Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-17 / 213. szám

1933. november hó 17. taMOLCSIHIBt iP 3. oldal. Véres szerelmi bosszú egy dombrádi borbély ellen Ágoston László borbély teg­nap a kéiő esti órákban haza­felé tartott a főutcán lévő la­kásár*. A templom előtt szembe találkozott Orosz József ottani fiatalemberrel, aki minden elő­zetes szóváltás nélkül rákiáltott, most mag vagy, maghalsz! és aszal Ágostonba döfta a kabát­ja zsebében előre elkészített hegyes konyhakést. A két em­ber között vad dulakodás tá­madt. Ágoston kicsavarta tá­madója közéből a kést és azzal több kisebb sérűlást okozott Oroszon. Ágoston a snlyoi vér­veszteségtől eszméletlenéi asatt össze, ugy hogy a kisvárdai kórházba kellett szállítani. Oroszt az ntcai támadás után szintén első segélyben kellett részesí­teni, azután előállították a csendőrségen, ahol beismerte, hogy már régen készült bosszút állani Ágostonon, mert az an­nak a lánynak akart udvarolni, akinek ő. Nem akarta megölni, csak elégtételt akart venni rajta, azért mart előző esta a tánc­iskolában kétszeri felkérésére sem adtaát a leányt. Orosz allén a büntető eljárás megindult. Az írónak meg kell osztania a dicsőséget az olvasóval mondotta Hankiss János dr. a Bessenyei Kör irodalmi délutánján Tegnap délután Nyíregyháza irodalmi kultúrájának életében igen jelentős esemény történt. A Bessenyei Kör a régi irodalmi délutánoknak az utóbbi években elejtett fonalát újra kézbe vette és megrendezte a közönség körében minden időben, meleg érdeklő­déssel és intenzív támogatással jutalmazott matinék dicsőséges sorozatának folytatásaként az első irodalmi délutánt. Erre az ünne­pélyes alkalomra Hankiss János dr. egyetemi tanárt, a legszelle­mesebb magyar előadók egyikét hivta meg a Bessenyei Kör. Han­kiss dr., aki a világ nagy cent­rumaiban annyi dicsőséget szer­zett a magyar névnek és olyan rendkívüli szolgálatokat tett elár­vult hazánk ügyének, készséggel tett eleget a Bessenyei Kör kéré­sének és fellépésével felejthetet­lenül értékes délutánt szerzett a nyíregyházi irodalompártotóknak. A Bessenyei Kör irodalmi dél­utánja a Kossuth-reálgimnázium­ban 6 órakor kezdődött. Az elő­adásokat Szentmiklósi Péter tanár, a Bessenyei Kör irodalmi szak­osztályának alelnöke vezette be az irodalmi kultura jelentőségét méltató és a vidéki irodalmi erők vidéki sugárzásának szükségessé­gét hangoztató, mélyen szántó ér­tekezésével, amelyre — tekintettel rendkívül fontos irányító gondo­lataira — még visszatérünk la^ punk „Vasárnapi irásai"-nak ha­sábjain. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó után Hankiss jános dr. tar­totta meg ragyogóan szellemes, nemesen kulturált mondatok szép­ségét sugárzó előadását az olva­sás lélelrtani és esztétikai folya­matáról, arról az izgató kérdésről, mennyiben vesz részt az olvasó a szerző munkájában. Hankiss dr., aki erről a témá­ról a párisi Sorbonneon tartott nagysikerű előadást, amelyet most ez alkalommal Nyíregyházán is­mételt meg első ízben magyarul — finom elmeélel bizonyította be, hogy az olvasásnak a miliő, a pillanatnyi adottság, élethelyzet által szuggesztív erővel befolyá­solt pillanataiban a könyből áradó lelkiség az olvasó szellemi kiáram­lásával olvad össze és az olvasó részt vesz az iró teremtő munká­jában. A színpadi rivalda fénye érlelő erő, a közönséggel szem­ben álló előadó dialektikáját erejét és fényét fokozza a hallga­tóság lelkéből feláradó energia [és otthonunk mélyén egy-egy csön­des estén a lámpa kúpjából szű­rődő fényben olvasás közben a költői ihlet alkotó erejével fokozza és színesíti a könyvből áradó erőket az olvasó. A könyv betűi, szavai amúgy is csak halvány vetületei az iró lelkének s az olvasó a szakadé­kok szárnyaló áthidalásával, a sorok között való olvasással, min­den különösebb alkalommal más és más asszociációs elágazások­kal egésziti ki a könyv kisugár­zását. Az irónak meg kell osztania igy a dicsőséget az olvasóval. Oögös iró erről neheztelve beszél, anyagias iró örül, hogy az ener­gia áramlások végtelen lehetősé­geit nyitotta meg. S ha igy nincs is külön iró, olvasó, kritikus, van organikus irodalmi élet, amely­nek pedig mégis csak az író a legfontosabb eleme. Hankiss János dr.