Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-08 / 80. szám

2. oldal. j

frnOlCSIHIBU 1933 junius hó 8. Egy üveg Igmándi Mindig otthon legyen, Hogyha szákség van rá, Gyorsan segíthessen. Ember-e az ember ? Kis riport egy nagy kérdésről A napokban egy társaságot hallottam vitatkozni, akik a címben jelzett kérdést téve fel, különböző véleményeket cseréltek ki egymás -között. Az elhangzott kérdés önkéntelenül is gondolkodóba ejtett és nem tudok szabadulni a kérdéstől, mert hiszen a probléma nem is egészen uj keletű, amennyiben a tudós világ de különösen a természettudósok — 1 évtizedek óta vitatják az ember származását, végérvényesen eldönteni, már t. i.: ugy, hogy mindkét állítás hívei meggyőzessenek, még a mai napig sem sikerült. A kérdés taglalásánál természetesen u. n. drasztikus hasonlatok is felszínre vetődnek. Darwin hivei például erős argumentumként hivatkoznak az emberszármazását illetőleg a jelenlegi divatra, melyet egyelőre még csak a hollywoodi filmszinésznők kultiválnak fokozottabb mérvben, de szórványosan már az európai kontinensen is feltűnnek a világvárosokban követőik. Ez a divat a nők nadrágviselete. Bocsássanak meg igen tisztelt Hölgyeim, de amikor tudományos vitatkozás ismertetésébe merül az ember, akkor kénytelen a gyengébb nem iránti köteles udvariasságról lemondani mert a tudomány nem ismer más formát a vita hevében, csak „tárgyi igazságot." A férfi divat terén is erős argumentumot hangoztatnak Darwin követői az „Ember-e az ember?" vitának a mérlegnek az ő igazságuk oldalára való billenésére. Ez a divat szintén a ruházkodás terén tűnik ki excentrikus keleti formának a bevezetésével, erősen hasonlitván a divatos rövid nadrág buggyos voltával a törökök régi ruhaviselésére Vagy nézzük csak meg a Hitler-bajuszt! Minden különösebb indok nélkül utánozzák az emberek a német kancellár sem nem németes, sem nem angolos és még kevésbbé magyaros bajuszviseletét. Ha már mindenáron kurtirozott bajuszt akar valaki, még sokkal szebb viselet e téren a boldog békeidőben a felvidékről levándorolt arató tótok bajuszviselete. De ha már a vitatkozás taglalásánál külföldre kalandoztunk, talán mégis Zola egyik regényének a cime adja a legpregnánsabb választ a kérdés megoldására : Az állat az emberben. Mindjárt itt is az eklatáns példa a szomszédban. A román revizióellenes tüntetés Ez a gyönyörű „eszmei" harc. Bunkós botokkal, mint az ősember, vagy az ember őse. Védtelen, fegyvertelen és magatehetetlen nők és gyermekek legyilkolása. Éppen most, a leszerelés kérdésének vajúdó tárgyalása idején ! Akkor, amikor az emberiség be akarná bizonyítani, hogy tényleg ember az ember! Aminthogy a vitatkozó csoport nem tudta eldönteni, hogy hót csakugyan ember-e az ember, azonképen nem tudja eldönteni a tudomány sem, mert bármilyen nemes, emberinek nevezett, tulajdonságokat vonultatnak is fel az ellenoldalon, a fenti szatirikus avagy tragikus érvek és tények mindig odarajzolnak a vitatkozók lelki szemei elé egy kaján {kérdőjelet s amikor már azt gondolják, hogy eldöntötték a nagy kérdést, akkor közbejön a tudománynak egy ujabb felfedezése, mint pél dául mostan a halálsugarak, amellyel az emberinek nevezett alkotások ördögi módon pillanatok alatt megsemmisülnek az emberinek nevezett és eddig a legtökéletesebbnek ismeri élőlénnyel egyetemben s akkor ismét felmerül az örökös kérdés : Ember-e az ember I ? Falusi IfHf A fiistölőrudra akasztotta tel magát egy tönkrement nyirmártonfalvai gazda Tragikus körülmények között lett ma hajnalban öngyi'kos egy valamikor jómódú nyirmártonfalvai gazdaember. Szilágyi Sándor 52 éves gazda, aki még nemrégiben is egyike volt Nyirmárlonfalva község legtehetősebb embereinek, ma hajnalban felakasztotta magát. A szomszédok találták meg a kihűlt tetemet a szabad kéményben, arra a vasrúdra felakasztva, amelyen azelőtt a füstölésre szánt húsok függtek. A szerencsétlen ember halála az egész községben nagy megdöbbenést keltett. Még néhány évvel ezelőtt szép háza és földje volt Szilágyi Sándornak. Az egyre növekvő gazdabajok őt is súlyosan érintették és hogy ezeket a — nagyrészt anyagi természetű — bajokat el tudja hárítani, éjt-napot eggyétevő munkavaldolgozott A fokozott munka következtében aztán gyógyíthatatlan betegséget A „Kovács István" cserkészapród csapat zászlúszentelési ünnepélye Pünkösd első napján délután 4 órakor szentelték fel az ág. h. ev. elemi iskola ifjúságából alakult 981. sz. Kovács István cserkészapród csapat zászlóját nagy közönség s a nyíregyházi cserkészcsapatokból alakitott díszszázad jelenlétében — Az ünnepélyt a Baross cserkészzenekar nyitotta meg a Magyar Hiszekeggyel. Vitéz Tass Gyula parancsnok üdvözlő szavai után a cserkészénekkar szerepelt igen hatásosan. Az énekkart Lakner Béla apród kísérte zongorán ügyesen A zászló felavatását Krieger Mihály ker. lelkész végezte. Szavaiban utalt a Kovács István mártírhalálából eredő erények ápolására. A felavatott zászlóra szalagoí kötöttek Paulik Jánosné, Szohor Pálné, aki dr. Bencs Kálmánné szalagját is felkötötte a zászlóra. Hajba Kálmán apród csengő, bátor szavú szavalata után a zászlószegek beverésének aktusa következett s a zászlót átszerzett magának és erre a betegségre aztán ráment az egész kis vagyon. Tönkrement ember lett a valamikor délceg és vagyonos férfiből. Tavaly adta el az utolsó házát és ennek az árából éldegélt és vásárolt gyógyszereket egészen mostanáig. Az alig pár száz pengő azonban két hónappal ezelőtt elfogyott és azóta azokból a könyöradományokból élt az idősödő és súlyosan beteg gazda, melyeket a falubeliek olykor juttattak neki. Ez is kevés volt, mert a gazda — nagy nyomora ellenére is büszke maradt és nem akart sohasem kérni. Tegnap aztán egyik szomszédjának csak annyit panaszolt el, hogy már nem bírja soká, koldulni pedig nem akar. Ma reggel aztán holtan találták meg a füstölőrudon. Temetésére az ügyészség megadta az engedélyt. adták a csapatnak. A zászlószentelés után 11 apród tett ígéretet báró Buttler Sándor vm. I. B. elnök kezébe. Az igérettételnél Nagy Gyula, Nandrássy László jelöltek és Prékopa László apród szerepeltek. A felavatott apródokat, a csapat nevében Szohor Miklós üdvözölte. Fogadalomtétel után báró Buttler Sándor köszöntötte lelkes szavakkal a csapat szer; vezőbizottságának tagjait, Paulik János ig. lelkészt, Dr. Nánássy Imrét, Kemény Pétert és Prékopa Istvánt, akiknek mellére feltűzte a cserkész jelvényt. Az ünnepélyt Kemény Péter szerv, test. elnök zárta be, majd a kiscserkészek diszmenetben elvonultak a közönség előtt- A felejthetetlen szép emlékről szóló megemlékezésünk nem Menne teljes, ha meg nem emlitenők, hogy ez a második apródcsapat az országban, amelynek zászlója van, a szép selyem zászlót egy magát megnevezni nem akaró uri ember ajándékozta a csapatnak, a zászló tüfestés címzését pedig Horváth Anna kézimunka tanítónő végezte ajándékképen. A görögszállási motorosösszeütközés a tábla előtt Egri János nyíregyházi Máv. motorvezetőt súlyos testisértés vétségével, Nagy Lászlót pedig közveszélyü rongálás cselekményével vádolta az ügyészség Tiszalök és Görögszállás között 1929 augusztus 23-án Egry János vezette a 6047. számú motorvonatot és a Nagy László által vezetett traktort elütötte. A vonat kereke Nagy Lásztónak jobb bokáját levágta. A törvényszéki tárgyaláson Egri János azzal védekezett, hogy az 'útátjárónál a szabályos jelzést leadta, Kilátása erősen gátolva volt, mert a vasútvonal két oldalán egy 190 cm. magas domb húzódik. A motorvonatot a rendes fékuton belül leállította, de az összeütközést már nem lehetett elkerülni. A helyszínre Nyíregyházáról kiutazott Sikorszky István szakértő, akinek szakvéleménye szerint az összeütközést csak ugy kerülhették volna el, ha Nagy László a traktort leállította volna. A törvényszék Fgri Jánost felmentette a vád és következményei alól. Nagy Lászlót pedig közveszélyes rongálás cselekményéért 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az Ítéletet Nagy László fellebbezte meg. Ebben az ügyben tartott már a tábla tárgyalást, de akkor bízonyitáskiegészités végett elnapolta. Az ügyet így ma tárgyalta az ítélőtábla dr Várady Sándor tanácsa. A tábla az első fokon hozott ítéletet megváltoztatta és Egri János motorvezetőt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. A tábla az Ítélet többi rendelkezését helybenhagyta. A Nytve országos sportünnepélye hangos filmen a Diadal Mozgóban Soha még film nem volt közelebb hozzánk, mint a Diadal mozi mostani műsorán lepergő hangos hiradó. A film teljesen élethűen elibénk tárja a Nytve nagyszabású országos tornaversenyét. A hiradó részleteket mutat be a nagy sportünnepségből, amelyek közül különösen érdekes Mócza tanító által vezetett katolikus elemi iskolai tanulók gyakorlatai és az 1000 diák szabad gyakorlata. A Nytve vezetőségének a szakosztályoknak és a tornászoknak az elvonulása a tribünök előtt teljesen látható, ugy hogy a nézőtéren állandó derültséget kelt, hogy a hozzátartozók ismerőseiket ismerik fel. Ez a hiradó a remek műsorral együtt, olyan műsor amit mindenkinek látni kell. Ön az OMIKE tanulmányutazási prospektusa nélkül akarja nyári programmjat összeállítani ? CSOCÁLJUK 1 Kérje még ma ingyen és bérmentve az OMIKE olcsó utazásainak képes prospektusát, mely szabadsugidejélegcélszerübb felhasználására ad praktikus tanácsokat. OMIKE Tanulmányozási Iroda Budapest IX.. Üllői-ut 11-13. Telefon 86-7-12. 1656