Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-12 / 8. szám

1934 január hó 12. 3. oldal. A Keresztyén Szövetségek Világuniójának előadása Nyíregyházán A Keresztyén Szövetségek Vi­láguniója, mely a világ 45 nem­zete között mintegy 4 millió ta­got számlál, 1934. év augusztus hó 3—8-ig Budapesten fogja meg­tartani 9. világkonferenciáját. A mozgalomnak egész világot át­fogó nagysága egy ilyen világ­konferencián szokott kibontakozni. 1926-ban Londonban a mesebeli méretű Kristály palotát kellett ki­bérelni a gyűlés megtartására, melynek előadói között ott sze­repeltek Lloyd George és Mac' Donald. 1930-ban Berlinben 33 nemzet képviselője vett részt a konferen­cián és olyan tömegeket vonzott a német főváros lakosságából, hogy egy-egy gyűlésen 16,000 ember is jelen volt. Nagy nyereség, hogy a Világ­szövetség a következő világkon ferencia megtartásának helyéül Budapestet választotta ki, ilyen nagy protestáns keresztyén vílág­gyülés még nem volt Magyaj­országon. A Kormányzó Ur Ő­főméltósága fővédnöksége alatt készülő világkonferenciáról fog vetitettképes előadást tartani Sal­lay István lelkész, a magyar moz­galom főtitkára 1934. évi január hó 14-én, vasárnap délután 4 órakor az evangelikus központi elemi iskola dísztermében tartandó ünnepélyen, melyen felszólal Pau­lik János kormányfőtanácsos, ev. igazgató lelkész. A nyíregyházi Bethánia Egylet tagjai nagyobb színdarabot és karéneket adnak elő. Belépődíj nincsen. A robogó nyíregyházi gyorsvonatból kiugrott egy potyautas Nem mindennapi izgalmas ese­mény játszódott le kedden délben 12 óra előtt a Nyíregyháza felé robogó gyorsvonaton. Az egyik harmadik osztályú kocsiban egy­szer csak felugrott egy fiatalem­ber felszakította az ajtót, azután kiugrott a teljes sebességgel szá­guldó gyorsvonatból és összetört tagokkal terült el a földön. A vész­féket azonnal meghúzták, a gyors­vonatot megállították és az utasok is leugráltak, hogy a sebesült se­gítségére siessenek. Az eset az Ebes közelében lévő 106-os őrháznál történt, ahonnan értesítették a debreceni mentőket is. Kiderült, hogy a fiatalembert Ovich Ernőnek hívják és Püspök­ladányban szállott fel a gyors­vonatra, amelyre azonban jegyet nem váltott. Mikor jött az ellenőr és a jegyet kérte, Ovich Ernő ki­ugrott a gyorsvonatból. A fiatalember súlyos sérülése­ket szenvedett, de még eltudta mondani, hogy Püspökladányból akart Nyíregyházára jönni. Lakó­helyére és családi körülményeire vonatkozólag azonban sok zava­ros dolgot adott elő, ugy, hogy ezzel az üggyel később még fog­lalkozni fog a rendőrség is. Ovichot súlyos sérüléseivel a debreceni klinikán ápolják. Könyv, papir, Írószer az Ujságboltban A boncolás is megállapította, hogy megmérgezték az elmegyógyintézetbe szállított Böszörményit A Szabolcsi Hírlap tegnapi szá­mában már beszámoltunk arról a gyanús halálesetről, amelynek áldozata az aznap beszállított Böszörményi Endre volt, aki néhány órával beszállítása után kinzó görcsöket kapott és mér­gezési tünetek között meghalt. A gyanús halálesetről jelentést küldtek az ügyészségnek, amely elrendelte a holttest felboncolá­sát. A boncolás megejtésére dr. Aradványi Endre vizsgálóbíró, dr. Közlik Gyula jegyzőkönyv­vezető dr. Konthy Gyula és dr. Demjén József törvényszéki or­vosok szállottak ki. A boncolás megerősítette az orvosok feltevését és megállapították, hogy Bö­szörményi halálát mérgezés okozta A belsőrészeket ma felküldik az Országos Vegyvizsgáló Inté­zetbe annak megállapítására, hogy a halált milyen méreg okozta. A nyomozás azonban már is megindult annak kiderí­tésére, hogy milyen körülmé­nyek között került a méreg az elmebajos ember testébe és hogy kinek állott érdekében Böször­ményit eltenni láb alól. Egy volt nyíregyházi színigazgató tragédiája Kiss Árpád volt nyíregyházi színigazgató tragédiájáról a fővá­rosi lapok is megemlékeznek. Min­ket ez a tragikus sors közelebb­ről