Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-03 / 176. szám

4. oldal. tattOLCSIHIB UP 1933 október hó 3. A falusi ősállapot maradványa, a por és piszok , akadályozza az „alvégesi" piac fejlődését Pártoljuk as irodalmat Berettyóújfalun történt. Egyik uri portán nagyban folyik a vita, hogy vájjon ki támogatja az iro­dalmat: az e, aki Szabó Pálra szavaz, vagy aki nem őrá adja le szavazatát? Egyik független kisgazda képviselő nagyban ma­gyarázza, hogy Szabó Pál immár külföldön ismert neve megköve­teli, hogy minden jó magyar em­ber diadalra segítse az irót a po­litikában is. — Szabó Pálnak bent a helye a Házban ! Ez a legelemibb kö­telességünk vele szemben — pat­togta lelkesülten. Egy hallgató azonban közbe­veti : — Megbocsát képviselő ur — melyik könyvét szereti a legjob­ban az iró jelöltnek ? Zavarba jön a kérdett. — Megvallom, nem foglalko­zom irodalommal s igy még nem jutottam hozzá, hogy olvassam. — No látja csak, képviselő ur — feleli a kérdező nagy fölényes nyugalommal — én szeretem is az irodalmat és olvasom is a könyveket. Olvastam a Szabó Pál könyvét is — s éppen azért mert azt akarom, hogy tovább is meg­maradjon irónak és ne essék ál­dozatul a politikának, nem sza­vazhatok rá. Nem is szavazott rá az a sok­sok ember, aki ismeri az irót s mert ezt szereti, nem igen kí­váncsi a — politikusra. Hja, Hiába. Már csak ilyenek az „Emberfejek." Gyermek a gyermekért Apró gyermekcsoport siet ti­pegő léptekkel délutánonként a Luther-utcán. Hangosan tár­gyalnak: „Juj de feketék le­szük!" — szólt egy kis kerek­arcu legényke. Megkérdem őket, hová oly sietve ? Próbára — felelte az egyik. S mikor kíván­csian érdeklődtem a próba fe­lől, sértődötten felelte Palika : ,Hát a bácsi nem tudja, hogy október 15-én lesz az Ev. Nő­egylet nagy gyerekelőadása s mi leszünk tizen a szerecsenek. Színházat játszunk, lesz sok szép tánc, szerecsen gyerekek operettje, és az okos kis egér­kék gyűlése! Mert nemsokára itt a tél s a kis osztálytársunk­nak nincs se cipője, se ruhács­kája, hát majd mi megszerez­zük nekik !" — s csak ugy csillogott a szemük. Mert a gyermek boldog, ha máson segíteni tud s a szülő is százszorta boldogabb a szent karácsony estén, ha tudja, hogy minden tehetségével hoz­zájárult a mai nagy nyomor enyhítéséhez. Október 15-én délelőtt nagy bazárt és kézimunkavásárt ren­dez az Ev. Nőegylet, hogy a karácsonyi felsegélyezés nehéz problémáját megoldja s ugyan­ekkor délután rendezi meg nagyszabású gyermekelőadását, amikor is 40 kis szereplő buz­gó munkája teremti elő a téli ruhákat. Mindkettőnek részle­tes programmjára még vissza­térünk. A legmodernebb burkolatu ut­cák egyike a Debreceni-utca, amelyet az autó-utak építése so­rán próbaképen építettek meg. Az autósok s általában a motorosok, amint végig száguldanak ezen a modern — és talán mondhatnánk — higiénikus burkolásu uton, azt gondolják, hogy az ősfalu ölelke­zik itt a modern várossal. Amig egy minden tekintetben kifogástalan uton, minden zök­kenő nélkül száguld itten a mo­toros jármű s egy modern város illúzióját kelti, addig a környezet, a házak, egy rendetlen falura em­lékeztetnek. Egy konzervatív falu képe ez, amely csak nehezen, csiga lassúsággal halad előre a zsup- és nádfedeles házak korá­ból a modern épitésü, magas íöldszintes, nagy ablakos, levegős lakások egészséget sugárzó korába. És mintha a környezethez mél­tóan akarna simulni, nem nagyon zavarja az ősfalu állapotát a kör­nyező utcák képe sem. Hepehu­pás mezővároskai gyalogjárók — már ahol vannak — és kövezet­len, poros kocsiutak képezik és teszik teljessé a jó falusi han­gulatot. Ilyen környezet közepette szé­kel a régi ócskapiacból nagyne­hezen élelmiszerpiaccá avanzsált „alvégesi", hivatalosan Hatzel­téri piac. Ez a piac egy nagy népességű városrész kényelmét volna hivatva szolgálni. Azok a polgárok, akik annak idején mindent megmoz­gattak, hogy az alvég napipiachoz juthasson, ezzel az elgondolással kérvényeztek, folyamodványoztak a városnál hosszú időkön át, amig