Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-22 / 141. szám

2. oldal smoLESfiroy? 1933. augusztus hó 22. A nyíregyházi gör. kat. egyház­nak mély gyásza van. Szombaton este, amikor alkonyatra csendült a gör. kat. templom harangja, örök álomra hunyta le szemét ruttkai Ruttkay Gyula olvasókanonok, szabolcsvármegyei főesperes, nyír­egyházi lelkész, aranymisés áldo­zópap. Ruttkay Gyula 1854-ben, Ugo­csavármegyében, Szőlősvégardón született. A theologiát, mint az egyházmegye kiküldöttje, Eszter­gomban és Budapesten végezte. 1878 márciusában szentelték pap­pá. Papi pályáját Máramarosme­megyében, Alsószinéveren kezdte meg s ott 17 éven át volt káplán apósa mellett, majd apósa halála után 10 évig esperes lelkész. Nyír­egyházi plébánossá 1905-ben ne­vezték ki s még ugyanebben az évben érte főesperesi kinevezése. 1916-ban kanonokká nevezték ki a példaadásban, munkásságban, szorgalomban ernyedetlen lelki­pásztort. Ruttkay Gyulának jutott az a szo­morú feladat, hogy a világháború első áldozatait eltemesse. A gyá­szosemlékü debreceni, 1914. feb­ruár 23-án elkövetett aljas merény­let vértanúit, Jaczkovics Mihályt, Slepkovszky Jánost és dr. Csath Sándort kisérte utolsó útjára, hogy ezzel megnyissa a végnélküli hosz­szu menetet, mely a magyar hő­sök százezreit részesítette utolsó földi kíséretben. Huszonnyolc évre terjedő nyír­egyházi papi működése szorosan összefügg egyházának lendületes fejlődésével. Magyar papi lelküle­tével a nemzethüségnek gondos őrizője volt a nemzetiségi vidé­keken, fejlesztője és ápolója itt nyíregyházi hivei körében. A lelki gazdagodás mellett híveinek, egy­házának anyagi javairól is példa­adóan és nem kis sikerrel igye­kezett gondoskodni. Minden anya­gi támogatás nélkül, jóformán a semmiből felépítette a gör. kath. egyház palotáját s az elemi isko­lát. Mikor a püspöki székhely hová helyezésének kérdése várt megoldásra, a püspöki székhely számára átadta az egyház palotá­ját s egyébként számottevően mun­kálkodott közre azon, hogy a püs­pöki székhely ne Hajdudorogra, hanem Nyíregyházára kerüljön. Amilyen hűséges fia volt egy­házának, oly megértéssel, buzgó­sággal és munkára való készség­gel szolgálta ennek a városnak érdekeit is, amely őt szeretettel fogadta polgárai sorába. Nyíregy­házára való jövetele óta tagja volt a város képviselőtestületének. Ezt a tagságát azonban nem jelenléti tagságnak tekintette, hanem olyan kötelezettségnek, amely munkát ró viselői vállára s hogy ezt a munkát mennyi várost szerető buzgósággal, a város anyagi és erkölcsi értékeit mennyire szivén viselő ügyszeretettel teljesítette, an­nak bizonyságb a jegyzőkönyvek­ben megörökített felszólalásainak hosszú sora s a polgárok szivében ^lő elismerés és hála. Hasonló ügyszeretettel vett részt, mint a tőrvényhatóság tagja, a vármegye életének irányításában is. Példát mutatott polgártársainak a családi életben is. Békés, meg­hitt családi életére 2 évtizeddel ezelőtt fekete gyászt borított a Gondviselés, amikor élettársát el* szólította az élők sorából, a nagy csapást azonban alázattal fogadta s gyermekeinek szeretetében ta­lálta meg földi vigasztalását. Szép és gazdag élettel áldotta j meg az Isten. 80. életévében mon­' dott bucsut e földnek. Temetése 22-én, kedden délelőtt 9 órakor lesz a gör. kat. templomból az északi temetőben levő családi sír­boltba. Haláláról a család, az egyház és a hajdudorogegyházmegyei szé­keskáptalan adott ki gyászjelentést. * Revíziós irasok Levelek egy magyarbarát francia képviselőhöz Uram! Hozzám intézett soraiban min­dennél kedvesebb, ahogyan Ön elismeri végre revíziós törekvé­seink jogosultságát, mert belátja végre, hogy Önök, franciák, Ver­saillesben, Saint Germainban, de főként Trianonban a rombolás békéjét zúdították a világra. Hogy tudatosan-e, vagy tudat­talanul, az ma már nem fontos és készséggel veszem tudomásul védekezését, hogy Önök, franciák, adott fhelyzetükben akkor: más­ként nem tehettek. Hiábavaló volt nagy Apponyink ékesszólása nagy igazunk mellett, hiába volt minden intő szava is: a jövőre nézve Önöknek akkor csak az volt fontos, hogy a köz­ponti hatalmak katonai gépezetét és gazdasági egységét minél, ha­marabb s minél alaposabban szét­zúzzák, mert a váratlanul ölükbe hullott győzelem sorsa csak órá­kon múlott. Ezt Önök ösztönösen érezték és ehez szabták cseleke­deteiket. Ebben a pszihózisban egy in­tésre, vagy hívás nélkül sorakoz­tak fel a Beiies, Kramarz, Klofác, Titulescu-féle agitációs irodák előre elkészített térképeikkel, de jött a magyarországi radikális klikkek országromboló sürgése­forgása : Önök a nemzetek önren­delkezése alapján, az emberi jo­gok nevében adtak szabadkezet nemzetiségi agitátoroknak. Vagy legalább is igy mondották, eset­leg igy is képzelték. Hogy ezeket a nemzetiségi agi­tátorokat Önök pénzelték a há­ború alatt, ez szépséghiba csak. De hogy Önök minden kritika nélkül .fogadták el békealapul azokat a szemenszedetten hamis statisztikai adatokat, melyek alatti a papir szégyenében elpirult ésj hogy Önök békét diktáltak' a világtörténelemben páratla­nul álló irott és nyomtatott ha­zugságokra: ez már nem is a lényegbe vág, de Európa eleven húsába vágott. *) Revíziós írások c, közleményeink a Szabolcsi Hirlap hasábjain sorozatosan minden hétfői és csütörtöki számban jelennek meg. Hogy 'Önök előszerződésekkel már előbb elkötelezték magukat, az nem Imentség, hiszen, amint világosan látja Képviselő Ur, az ilyesmit korrigálni már nem lehet, de sőt az ilyesminek a tussolga­tása is csak ideig-óráig mehet, mert hiába az Önök diplomáciá­jának káprázatos ügyeskedése, az ilyen sérelmeket fca mindent ki­egyenlítő idő is mindjobban csak előtérbeállitja. Legutóbbi levelében azt is kon­cedálja Ön, ha politikai pártállá­sukért és nemzetiségükért ugy üldözhetnek embereket, hogy a határon egyszerűen átteszik. Itt közöttünk ugyan még csupán az Erdélyi Magyar Párt nagyváradi alelnökének, Kövér Gusztávnak felháborító kiüldöztetéséről volt szó, ma azonban már arra a 170 nagyváradi magyar testvérünkre is hivatkozhatok, akik ellen vala­milyen címen most indult eljárás s akikkel a határon alighanem hamarosan lapdázni fognak. Je­lenlétük ott a román államra nem kívánatos, kiüldöztetésük, ugy lá­tom, a román állam biztonságát a középeurópai konszolidációba vetett hitünk fokozását célozná, bár a román állam érdekei és a trianoni szerződés irott