Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-10 / 132. szám

2. oldal < tarcOLC5IHIBUP 1933. augusztus hó 10. öregedő egy énekuél Ha az erek meszesednek, Igmánüí segíthetnek S évekkel tovább élhetnek. fiit mondott a polgár­mesteri jelentés a tüzet jelző toronyőrökről Nyíregyházán két olyan tüzeset történt az utóbbi időben, amely esetekben a telefonhoz csak késve juthattak hozzá a tüzet konstatá­lók és igy az oltás is késedelmet szenvedett. Most újra felmerül annak a lehetősége, hogy vissza­állítsák a toronyőröket. A tűzjelző toronyőrök állásának beszüntetéséről a következőket ol­vashatjuk a polgármester 1932. évi jelentésében: A tűzjelzés 26 esetben telefo­non, toronyőrök által 2 esetben, személyesen 1 esetben és utólag 5 esetben jelentetett be. Az elő­fordult tüzesetekből éjféltől reg­geli 4 óráig egy, reggel 4 órától 8 óráig 3, délelőtt 8 órától 12 óráig 5, 12 órától 16 óráig 6, 16 órától 20 óráig 11, 20 órától 24 óráig 8 tüz volt. A tüzesetek által okozott kár értéke 74752 pengő volt, melyből biztosítva volt 72394 pengő, nem volt biztosítva 2358 pengő. A tüz­esetekhez a szerelvényekkel meg­tett ut hossza 207 km. 480 m. Amint a tűzjelzés igazolja, a toronyőrség fölösleges intézmény, azért a képviselőtestület mult évi december hó 1-től a toronyőrsé­get 3 hónapi próbaidőre beszün­tette. Miután jelenleg éjjeli tele­fon szolgálat is van, a toronyőr­ség visszaállítását mi sem indo­kolja. A tanyai tűzrendészettel kap­csolatban fontos határozatot ho­zott a költségvetés tárgyalásánál a képviselőtestület, amikor kimon­dotta, hogy az 1933. évi költség­vetésben egy tanyai tűzoltóság felállítására "1000 pengőt állit be a költségvetésbe. Egy kisvárdai földműves baltával támadt feleségére, majd felakasztotta magát Kísvárdáról jelentik: Benczí János 72 éves munkás, aki a Sárköz 8. számú házban lakik, vasárnap este heves összeszólal­kozás után fejszével támadt fele­ségére, akit több helyütt megse­besített. Az asszonyt beszállítot­ták a kisvárdai kórházba, ahol megállapították, hogy sérülései súlyosak, de állapota nem re­ménytelen. Benczí lános annyira megdöb­bent a felindulásban elkövetett véres tett után, hogy másnap, hétfőn a lakásán felakasztotta magát és meghalt. A kir. ügyészség az öngyilkos Benczí temetésére megadta az engedélyt. Beszéljünk nyíltan a magyar gazdák adósságaírói Mit mond a népszerűséget kereső és mit a realitások embere Sajnos, a nehéz és szomorú kérdés „népszerű" kérdéssé lett. Valósággal csemege immár ama politika számára, amely nem igen válogatja a maga eszközét, amikor a népszerűség annyira sóvárgott zsákmányát akarja el­ejteni. El kell engedni a gazdaadós­ságot! El kell törölni, mint a korcsmáros által krétával írt italszámlát, ha kifizették. Ugy is duplán fogott a kréta itt is, a bankoknál is — harsogja az érvelés, számítva, hogy a tömeg­hangulat nem nagyon fog haj­landóságot mutatni, hogy rész­vétet érezzen a bankokkal szem­ben. Most, hogy e kérdés tárgya­lásánál a pénzügyminiszter óva­tosságra intett s még mindig csak háromhónapos halasztással élt a végleges elintézés helyett, újra levegőhöz jutott ez az agi­táció. Harsogva bömböli: — Látjátok felem ! Nem mer­nek a bankok érdekeihez nyúl­ni. Miért nem mernek? — kér­di tovább kajánul. IVlert bizto­san a bankok zsebében vannak ők is, mint minden kormány s ezért nem mernek cselekedni ellenük semmit, adja meg nagy könnyedén a magyarázatot. Számit a tapsra, számit a he­lyeslésre. Hogy ezt megkaphas­sa, hogy hallhassa a varázsszót, hogy „ez aztán kimerte mon­dani az igazságot", játszik, bű­vészkedik a szóval. Ugy fonja, ugy csavarja azokat, hogy szin­te igazságnak látszanak. De csak „látszanak". Mert aki mélyeb­ben tud és mélyebben akar gondolkozni, az nagyon hamar rájön az igazságra. Eőként, ha időt szakított magának és el­olvasta a pénzügyminiszter be­szédét, amelyet erről a kérdés­ről a 33-as bizottságban mon­dott. Világos szó volt ez. Egyszerű és érthető, mint maga a kétszer­kettő. Nem számítva tapsra és népszerűségre, megengedheti ma­gának, hogy ne az olcsó nép­szerűséget hajhássza, hanem az igazságot, Középen áll, hogy jobbra is balra megmondhassa a maga felfogását. Míg egyik oldalra bátran odavágja a maga vádját azokkal szemben, akik tiltakoz­nak a gazdaadósságok rendezé­se ellen nem okoskodnak, nem érzik át az idők intésének ko­molyságát és elfogultságukban veszedelmes akadályai a ter­mészetes fejlődésnek, de másik oldalra is suhint, amikor korbá­csot emel azokra, akik tőkét akarnak maguknak gyűjteni a gazdanyomorból. Mert a nyomor és az adósság nem lehet