végre megkapták a piacukat. A piac megvolna, azonban bi­zonyos tekintetben stagnál. Nem fejlődik olyan iramban, mint azt várni lehetett és amint az élet azt meg is követelné. Sőt 1 Talán még visszafejlődés is mutatkozik. A helyzet ugyanis az, hogy ke­vesebb lévén itt az árus és az áru, mint a nagy piacon, az árak szilárdabbak, ami miatt a házi­asszonyok csak szükségből vásá­rolnak. Nagyobb bevásárlásaikat fent eszközlik a napi piacon. De a filléres differenciánál még egy nagyobb okuk is van a házi­asszonyoknak, hogy ne itt vásá­roljanak. A tér ugyanis, ahol a piac van, nincsen kikövezve és száraz időben a por, a szemét, a piszok, ami részben innen, rész­ben pedig a mellékutcákból az élelmiszerekre lerakódik, gusztus­talanná, egészségtelenné teszi azt. Esős időben pedig a nagy sár teszi tűrhetetlenné és csaknem képtelenné az árusitást és a piac megközelítését, Itt látja az ember azt az ekla­táns példát, amely Pisszer János építész, közgazdasági szakíró állí­tását erősen alátámasztja az alföldi városok szétszórt építkezési rend­szerének helytelen volta miatt. Itt látja az ember, hogy a közüze­mek, fedett vásárcsarnokok építése mennyire életbevágóan fontos volna. Amikor ezeket a lehetetlen álla­potokat csak igy dióhéjban felso­rakoztatjuk, az a tiszteletteljes ké­résünk van a város rendkívüli agilitásu és városfejlesztési szem­pontból is nagykoncepcióju pol­gármesteréhez, sokoldalú és terhes elfoglaltsága mellett is vegyen magának egy kevés időt és fáradt­ságot, s tekintse meg ezt a fejlő­désre hivatott de most szinte dzsungelszerü állapotban levő vá­rosrészt és hisszük, hogy az itt tapasztaltak után egy véleményen lesz a környék lakosságával: köz­egészségi és városrendészeti szem­pontból az adott viszonyokhoz mérten ezen változtatni kell, ez az egész város lakosságának, a város eddigi jóhirnevének is fel­tétlen érdeke. — Zongoraórákat ad ház­nál Kovách Árpád polg. isk. tanár, Betlilen-u. 20. 8x Sokat takarít meg, ha KÁRPÁT MALÁTAKÁVÉT használ.— Kapható minden füszeríizletben. A Szabolcsi Hírlap olvasóinak látogatása a villanytelepen A Szabolcsi Hirlap második kiránduló csoportja éppen olyan népes volt, mint az első. Ez­úttal azonban főleg hölgyek vettek részt a kiállításon, ami érthető is, ha meggondoljuk, hogy ők tudják legjobban ér­tékelni a villamoivilágitásnál és melegítésnél tapasztalható ké­nyelmet, tisztaságot és minden­kor rendelkezésre állóságot. A kirándulókat Komáromy Ká­roly igazgató és Majorossy Osz­kár főmérnök kalauzolták a telepen és közel egy órán ke­resztül magyarázgatták annak érdekességeit. A látogatók megcsodálták töb­bek között a 3000 lóerős gőz­turbinát, amely annyi áramot tud egyedül termelni, hogy Szabolcs vármegyében min­den egyes lakos számára iz­zásban tudna tartani egy-egy kis lámpát. Ma 36 községet lát el árammal a telep, azonban az áramfelvétel erősen vissza­esett a gazdasági válság követ­keztében. A villamos szerkezetek töké­letesbitéséről tartott fejtegetések olyan érdekesek voltak, hogy közönségünk kívánságának tesz eleget Komáromy igazgató, ami­dőn elhatározta, hogy rövide­sen a városban tart előadást a háztartási áram igénybe vé­teléről és a modern berende­zésekről. A villamosság terén is napról-napra történnek ja­vítások, ami abból tűnik ki a legjobban, hogy a nyíregyházi telep létesítésekor használatban volt lámpák még 3.5 wattot fo­gyasztottak gyertyánkint a mai izzókkal szemben, amelyek hét­szerte kevesebb áramot fogyasz­tanak. Ilyen régi tipusu lám­pákat elvétve még ma is lehet használatban látni Nyíregyhá­zán és igy nem csoda, hogy ha annak tulajdonosa sokallja az áramszámláját. Komáromy Károly igazgató rövidesen meg­tartja előadását. liHBBBBBIiaillBBllBWBlB I w OszI újdonságok selym ek } női ruha- és kahátszövetek, bár­iony és flanellek a legújabb szövésekben, a legdi­vatosabb színekben megérkeztek. I Újdonságaimat a legolcsóbb ára­kon árusítom. UNGÁR LIPÓT ÁRUHÁZA Nyíregyháza, Luther-utca 4. 3407-6 B^HHHHBMHMMBMHH

Next

/
Thumbnails
Contents