szövege, rendelkezése már ismét nem egyeznek. Millió ilyen kis szer­ződésszegés után ez a kettő há­rom meg sem kottyan már. És még ezek mernek a szerződések revíziója ellen szót emelni. Ezektől a dolgoktól Képviselő Ur szerencséjére igen távol áll. Bár Önök felé is morajlik a föld, s kiüldözött német zsidók zsiva­jától hangosak a strassbourgkör­nyéki és más rajnaparti állomások várótermei. S nem lehetetlen, hogy Önhöz irott levelemmel egyidejű­leg megjelennek batyuikkal, pa­jeszeikkel és évezredek szenvedé­VÁROSI MOZGÓ. sét felpanaszló nézésükkel a boulevardok környékén a kiüldö­zött német zsidók is. Ez nem béke. Ez háború. Már régen megállapítottuk leveleink­ben, hogy mindaddig háború van, amíg teherkocsik belsejéből ebédlő és hálószoba interieurök látszanak elő. Tizenötévvel a páriskörnyéki békék után még mindig tombol a háború. Itt Középeurópában sincsen bé­ke. Akár az itteni győzők rossz lelkiismeretét, akár a legyőzöttek­kel való embertelen bánásmódot, akár a magyar kisebbségek ten­gernyi gyötrelmét, akár a tótok, horvátok s más úgynevezett rokon kisebbségek sanyargattatását, akár a leplezetlen gazdasági és erköl­csi csődöket, akár a balkán álla­mok rosszul leplezett államcsőd­jei tekintem, béke sehogyan sin­csen. Az idő tehát Önöket és béké­jüket nem igazolta. Az idő a le­győzöttek és az emberi igazsán pártján áll, amit ugy is mondhat­tam volna, hogy az idő a legyő­zöttek igazságának maradéknélküli valóraváltásán dolgozik. Zárug József | A hitlerista ifjak megkoszo­rúzták a hősök emlékmüvét A Budapesten tartózkodó hit­lerista ifjak tegnap díleíőtt ha talmas koszorút helyeitek el a Hősök emlékmüvére. Vezetőjük a koszorú elhelyezésekor pár sza­vas beszédében kijelentette, hogy a német ifjúság törhetetíenül iií­szí, hogy a magyar nép áldozat­hozatala nem volt hiábavaló. Hétfőn és kedden Ha volna egy millióm... bolondos vígjáték a pénz körül Előadások 5, 7 és 9, órakor. ízléses nyomtatványt, Egyszerűt s művészit, Pontosan, olcsón a MERKÚR NYOMDA készit. Bercsényi-u. 3 A napokban megnyílik a Sólyom Cipőgyár nyíregyházi fiókja Az ország nagyobb városaiban már mindenütt van fiókja az el­ismerten kitűnő minőségű Sólyom Cipőgyárnak. A napokban Nyír­egyházán is megnyilik fiókja a feltűnően elegáns uj üzlethelyi­ségben a Zrínyi Ilona-utcában, a korzó közepén, az újonnan épült dr. Elekes-házban. A Sólyom Ci­pőgyár országszerte kitűnő hír­névnek örvend. Modern, Jmínden igényeket kielégítő, garantált mi­nőségű cipőkkel jön a nyíregy­házi piacra. Teljesen belvárosi mintára készült, szenzációs mo­delekkel fog feltűnést kelteni a Sólyom Cipő. S ami a legfon­tosabb, olcsó lesz! Mert a gyár­tól kerül egyenesen a fo­gyasztóhoz. Női-, férfi- és gyer­mekcipőkben igen nagy válasz­téka van s így minden garancia meglesz arra, hogy az uj Sólyom Cipőgyár nyíregyházi üzletét a közönség kellőleg fogja támogatni. Az üzlet vezetésére egy olyan szimpatikus társaságbeli fiatal­ember került, akinek a személye már maga is sikert jelent. Mozgó fogait megerősíti, fogromlását megakadályozza az ezüst éremmel kitüntetett HIPERDEMT szájvizessencia. — Kapható gyógytárakban és jobb szak­üzletekben.

Next

/
Thumbnails
Contents