Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-03 / 176. szám

3. oldal. 1933. október hó 3. Régen tart a tánc, régóta járja már a világ népe a nyomorúság táncát s az a bizonyos mesebeli bölcs ki­rály még mindig nem látta be, hogy amikor népe mulat, táncol, akkor már baj van és a nép vállát nyomó terhen könnyíteni kellene. A bölcs királyok Ripp van Vínkle álmát alusszuk és nem tud­nak a világ folyásáról sem­mit sem. Almuk már tulha ladja a legendaszerínti időt is és nem látunk semmi olyan jelet, amely a felébre­dés, a szenvedés sújtó átka alól való szabadulás közeiét­jelezné. Pedig a hajnalhasa­dást, a lidércnyomásos ször­nyű éjszakák végét már ne­hezen várjuk. A reményke­dés, a bizalom ésendes meg­adással telt napjai elmultak már felettünk és helyét fel­váltotta a mámoritó, a nar­kotizáló mulatozási vágy. Nem jó kedvünkből, hanem gondűző, agyvelőt hasogató, ideget tépő unalom szörnyű kínjait tovahesegető célzattal vetik bele magukat az em­berek a mulatásba, a táncba. Óh, ti bölcsei az emberek sorsának, vajjoa mikor ha­tol fel hozzátok ezeknek a tantalusí kínokkal rángódó táncoknak, mulatozásoknak szivbemarkolódó melódiája. Mikor elégelitek meg az Élet terhei alatt roskadozó ezer meg ezer szerencsétlen em­berpáriáknak őrjítő táncát, mulatozását, amely tánc, amely mulatozás hattyúdala csak egy régmúlt időnek, amely régmúlt idő a gond­talan, teher nélküli, fájdalom­nélküli kedélyes és szívetví­dító mulatozásoknak, nemes korszaka volt. A városi mérnökök magán­munkálatairól vitáztak a szakosztályok ülésén Az idők jele: nincs munkája a magánmérnököknek, nincs mun­kája, magánmunkája, a tiszti mér­nököknek sem. Nehogy azonban jusson számukra magánmunkálat is, az általános kenyérharc tüzé­ben rájuk jár a rud. A Mérnöki Kamara kívánságára a belügy­miniszter felhívta a várost, foglal­kozzék a mérnökök magánmun­kálatainak kérdésével és ha szük­ségesnek látja, hajtsa végre az erre vonatkozó rendeletet. Esze­rint a rendelet szerint, ha a város mérnöke magánmunkálatot akar vállalni, erre engedélyt kell kérnie a polgármestertől. A polgármes­ter csak a legkivételesebb esetben adja ki az engedélyokiratot. Ha • pedig kiadja, megküldi egyidejű­leg a Mérnöki Kamarának. A szakosztályok ülésén előbb az a vélemény alakult ki, hogy ma egyáltalán nincs szükség arra, hogy az üggyel foglalkozzanak, mert a városi mérnököknek egy­általán nem akad magánmunká­latuk. Többek javaslatára mégis kimondotta az ülés, hogy javasolja a képviselőtestületnek a miniszteri rendelet végrehajtását. Október 7-én, szombaton este lesz a nagy székely-est Nyíregyházán Rendkívül érdeklődést kelt vár­megyeszerte, hogy Nyíregyházán nagy székely-est lesz, amelyen fellép a székely magyar irodalom büszkesége, Berde Mária is. Ma már szétküldik az est meg­hívóit is, amelyeknek szövege a következő: A Debreceni Székely-Társaság Nyíregyházi Csoportja Nyíregyhá­zán, 1933. évi ;október hó 7-én, szombaton este fél 9 órakor a Korona-szálló nagytermében szé­kely estet rendez, melyre Méltó­ságodat — Nagyságodat — mély tisztelettel meghívja az Elnökség. Helyárak: Emeleti nagypáholy 8 P, kispáholy 6 P, zenekari ülés 1—6 sor 2 P, 7-12 sor 150 P, 13—16 sor 1 P, állóhely 50 f. Felülfizetéseket a székely közok­tatási célra való tekintettel köszö­nettal fogadunk. Műsor: 1. Elnöki megnyitót mond Darkó Jenő dr. egyetemi tanár, a debreceni Székely-Tár­saság elnöke. 2. Székely zenedarabok. Elő­adja a debreceni Székely-Társa­ság vonósnégyese. 3. Az erdélyi irodalom kiala­kulásáról előadást tart Berde Mária irónő. 4. Qóbéságok, előadja Dani bá' (Hosszú Zoltán dr., a Nemzeti Színház művésze.) Szünet. 5. Szaval Vajdáné Vietórisz Aranka. 6. Ha az asszony verve jó. Irta és előadja Berde Mária irónő. 