az építkezési szándékról előzetesen, engedélyt azonban már csak azért sem ad­hatott, mert erre joga nem volt. Geduly Hennk dr.: Bencs Kálmán dr. sohasem követettel szabálytalanságot Dr. Geduly Henrik püspök személyi adatainak bemondása után egy elvi jelentőségű kijelen­tést tesz a bíróság előtt. A ma­gyarhoni evangélikus egyetemes egyháznak — mondja — a ki rály által szentesitett s köztörvény erejű Alkotmánya van. Ez az Al­kotmány az egyházközség minden szervének és tényezőjének jogkö­rét és fokozatos felelősségét meg­állapítja, ennélfogva minden egy­házi tisztviselő egyházi ügyekben elsősorban saját eg\házi hatósá gának tartozik felelősséggel. Ebben az ügyben tehát csak és ennek megfelelően a cseh korona külföldi értékét 16 százalékkal leejti. Valuta­technikpi eszközökkel pró­bálja versenyképessé tenni a maga kivitelét és ezzel teljesen lekopirozza Anglia és Amerika példáját. Való­jában egy cseh valutadöm­pinggel állunk tehát szem­ben, amelynek az a célja, hogy a kivitel olcsóbbitásá­val visszaszerezze az egy­kori kiviteli piacokat. Az angol és az amerikai példa nem vág Csehország­ra, mert hiszen ennek a kis államnak nincsen nagyará­nyú világkereskedelme. Ex­portja a valutadömpingtől nem lesz nagyobb, csak az eddig nagynehezen megőr­zött pénze lesz rosszabb. abban az esetben hajlandó vallo­mást tenni, ha az nem sérti az egyház érdekét s Alkotmányát Megállapítja azonban azt, hogy dr. Bencs Kálmán polgármester 9 éves egyházközségi felügyelői mű­ködésében nemcsak, hogy semmi­féle szabálytalanságot sem köve­tett el, amiért az egyházi törvé­nyek értelmében felelősségét meg lehetne állapítani, hanem a gyü­lekezet egészének osztatlan hálá­ját és elismerését érdemelte ki, mert hivatalos kötelességein tul, időt és fáradságot nem tekintve készséggel állott mindenkor az egyház szolgálatában. Az elvi kijelentés után arra a kérdésre, hogy kinek a rendelke­zésére bontották le az épületet, a püspök nem felel. Az alapítványok felhasználására vonatkozólag kijelenti a püspök, hogy tudomása szerint csupán két olyan alapítványa van az egyház­községnek, amelyik templomépi­tési célra szolgál, a többiek mind iskolai természetű alapítványok. Amikor tehát az egyházközség ezeket az alapítványokat közgyű­lési határozattal, az alapítvány helyreállításának kötelezettsége mellett, azoknak a tanítóknak a fizetésére használta fel, akik már hónapok óta nem kaptak fizetést, nem találja az alapító levél ren­delkezésével sem ellentétben álló­nak. Dr. Geduly Henrik további ki­hallgatásától maga a védelem is eláll. Horvay Róbert dr. reálgimn. igaz­gató a következő tanú, aki az el­nök kérdezésére kijelenti: arról, hogy az egyházi alapítványi pén­zeket más célra költötték volna, nem tud semmit. Ügyész: Volt-e szó ebben az ügyben aggályokról a ^közgyűlés nyílt színén, vagy esetleg csak beszélgetés során merültek fel aggodalmak ? Tanú: Nem tudok róla, hogy ilyen aggodalmak kifejezésre ju­tottak. Nánássy dr. védő: Ha tudták volna akkor, hogy az egyház helyzete olyan súlyos, hogy már a templomi alapokat is felhasz­nálták a tanítói fizetésekre, bele ment volna a sok milliós palota építésébe? Mi lett volna erre vo-

Next

/
Thumbnails
Contents