Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-17 / 213. szám

2. »l<lal. frmmcsiHiBUP 1933. november hó 17. A sikkasztással vádolt hetvenéves ny* postamesternőt 2 havi, leányát I havi fogházra ítélte a törvényszék Drámai jelenetek az Ítéletkihirdetésnél A törvényszék bűntetőtárgyaló­termének feszült légkörében is szokatlanul szivetfacsaró látvány volt a vádlottak padján látni egy hetven éves nyugalmazott posta­mesternőt. Az öreg úriasszony G. K.-nét, Dianna nevü leányával együtt a kincstár kárára elkövetett sikkasz­tással vádolja az ügyészség. Eb­ben az ügyben már volt egy tár­gyalás a büntetőtörvényszék Ke­lemen tanácsa előtt, amikor is a bizonyítékok kiegészítése végett elnapolták a tárgyalást. Az öreg vádlott asszony vallo­mása nyomán egy szomorú élet­tragédia bontakozott ki. Olyan szomorú, amilyen csak regényírók fantáziájában születik meg. G. K.­né hosszú évtizedeken keresztül az egyik szabolcsi község posta­mesternője volt. Becsülettel, tisztességgel végez­te munkáját, mindaddig, mig a gazdasági válság hullámai ki nem kezdték zaklatott, hányt-vetett éle­tét. A szerencsétlen postamesternő a legnagyobb erőfeszítéssel ne­velte három gyermekét, akik kö­zül az egyik jónevü jszobrászmü­vész, a másik, az idősebbik fiu tanulmányainak elvégzése után — mivel elhelyezkedni nem tudott — kiment Amerikába, szerencsét pró» bálni. Telve reménnyel indult el a nagy útnak. Azt remélte, hogy ;majd ő lesz öreg édes anyjának támasza, de a sors nem igy akarta. A szabói esi kis faluból elindult magyar fiu Newyork egyik sötét negye­dében szörnyű gyilkosság áldo­zata lett. A bánatos édesanya megtörten hordta tovább az élet keresztjét. Maga mellé vette hi­vatalába Dianna nevü leányát és együttesen vezették a postames­teri hivatalt. Egy sxép napon a község nagy­birtokosának feltűnt, hogy a föld­osztással kapcsolatos járandósá­gai, annak ellenére, hogy azokat feladták nem érkeznek meg pon­tosan. Már több száz pengő volt a hiány amikor az azóta elhunyt előkelő földbirtokos jelentést tett a debreceni postaigazgatóságnak. ReVjzort küldtek ki, aki megálla­pította, hogy a kis postahivatal­ban szabálytalanságok történnek és több száz pengő az a kár ami ezáltal a kincstárt érte. A posta­igazgatóság bűnvádi feljelentést tett és igy került a vádtottak pad­jára a 70 éves postamesternő és fiatal leánya. G. K-né sirva vallotta, hogy a hiánya éppen azért állott fenn, mert a leromlott anyagi viszonyok közé került földbirtokosnak kisebb­nagyobb készpénz hiteleket folyó­sított, az utánvételezett szérumos csomagokat előlegezte és azokat a földbirtokos közbejött súlyos betegsége, majd halála miatt nem kapta meg. Sirva mondotta el, hogy a földbirtokost betegágyánál fel akarta keresni, hogy járandó­ságairól irást képen, de nem en­gedték betegágyához. A földbirtokos unokaöccsének, aki a gazdaság ügyeit intézte, nem volt tudomása azokról a köl­csönökről, amiket a postamester­nő elhalt nagybátyjának nyújtott. Vallomása súlyosan terhelő volt. Több tanú kihallgatása után a kincstár jogügyi képviselője ter­jesztette elő szakértői vallomását, amiből megállapítást nyert, hogy a kincstár kára mintegy ezerkét­száz pengő, Dr. Vernes ügyész fenntartotta eredeti vádját, mig Dr. Ruzsicska Jenő ügyvéd védőbeszédében a vádlottak felmentését kérte. A bíróság hosszas tanácskozás után hirdette ki ítéletét, mely sze­rint a postamesternőt és leányát vétséggé leminősített sikkasztásban mondotta ki bűnösnek és ezért az enyhítő körülmények figyelembe vételével két, illetve egy hónapi fogház büntetésre ítélte őket, az ítéletet azonban három évi próba­időre felfüggesztette. G. K.-né amikor meghallotta az ítéletet, eszméletlenül vágódott el a birói pulpitus előtt és csak a tárgyaló teremben tanuként tartóz­kodó orvos tudta eszméletre térí­teni. A szerencsétlen asszony ve­lőtrázó sikoltása és hangos zoko­gása verte fel a törvényszék csend­jét és csak akkor lehetett meg­nyugtatni, amikor megmagyaráz­ták neki, hogy a büntetést nem kell letöltenie. A tárgyalóterem hallgatósága könnyes szemmel nézte a szeren­csétlen asszony vergődését, aki leányával csak ugy tudott vissza­utazni a fővárosban lakó fiához, hogy egy-két könyörületes ember összeadta az útiköltséget. G. K.­né összetörten zokogó sirás köz­ben hagyta el leányával a törvény­ház épületét. Az ítéletben a vádlott megnyu­godott, de az ügyész fellebbezést jelentett be az ítélet felfüggeszté­se ellen. Társadalmi esemény volt az „ítélet nyíregyházi premierje A fővárosban megjelenő „Füg­getlenség" politikai napilap orszá­gos pályázatot hirdetett irredenta színműre. A pályázaton Lóránt Dénes 3 felvonásos színmüve, „Az ítélet", dijat nyert. A színmű első előadása Nyíregyházán teg­nap este történt meg s a színház nézőtérét zsúfolásig megtöltő elő­kelő közönség társadalmi ese­ménnyé avatta a bemutatót. A vármegyei előkelőségek élén dr. Mikecz Ödön főispán jelent meg, a várost dr. Polinszky Pál kultur­tanácsos képviselte. A 12. honvéd gyalogezred ze­nekarának játéka után dr. Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénz­ügyigazgató, a Revíziós Liga he­lyi szervének elnöke mondott be­vezető beszédet. A pénzügyigaz­gató többek között ezeket mon­dotta: Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Kedves Magyar Ifjúság! Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a mai szinházi es­tén, amikor magyar színpadon először fognak foglalkozni a re­vízió kérdésével, egy pár szóval megemlékezzem az elmúlt idők nehéz gyászáról. Keveset akarok mondani, de amit mondok, sza­vaim szívből jönnek és azt hi­szem, utat fognak találni az Önök szivéhez is. A Függetlenség cimü magyar napilap pályázatot hirdetett irre­denta színműre. A pályázaton di­cséretet nyert Lóránt Dénes „Az ítélet'' cimü müve, amely Ma­gyarország megcsonkításának kér­désével foglalkozik. A színdarab­ban olyan képeket kapunk azok­ról a mérhetetlen szenvedésekről, amelyeket véreinknek el kell szenvedniük, hogy azt hiszem, hogy e darab nyomán e szenve­dések emléke élni fog lelkünkben mindaddig, mig csak be nem teljesedik vágyunk, a magyar haza visszaszerzése. Tizenöt évvel ezelőtt ilyen kö­dös novemberi napon történt meg, hogy amikor a természet haldokolt, meghalt a magyar lé­lek is s amikor szükség lett vol­na arra, hogy az ezer ellenség­től körülvett országban minden magyar az őrhelyén álljon, a háború óriási vérvesztesége, az izgató mákony elbódította a ma­gyar lelket, a magyar vitézséget, a magyar hősiességet. Majd áttérve a trianoni szerző­dés becikkelyezésére, igy folytatta VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ. Csütörtöktől hétfőig A négy nagy színész első magyar filmje Gaál Franciska Hörbiger Pál Huszár Károly Szőke Szakáll Pardon, tévedtem! (EGY LEÁNY AKI MER!) Vidám történet 10 felvonásban és a fényes kisérő műsor. Élőadások: Hétköznap 5, 7, 9 órakor. Vasár­6, 8 és 10 órakor. és ünnepnap 2, 4 Elővételi pénztár: mindennap d. e. 10—12 óráig, d. 3—4 óráig a Jakobovits Fannika úrhölgy trafikjában. u. beszédét: Tizenhárom éve mult annak e hó 13-án, Jhogy a magyar kép­viselőház parancsszóra elfogadta a szerződést. Ennek a gyásznak em­iékére egy negyedórán át zúgtak a harangok, siratták azt a keser­ves, halálos csapást, amelyet 13 évvel ezelőtt reánk mértek. Arra kérek minden magyart, hogy ezek a harangok ne csak az évfordulók alkalmával és ne csak egynegyed órán át szóljanak, ha­nem kongassuk folyton, mig csak hazánk régi határait vissza nem nyertük. És kongassák ezt a ha­rangot a magyar irók is. Ne csak elvétve jelenjenek meg a magyar színpadon ilyen irányú színművek s ne csak néha legyenek ilyen ünnepi pillanatok s ne csak el­vétve csaljon könnyet a szemünk­be ez az érzés, hanem legyen ez mindennapi imádságunk. És tu­dom, hogy akik eljöttek ide, azok­nak szivében ott él a nemzet fel­támadásának hite. A nagy tetszéssel fogadott be­vezető szavak után a színtársulat' bemutatta a drámai képekben bő­velkedő, megrázó erejű színdara­bot. f asárnap este lesz az elsi Bessenyei Köri hangverseny Vasárnap este megindul a Bes­senyei Kör bérletsorozata, amely a maga nemében egészen rendkívüli lesz, s mint épen tepnap jeleztük meglepetéseket is tartogat a kö­zönségnek. Az erdélyi irók láto­gatása, decemberi estje pompás kiegészítésnek és meglepetésnek ígérkezik, az amúgy is gazdag programú sorozatban. Ugy hisz­szük ennek mindenki csak örülni fog, hogy ilyen szép gazdag és pompás estével bővítheti a Kör sorozatát. A vasárnap esti első hangver­senynek külső szine és el fogja árulni, hogy rendkívüli ese­mény indul meg városunkban, mert a rendezőség mindenkép gondoskodott arról, hogy a kül­sőben is pompássá varázsolódjék ez az este. A két pompás, fiatal művész szereplése és bemutatko­zása már magában véve eseményt jelent, de emellett még a meg­nyitás külső színéről is gondos­kodni kiván a Bessenyei Kör. Felhívjuk a közönség figyelmét a szombaton délután 6 órakor, a Kossuth-reálgimnázium díszter­mében tartandó vetitettképes elő­adásra, amelyen Rieger Tibor Skandináviát ismerteti. Ugyanezt az előadást az ifjúságnak délután 3 órakor tartja meg. Miután érdeklődés mutatkozik még most is a bérletelőjegyzés iránt, a Kör vezetősége ez uton közli, hogy bérletek |még elője­gyezhetők az Ujságboltban (Tel. 53.), hogy azok, akik csak most most szánnák rá magukat, még az utolsó pillanatban elérhessék ezt a vágyukat. A legközelebbi hangverseny november 26-án, vasárnap este fél 9 órakor lesz, amikor Harsá­nyi Zsolt iró olvas fel most ké­szülő regényéből és Ja Debreceni Trió pompás műsorral mutatko­zik be közönségünknek. A leg­közelebbi, a 3. est már az erdé­lyi irók estje lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents