Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-22 / 141. szám

1933 augusztus hó 22. SmQLÖHIBUP 3. oldal i várjon még egy pár napi g c iP 6szüks ég leténe k -i. i mert még e hónapban megnyílik a beszerzésével, j í Sólyom Cipőgyár nagyáruháza j Szenzációs modellek. I rGeige^^él^ A Magyar Általános Takarék­pénztár épületének ormáról fekete lobogót lenget a lanyha nyári szél. Az elmúlás komor gyászát jelenti, de nemcsak ennek az in­tézetnek a gyászát, hanem Nyír­egyháza ^társadalmi és közgazda­sági életének is, mert meghalt Geiger Béla, a Magyar Általános Takarékpénztár nyiregyházi fiók­jának vezére, központi igazgatója. Geiger Béla nem a hangosan hivalkodók embere volt, hanem a munka robotosa, aki azon a posz­ton, ahová hivatása szólította, ér­téket jelentett, amit a közgazda­sági élet küzdő plansán e város falain tul is értékelték. Bankember volt, a rideg pénz egyik földi helytartója, aki a gyakorlati élet reaiitásán keresztül mindig meg­érezte, mi az egyén, mi a köz érdeke és hol váltható fel a pénz ridegsége emberi melegséggé. Az alkotások embere volt. 1904-ben alakította a Nyiregyházi Általános Hitelintézetet, amelyből egy sike­res tranzakcióval megteremtette a Magyar Általános Takarékpénztár nyiregyházi fiókját. Intézete or­szágos viszonylatban is komoly, megalapozott hírnévnek örvend és kiváló közgazdasági tekintélyének elismerését jelentette, hogy a köz­pont igazgatójává választotta. — Tisztviselőinek nemcsak kiváló kollégája volt, de valóságos ta­nítómestere is, mert a keze alól kikerült tisztviselők közül ma igen sokan a bankszakma tekintélyes reprezentálói. Geiger Béla a neki felajánlott társadalmi tisztségeket szerényen elhárította magától, mert a de­kórum aranyvalutájának a benső értékét tartotta, azért mindenütt mint névtelen közkatona vette ki részét az alkotásokból és csak felekezetének életében vállalt sze­repet, ahol előljárósági tag és a legutóbbi időkig iskolaszéki elnök volt. A gyermekek fanatikus ra­jongója volt. Mint iskolaszéki el­nök, apai szeretettel igyekezett gondoskodni az ínséges gyerme­keken és egyéni munkájának volt áldásos eredménye, hogy a té­petteket, a rongyosokat télvíz ide­jén meleg ruhába öltöztették és a hidegtől kipirosult lábakra uj ci­pők kerültek. Geiger Béla 1871-ben született Debrecenben, de már egész fiatal korában Nyíregyházára került. A város kulturális megmozdulásai­ban állandóan résztvett. A sport­nak mindenkor áldozatot hozó lelkes embere volt és ha nem is élt egyesületi életet, mindenkor értékelte a magyar sport egyetem­leges értékeinek fontosságát. a Dr. Elekes-féle házban Zrínyi Ilona-u. 11. Közvetlen a gyárból a vevőnek. I 2736-3 j Garantált minőség. .J Öt héttel ezelőtt egy kisebb műtét alá vetette magát Debrecen­ben. El sem köszönt |jóbarátaitól, tisztviselőtársaitól, mert tele volt bizodalommal, reménységgel. Az operáció sikerült, de Geiger Béla többé nem gyógyult fel, a sors nem igy akarta, a végzet máskép határozott. Geiger Béla néhány nappal ezelőtt tüdőgyulladást ka­pott és betegsége napról-napra súlyosabb lett. Szombaton reg­gelre azután állapota válságosra fordult. Legyengült szervezete menthetetlenül viaskodott a gyilkos kórral és délelőtt mentőautón hoz­ták haza otthonába. Itthon már nem tért többé eszméletre és este 7 óra körül szive egy utolsót dobbant és örökre megállt. Az esti korzó sétálói mély meghatottság­gal mentek el a halottas ház előtt, mert érezték, hogy Geiger Béla elmúlása egy egész város gyászát jelenti. Talán éppen e sorokat nyomja dübörögve a hatalmas nyomdagép, amikor a föld görönyei ráhullanak a munka robotosának, Geiger Bélának hűit tetemére. Országosan kell megszervezni a burgonyatermés értékesítését — mondja Míllhofer Ernő burgonyanagykereskedö Rövid pár hét van még hátra s akkor teljesen lezárul a folyó gazdasági évad s a kedvező ter­méseredmények után talán még nagyobb gond szakad a termelők nyakába, mint amilyen gond ki­sérte a termés kifejlődését, ez pe­dig a termés értékesítése. Bár a kormány minden lehetőt elkövet, hogy terményeinket a leg­kedvezőbben értékesíthessük, még­is bizonyos aggodalmak merül­nek fel, vájjon teljes sikerrel fog-e járni a kormány közbenjárása. Különösen a burgonya értékesíté­se foglalkoztatja Szabolcsvármegye gazdáit, ami egészen természe­tes is. A burgonyatermés értékesítése kérdésében beszélgetést folytat­tunk Míllhofer Ernő burgonya­nagykereskedővel, aki a követke­zőket mondotta előttünk : Magyarországon a folyó gazda­sági évben hivatalos megállapítás szerint 80.000 vagonnal nagyobb burgonyatermésre lehet számítani, mint az elmúlt évben. Azok azon­ban, akik a gazdákkal közvetle­nül érintkeznek, jól tudják, hogy még ennél is jobb lesz a termés. Ha most csak azt tekintjük, hogy az elmúlt gazdasági év vé­gén, illetve ez év tavaszán a bur­gonya ára 80 fillérre ment le, egészen természetesnek látszik az a feltevés, hogy a jövő tavasszal, hacsak nem sikerül valamiképpen biztosítani a burgonya nagyobb mérvű eladását, aligha lesz na­gyobb a burgonyaára. Hogy még­is később felemelkedett a buza ára 240 fillérre, az kizárólag an­nak az intervenciós vásárlásoknak köszönhető itt Szabolcsban, ame­lyeknek célja az volt, hogy a bur­gonyát Demecserben keményítővé dolgozzák fel. Nehézségbe ütkö­zütt tehát már a mult gazdasági évben a 15 millió métermázsa burgonya értékesítése, mennyivel nehezebb lesz és intervenció nél­kül nem is képzelhető a 8 millió métermázsával több, 23 millióra tehető termés eladása. Ez a valóság kell, hogy kész­tessen minden illetékes tényezőt arra, hogy az értékesítés módoza­tairól már most igyekezzék gon­doskodni. Nekünk szabolcsiaknak különös nehézségeink is vannak az érté­kesítés körül. A háború előtti idő­ben Budapest és a nyugati piac alig vett fel valamit a szabolcsi burgonyából. Részben itt fogyasz­tottuk el, részben a Nagy Alföl­det láttuk el, de még inkább Er­dély, Galícia, Bukovina, Morva­ország és Szilézia képezték a sza­bolcsi burgonya piacát. A háború után tudvalevőleg a gazdasági önellátás fejlődött kí mindenfelé, de nemcsak az a kö­rülmény, hogy az eddigi külföld és a külfölddé vált magyar terü­letek helyezkedtek az önellátás elvére, hanem az a körülmény is, hogy az Alföld és főként a Du­nántul is a gyenge búzaárak mel­lett a burgonyatermelésre tértek át, szinte lehetetlenné tették a nyírségi burgonyának bárhol is való értékesítését. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek az uj burgonyatermő területek még nem voltak annyira kihasználva, mint a szabolcsi föld, igy kedve­zőbb eredményt tudtak elérni mennyiség és minőség szempont­jából is, ami mind a nyírségi ter­melés rovására ment. Fokozta az értékesítési nehézségét a maga­sabb vasúti tarifa is. A nyírségen körülbelül 20-24 ezer vagon burgonyafelesleggel kell számolnunk. Ezt a felesleget pedig a mezőgazdasági szesz­gyárak sem veszik fel. Nem pedig azért, mert a mezőgazdasági szesz­gyárak is inkább rozsból, tenge­riből és cukorrépából fognak szeszt főzni, ami gazdaságosabb lesz számukra, mint a burgonyá­ból. Más mód egyelőre nem kínál­kozik a burgonya belföldi értéke­sítése terén, mintha Budapest el­látását megszervezik. Olyan szer­vezetet kell létesíteni, amelyik az egész ország érdekeinek figye­lembe vételével, az országos el­osztás elve alapján, megállapí­taná azt az árat, amelyet a ter­melő kap, megállapítaná a köz­vetítő kereskedelem méltányos hasznát s azt az árat is, amelyen a fogyasztóhoz kerülne az áru. Igy elérhető lenne, hogy a sza­bolcsi burgonyának legalább 40 —50 százalékban sikerülne piacot teremteni. Hogy erre szükség van, mutatja az is, hogy [mig tavaly Szabolcsban 2 fillér volt a bur­gonya kilogrammja, addig Buda­pesten 12 fillért fizettek érte. En­nek a szervnek a bekapcsolásával ezt a nagy és igazságtalan elto­lódást is ki lehetne küszöbölni s míg egyfelől a gazda is jobb árat kapna, Budapesten sem lenne drágább a burgonya. Lehetne azután arról is gon­dolkodni, vájjon nem lehetne-e az 1 pengős úgynevezett export prémiumot árkiegyenlitő alap lé­tesítésére fordítani s ennek az alapnak az lenne a rendeltetése, hogy azokat a mezőgazdasági szeszgyárakat támogatnák vele, amelyek arra köteleznék magukat, hogy kizárólag burgonyából főz­nek szeszt. Ennek a végrehajtása azonban már részletkérdés, — Vér-, bőr- és idegbaj o­sok a természetes „Ferenc Jó­zsef" keserüvizet mint igen jó béltisztitó szert eredményesen használják. Az orvosi tudomány legjelentékenyebb képviselői Ír­ják, hogy a Ferenc József víz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve. P A P P vegytisztitó és kelme­festő üzeme. Vay-Adám utca 65 szám. Telefon szám : 5—10. Főüzlet: Széchenyi-ut 2. sz. Telefonszám: 5-09. Férfi öltönyök és női ruhák vegytisztitását és bármilyen színre való festését a legol­csóbban készíti. 2636—24 Fizessen elő a Szabolcsi Hírlapra.

Next

/
Thumbnails
Contents