is érdekel, mert hiszen évekig társulatával városunkban műkö­dött s neve összenőt a nyíregy­házi szinház történetével. Kiss Árpád 25 évig volt direk­tor. Tekintélyes nemesi családból származott, a hírneves Asbóth La­jos honvédtábornok családjából, aki Budavár ostrománál örökké maradandó emléket szerzett. Kiss Árpád is katonatiszt volt de két évi szolgálat után a színészi pá­lyára lépett. Így lett a hires As bóth unokájából előbb szinész majd szirtidirektor. Nyíregyházán 1918. május 4-i­kén foglalta el Kiss Árpád a szín­igazgatók trónját. Válságos időket élt itt át társulatával. A „Már­ványmenyasszony" cimü operettel kezdte meg a sziniszezont. Művé­szeti vezetője Horváth Kálmán s a primadonnája, az akkori idők legünnepeltebb táncos primadon­nája Borbély Lili volt. Magyar operettciklust is rendezett. Gül­Baba, Kis gróf, János vitéz, Iglói diákok, Tatárjárás, Zsuzsika kis­asszony, Obsitos stb. darabok ke rültek szezonja alatt bemutatásra. Ma premier! NILS ASTHER és BARBARA STANWYCK parádés újdonsága ASSZONY A HÁLÓBAN Előadások 5-7-9 órakor. Helyárak 20—70 fillérig. 1918 októberének forradalmi hangulata a színészeket is magá­val ragadta s a színigazgatók is kénytelenek voltak alkalmazkodni az akkori időkhöz. 1919 április 10 én már vörösre mázolt katona­estéket rendeztek s a társulat Ga­rami Ernő darabját játszotta. De aztán jöttek a románok és meg­változott a szinház képe is. Az intelligens elem ismét elfoglalta helyét a szinház nézőterén. Ez év­ben Kiss Árpád be is fejezte itte­ni m iködését s Marosvásárhelyre meit társulatával. Megszakítás nélkül 25 évig mű­ködött Kiss Árpád, mint színigaz­gató s azok a kevesek közé tar­tozott, akik pontosan fizették.a színészek gázsiját és egyik város­ban sem hagyott adósságot. A gazdasági viszonyok fokozódó le­romlása azonban Kiss Árpádot is tönkre tette mind anyagilag, mind idegileg. Másfél évvel ezelőtt az­tán megtörtént a tragédia. Buda­pesten a Newyork kávéházban reggelizett, amikor hirtelen kitört rajta az elmebaj. Összes értékeit, óráját, láncát, gyűrűit eldobálta és dühöngeni kezdett. Beszállították az Elmegyógyin­tézetbe és gondos ápolás alá vet­ték de az orvosi tudomány már segíteni nem tudott a szerencsét­len emberen. Az elmúlt hét kedd­jén Kiss Árpád színigazgatót a szenvedéseitől megváltotta a ha­lál. Temetésén Sziklay Jenő. sze­gedi direktor megható szavakkal búcsúztatta el s méltatta színigaz­gató működésének érdemeit. K sgyülés a vármegyeházán Tegnap délelőtt tartotta Sza­bolcsvármegye törvényhatósága kisgyülését a tagok élénk érdek­lődése mellett. A kisgyülést Vi. rányi Sándor alispán nyitotta meg, aki meleg szavakban üdvözölte az elhunyt Bekény Aladár helyére behívott és első alkalommal meg. jelent Újhelyi Zoltánt. Az alispán megnyitója után rátértek a több mint nyolcvan pontból álló tárgy, soiozat letárgyalására. A nem nagy jelentőségű ügyek nagyrészét min­den hozzászólás nélkül fogadta el a kisgyűlés. A számonkérőszék megürese­dett tagjainak a helyére egyhan­gúlag Mikecz Dezsőt és Olchváry Pált választották meg. Nyíregy­háza inségakció tárgyában hozott határozatának jóváhagyásánál Vi­rányi Sándor álta ános tetszés közben jelentette be, hogy köz­benjárására sikerült keresztülvin­nie, hogy a hajdudorogi müut egy szakaszának a kőburkolatához rö­videsen hozzálátnak, ami mintegy harmincezer pengő inségmunkát fog jelenteni. Ar iskolafenntartó egyházak se­gélyezése tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozatot a kisgyűlés is jóváhagyta. A kérdés tárgyalásánál Énekes János pre­látuskanonok szólalt fel. Az volna ideális — mondotta — ha az iskolák terhében minden város és község egyformán adózna, de be­látja, hogy ezt a népszerűség ro­vása nélkül nem lehetne keresz­tül vinni. Arra kéri az alispánt, hogy minden erejével hasson oda, hogy a költségvetésnek ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents