Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)
1933-07-04 / 100. szám
4 oldal tattOLCSIHIB L&P 1933 julius hó 4. kásságban felhasználva a nemzetnevelés javára értékesíthesse. — Az 1925. évi uj Tanterv megjelenése óta ez a 3-ik tanítói továbbképző tanfolyam aminek megszervezésében, megrendezésében részt veszek. A mai napon megnyíló tanfolyamra igazán büszke vagyok, mert a mai nehéz gazdasági helyzetben még gondolni sem mertem volna arra, hogy a vármegyénkből 321 tanitó munkatársam anyagi áldozatot hozva fáradtsággal nem törődve a tanfolyamon részt vegyen. — Boldog és büszke vagyok erre a tanulni vágyó érdemes tanítói karra- Ezt az erős elhatározást és célkitűzést láttam az iskolai munkásságukban s ez a céltudatos nemzetépítő munka fogja meghozni az egységes magyar összefogást és magyar fel támadást! — Mélységes tisztelettel köszöntöm a kormányzat képviselőjét dr. Mikecz Ödön főispán ur őméltóságát, mint a tanítóság őszinte és megértő jóakaróját, aki meleg szeretettel karolta fel a tanfolyamot mór a megindítás pillanatában is, aki a tanfolyamra előadónak is örömmel vállalkozott, hogy a tanítói kar munkáját gyakorlati és értékes útmutatásaival könnyűvé tegye. A továbbiakban a tanfelügyelő meleg szavakkal üdvözölte a tanfolyamon megjelent előkelő vendégeket: így Virányi Sándor alispán képviseletében megjelent Tóth László dr. vármegyei főjegyzőt, Énekes János prelátus kanonokot, Paulik János ev. lelkészt, kormányfőtanácsost, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármestert és Bernstein Béla dr. főrabbit, majd megnyitottnak jelentvén ki a tanfolyamot, Isten áldását kérte a tanfolyam munkájára. Tapsviharban emelkedett ezután szólásra Mikecz Ödön dr. főispán, hogy az egybegyűlt tanítóságot üdvözölje. Beszédében hangsúlyozta, hogy a törvényhatóság és a közoktatás legfelsőbb őre is büszke erre a tanitói karra. A jelentkezők nagy száma is demonstrálja a komoly munkára való felkészültséget. A szabolcsvármegyei tanítók — úgymond — tudatában vannak annak a kötelességnek, ami rájuk vár. A törvényhatóság büszke arra, hogy ilyen páratlan együttérzés jelentkezik a tanítóság körében a nemzet újraépítő munkájára. A tanitói munkát aposztrofálta ezután nagy tetszés mellett. A tanitói munkának köszönhetjük — mondotta — hogy az emberiség fejlődés felfelé ívelő haladást mutat. A kultuszkormány nevében őszinte szeretettel üdvözölte a megjelent hallgatókat és arra kérte őket, hogy a tanfolyamon hallottakat vigyék ki a legszélesebb rétegekbe és a vármegye növekvő nemzedékének javára használják fel. Végül Isten áldását kérte a tanfolyam munkájára. Ezután Tóth László dr- vármegyei főjegyző beszélt, aki közölte, hogy Virányi Sándor alispánt a Tisza áradása a veszély helyére szólította s így ő tolmácsolja a vármegye tanítóságának az alispán etismerését. Úgyszintén elismeréssel emlékezett meg Tesléry Károly dr. tanfelügyelő munkájáról, aki olyan imponáló számban összehozta a tanítóságot, akiket beszéde végén szeretettel köszöntött. Következőnek Énekes János prelátus-kanonok üdvözölte a tanítóságot, hangsúlyozván a szabolcsi tanítók kulturszomját, mellyel még többet, még nagyobb tudást akarnak szerezni hazánk népének emelésére s már-már dekadens helyzetéből való kiemelésérePaulik János kormányfőtanácsos, ev- lelkész fenséges műhelynek nevezte azt a helyet, ahnl a tanitó munkája folyik, ahol — úgymond az emberi lelkeket formálják. Nincsen nehezebb, de egyben magasztosabb és a társadalomra nézve jótékonyabb munka, mint a tanitói munka. Nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem a jó tanitó is. Végül a nyíregyházi ev. egyház nevében üdvözölte a megjelent tanítókat. Nagy Lajos ref. lelkész, vármegyei levéltáros üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy a tanítóságnak alkalmazkodni kell a kor követelményeihez. A tanfolyam ezt a célt szolgálja és hatalmas lépés a nemzet megerősödése és talpraáilása fele. A ref. egyház nevében elismeréssel emlékezett meg Tesléry tanfelügyelő munkájáról és üdvözölte a tanfolyam hallgatóit. Bernstein Béla dr. szép szavakkal ecsetelvén a tanitói munkát, az izr. hitközség nevében köszöntötté a megjelent tanítókat. A megjelentek tapsaival honorált üdvözlő beszédek után végül Vandra Jenő állami tanitó a megjelent tanítóság nevében mondott magvas beszédet. Mikor — úgymond — vármegyénk közszeretetben álló kir. tanfelügyelője, dr. Tesléry Károly ur tanfolyamra hívott bennünket, mi nem parancsra, nem rendeletre, hanem szivünkre hallgatva eljöttünk háromszázan, hogy a nemzeti kulturtörekvéseket megismerjük, magunkat továbbképezve, hitünkben megerősödve, lelkünkben megnyugodva térjünk vissza faluinkba, tanyáinkba, folytatni az épitő munkát. Amikor a szűkös tanitói kenyérből egy darabkát önként áldozatul hozunk, ez a tény töltse el vezetőink lelkét azzal a tudattal, hogy mi tanácsaikat, utasításaikat megfogadjuk s annak szellemében dolgozni is fogunk. A tanitó munkája nemcsak a jelennek szól. Mert, hogy mivé leszünk, az attól is tügg, hogy mit tanítunk ma a népiskolában ? Az élemi népiskolában elvetett gondolatokkal, eszmékkel irányítani lehet a leendő magyar tábor gondolkozását, közvetve érzéseit, akarásait és alakítani lehet egész keresztény világnézetét. Az elemi iskolában elvetett mag kell, hogy megteremje a szebb magyar jövendőt. Az aratás, mint az idén a természetben, is megkéshet ugyan, de el nem maradhat. Nekünk a feladatunk, hogy előkészítsük az aratást, nekünk a feladatunk, hogy az aratás eredményét ujabb ezerévig megtartani megtanítsuk. Hálásan köszönöm tanitótársaim nevében a Nagym. VHII és Közokt. Miniszter Urnák, a vármegye nagynevű és nagyrabecsült Méltóságos Főispán és Alispán Urunknak, az egyházak jelenlevő Méltóságos vezető főpapjainak, szeretett megyei székvárosunknak, hogy tanfolyamunk megnyitó ünnepélyén résztvenni kegyesek voltak. Különös hála Nagyságos dr. Tesléry Károly vezető kir. tanfelügyelő Urunknak, hogy fáradságot nem kímélve, kapcsolatot teremt a hatóságok, • az egyházak és a társadalom magasabb vezetői s a tanítóság között, hogy megismerhessük közelebbről a vezetők intencióit. A gondolatok, az eszmék, melyeket hallani szerencsénk lesz, jó termőföldre fognak találni és szent hitem, meggyőződésem, hogy az meg is fogja teremni a nemzeti egységet, a testvériességen felépülő nagy Magyarországot. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után a Himnusszal ért véget az ünnepélyes megnyitó. Este a Sóstón ismerkedési estély volt, majd hétfőn a lutheránus iskolában megkezdődtek az előadások. Kovács Zoltán Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal ízléses nyomtatványt, Egyszerűt s művészit, Pontosan, olcsón a M erkúr -nyomda készít Bercsényi-utca 3. sz. Nyíregyháza megyei város adóhivatalától. Hirdetmény az 1932. évi kibocsátású gabonajegyek használatának megszüntetése és a felhasználatlan gabonajegyek beszedése tárgyában (1933. évi 90.100 P. M. sz. rend.) Az 1932. évi 97243. sz. P. M. rendelettel forgalomba hozott 1932. évi kibocsátású gabonajegyek 1933. évi junius hó 30. napjával a forgalomból kivonatnak. A felhasználatlan 1932. évi kibocsátású gabonajegyeket ugy az elárusítók, mint általában a gabonajegyek tulajdonosai 1933. évi julius hó 31-ig a m. kir. posta hivataloknál az 1933. évi 6100. M. E. számú rendelet alapján forgalomba kerülő 1933 évi kibocsátású gabonajegyekre értékátszámitással becserélhetik. Az 1932. évi kibocsátású gabonajegyek 1933. évi julius hó 31. után értéktelenné válnak. Az 1932. évi kibocsátású gabonajegyek szelvényeit a terme lők az 1932. évi 3500. M. E. sz. rendelet 9, 11—22. §-ainak meg felelően 1933- augusztus hó 31-ig köztartozásaik fizetésére felhasz nálhatják, illetve pénzre beválthatják. Az 1933 évi 90090. P. M. sz. rendelet szerint az 1933 1934. gazdasági évre szóló uj gabonajegyek a m. kir posta utján keiülnek forgalomba. Az 1933. évi julius hó 1 tői kezdve a gabonajegy ára az átruházott gabona minden métermázsája után 3 P. Az egész 3 pengő a szelvény értéke, a gabonalevélnek külön értéke nincs. Forgalomba kerül 1933 évi kibocsátású 30 filléres, 1 P 50 fillires, 3 pengős, 30, 150 és 300 pengős értékű gabonajegy. Nyíregyháza, 1933. julius 1. 2050-3 Városi adóhivatal K : 6484 - 1933. Hirdetmény. 1933. április hó 28-án Nyíregyházán az ebveszettség maróeben megállapittatván, az 1928. évi XIX. t. c. 52, 53. §-ai és a 100000 -1932. sz. v. r. v. ulasitása 318 § a alapján a betegség elfojtása érdekében a következő módon intézkedem : 1. A veszettség fertőzőgyanus kulyák és macskák kiirtandók. 2. A városban és határában valamennyi kutya julius hó 28-ig elkülönítve, megkötve tartandó, vagy biztos szájkosárral és pórázon vezetendő. Köletlenül ebek csak zárt udvarban és lakásban tarthatók. 3. A veszettgyanus állatok csak a díjtalanul szolgáltatandó állatorvosi kórmegállapitás, illetve annak eredménye szerint kezelhetők. 4 Ha az ily állat emberi vagy állatot mart, ugy a marróállat ha lehetséges azonnal elkülönítendő, ha be nem fogható, ugy kiirtandó s a polgármesteri vagy az állat orvosi hivatalban bejelentendő. 5. Ebek és macskák a városból csak engedélyemmel szállíthatók el. Nyíregyháza, 1933. junius 22. Bárány Sándor sk. 2047-3 m. kir. főállatorv«s.