-t ünneplő tapssal jutalmazta előadása után a hálás közönség, majd Keéky István dr. mutatta be mély költői hatással néhány költeményét. A magyar erő és szépség fénye tört elő a költő szavaiból, a szabolcsi magyarság arcának, tagjainak, titkokat rejtő világának ősi stig­mái villantak elő a zugó erejű ritmus lüktetéséből és Keéky Ist­vánt meghatottan tapsolták egy­egy kinyilatkoztatásszerü dala után. Rendkívül érdekes mozzanata volt az irodalmi délutánnak Ko­vács Lajos bemutatkozása. A te­hetséges iró, aki egyik igen ko­moly ígérete városunk fiatal irói táborának, Harmincévesek c. re­gényéből olvasott fel. Biztos vo­nalakkal jellemez, hangulatfestése színes, eleven, előadása belső tűztől áthevült, magvatadó erejű, ritmusos. Életszemléletében a fiata­lok maró szatírája és' keserűen igazmondó kritikája az uralkodó, amiben lehet túlzás, dej őszinte­sége kétségtelen és valljuk be, sok tekintetben indokolt ebben az etikai komolyság szempontjából eléggé meddő társadalomban. — Mindenesetre az izmos tehetség erejével hatott a Kovács Lajos regényének sorai és a fiatal irót melegen üdvözölték bemutatkozása után. Az irodalmi délutánt Horthy István dr. szakosztályi elnök zár­ta be, aki köszönetet mondott az előadóknak, felhívta a közönség figyelmét a szakosztály munkás­ságára, az irodalmi hétfő dél­utánokra, majd szózatot intézett a megindult munkában még részt nem vevő Írókhoz és egységes alkotó tevékenységre hivta össze őket. Egy egzaltált ember revolveres merényletet követett el dr. Líener Zoltán kisvárdai orvos ellen A golyó célt tévesztett és az orvos még idejekorán ártalmatlanná tette merénylőjét Párját ritkító revolveres merény­let tartja izgalomban Kisvárdát. A város egyik közbecsülésben és közszeretetben álló orvosa, a nyiregyházáról elszármazott Dr. Líener Zoltán ellen, rendelőjében, egy egzaltált ember merényletet akart elkövetni, A vakmerő revolveres merény­letről a kisvárdai ^tudósítónk az alábbiakat közli: Kisvárda főutcáján alig pár házzal a járásbíróság épülete mel­lett van Dr. Liener Zoltán kis­várdai orvosnak a rendelője. A fiatal, szimpatikus orvost minden­ki szereti és képzett orvosnak nak tartja, ennek köszönhető, hogy néhány év alatt hatalmas prakszisra tett szert. Kedden délután az orvos még éppen ebédelt családja körében, amikor beállított rendelőjébe Bum­bera Antal ottani asztalos, akit Liener dr. régebb idő óta kezel. Liener doktor a szobalánnyal ki­üzente, hogy foglaljon helyet a várószobában és ebéd után mind­gazdarendelet végrehajtása folytán felmerülő ^ eljárásokhoz szükséges blanketták már kaphatók a ISzabolcsi Hírlap ®I3 Sí® kiadóhivatalában, Bethlen utca 1 sz. V atcs IP 'é'sMiííSvi járt rendelkezésére áll. [Bumbera, aki ideges, egzaltált ember, izga­lomtól remegve, magából kikelve fel alá járkálva, várta az orvost. Liener dr. alighogy bement rendelőjébe, Bumbera látszólag le­csillapodva odament hozzá és ar­ra kérte, hogy az általa adott re­ceptet ujitsa meg. |A doktor alig lépett íróasztala mellé, Bumbera kabátja zsebéből revolvert rántott elő és az orvos felé célzott. A golyó célt tévesztett. Liener dok­tor, aki nem vesztette el hideg­vérét, Bumberára ugrott és még mielőtt fegyverét mégegyszer hasz­nálhatta volna, erős dulakodás után ártalmatlanná tette merény­lőjét. A revolverdörrenés és a dula­kodás zajára felfigyelt a takarító­nő, aki ijedten rohant be a ren­delőbe. Amikora földön viaskodó két embert meglátta, elszaladt a csendőrökért, akik Bumberát azon­nal őrizetbe vették és tegnap reg­gel behozták a nyíregyházi ügyész­ség fogházába. Bumbera Antal sirva vallotta, hogy nem akarta Liener doktort megölni, csak valami olthatatlan vágy hajtotta, hogy tudomására adja kezelőorvosának, hogy már leszámolt életével. Bumbera, aki minden valószínűség szerint nem beszámítható, súlyos betegségének gyógykezelése végett az elmúlt na­pokban Budapesten járt, ahol az­zal küldték haza, hogy betegsé­ge gyógyíthatatlan. Minden valószínűség szerint ez még jobban elkeserítette és fel­morzsolt idegzettel talán meggon­dolatlan öntudatlanságában kö­vette el, könnyen végzetessé vál­ható súlyos tettét. Liener doktort szerencsés meg­menekülése osztatlan örömet kel­tett kollégái és ismerősei között. vrnrn—^nmimmmm^mmmmmmmmmmmmmmmm^^mmmmmmmmmmmmr Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents