Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-04 / 100. szám

1933. julius hó 4. taMOLCSIHIH

UP i 3. oldal. nyíregyházi továbbképző tanfolyam a szabolcsvármegyei tanitóság méltó demonstrációja Vasárnap délután volt az ünnepélyes megnyitó — 340 tanító vesz rész az egyhetes tanfolyamon A törvényhatóság és a közoktatás legfelsőbb „őre is büszke a szabolcsi tanitói karra — mondotta Mikecz Ödön dr. főispán Julius másodika.. Akácországban, amint a Nyírséget nevezik — ezen a reggelen furcsa karavánokat látott a felkelő nap. Ki kocsin, ki meg szekeren : tanítók utaztak a vasárnapi fuvaron. És szerte a megyében tán igy szólt a szomszéd vasárnapi köszöntése: Ugyan hová megy I a tanitó ur vagy a tanitóné asz- | szony ? Mert bizony sok helyütt gazda nélkül maradt erre az alkalomra a tanitó portája. S miután csak a minap repültek ki az uj rajok az iskolából és a megérdemelt pihenés köszöntött rá a tanítóra és tanítónőre — ők uj munkát vállaltak magukra és tanulni indultak maguk is ezen a vasárnap reggelen. Julius másodikán a szélrózsa minden irányából tanítókat hozott a vonat Nyíregyházára, ahol egyhetes továbképző tanfolyamot rendeznek a szabolcsi tanitóság részére. Ez a nyíregyházi tanitó-invázió bizonyára mély nyomot fog hagyni a vármegye népoktatásában. Nem is sokára: már a jövő tanévben! Mert egy hét multán, ha majd megint kidöcög az az a falusi szekér a vasúthoz, immár nemcsak a tanitó urat fogja hazavinni. Vagy ha éppen a tanítónő, vagy a tanitónéasszony volt a nyíregyházi tanfolyamon — mindannyian magukkal visznek onnan egy igen értékes csomagot is : tudóstöbbletet, megtisztult akaratot, világosabb célt, felfokozott hivatásszeretetet és inkarnálódott becsvágyat. Valamikor a háború előtt voltak ilyen tanfolyamok a tanítók részére, Azóta persze nagyot fordult az idő kereke. És a fejlődés alól nem volt kivétel a pedagógia sem, elsősorban pedig a népoktatás. A változott idők ujcéjokat szánt a tanítónak, aki bár a legnemesebb ambícióval tört emez, uj célok felé, mégis sokszor tapasztalni volt kénytelen, hogy sötétben bukdácsol. Azaz hiányzott az egységes vonatvezetés s a tanitó munkája nélkülözte mindazokat az irányelveket, amelyeket pl. egy korszerű tanterv foglal magában. Az uj idők szelleme hivta tehát életre az uj tantervet, aminek a gyakorlatba való eredményes átültetése viszont még napjainknak is egyik elsőrangú feladata. Ez a koncepciózus felismerés indította el, ama vasárnapi fuvarokat... És ezek a fuvarok: a tanítók nyíregyházi-inváziója az uj tanterv es a tanitói közszellem jegyében olyan demonstratív találkozássá nőtte ki magát, amely fényes példaként ragyoghat az egész ország előtt, amint hogy bizonyos, hogy a szabolcsi tanítókra az egész ország közvéleménye s elsősorban a tanitók egyeteme fel is fog figyelmi. Számottevő helyről máris elhangzott egy elismerés: „Törvényhatóságunk pedig büszke erre a tanitó karra!•••" De most nézzük ezt visszájáról, amikor igy fordul ez a mondás: A szabolcsvármegyei tanitóság pedig büszke a vezetőire!" Mert ha érdem, hogy a tanitóság az első hivó szóra olyan inponáló számban jelentkezett a tanfolyamra s ha érdem, hogy ezért: a tanitói hivatás magasztos céljaiért anyagiakban és erkölcsiekben is áldozatot is hoz — any nyira érdemel elismerést, aki és akik ezt a demonstrációt az áldozathozás utján elindították. Honnan süt a nap, mely a szabolcsi tanítókat összemelegiti, honnan van az a megértés, amely ezúttal is a legpéldásabb fegyelem halárán mozog s honnan táplálkozik a megbecsülés kartárs és kartárs között vagy az a túlfűtött ambíció, mely a vármegye tanítóságát munkájában vezeti ? Ezeknek forrása bizony itt leledzik Nyíregyházán: a centrumban és a találgatásokat elkerülendő, mondjuk is ki mindjárt, hogy ez a forrás a szabolcsi tanfelügyelőség vezetője. Mi, szabolcsi tanitók valljuk meg hát nyíltan, hogy ha büszkék vagyunk a mi vezetőinkre, ugy elsősorban Tesléry Károly dr. vezető tanfelügyelőnkkel büszkélkedünk. Az ő kvalitásait nem mi, vagyunk hivatva elbírálni. Értékelték azt a legfelsőbb helyen, amikor nemrégiben a vármegye népoktatás ügyét az ő gondjaira bízták. Most a nyíregyházi továbbképzőtanfolyam kapcsán azonban az eddig is becsült és szeretett főnök kiváltkép megnőtt a mi becsülésünkben és szeretetünkben I Mert a tanfolyam gondolata és megrendezése elsősorban az ő érdeme. Mi, tanitók ezért az ajándékért csak elismerésünket és ragaszkodásunkat adhatjuk cserébe. Hiszen mindnyájan érezzük, hogy az eredményesebb munka érdekében még mindig van tennivaló, íme, a mi tanfelügyelőnk bátran mondhatjuk — példát statuált a magyar tanitóság egyetemének is, amikor itt, Szabolcsban megújította az elfelejtett ötletet és a továbbképző tanfolyam megrendezésével megtette azt, amit a magyar tanítótól az uj idők megkövetelnek s amely követelésnek ~ miként a vasárnapi ünnepélyes megnyitó mutatja — mindnyájan fentartás nélkül behódoltunk. Jelen sorok irója informálódott a rendezés munkálatairól is. S bármennyire felesleges is erről itt szólni, egyet szögezzünk le: azt, hogy igen nehéz munka volt ez! Nehéz, különösen a mai súlyos időkben 1 Bizonyára nem is egy nyugtalan óra, sőt álmatlan éjszaka is tapad ehhez az ötlethez, amelynek valóra váltása a legnemesebb igyekezet mellett is oly óriási kockázattal fenyegetett. De hogy mégis megvalósult, és oly fényesen valósult meg! — Tesléry Károly dr. tanfelü gyelő lelkes és megértő segítőtársainak is érdeme. Még oly gigászi szervező erő is ellankad a részvétlenség között. Itt azonban fordítva volt! Ebből a munkából egyházak, hatóságok, intézmények és maga a társadalom is méltó részt kértek. És mikor ezt regisztráljuk, elismerjük, hogy csakis ebből a példás összefogásból születhetett meg a szabolcsi tanitók demonstrációja. Vasárnap délután fél 5 órakor zajlott le ennek a demonstrációnak epilógusa. A vármegyeháza dísztermében, ahol 340 tanitó volt jelen, emlékezetes seregszemle vo/t. Ritkán hallanak olyan Magyar Hiszekegyet és Himnuszt a tradicionális falak, mint amilyent most halottak. Tanitók ajkáról szállt az ének mint a legszentebb hitvallás. Eenn az emelvényen pedig a vármegye szine

:jaya, akik ünnepi kézfogásra jöttek ide. Elsőnek Mikecz Ödön dr. főispán köszönti a megye tanítóságát. Keresetlen szavak, közvetlen beszéd. Erezni, hogy szívből jön a szó s minden mondata eleven megbecsülése a tanítónak és munkájának. Megtapsolják és a spontán lelkesedés elementáris ereje tölti be a dísztermet, hogy a főispán oly odaadással vállalt részt, nemcsak a tanfolyam megrendezéséről, hanem az előadók munkájából is. Sok volna itt elsorolni azokat névszerint is, akiknek a tanfolyam körül érdemeik vannak. Lesz mód még ezekről megemlékezni, addig is illessük őket gyűjtőnévvel, mint pl. rendezőség és előadók, akik vegyék mindnyájan a szabolesvárme gyeí tanitók elismerését és hálás köszönetét. * A nyíregyházi továbbképzőtanfolyam vasárnap délután a vármegyeháza dísztermében ünnepélyes formák között nyílt meg. A vármegyéből 340 tanitó illetőleg tanítónő jelentkezett a tanfolyamra, amelynek megnyitó ünnepélyén Szabolcsvár megye reprezentánsai közül is sokan megjelentek. A Magyar Hiszekegy elhangzása után Tesléry Károly dr. vezető tanfelügyelő mondotta el nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszédét. — A kultuszkormányzat — úgymond — a tanitók továbbképzése céljából mintegy 3 évtized óta rendez tanitói továbbképző tanfolyamokat azzal a nemes céllal, hogy egyrészt a tanitói kart megismertesse az ujabb pedagógiai kérdésekkel, módszeres elgondolásokkal, eljárásokkal és célkitűzésekkel eredményessé, maradandóvá teszik a tanitó gyakorlati munkáját, másrészt célja ezeknek a tanfolyamoknak, hogy a magyar tanitói kart olyan szellemi értékhez juttassa, amelynek áldásait a legnagyobb közület, a magyar nemzet élvezze. — A világháborút megelőző időkben az akkori kultuszkormányzat az ország különböző vidékein rendezett tanitói továbbkéyző tanfolyamokat, azonban ezek a tanfolyamok, bár a legkiválóbb előadók bevonásával rendeztettek még sem érték el azt a célt, amit ezeknek a tanfolyamoknak el kellett volna érniök. A hiba ott volt, hogy a tanfolyamot végzett tanitók a tanfolyamon hallott újításokat nem igen merték hangoztatni és átültetni a közöttük élő tanitói lelkekbe, mert az ujitás rendszerint ellenszerre talált. — Amikor azután az 1925. évi uj Tanterv megjelent és annak bevezetése minden iskolára kötelezővé vált, a kultuszminisztérium népoktatás tagozatának vezetője Petri Pál államtitkár ur őnagyméltósága a mult hibáin okulva a tanitók továbbképzését uj alapokra fektette. Bevezette a megyei tanitói továbbképző tanfolyamokat és körzeti pedagógiai szemináriumokat, aminek üdvös eredménye azonnal észlelhető volt, mert az uj Tantervnek nemes célkitűzései a gyakorlati életbe azonnal áttétettek— Az uj Tanterv megjelenése után 1—2 év elmultával Magyarország minden iskolájában észrevehető volt az a hatás, amit az uj Tanterv bevezetése kiváltott. — Az uj tantervi népiskolában kialakult a meleg családi nevelés. A gyermek állíttatott az érdeklődés és a munka tengelyébe. A gyermek jogot nyert az uj célokért küzdő iskolában ahoz, hogy megfigyeléseit elmondhassa s ha kell véleményt, ítéletet is nyilváníthasson. Sokszor ezek a talpraesett vélemények és megfigyelések érdekessé és értékessé teszik a tanitó munkáját. Miután az a Tanterv a gyakorlati életre való ne\ élést tűzte ki célul, kialakult a munka iskolája. — Ezt a gyakorlati életre való nevelést szeretnők mi is a tanfolyamunkon megvalósítani, hogy a tanfolyamon résztvevő hatalmas tanitói tábor olyan szellemi értékhez jusson, amelyeket mind az iskolai, mind az iskolánkivüli és társadalmi mun-