Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-04 / 100. szám

4 oldal tattOLCSIHIB L&P 1933 julius hó 4. kásságban felhasználva a nem­zetnevelés javára értékesíthesse. — Az 1925. évi uj Tanterv megjelenése óta ez a 3-ik taní­tói továbbképző tanfolyam ami­nek megszervezésében, megren­dezésében részt veszek. A mai napon megnyíló tanfolyamra igazán büszke vagyok, mert a mai nehéz gazdasági helyzetben még gondolni sem mertem vol­na arra, hogy a vármegyénkből 321 tanitó munkatársam anyagi áldozatot hozva fáradtsággal nem törődve a tanfolyamon részt vegyen. — Boldog és büszke vagyok erre a tanulni vágyó érdemes tanítói karra- Ezt az erős elha­tározást és célkitűzést láttam az iskolai munkásságukban s ez a céltudatos nemzetépítő munka fogja meghozni az egységes ma­gyar összefogást és magyar fel támadást! — Mélységes tisztelettel kö­szöntöm a kormányzat képvi­selőjét dr. Mikecz Ödön főispán ur őméltóságát, mint a tanító­ság őszinte és megértő jóaka­róját, aki meleg szeretettel ka­rolta fel a tanfolyamot mór a megindítás pillanatában is, aki a tanfolyamra előadónak is ö­römmel vállalkozott, hogy a ta­nítói kar munkáját gyakorlati és értékes útmutatásaival könnyűvé tegye. A továbbiakban a tanfelügye­lő meleg szavakkal üdvözölte a tanfolyamon megjelent előkelő vendégeket: így Virányi Sándor alispán képviseletében megje­lent Tóth László dr. vármegyei főjegyzőt, Énekes János prelátus kanonokot, Paulik János ev. lel­készt, kormányfőtanácsost, dr. Bencs Kálmán kormányfőtaná­csos, polgármestert és Bernstein Béla dr. főrabbit, majd megnyi­tottnak jelentvén ki a tanfolya­mot, Isten áldását kérte a tan­folyam munkájára. Tapsviharban emelkedett ez­után szólásra Mikecz Ödön dr. főispán, hogy az egybegyűlt ta­nítóságot üdvözölje. Beszédében hangsúlyozta, hogy a törvényhatóság és a közoktatás legfelsőbb őre is büszke erre a tanitói karra. A jelentkezők nagy száma is de­monstrálja a komoly munkára való felkészültséget. A szabolcs­vármegyei tanítók — úgymond — tudatában vannak annak a kötelességnek, ami rájuk vár. A törvényhatóság büszke arra, hogy ilyen páratlan együttérzés jelentkezik a tanítóság körében a nemzet újraépítő munkájára. A tanitói munkát aposztrofálta ezután nagy tetszés mellett. A tanitói munkának köszönhetjük — mondotta — hogy az embe­riség fejlődés felfelé ívelő ha­ladást mutat. A kultuszkormány nevében őszinte szeretettel üd­vözölte a megjelent hallgatókat és arra kérte őket, hogy a tan­folyamon hallottakat vigyék ki a legszélesebb rétegekbe és a vármegye növekvő nemzedé­kének javára használják fel. Végül Isten áldását kérte a tan­folyam munkájára. Ezután Tóth László dr- vár­megyei főjegyző beszélt, aki kö­zölte, hogy Virányi Sándor al­ispánt a Tisza áradása a veszély helyére szólította s így ő tolmá­csolja a vármegye tanítóságának az alispán etismerését. Úgyszin­tén elismeréssel emlékezett meg Tesléry Károly dr. tanfelügyelő munkájáról, aki olyan imponáló számban összehozta a tanító­ságot, akiket beszéde végén szeretettel köszöntött. Következőnek Énekes János prelátus-kanonok üdvözölte a tanítóságot, hangsúlyozván a szabolcsi tanítók kulturszomját, mellyel még többet, még na­gyobb tudást akarnak szerezni hazánk népének emelésére s már-már dekadens helyzetéből való kiemelésére­Paulik János kormányfőtaná­csos, ev- lelkész fenséges mű­helynek nevezte azt a helyet, ahnl a tanitó munkája folyik, ahol — úgymond az emberi lelkeket formálják. Nincsen ne­hezebb, de egyben magaszto­sabb és a társadalomra nézve jótékonyabb munka, mint a tanitói munka. Nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem a jó tanitó is. Végül a nyíregyházi ev. egyház nevében üdvözölte a megjelent tanítókat. Nagy Lajos ref. lelkész, vár­megyei levéltáros üdvözlő be­szédében hangoztatta, hogy a tanítóságnak alkalmazkodni kell a kor követelményeihez. A tan­folyam ezt a célt szolgálja és hatalmas lépés a nemzet meg­erősödése és talpraáilása fele. A ref. egyház nevében elisme­réssel emlékezett meg Tesléry tanfelügyelő munkájáról és üd­vözölte a tanfolyam hallgatóit. Bernstein Béla dr. szép sza­vakkal ecsetelvén a tanitói mun­kát, az izr. hitközség nevében köszöntötté a megjelent tanítókat. A megjelentek tapsaival ho­norált üdvözlő beszédek után végül Vandra Jenő állami ta­nitó a megjelent tanítóság ne­vében mondott magvas be­szédet. Mikor — úgymond — vár­megyénk közszeretetben álló kir. tanfelügyelője, dr. Tesléry Károly ur tanfolyamra hívott bennünket, mi nem parancsra, nem rendeletre, hanem szi­vünkre hallgatva eljöttünk há­romszázan, hogy a nemzeti kulturtörekvéseket megismerjük, magunkat továbbképezve, hi­tünkben megerősödve, lelkünk­ben megnyugodva térjünk vissza faluinkba, tanyáinkba, folytatni az épitő munkát. Amikor a szűkös tanitói kenyérből egy darabkát önként áldozatul ho­zunk, ez a tény töltse el veze­tőink lelkét azzal a tudattal, hogy mi tanácsaikat, utasításai­kat megfogadjuk s annak szel­lemében dolgozni is fogunk. A tanitó munkája nemcsak a jelennek szól. Mert, hogy mivé leszünk, az attól is tügg, hogy mit tanítunk ma a népiskolá­ban ? Az élemi népiskolában elvetett gondolatokkal, eszmék­kel irányítani lehet a leendő magyar tábor gondolkozását, közvetve érzéseit, akarásait és alakítani lehet egész keresztény világnézetét. Az elemi iskolában elvetett mag kell, hogy megte­remje a szebb magyar jövendőt. Az aratás, mint az idén a ter­mészetben, is megkéshet ugyan, de el nem maradhat. Nekünk a feladatunk, hogy előkészítsük az aratást, nekünk a feladatunk, hogy az aratás eredményét ujabb ezerévig megtartani megtanítsuk. Hálásan köszönöm tanitótársaim nevében a Nagym. VHII és Közokt. Miniszter Urnák, a vár­megye nagynevű és nagyra­becsült Méltóságos Főispán és Alispán Urunknak, az egyházak jelenlevő Méltóságos vezető fő­papjainak, szeretett megyei székvárosunknak, hogy tanfo­lyamunk megnyitó ünnepélyén résztvenni kegyesek voltak. Kü­lönös hála Nagyságos dr. Tes­léry Károly vezető kir. tanfel­ügyelő Urunknak, hogy fárad­ságot nem kímélve, kapcsolatot teremt a hatóságok, • az egyhá­zak és a társadalom magasabb vezetői s a tanítóság között, hogy megismerhessük közelebb­ről a vezetők intencióit. A gon­dolatok, az eszmék, melyeket hallani szerencsénk lesz, jó termőföldre fognak találni és szent hitem, meggyőződésem, hogy az meg is fogja teremni a nemzeti egységet, a testvéri­ességen felépülő nagy Magyar­országot. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után a Himnusszal ért véget az ünnepélyes megnyitó. Este a Sóstón ismerkedési es­tély volt, majd hétfőn a luthe­ránus iskolában megkezdődtek az előadások. Kovács Zoltán Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal ízléses nyomtatványt, Egyszerűt s művészit, Pontosan, olcsón a M erkúr -nyomda készít Bercsényi-utca 3. sz. Nyíregyháza megyei város adó­hivatalától. Hirdetmény az 1932. évi kibocsátású gabona­jegyek használatának megszünte­tése és a felhasználatlan gabona­jegyek beszedése tárgyában (1933. évi 90.100 P. M. sz. rend.) Az 1932. évi 97243. sz. P. M. rendelettel forgalomba hozott 1932. évi kibocsátású gabonajegyek 1933. évi junius hó 30. napjával a forgalomból kivonatnak. A felhasználatlan 1932. évi ki­bocsátású gabonajegyeket ugy az elárusítók, mint általában a ga­bonajegyek tulajdonosai 1933. évi julius hó 31-ig a m. kir. posta hivataloknál az 1933. évi 6100. M. E. számú rendelet alapján forgalomba kerülő 1933 évi ki­bocsátású gabonajegyekre érték­átszámitással becserélhetik. Az 1932. évi kibocsátású ga­bonajegyek 1933. évi julius hó 31. után értéktelenné válnak. Az 1932. évi kibocsátású ga­bonajegyek szelvényeit a terme lők az 1932. évi 3500. M. E. sz. rendelet 9, 11—22. §-ainak meg felelően 1933- augusztus hó 31-ig köztartozásaik fizetésére felhasz nálhatják, illetve pénzre bevált­hatják. Az 1933 évi 90090. P. M. sz. rendelet szerint az 1933 1934. gazdasági évre szóló uj gabona­jegyek a m. kir posta utján ke­iülnek forgalomba. Az 1933. évi julius hó 1 tői kezdve a gabona­jegy ára az átruházott gabona minden métermázsája után 3 P. Az egész 3 pengő a szelvény ér­téke, a gabonalevélnek külön ér­téke nincs. Forgalomba kerül 1933 évi kibocsátású 30 filléres, 1 P 50 fillires, 3 pengős, 30, 150 és 300 pengős értékű gabo­najegy. Nyíregyháza, 1933. julius 1. 2050-3 Városi adóhivatal K : 6484 - 1933. Hirdetmény. 1933. április hó 28-án Nyíregy­házán az ebveszettség maróeben megállapittatván, az 1928. évi XIX. t. c. 52, 53. §-ai és a 100000 -1932. sz. v. r. v. ulasi­tása 318 § a alapján a betegség elfojtása érdekében a következő módon intézkedem : 1. A veszettség fertőzőgyanus kulyák és macskák kiirtandók. 2. A városban és határában valamennyi kutya julius hó 28-ig elkülönítve, megkötve tartandó, vagy biztos szájkosárral és pórá­zon vezetendő. Köletlenül ebek csak zárt udvarban és lakásban tarthatók. 3. A veszettgyanus állatok csak a díjtalanul szolgáltatandó állat­orvosi kórmegállapitás, illetve annak eredménye szerint kezel­hetők. 4 Ha az ily állat emberi vagy állatot mart, ugy a marróállat ha lehetséges azonnal elkülönítendő, ha be nem fogható, ugy kiirtandó s a polgármesteri vagy az állat orvosi hivatalban bejelentendő. 5. Ebek és macskák a város­ból csak engedélyemmel szállít­hatók el. Nyíregyháza, 1933. junius 22. Bárány Sándor sk. 2047-3 m. kir. főállatorv«s.

Next

/
Thumbnails
Contents