semmiféle politika napi kenyere és tápláléka. A gazdanyomor nem lehet olyan tüz, amely mellett bármilyen politika is sütögethetné a maga cigánypecsenyéjét. Ez nem is le­het pártkérdés. Sokalta több annál: az or­szág, a nemzet egyetemes ér­deke és kérdése. De épen ezért, mert országos, mert egvetemes érdek: az egész egyetemesség szempontjából kell azt megítélni is, kezelni is. Mert itt felmerül a kérdés : Miféle segítség volna az, amely egy réteg segítségének ürügye alatt más rétegeket jut­tatna a tönk szélére. Miféle nagy gazdasági bölcsesség volna az, amely esetleg könnyen kap­ható az általánosításra, a jelsza­vak mákonyától megittasulva, maga is hirdetni kezdené: — Igen, igen, rendezni kell a gazdaadóságokat, még pedig gyökeresen, gyorsan és váloga­tás nélkül. Szóval: a kis adósét, aki szor­galma, munkája, igyekezete mel­lett is eladósodott éppen ugy, mint az ezerholdasét, akiket ta­lán könnyelmű életmódjuk, túl­költekezésük, esetleg kártyázá­suk juttatott az eladósodás, a csőd szélére ? Vagy talán ez mindegy ? Meg kell menteni ezt is azt is ? Igen ? De kinek a pénzéből? A kormánynak nin­csen más pénzforrása, csak az adó. Nos ki akarhatná, hogy a kormány uj adóteherrel nehe­zítse meg a dolgozó kisemberek életét, Mert hiszen tudvalevő, hogy nem minden gazda adóso­dott el, amint hogy tudvalevő, hogy az eladósodásban a nagy­birtok nagyobb mint a kis­birtok. — Ki kívánhatná okos és józan gondolkodás mellett, hogy a Kis Jánosok és Kovács Pálok pár ezer pengős adósság­rendezése mellett százezrekkel, milliókkal siessen az állam ál­talánosan segítséget nyújtani, mert a »népszerü« politikai szó­lam az ^általános** rendezést követeli. — Fizessenek a bankok ! — ** ^ ^ ^ ** m, ^ & ^ m. tm ^ Kerékpárok minden elfogadható árban nagy választékban kaphatók. KERÉKPÁROK szakszerű javítása a legolcsóbb napi árban. Kerékpáralkatrészek és gummikból S, Rádió lfmiíl£ln»]? éP itése é s javítása. Átalakitáso- I AniimiilátnP JVCöZillIüKta. kat versenvkénes árhan vállalok. illilUIilUllHUI kat versenyképes árban vállalok. töltő állomás! Irógé p'- számol óg ép es gramafon javitó műhely. ^ I ^^^ # I A Rádió KerékpárKeres­IMdyy LdSZIO kedelmi Vállalat 2508 ? Jókai-utca 4. szám. harsogja újból a népszerűség hajhászója. Határozottan és me­részen követeli ezt, csakhogy a közönségnek valahogy ideje ne legyen ráeszmélni, hogy a ban­kok betétje mögött ismét csak kisemberek dolgozó, munkás, magyar emberek megtakarított fillérei rejtőznek, amelyek elvé­tele »elkommunizálása« csak olyan vétek volna a dolgozó társadalom ellen, mint segítség nélkül hagyni ama magyar gaz­dákat, akik jóhiszeműségük, szergalmuk, igénytelenségük el­lenére is eladósodtak. Ezeken segíteni erkölcsi kötelesség. Eze­ket megmenteni: a magyar be­csület kérdése. De könnyelmű adósokat ? Soha. | Mezőssy Gusztáv | Szabolcsvármegye birtokos társadalmának újra gyásza van. Tegnap este meghalt gégényí birtokán Mezőssy Gusztáv föld­birtokos, Szabolcsvármegye tör­vényhatósági bizottságának tagja. Tul volt már a nyolcvan esz­tendőn, patriarka kort ért meg, olyan időt, amely csak kivéte­les embereknek, a nagyoknak iut osztályrészül. Nem volt a szereplők között Mezőssy Gusz­táv, de csendes életmagányában is megtudta találni az alkotás­nak az egyházi, a nemzeti, a társadalmi élet javára való fá­radozásnak terrénumát. Gazda volt, a legkiválóbbak, a földet és a munkás magyar népet ra­jongva szeretők kemény fajából. A földszeretet szorgos tanulásra, kutatásra ösztönözte Mezőssy Gusztávot, aki gazdaságának mintaszerű vezetésében, a mező­gazdasági fejlődés ujabb elvei­nek gyakorlati .megvalósításában nagy mértékben hozzájárult vár­megyénk agrárkulturájának ro­hamos fejlesztéséhez. Gazdaság­elméleti szakíró volt, számo s értékes cikke látott napvilágot, sorait mindig élénk érdeklődés­sel fogadták gazdatársai. Egész lényét, egyéniségét a gazdálko­dás problémái foglalták le. Me­leg szeretettel foglalkozott azon­ban egyházának őgyeível is. A ref. egyház egyik legtevéke nyebb, tisztségeket viselő kiváló fia volt Mezőssy Gusztáv. Izzó nemzeti érzés embere volt, a nemzeti gondolat harcosa, aki most egy tevékeny, tettekben gazdag élet után száll ősei sír­jába, az ősi földbe, amelyet olyan olthatatlan * lángolással szeretett mindhalálig. Temetése iránt még nem történt intéz­kedés. VÁROSI MOZGÓ. Ma szerdán utoljára Buvárhajók előre Izgalmas dráma a tenger­alattj árók hábosujából "Előadasok 5, 7, 9 órakor. Időjárás Továbbra ís erős meleg idő várható, sok helyütt átmenő zi­vatarokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents