Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)
1933-08-22 / 141. szám
1933 augusztus hó 22. SmQLÖHIBUP 3. oldal i várjon még egy pár napi g c iP 6szüks ég leténe k -i. i mert még e hónapban megnyílik a beszerzésével, j í Sólyom Cipőgyár nagyáruháza j Szenzációs modellek. I rGeige^^él^ A Magyar Általános Takarékpénztár épületének ormáról fekete lobogót lenget a lanyha nyári szél. Az elmúlás komor gyászát jelenti, de nemcsak ennek az intézetnek a gyászát, hanem Nyíregyháza ^társadalmi és közgazdasági életének is, mert meghalt Geiger Béla, a Magyar Általános Takarékpénztár nyiregyházi fiókjának vezére, központi igazgatója. Geiger Béla nem a hangosan hivalkodók embere volt, hanem a munka robotosa, aki azon a poszton, ahová hivatása szólította, értéket jelentett, amit a közgazdasági élet küzdő plansán e város falain tul is értékelték. Bankember volt, a rideg pénz egyik földi helytartója, aki a gyakorlati élet reaiitásán keresztül mindig megérezte, mi az egyén, mi a köz érdeke és hol váltható fel a pénz ridegsége emberi melegséggé. Az alkotások embere volt. 1904-ben alakította a Nyiregyházi Általános Hitelintézetet, amelyből egy sikeres tranzakcióval megteremtette a Magyar Általános Takarékpénztár nyiregyházi fiókját. Intézete országos viszonylatban is komoly, megalapozott hírnévnek örvend és kiváló közgazdasági tekintélyének elismerését jelentette, hogy a központ igazgatójává választotta. — Tisztviselőinek nemcsak kiváló kollégája volt, de valóságos tanítómestere is, mert a keze alól kikerült tisztviselők közül ma igen sokan a bankszakma tekintélyes reprezentálói. Geiger Béla a neki felajánlott társadalmi tisztségeket szerényen elhárította magától, mert a dekórum aranyvalutájának a benső értékét tartotta, azért mindenütt mint névtelen közkatona vette ki részét az alkotásokból és csak felekezetének életében vállalt szerepet, ahol előljárósági tag és a legutóbbi időkig iskolaszéki elnök volt. A gyermekek fanatikus rajongója volt. Mint iskolaszéki elnök, apai szeretettel igyekezett gondoskodni az ínséges gyermekeken és egyéni munkájának volt áldásos eredménye, hogy a tépetteket, a rongyosokat télvíz idején meleg ruhába öltöztették és a hidegtől kipirosult lábakra uj cipők kerültek. Geiger Béla 1871-ben született Debrecenben, de már egész fiatal korában Nyíregyházára került. A város kulturális megmozdulásaiban állandóan résztvett. A sportnak mindenkor áldozatot hozó lelkes embere volt és ha nem is élt egyesületi életet, mindenkor értékelte a magyar sport egyetemleges értékeinek fontosságát. a Dr. Elekes-féle házban Zrínyi Ilona-u. 11. Közvetlen a gyárból a vevőnek. I 2736-3 j Garantált minőség. .J Öt héttel ezelőtt egy kisebb műtét alá vetette magát Debrecenben. El sem köszönt |jóbarátaitól, tisztviselőtársaitól, mert tele volt bizodalommal, reménységgel. Az operáció sikerült, de Geiger Béla többé nem gyógyult fel, a sors nem igy akarta, a végzet máskép határozott. Geiger Béla néhány nappal ezelőtt tüdőgyulladást kapott és betegsége napról-napra súlyosabb lett. Szombaton reggelre azután állapota válságosra fordult. Legyengült szervezete menthetetlenül viaskodott a gyilkos kórral és délelőtt mentőautón hozták haza otthonába. Itthon már nem tért többé eszméletre és este 7 óra körül szive egy utolsót dobbant és örökre megállt. Az esti korzó sétálói mély meghatottsággal mentek el a halottas ház előtt, mert érezték, hogy Geiger Béla elmúlása egy egész város gyászát jelenti. Talán éppen e sorokat nyomja dübörögve a hatalmas nyomdagép, amikor a föld görönyei ráhullanak a munka robotosának, Geiger Bélának hűit tetemére. Országosan kell megszervezni a burgonyatermés értékesítését — mondja Míllhofer Ernő burgonyanagykereskedö Rövid pár hét van még hátra s akkor teljesen lezárul a folyó gazdasági évad s a kedvező terméseredmények után talán még nagyobb gond szakad a termelők nyakába, mint amilyen gond kisérte a termés kifejlődését, ez pedig a termés értékesítése. Bár a kormány minden lehetőt elkövet, hogy terményeinket a legkedvezőbben értékesíthessük, mégis bizonyos aggodalmak merülnek fel, vájjon teljes sikerrel fog-e járni a kormány közbenjárása. Különösen a burgonya értékesítése foglalkoztatja Szabolcsvármegye gazdáit, ami egészen természetes is. A burgonyatermés értékesítése kérdésében beszélgetést folytattunk Míllhofer Ernő burgonyanagykereskedővel, aki a következőket mondotta előttünk : Magyarországon a folyó gazdasági évben hivatalos megállapítás szerint 80.000 vagonnal nagyobb burgonyatermésre lehet számítani, mint az elmúlt évben. Azok azonban, akik a gazdákkal közvetlenül érintkeznek, jól tudják, hogy még ennél is jobb lesz a termés. Ha most csak azt tekintjük, hogy az elmúlt gazdasági év végén, illetve ez év tavaszán a burgonya ára 80 fillérre ment le, egészen természetesnek látszik az a feltevés, hogy a jövő tavasszal, hacsak nem sikerül valamiképpen biztosítani a burgonya nagyobb mérvű eladását, aligha lesz nagyobb a burgonyaára. Hogy mégis később felemelkedett a buza ára 240 fillérre, az kizárólag annak az intervenciós vásárlásoknak köszönhető itt Szabolcsban, amelyeknek célja az volt, hogy a burgonyát Demecserben keményítővé dolgozzák fel. Nehézségbe ütközütt tehát már a mult gazdasági évben a 15 millió métermázsa burgonya értékesítése, mennyivel nehezebb lesz és intervenció nélkül nem is képzelhető a 8 millió métermázsával több, 23 millióra tehető termés eladása. Ez a valóság kell, hogy késztessen minden illetékes tényezőt arra, hogy az értékesítés módozatairól már most igyekezzék gondoskodni. Nekünk szabolcsiaknak különös nehézségeink is vannak az értékesítés körül. A háború előtti időben Budapest és a nyugati piac alig vett fel valamit a szabolcsi burgonyából. Részben itt fogyasztottuk el, részben a Nagy Alföldet láttuk el, de még inkább Erdély, Galícia, Bukovina, Morvaország és Szilézia képezték a szabolcsi burgonya piacát. A háború után tudvalevőleg a gazdasági önellátás fejlődött kí mindenfelé, de nemcsak az a körülmény, hogy az eddigi külföld és a külfölddé vált magyar területek helyezkedtek az önellátás elvére, hanem az a körülmény is, hogy az Alföld és főként a Dunántul is a gyenge búzaárak mellett a burgonyatermelésre tértek át, szinte lehetetlenné tették a nyírségi burgonyának bárhol is való értékesítését. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek az uj burgonyatermő területek még nem voltak annyira kihasználva, mint a szabolcsi föld, igy kedvezőbb eredményt tudtak elérni mennyiség és minőség szempontjából is, ami mind a nyírségi termelés rovására ment. Fokozta az értékesítési nehézségét a magasabb vasúti tarifa is. A nyírségen körülbelül 20-24 ezer vagon burgonyafelesleggel kell számolnunk. Ezt a felesleget pedig a mezőgazdasági szeszgyárak sem veszik fel. Nem pedig azért, mert a mezőgazdasági szeszgyárak is inkább rozsból, tengeriből és cukorrépából fognak szeszt főzni, ami gazdaságosabb lesz számukra, mint a burgonyából. Más mód egyelőre nem kínálkozik a burgonya belföldi értékesítése terén, mintha Budapest ellátását megszervezik. Olyan szervezetet kell létesíteni, amelyik az egész ország érdekeinek figyelembe vételével, az országos elosztás elve alapján, megállapítaná azt az árat, amelyet a termelő kap, megállapítaná a közvetítő kereskedelem méltányos hasznát s azt az árat is, amelyen a fogyasztóhoz kerülne az áru. Igy elérhető lenne, hogy a szabolcsi burgonyának legalább 40 —50 százalékban sikerülne piacot teremteni. Hogy erre szükség van, mutatja az is, hogy [mig tavaly Szabolcsban 2 fillér volt a burgonya kilogrammja, addig Budapesten 12 fillért fizettek érte. Ennek a szervnek a bekapcsolásával ezt a nagy és igazságtalan eltolódást is ki lehetne küszöbölni s míg egyfelől a gazda is jobb árat kapna, Budapesten sem lenne drágább a burgonya. Lehetne azután arról is gondolkodni, vájjon nem lehetne-e az 1 pengős úgynevezett export prémiumot árkiegyenlitő alap létesítésére fordítani s ennek az alapnak az lenne a rendeltetése, hogy azokat a mezőgazdasági szeszgyárakat támogatnák vele, amelyek arra köteleznék magukat, hogy kizárólag burgonyából főznek szeszt. Ennek a végrehajtása azonban már részletkérdés, — Vér-, bőr- és idegbaj osok a természetes „Ferenc József" keserüvizet mint igen jó béltisztitó szert eredményesen használják. Az orvosi tudomány legjelentékenyebb képviselői Írják, hogy a Ferenc József víz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve. P A P P vegytisztitó és kelmefestő üzeme. Vay-Adám utca 65 szám. Telefon szám : 5—10. Főüzlet: Széchenyi-ut 2. sz. Telefonszám: 5-09. Férfi öltönyök és női ruhák vegytisztitását és bármilyen színre való festését a legolcsóbban készíti. 2636—24 Fizessen elő a Szabolcsi Hírlapra.