7. Tréfák, előadja Dani bá'. Felsőszabolcs előretörő kulturáját hirdeti a kísvárdai kiállítás Egyetlen nagy szenzációja volt a tegnapi vasárnapnak Szabolcs­ban, Szatmárban, Csonka-Bereg­ben : a Felsőszabolcsban előretörő, páratlan odaadással organizált, Liptay Lászlónak, a Felsőszabolcsi Gazdakör elnökének céltudatos irányításával hatalmas lendülettel fejlődő mezőgazdasági kultura do­kumentuma, a kisvárdaí kiállítás. Kisvárda építészeti remeke, a Bessenyei-reálgimnázium. Autók, fogatok hosszú sora futott be teg­nap virágdjszes, zászlós kapuján. Itt rendezték a kiállitst, amelynek udvarán gyönyörű faiskolákat, ba­romfiakat, sertéseket, földszinti termeiben a gyümölcstermelés nagyszerű eredményeit, a mező­gazdaság okszerű irányításának csodáit, majd ipari és művészeti kulturánk, népművészeti tevékeny­ségünk dokumentumait találjuk. A termek falát jól szemléltető és oktató, nevelőhatásu grafikonok számok és jeliképes rajzok díszí­tik, amelyeknek adatai előtt lel­kesedve, uj munkára készen áll meg a gazda. A kiállításon ott láttuk várme­gyei életünk előkelőségeit, ott volt Mikecz Ödön dr. főispán, Vay László báró főispán kamarai el­nök, Virányi Sándor alispán, Te­leki Mihály gróf, Kausay Ödön gazd. főtanscsos főfelügyelő, csi­cseri Orosz Sándor gazdaköri al­elnök, aki a súlyos beteg Korniss Ferenc dr. betegágyánál Budapes­ten tartózkodó Liptay László el­nök helyett köszöntötte a vendé­geket. Ott láttuk Borbély Sándor dr. főszolgabírót, Délczegh tb főszol­gabírót, Rézler Gábor dr. főjegy­zőt, Szalánczy Ferenc, Eszenyi Jenő gazdasági főtanácsosakat és a helybeli, a környéki birtokosság képviselőit. Délelőtt 10 órakor futottak be a Kisvárda szekér­verseny küzdői. Elsőnek Pózner József kisvárdaí gazda szekere futott be a legjobb, 2 perc 18 m. perces idővel. Második Lipták Dénes székelyi, harmadik Bálás József agárdi, negyedik László Béla demecseri kisgazda. Dél­előtt 11 órakor nyitotta meg a kiállítást Vay László báró kama­rai elnök. Most harmadízben jövök ide — mondotta a többek között — hogy megcsodáljam a felsőszabol­csi gazdaközönség kulturális fej­lődésének ujabb és ujabb ered­ményeit. Ez a kiállítás is annak a nagy­szerű fejlődésnek a dokumentuma. kereskedőjénél, mert a rendelések ben szállítjuk a 3 -fi lámpás 7331-es Orton különleges ;e) különleges nagy dinamikus hang­szóróval ellátóit Band­Pms Európa vevű, 4Mo­raás nevekre hitelesített, átvilágított skálával, hangeröszabályozóval és hangszínezet váltóvat Ezen készülék teljes hangerővel, szelektíven hozza Európa minden azámottavö állomását Készpénzára P. 225.— r-ej hódié Orion lzzM4mpaguár Azt érezteti, hogy ezekben a sú­lyos időkben is él és munkál a gazdák kebelében a hit és a re­mény alkotó ereje. Ez a hit el­vezet a boldogabb jövőbe. A jelenlévők lelkesen megélje­nezték a kamarai elnök ösztönző hatású megnyitóját, majd egész napon át százak és százak járták az emberi akarat csodáiról beszé­termeket. A kiállításon elért helyezések­ről meg fogunk emlékezni. Az érdekes csoportokból és mozzanatokról a kisvárdaiak agi­lis igazgatója, Vandra Jenő készí­tett művészi szépségű felvételeket. Építőipari téli tanfolyam kőműves, kőfaragó és ács­mesterek képzésére Szolnokon A szolnoki m. kir. áll. és fém­ipari szakiskola ezidei építőipari téli tanfolyamát f. év november hó 3-án kezdi meg. A tanfolyam szervezete és a nyert képesítés azonos a buda­pesti felső épitő ipariskolán állan­dósított és hasonló cim alatt tar­tott tanfolyamával. A tanfolyam négy évfolyamra terjed s a négy évfolyam elvég­zése a kőműves — kőfaragó és az ácsmesteri képesítést adja — három éves gyakorlat ffelmutatása mellett. A tanfolyamon résztvehet­nek kőműves, kőfaragó és ács­ipari segédek és tanulók. Jelentkezni lehet levél utján is az intézet Igazgatóságánál októ­ber hó végéig. A tanfolyam vi­déki hallgatói az intézet interná­tusában nyerhetnek elhelyezést. Az idei tanfolyamon az első évfolyam nyilik meg. Bővebb felvilágosítást ad intézet Igazgatósága. — Gép- és gyorsirástani­tást vállal Nagy Irén oki. gyors­írás tanitó. Kállai-u. 25. lOx | Öszí újdonságaink beérkeztek! i Árakat ismét leszállitottuk ! Minőségeink garantáltak T Női divat cipők . Férfi strapa cipők j Női fekete Trottőr cipők ' -tői j Női bagaria „ 9 80 tói | Gyermek-, fiu- és leányka cipők, tartós minőségekben olcsón ! Tornacipők, papucsok nagy választékban ! j -tói -tó) | LICHTENBERG CIPŐÁRUHÁZ Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 1. í Telefon 351. j .J

Next

/
Thumbnails
Contents