Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)
1933-05-27 / 71. szám
Í933. május hó 27. f frttOLCSIHIB UP 3. oldal. A forradalmasító és a megkövesitő elvek harca közölt a hármas-halmon a kettőskereszttel állunk a Hegyi Beszéd örök igazságával — mondotta Czettler Jenő a KíOSz nagygyűlésén Lelki gyakorlat, a romlásból megújhodásba, az eszmék tisztult magasságába emelő volt tegnap a Kiosz próféciás nagygyűlése és tagavató díszebédje. A közgyűlésen, amely a városháza zsúfolásig telt nagytermében folyt le, megjelent Mikecz Ödön dr. főispán, Énekes János prelátus, Czettler Jenő képviselőházi alelnök, a Kiosz Országos elnöke, Éber Antal, Nyíregyháza képviselője, Müller Antal képviselő, országos alelnök, Végh főtitkár, dr Miklós főügyész, Aczél József főesperes, Mikecz László vm. főjegyző, fíencs Kálmán dr. polgármester, Szohor Pál főjegyző, Tóth Bálint kir. pénzügyigazgató, Liptay Jenő gazdasági főtanácsos, díszelnök, Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő, Elekes Gábor, a Honsz, Putnoky István, a Frontharcos küldöttség élén, Tóth Pál ipartestületi elnök, Mayer István alelnök, Tibay Gyula állomásfőnök, Sikorszky István iparkerületi főfelügyelő, a Kiosz tisztviselői kara élén Huray János elnökkel, Pápai Mihály, a gazdák elnöke, Garay Gyula dr. felelős szerkesztő, az Iparos Ifjak elnöke, gazdaügyész, az intézmények, hatóságok, egyesületek vezetői. Huray János elnök a Hiszekegy imája után ihletett szavakban nyitotta meg a Kiosz VII. évi közgyűlését és önérzettel állapította meg, hogy a Kiosz a keresztény és nemzeti gondolat győzelmes erejétől irányítottan mindig krisztusi szerelettel küzdött ideáljaiért, a kisiparosok érdekeiért, a nemzeti megújhodásért. Ma, az iparosság kálváriás útján hangoztatja, hogy a kisiparosság keresztény önmegtagadással és heroizmussal állja a világválság irtózatos hullámverését, de nem zúgolódik, hanem azt kéri, adjon a kormány munkát, mert az iparosság nem inségadományt, hanem a két kezével keresett, az életét megizesitő kenyeret esdi. Üdvözli az illusztris vendégek élén a vármegye főispánját, a vármegye. a város, az egyházak képviselőit, az országgyűlési képviselőket. Miért állunk a kisemberek mellé? Majd Éber Antal dr. mond hatalmas beszédet, amelyben kifejti, hogy a mezőgazdaság és ipar egymásrautaltságának tudata óriási eredménye a válság önmegtagadó napjainak. A kormányról, mint a kormánypárton kívülálló képviselő is elismeréssel adózva állapítja meg, hogy rendkívüli érdeme a lelkinagyságra emelkedés, amellyel a nemzet a jobb jövő felé lendül. Lelkes tapssal fogadott szavakban hangoztatja, hogy mint a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Kiosz-szal, Müller Antallal együtt a kisiparosok érdekei meÜé állott a gyáriparral szemben, mert a nemzet gerincét alkotó és a hatalmasságokhoz viszonyítva gyengébb kisemberek védelme erkölcsi kötelessége. Érettük harcol a közszállítások elosztása terén is mert ha, a kisipar árban, minőségben talán egy árnyalattal hátrányban is marad a nagyiparral szemben — nemzeti érdek, hogy mellé álljon a kormány. A főispán a Kioszról Mély megilletődéssel és ünneplő tapssal fogadják a közgyűlésen Mikecz Ödön dr. főispán felszólalását, aki elsősorban mint a Kiosz hét éven át eszmei közösségben küzdő tagja hozza üdvözletét. Azt, hogy a közdolgokban tisztán lát, elsősorban ennek az önzetlen, puritán egyesületi életnek köszöni, amelyben a Kiosz vezetői sohasem akarták a tisztségek hierarchiájának ujabb csillagaival fényesíteni a nyíregyházi égboltot, hanem érdekeiket a köz érdekeinek alá rendelve dolgoztak. Üdvözli az egyesületet, mint főispán is. aki értékelni tudja ezt az egyesületet, amelyben megvilágosodott jókor a társadalmi osztályok egymásra utaltságénak tudata, végül Kállay Miklós dr. földmivelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolja, amelyet reggel Nyíregyházára érkezve adott át a Kiosznak. Ennek az egyesületnek gondolata egészséges, célja nemes. A hetedik év megállása további lendületre késztet, ennek az egyesületnek jövője |van, mert eszmei tudatosságéval azon fárad, hogy a jogi nemzetből tényleges politikai nemzet legyen, amelynek tagjai tudják, merre mennek, de az önma" gunkra ismerés mellett lelkük beleolvad a nemzet egyetemes fénykévéjébe. A kisiparosok ma munkát kérnek a kormánytól, de ez a munka csak átmeneti segítség volna. A kormány arra törekszik, hogy ne ilyen mesterséges eszközökkel nyújtson pillanatnyi segítséget, hanem olyan lehetőséget teremtsen, amelyben a társadalmi osztályok éltetik egymást, melyben a mezőgazdaság fogyasztója lehet a kisiparnak, az ipar a mezőgazda ságnak. Azzal a gondolattal fejezi be nagyhatású beszédét, Jhogy a köz érdekeit szolgáló Kiosz továbbra is a vármegye, a város érdekeinek istápoiásán át éljen a nemzet egyetemes gondolatának. Huray János elnök köszönetet mond a főispán buzdító és elismerő szavaiért és Kállay Miklós dr. földművelési miniszter üdvözlő üzenetéért. Ezután Knapp Béla főtitkár számol be tartalmas jelentésben az elmúlt év eseményeiről, majd Végh Gusztáv központi főtitkár mond lendületes üdvözlő beszédet az országos példaként álló nyíregyházi Kiosz sikeres munkájáról. Károlyi László pénztáros, Stibi József gazdaelnök, Nagy Kálmán kulturális és társadalmi bizottsági elnök hazafiúi érzéstől, lelkes ügyszeretettől áthatottan tesznek jelentést, Váczy titkár a tisztikar névsorát olvassa fel, majd Müller Antal képviselő, országos elnöke mond nagyhatású beszédet. A Kiosz központjában mindig ünnep, amikor Nyiregyháházára kell lejönniök, ebbe a városba, ahol a kisiparosokat a keresztény, nemzeti igazságok erejével sikerrel toborzó Kiosz magvetése termékeny talajra talált. Hangoztatja, hogy rövidesen meglesz az iparosok szervezeteinek egységes falanxa, amely előtt minden önző érdeknek meg kell hajolnia. Erre a nagy egységbe tömörülésre hivja fel a Kiosz nyíregyházi csoportjának tartalékait is. Czettler Jenő a szeretet szabadságharcáról Az apostoli lélek szuggesztív erejével, a gondok sötétjéből a remény, önbizalom, hit diadalmas fényébe emelő volt Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, képviselőházi alelnök, országos KlOSz elnök hatalmas beszéde. A nyíregyházi csoport — mondotta a mi erős várunk. Ugy nézünk reá, mint vezér a zászlótartóra. Ha itt lelkes bizakodás van, ez az iparos lélek erejének lendülete, ha innen panasz hangzik, országos baj van. A mai újsághíreket a forrongó eseményekről ugy olvassuk, mint hajdan a Hőfer-jelentéseket és a keresztény-nemzeti gondolat frontjának előtörése mámoros erővel ösztönöz további harcra a végső diadalig. Egy felemelő pozitívum van a válság katasztrófájában : a mezőgazdaság és ipar egymásra találásának tudata. Ez a lelkiemelkedettség is annak jele, hogy nálunk erősebb a vitalitás, mint a szomszédos utódállamokban. Bízik ben"e, hogy a nagytőke hatalmasságai, amelyek brutalizálni akartak bennünket, saját kárukra arra a belátásra jutottak, hogy Középeurópa gazdasági helyzetének rendezése nélkül a mostani határok mesterséges fenntartásával ők is tönkremennek Nem elég hangulatot csinálni a bolsevizmus ellen : meg kell keresni, mozgósítani kell a milliós tömegeket, amelyekkel le tudják küzdeni a szörnyű fegyintézetet, a szovjetet Az iparos, a gazda alkalmas erre, a verejtékkel, egyéni értékek, egyéni tudás és művészet erőforrásaival küzdő kisiparos, aki nem akar berukkolni a szovjet-kaszárnyába, nem akar rész-munkás lenni, aki büszke tudására, küzd a kontárság ellen erkölcsi okokból is és a földműves, akinek hiába építenek kaszárnyákat, vörös óvodákat, közös konyhákat a moszkvai fegyintézet-államban, az ő asszonya kiszökik rongyával újra a tar mezőre és gunyhóban nyomorog, de szabad, de nem kell az aranyos kalitka kendermagos ajándéka. Néki családi ideálok kellenek. Ez a keresztény igazság diadala. Sokszor kérdezik, hogy lehet hogy a KIOSz a kenyérgondokkal terhelt iparosvállakra mázsás gondolatokat helyez. Elfelejtik, hogy vannak gondolatok, amelyek kicsavarják a kézből a szerszámot, de vannak gondolatok, amelyek mellett könnyebb a munka, könnyebb a harc. Ha mielőttünk hirdetik a nemzetköziséget és az észistenség atheizmusát, mi azt mondjuk, nem pótolhatják Isten segitő erejét és a hazai föld felemelő varázsát. Nem véletlen, hogy ez a gondolat ma mindenütt fellángol a földön. Ez a szabadságharc győzelme a fegyintézettel, bolsevizmussal és csábitó ügynökeivel szemben. A keresztény igazság győzelme, amely korrekturát követel a gazdasági és társadalmi rendben, korrekturát, amely nem a mi igazságunk, hanem a Mi Urunk Jézus Krisztus örök igazsága. Ezt az igazságot sokszor mondották avultnak, de most kitűnik, hogy ez az igazság a modern, az uj, a győzelmi erejű, mig sok gőgös uj igazság divatja mult, mint a krinolin. Ez az igazság ma azt követeli, hogy a nagytőke üzletvitelét módosítani kell, ez az igazság a Hegyi Beszéd igazsága. A megkövesült és a felforgatási akaró elvek harcában ott állunk a kettős kereszttel a hármas halmon hitvalló lélekkel és a jövő a miénk. Legyen erős kézben továbbra is a Kiosz zászlaja, az épitő örök igazság lobogója és az áhított szép jövő boldog jelenné lesz. Tomboló taps fogadta a hatalmas elme tüzes igéit, amelyekre még sokszor áhítattal gondol vissza a nyíregyházi közönség. A magasztos hangulatban felszárnyalt a Himnusz imája, majd a Kiosz banketjére vonultak a résztvevők.
