Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1933-03-19 / 16. szám

1933. március 19. 3 oldal. Kis interjú Baktay Ervinnel Széles müvészkalapja alól villan ezüstös haja. Talán müvészmultjának emléke, vagy délvidéki útjaira utal a karima. Nyíregyházi előadása után a kávéház egyik asztalánál ül a Bessenyei Kör tisztikarával. Kérdésekkel ostro­molják. Készségesen felel. — A tibeti nők ? Nem mosakodnak. Kemény, vastag réteg rakódik ott a testre. Európai ember elborzad láttukra. Kevesebben vannak, mint a férfiak. Ott nem többnejűség a divat. — Megfordi­tottja. — Az egészségügy? A viztől való irtózás következménye, hogy testük ki­ütéssel, gennyesedő sebekkel van tele. Szemük is gyulladt. A szél, a reájok tapadó szenny az oka. Amikor ott jár­tam, éngem, az európait orvoságért ost­romoltak. Adtam házipatikámból egyet­mást, de a főutasitás az volt : mosakodj meg. Nem jött többet felém egy beteg sem. A viztől iszonyodnak. Kahsmir kormánya időnként odaküld közéjük egy.egy ambulánst. De csak tí­fusz elleni oltást hoz. Gyógyszerekre nincs a kormánynak pénze. A betege­ket a lámák gyógyítják. Ók teljesítenek mindennemű szolgálatot, közigazgatásit is. — A kultura ? Találkoztam egy tan­felügyelővel, aki KahsmirbOl jött. Fali­táblát cipelt a tibetieknek. Ez ott nagy újság, a feketére kormozott falra fehér mészkődarabbal ir a tanító. — Nem félt az úttalan utakon ? — Mitől ? A föld legjámborabb emberei a tibetiek. Pesten a külvárosi utcák ke­vésbbé biztonságosak, mint itt a zord, kihaltnak látszó magános utak. — Mivel táplálkoznak Tibetben ? — Legfőbb eledelük a tea. Európai ember meg nem inná a szennyes, sárga levet. Préselt kockákban kapják messze vi­dékről a teát. Olyan, mint a szénakocka. A teába vajat kevernek el. Ebbe keve­rik a pörkölt lisztet is, Kenyér helyett ezt fogyasztják. Birkatej, birka vaj az ételük még. De eszik a pörkölt lisztet külön is, néha lapos, kenyérszerű sü­tetben. A budhizmus ? — Csodálatos a va­rázsa. Szinte magam is éreztem miszti­kumának delejét. Erről szeretnénk többet hallani. Sor kerülhet rá, egy másik előadásomban szivesen beszélek a hudhista Indiáról Nyíregyházán. Meg is kérjük már most egy ujabb előadásra. Megígéri, eljön. — Nyirbaktai talán ? — Nem^beregi, erdőbaktai, de jártam fiatal koromban Nyíregyházán. — Miért hagyta abba a festőmüvészi pályát ? — A fronton harminc hónapi küz­delem után éreztem, hogy ez nem lesz egy időre pálya és vágyakoztam meré­szebb álmok után. — Uj könyve ? — Kéziratban meg­van a legújabb is. Még a kiadó akara­tától függ, mikor jelenik meg. Ma nincs komoly irodalomra alkalmas idő. — Talán nem sokára. Váríuk a for­dulatot, mi irók is. Még sok érdekeset mondott Baktay Ervin, aki nemcsak nagyszerű tudós, ujságiró, természettudományos irodal­munk kitűnő müvelője, hanem kedve­sen közvetlen társalgó is. Nyíregyházán sok csinos hölgy kapóit tőle autogram­mot. — Még legényember Baktay. Nem fél az agglegényadótól. Akkorra újra Indiában lesz. Vonzza a titkok keletje. Rkarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak? Még ma is a legtöbbet tojik a leghorn. Nyíregyházán Téger Béláné tenyésze­tében nemes vérből eredő to j ók teny ész­tojásai olcsón kaphatók Leghorn­telep. Sóstói ut 35, Április eisején nagyszabású kereskedőgyülés lesz Nyíregyházán Április elsején nagyszabású keres­kedőgyülés lesz Nyíregyházán, a Ke­reskedők és Gazdák Körében. A gyű­lésre a legismertebb és legelőkelőbb fővárosi kereskedővezérek jönnek le Nyíregyházára, hogy a kereskedelem legégetőbb problémáiról kifejtsék néze­teiket és a nyíregyházi kereskedőkkel karöltve megvitassák a kibontakozás le­hetőségének módozatait. Mint értesültünk, a gyűlés két fő­előadója Vértes Emil a Föfke elnöke és Varanay Aurél dr. ismertnevü közgaz­dasági publicista lesznek. Ugyancsak bejelentették a gyűlésen való részvé­telüket a nagyobb fővárosi és vidéki érdekképviseletek vezérei is, akik a vi­déki kereskedelem érdeklődésének hom­lokterében álló problémákról fognak beszélni. Vértes Emil többek között a nem­zetközi vásár jelentőségéről s ennek a vidéki gazdasági életre való kihatásai­ról, az üzletbér egyeztető bíróságok mű­ködéséről, a kiskereskedelmi és kis­ipari hitelproblémákról és a tisztesség­telen üzleti versenyről fog beszélni. Varanai Aurél dr. a közterheknek a magángazdálkodásra való arányosabb megosztásairól, az aktuális állampénz­ügyi belső hitel tranzakciókról kiván ki­merítő előadást tartani. Ugyancsak en­nek az előadásnak a keretében számol­nak be az előadók a március 26-án Nagykanizsán megrendezendő országos kereskedelmi kongresszus eredményei­ről is. Az előadás részleteinek ismerte­tésére még visszatérünk. Nagy riadalmat keltett Nyíregyházán Nagykáüó váratlan sakkiiuzása a hetivásárok megrendezésével Nagykálló, a vármegye egykori szék­helye elmaradt a fejlődésben a hatal­masan előretörő Nyíregyháza mögött. A hajdan erős és aktív központi helyen nem akadtak olyanok, akik szót emel­tek volna annak idején a Szabolcson átvezetendő vasútvonal érdekében. Nyír­egyháza közönsége elevenebb és életre­valóbb volt, áldozatokat hozott a vas­úiért és "Nagykálióban elcsendesedett az élet ritmusa. A községi sorsban ma­radt hajdan hírneves volt megyeszék­hely, amelynek irattárából a legrégibb oklevelek kerülnek elő a dicső mult tanúiként, most egyszerre merész sakk­húzással Nyíregyháza érdekei ellen cse­lekedett. Nagykálióban hetenként pén­teken állatvásárt hirdettek és ezzel ez­reket vonnak el Nyíregyházáról. Magában véve nem volna jelentő­sége annak, hogy Nagykálló állat fel­hajtással randezi meg hetipiacait. De nem véletlen, hogy egy százesztendős vásártartási engedélyre hivatkozva, most eszébe jutott az állatvásár. Nyíregyháza város elhatározta ugyan­is eddigi vásárterének áttelepítését. Az uj vásártérre sokat költöttek, ínségmun­kával egyengették talaját, de még ma sem készült el teljesen. Ezt a helyzetet, amelyen a város előbb-utóbb segíteni fog, a nagykállóiak kihasználva, megrendezik pénteki vá­sár jókat és egész megyekörnyéket oda­vonzanak. Nyíregyházáról nemcsak je­lentékeny vámjövedelem marad el, ha­nem érzékeny veszteséget szenvednek a város iparosai, kereskedői, gazdái is. Értesülésünk szerint a város tilta­kozik illetékes helyen a nagykállóiak Meghívó. Március hó 17, 18, 19-én, Bethlen-u. 2. sz. a. (r. kath, bérpalota) főzéssel és ingyenes kóstolóval bemutatót tartunk a villamos háztartási készülékek gyakorlati alkalmazásáról. Önt is érdekli, hogy a háztartási tarifával mennyivel ol­csóbban és kényelmesebben süthet, főzhet, vasalhat, mint eddig. — Kiállítás reggel 11-töl déluián 7 óráig. Szakelőadások délutánonként. Szakemberek tanítják meg Ont helyeseli takarékoskodni. Min­denkit szeretettel elvárunk. Nyíregyházi Villamossági R. T. Üzletvezetősége. ECTH MWWt tO H j^MaöSBKS^EPí^iBIHBSRBBÍ wmmmfWmÉstiA sakkhuzása ellen, amelynek Nyíregy­háza ellenes tendenciája világos, Nagy­kálló azonban makacsul ragaszkodik vélt jogához és pénteki napokon olyan népes vásár van Nagykállóban, mintha országos sokadalom lenne a községben. A jogi kérdések harca teljes erővel folyik és a kormány álláspontjától függ, ki marad felül ebben a küzdelemben. Váratlan találkozás A házakat 6—12 éves gyermekek lepték el, akik a várost végigkoldulják. Szegény gyermek vagyok, apukám anyu­kám beteg, nincsen mit ennünk recitál­ják bétanult mondókájukat. Akadnak köztük olyanok is, akik csakugyan ke­nyeret vásárolnak az összegyűjtött pén­zen, de a többség cukrot és egyéb ha­szontalanságot vesz azon, A nagyobb baj azonban ott van, hogy a példa ra­gadós és a kéregetésben tehetős szülők gyermekei is részt vesznek ami által kiteszik magukat a züllés veszedelmé­nek. A napokban történt például, hogy egy többszörös háztulajdonosnak dolga akadt az alvégen. Javában beszélgetett egy rég nem látott család tagjaival, ami­dőn nyílott az ajtó és belépett az ő el­kényesztetett leánykája agyon foldozott kabátkában és színehagyott kendővel a fején. Szegény gyermek vagyok kezdte a mondókáját, de azt be nem fejezhette, mert az apa karon ragadta és ott a helyszínen ki is vallatta. Kisült, hogy egy kis barátnője vitte rá a huncutságra, mert azt már az alvégen nagyon ki is­ismerték és már nem adtak neki sem­mit. A gyerekek aztán .kabátot cserél­tek és ugy akartak pénzt szerezni köny­nyelmüsködés céljaira, Most pedig von­juk le a tanulságot az esetből. