Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-14 / 85. szám

2 oldal ^f IBÖiCSl HIBLIP 1933 junius hó 14 A HONSZ országos közgyűlése A Hadirokkantak, özvegyek és Árvák Országos Nemzeti Szövetsége Budapesten tartotta meg a hadirokkant törvénnyel kvpcsolatos országos közgyűlé­sét, amelyen 250 vidéki csoport képviseltette magát. A közgyűlésen megjelent Dr­Huszár Aladár Budapest Szé­kesfőváros főpolgármestere, aki többek között az alábbi beszé­det intézte a nagy számban megjelent hadigondozottakhoz : Kedves Bajtársaim 1 Kedves magyar testvéreim I Azért jöttem ide, hogy szeretetemnek, ragasz­kodásomnak és őszinte bajtársi nagyrabecsülésemnek adjam ta­nújelét, ami természetes is, hogy bajtársias érzéssel vagyok a ha­dirokkantak iránt, mert én csak egy szerencsésebb embertársuk vagyok, akit a sors megkímélt attól, hogy testi épségemet kel­lett volna a hazáért feláldozni. Sokszor, ha a hadirokkantakra gondolok, a lelkem elszorul és bántja önérzetemet az, hogy ez a nemzet Iegdrádább fiaiért nem tett többet, mert az az érzésem, hogy a nemzet önmagát becsüli meg akkor, amikor azokért, akik mindent odaadtak a nemzetért, a maga áldozatait meghozza. Annál nagyobb a nagyra­becsülésem Önök iránt, hogy Önök nemcsak akkor tették meg férfias és a nemzet iránti köte­lességüket, amikor testi épségü­ket áldozták és életüket is ké­szek voltak a haza oltárára tenni, hanem most is, amikor ez az ezer sebtől vérző édes­anya csak egy., darab száraz kenyeret tud Önöknek adni, most is nemes érzéssel és a haza iránti hűséggel viselik el nehéz helyzetüket. Ezért a tisz­teletem és a magyar nemzet nagyrabecsülése hajoljon meg Önök előtt. Én megigérem, hogy mindent, amit magam részéről, a saját hatáskörömben az Önök érdekében megtehetek, őszinte magyar szivvel és szeretettel fogom megtenni. Forduljanak hozzám mindig őszintén, mint egy megértő bajtársukhoz és szerető magyar testvérükhöz. Isten áldja Önöket. Vannak még tehát fenkölt gondolkozású vezető egyénisé­gek. akik magyar lelkük jósá­gos szeretetével karolják fel a világháború szerencsétlen ál­dozatainak jogos és igazságos ügyeit 1 A hadigondozottaknak örök, el nem muló ' hálája és szere­tete kisérje mindazokat, akik mindent elkövetnek arra, hogy szebb és boldogabb napok virradjanak fel a tszerencsétlen tábor tagjainak hajlékai felett. A HONSZ vezetősége. KÜLÖNLEGES TÖMB-LEVÉL­PAPÍROK minden színben, nagy választékban kaphatók az UJSÁGBOLTBAN. 400 tagu iparosküldöttség memorandumot nyújtott át Virányi Sándor alispánnak ás dr. Bencs Kálmán polgármesternek Ma délelőtt négyszáz iparos vonult fel zárt, fegyelmezett sor­ban a városházára majd a megyeházára, hogy a kontár­kérdésben benyújtott memoran­dumuk mellett egységesen de­monstráljanak. A városháza zsúfolásig megtelt nagytermébe éljenzés közben jött be Bencs Kálmán dr. polgármester. Szo­hor Pál főjegyző és Tóth László városi aljegyző, iparhatósági biztos. Ifj. Tóth Pál ipartestületi el­nök adta át a memorandumot azzal a kéréssel, hogy a város azt az össziparosság érdekében tegye magáévá, támogassa és falragaszok utján hívja fel a munkáltatók figyelmét a kon­tárok egzisztenciájukat veszé­lyeztető elharapódzása ellen. Bencs Kálmán dr megértve az iparosság nehéz helyzetét, meg­ígérte, hogy a város minden erkölcsi és törvényadta súlyá­val magáévá teszi az iparosság jogos kívánságát és a memo­randumot soron kivül terjeszti fel a kereskedelemügyi miniszte­• Hü I I riumhoz. A küldöttség a pol­gármester szavait megnyugvás­sal vette tudomásul. A küldöttség a városházáról Tóth Pál elnök, Hogyan Mihály és Mayer István alelnökök ve­zetésével a vármegyeházára vo­nult, ahol a nagyteremben fogadta Virányi Sándor alispán őket. Tóth Pál tolmácsolta az iparosság kérelmét, amire az alispán megnyugtató kijelentést tett és megígérte, hogy a vár­megye községi jegyzőinek azon­nal átir ebben az ügyben és elrendeli a szükséges felvilágo­sító plakátok kiragasztását. Tud­juk — fejezte be beszédét, — hogy jogosulatlan iparüzők ne­hezítik meg az iparosság amúgy is válságos nehéz helyzetét, ami­nek egyik súlyos oka a gazda­sági viszonyok, de nem fogja engedni, hogy egyesek a törvé­nyek kijátszásával jogosulatlan előnyöket szerezzenek. A foga­dás az alispán éljenzésével ért végett, ami után az iparosok a legnagyobb rendben széjjel osz­lottak. Ha még egyszer pályát kellene választanom ismét a tanári pályát vályasz­tanám, mondotta szombaton Bácskai József, a városi fiu felső kereskedelmi iskola legidősebb tanára és igazgató helyettese. És e néhány szóban benne van az elhivatottságnak és a köte­lesség teljesítésének az a fana­tikus ereje, amellyel Bácskai Jó­zsef immár harminc esztendeje oly szép eredménnyel dolgozik a középfokú oktatás szolgálatá­ban. Pályatársai és hálás tanít­ványai nagy szeretettel vették körül a jubiláns professort szom­baton, az üdvözlésére rendezett sóstói összejövetelen. Az iskola nevében Margócsy Emil igazgató üdvözölte meleg szavakkal Bácskai Józsefet, azt a tanárt, aki szoros kötelessé­gén felül, a legtöbbet dolgozik ma is tanítványaiért. Nem nyu­galomba készülő fáradt öreg ember ő — mondotta az igaz­gató, — hiszen legtöbbször ő az első az iskolában s ő az utolsó, aki kijön az óráról. A hangja sem fáradt, érces csen­géssel szoktatja a növendékek fülét az idegen nyelvek oly ne­HFli—IMi i héz kiejtésére. Energiája és lel­kezedése ma is töretlenül fiata­los. Az igazgató üdvözlő szavai után sorra üdvözölték a jubi­lánst : Szakáll Zsigmond dr. kir. főigazgató, Bencs Kálmán dr. polgármester levélben, Polinszky Pál dr. kulturtanácsos a város és az iskola felügyelő bizottsága nevében, Ehrlich Antal képző­intézeti tanár a társiskolák s könnyekig megható visszaemlé­kezéssel a szülőföld nevében. A Volt Tanulók Szövetsége ne­vében Farkas Sándor banktiszt­viselő, a most végzettek nevé­ben Kiss László francia nyel­ven, egy kis első évfolyamú di­ák — legfiatalabb tanítvány — német nyelven, a női tanfolyam egy virágszála magyarul tolmá­csolta a tanítványok soha el nem muló háláját. Bácskai Jó­zsef valamennyi üdvözlésre meg­hatottan, néha mosolygó, derűs szeretettel válaszolt tisztelőinek, tanítványainak. Alázatos szivvel köszöni az Istennek — mondotta — hogy kötelességei teljesítésére erőt adott neki, hálával gondol a vá­rosra, amely neki a Szatmár­Németiből menekült tanárnak, T7i - Az igen tisztelt vásárló közönség nb. tu­l_ii ICollCö. domására hozzuk, hogy megszereztük a világhírű G. F. B. harisnya és kötött-szövött árugyár lerakatát és ezzel lehetővé tesszük, hogy a mélyen tisztelt vásárló kö­zönség részére mindenféle uri és női divatcikkekben a legké­nyesebb Ízlésnek is megfelelően dus választékkal szolgáljunk. Uj üzletünket ideiglenesen Bethlen-utca 2. (Ró m. kat. bérpalota épületében) nyitottuk meg. Araink jó minőségét ugy a G. F. B. gyár, valamint cégünk garantálja. Kérjük a nb. vásárló közön­ség vételkényszer nélküli látogatását, mely alkalommal bizto­sítjuk, hogy áraink mindenkor a legszolidabbak és közismert Szives pártfogást kér Szegő Divatház r kenyeret adott, baráti szeretettel köszöni pályatársai és résztvevő szivvel a nehéz, mostoha vias­kodó volt növendékek szerete­tét. A családiasan meleg és ben­sőséges ünnepséget százterité­kes vacsora követte a sóstói vendéglő nagytermében. A fehér asztal mellett talán még benn­sőbb volt az a szeretet, amely­lyel Bácskai József igazgató­helyettest tisztelői és barátai kö­rülvették. Pohárköszöntőket mondottak: Kollonay Zoltán, volt szatmári tanártársa, Polonkai László most végzett nö\endék, Margócsy Emil igazgató, Hoffmann Mihály a Kereskedők és Gazdák Köre nevében, Kopcsó János ev. hit­oktató lelkesz és Klafter József nyomdász. A társaság az éjféli órákig együtt maradt és mindvégig lel­kes szeretettel ünnepelte az igazi pedagógus mintaképét Bácskai József igazgató-helyettes sze­mélyében. ^HaHOMMnHKvaMHauBiai Kisgyermeke halála miatt állt a törvényszék előtt egy tiszadobi asszony Kisirt szemű, feketeruhás, csi­nos asszony állott ma a tör­vényszék Horváth tanácsa előtt, hogy számot adjon kisgyermeke halála miatt. Mizser Mihálynét gondatlan­ságból okozott emberölés vétsé­gével Üvádolja az ügyészség, mert három és féléves kisfiát felügyelet nélkül elengedte a szomszédba és a kis gyermek a szomszéd helyett az ötven lépésnyire levő holt Tiszához ment, ahol a sikos töltésen elcsúszott és a vízbe esett, mire egy arrajáró ember ráakadt, már halott volt. Egy negyedóra sem telt el, halva hozták haza a kisfiút. Mizserné zokogva hallgatja végig a vádiratot és elcsukló hangon kéri a bírósá­got, hogy ne büntesse meg, mert már ő megbűnhődött, azóta nincs nyugta, nincs bol­dog pillanata. A biróság bű­nösnek mondotta ki Mizsernét és az enyhítő körülmények fi­gyelembevételével 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletet a novella értelmében felfüg­gesztették. Rosszul lett egy vádlott a nyíregyházi törvényszéken főtárgyalás közben Szombaton délelőtt a nyír­egyházi törvényszéken dr. Bren­ner tanácselnök, egyesbiró tár­gyalótermében izgalmas jelenet játszódott le. Az egyik vádlott Kozalik Mihály, aki gondatlan­ságból okozott testisértéssel volt vádolva, hihallgatása közben hirtelen elsápadt és egy hangos jajkiáltással eszméletlenül ro­gyott össze a birói pulpitus előtt. A fiatalember izgalmában szivgyengeséget kapott és mint­egy tiz percig feküdt eszmélet­lenül, amig Klinkovszky Pál al­tiszt, teremőrnek sikerült Ko­zalikot magához téríteni. A tárgyalást a zavaró inci­dens után elnapolta Brenner biró.

Next

/
Thumbnails
Contents