Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-09 / 131. szám

2. oldal CTKIL(SIHIBUP 1933. augu«zt«» hó 9. feta: Klein Adolf Biztos tudomásom szeríntsenki sem foglalkozott soha azzal a gondolattal, hogy akár a burgonyatermelőket. akár pedig a burgonyakereskedőket kartellbe töniörit^e és mégis készülőben lévő burgonyakartellről irtak heteken át a budapesti újságok, ilyen kartell megalakulása ellen tiltakoztak a parlamentben és Budapest törvényhatósági bizottságában. Ezzel a mumussal igyekeztek nyugtalanítani a közvéleményt, mig a legutóbbi napokban nagy elégtétellel állapítja meg egy pesti újság, hogy elmúlt iminden veszély, a burgonyakartell terve megtört a Külkereskedelmi Hivatal ellenállásán. Azt hiszem, nem nagy lehetett az az ellentállás, ami egy soha tervbe sem vett kartell létesítésének meghiúsításához kellett. Minek kellett az a nagy dobverés, miért volt szükséges az az a kétségbeesett S. 0. S. kiáltás, mikor a fogyasztók hajóját veszély a legtávolabbról sem fenyegette ? Ha a cikkírók, az interpelláló képviselők és a tiltakozó törvényhatósági bizottsági tagok, akik valamennyien bizonyára teljes jóhiszeműséggel álltak ki a porondra és döngettek nyitott ajtókat, kissé jobban belemélyedtek volna az általuk „burgonyakartellnek" elkeresztelt Budapesti Burgonyaelosztó Szervezet tervezetébe, akkor láthat ták volna, hogy a tervezet a tnrmelők, kereskedők és fogyasztók egyetemes érdekét kívánja szolgálni és abban a kartellnek legcsekélyebb ismérve sem található fel. Nincs ott egyébről szó, mint arról, hogy a budapesti burgonyaszükségletet az ország különböző vidékei termelésük mérvéhez képest s egyéb figyelembe veendő körülmények tekintetbevétele mellett arányosan megosztva szolgáltassák és hogyez a burgonyát lehetőleg a napi szükségletnek megfelelő mennyiségben s nem minden rendszer nélkül — ötletszerűen — szállíttassák fel Budapestre. Az átvételi, valamint az eladási árakat pedig egy olyan bízottság állapítaná meg, amelyben a budapesti fogyasztók, a budapesti és vidéki burgonyakereskedők, valamint a burgonyatermelők képviselői foglalnának helyet. A budapesti piac ilyetén megszervezése feltétlenül érdeke burgonyatermelőnek, vidéki és budapesti burgonyakereskedőnek, vidéki és budapesti burgonyakereskedőnek, a fogyasztót pedig nem juttathatja kedvezőtlenebb helyzetbe. Érdeke a termelőnek, mert a jelenlegi rendszertelen budapesti felhozatalok mellett nagyongyakran máról holnapra 20 30 százalékos árzuhanások is előfordulnak, amit egyrészt a kereskedő bevásárlásainál kalkulálni kénytelen, másrészt az ilyen árzuhanások után rendszerint napokra teljesen eladhatatlanná yálik a burgonya, vagy legjobb esetben csak igen nyomott árakon tudja azt fL gazda értékesíteni. Ugyanezep jelenségek teszik indokolttá a kereskedők érdekében »is # budapesti piac megszervezését. Határozottan állítom, hogy egyetlep kereskedőnek sem lehet félteni valója, ! mert azt a száraz .kenyeret, amit $ a Budapestre yaló burgonya szállításnál ma ép a szervezetlenség és rendszertelenség folytán csak sok kellemetlenséggel fűszerezve tudunk talán megkeresni, azt a megszervezés után is meg fogiuk találni. Ha netalán a múltban nagyobb menynyiséget és nagyobb haszonnal kalkulálva szállí tott valaki Pestre, mint amennyit egy szerényebb, de biztos jutalék megtérítése mellett szállíthat majd a jövőben, végeredményben mégsem fog rosszabbul járni, mert közismert tény az, hogy'.ép a rendszertelen felszóllitások következtében néha 20 vagon bugonyánál elért hasznát fizeti rá a kereskedő egy olyan vagonra, ami rossz piacra érkezik. A budapesti fogyasztókra ís inkább előnyösnek, mint hátrányosnak mondható a tervbevett burgonyaelosztó szervezet, mert a detail kereskedők eladási árainál, akiktől a kis fogyasztók napi néhány kilogramm burgonyájukat meg,vásár qliák, nem érvényesül, vagy legjobb esetben cs^k egész kis hányadában mutatkozik a Nagyvásártelep gyakori árváltozása, illetve árzuhanása, tehát a kicsinyben vásárló szegényebb néposztály nem élvezi azokat az árveszteségeket, amelyek a termelő és a kereskedő munkáját illuziórus-1 sá teszik. Ezen a negatívumon kivül pedig az a körülmény, hogy az ármegállapitó bizottságban Budapest Székesfőváros képviselői is helyet fognak foglalni, teljes megnyugvást biztosithat a budapesti fogyasztó közönségnek. A mostani nagy termés mellett különösen indokolt ennek a szervezetnek létesítése, mert a budapesti piacra szállítandó burgonyára megállapítandó átvételi árak némi hatással volnának a többi értékesítésre váró burgonya árára is, ami általános nemzetgazdasági szempontból feltétlenül figyelembe veendő körülmény. Hisszük, hogy a helyzetet alaposan ismerő Kállay Miklós dr. földmivelésügyí miniszter ur őexcellenciája az eléje terjesztett tervezetek alapján intézkedni fog a Budapesti Burgonyaelosztó Szervezet felállítása dekében. erNem készült el a nagykállóí strand — már a második per folyik a nyiregyhází törvényszék előtt Nagykállónak ma sincs strandja s a hajdani megyeszékhely szabadvizet kereső lakossága nyáron a nyíregyházi Oköritót látogatja. Nincs strand Nagykállóban, pedig Forró Sándor ottani gazdálkodó még 1931-ben megállapodott Soltész István nyiregyhází kőművesmesterrel egy modern strandfürdő létesítésében. Forró adta a medencéhez szükséges telket, Soltész pedig a munkálatokat lett volna köteles végeztetni a szerződés értelmében. A mult év tavaszán meg ís indult a munka : kivágták a telken álló néhány gyümölcsfát és megkezdték az ásást is. De a napszámosoklcsakhamar letették az ásót. Soltésznak elfogyott a pénze, Forró pedig nem volt hajlandó kölcsönt felvenni ingatlanaira, holott a szerződés állítólag erről is rendelkezett. Soltész István erre készkíadásai és elmaradt haszna fejében 3000 pengős pert indított társa ellen a nyíregyházi törvényszéken. Ezt a pert annakidején a telektulajdonos nyerte meg. Ugyanis kiderült, hogy a kőműves a szerződést nem a saját, hanem öccse, ifj. Soltész Ferenc nyírVÁROSI MOZGÓ. Kedd, szerda Buvárhajők előre Izgalmas dráma a tengeralattj

árók hábosujából Élőadások 5, 7, 9 orakor. egyházi kádármester nevében csinálta Forróval. A pert is öccse nevében indította, de a bíróság helyt adott Forró Sándor érvelésének, aki azt bizonyította, hogy ő ifj. Soltész Ferenzet személyi.eg nem is ismeri, a szerződést Istvánnal kötötte s így őt tulaj donképen megtévesztették. Soltész István most fordított a dolgon és a saját nevében perelte be üzlettársát. Keresetében előadja, hogy a vállalkozó ő volt, öccse nevét csak azért használta, mert nem akarta, hogy hitelezői tudomást szerezzenek bíztató vállalkozásáról. De ugyanígy megfordította most a telektulajdonos ís a védekezését. Azt vitatja, hogy ő egy magát ifj. Soltész Ferencnek nevező emberrel szerződött, tehát nem köteles Soltész István nevü felperessel szemben kártérítést fizetni. Annál kevésbé, mert a strand a kikötött terminusra, 1932 május elsejére nem készült el. Sőt a kivágott gyümölcsfák és a fel turt telek miatt víszontkeresetet ís támasztott 800 pengő értékben. A jogi szempontból rendkívül érdekes dilemmát ebben a hónapban fogja tárgyalni a törvényszék. A per sorsa bizonytalan, annyi azonban biztos, hogy ezen a strandon — amelyben egyébként a háttérben maradt ifj. Soltész Ferencnek 1000 pengője úszik — az idén már aligha fognak fürödni a nagykállóiak. Balbó tábornok azurflottája pia reggel 3 óra 15 perckor felrepült Ujfundlandból és kelet felé indult. Gusztáv Adolf svéd királyi herceg Debrecenből Gödöllőre utazott Debrecenből jelentik: Gusztáv Adolf svéd királyi herceg és felesége Debrecenben megtekintették a várost, a Hortobágyot, megfürödtek a strandon, a nagyerdei Vigadóban vacsoráztak és táncoltak. Ma reggel a hercegi pár visszautazott Gödöllőre. A védő kéri Eskütt bíróság elé állítását Az Eskütt ügyben, a védő kéri a főtárgyalás mihamarabb való megtartását. Ha pedig ez most még mindig késne, kéri védencének az igazságügyi orvosi tanács által való újbóli megvizsgálását. A havannai katonai zendülesnek26halotrja és 160 sebesültje van Havannában véres katonai zendülés tört ki, amelynek mára 26 halottja és 160 sebesültje van. Az angol követség palotáját kórháznak rendezték be. — Az utcákon gépfegyveres katonák őrködnek és erős járőrök cirkálnak. Meghalt Gonda Béla mérnök A Vaskapu szabályozásánál közreműködő hírneves mérnök, Gonda Béla, több kiváló szaklap volt szerkesztője meghalt. RÁDIÓ Augusztus 9. Szerda. 3 00 Üzenetek a cserkésztáborból. — 4'00 Kurina Simi és cigányzenekarának hangversenye. — 5 00 Vizicserkészek. Helyszíni közvetítés a csepeli Dunaágból. — 600 Budapesti Polgári Dalkör hangversenye. — 6'45 Cholnoky Jenő előadása. — 715 Budapesti Hangversey Zenekar hangversenye. — 8'30 Időjelzés. — 845 Szinmüelőadás a Stúdióból. — 10 45 Időjárásjelentés. Majd: iMocsányiLakos jazz-zenekar. Állandó hétköznapi közvetítés &45 Torna. — 9 45 Hirek. — 10 00 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 1115 Nemzet, közi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli harangszó, utána hangverseny, közben — 12'30 Hirek. — 1'30 Időjelzés. — 2'45 Hírek, élelmiszerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek.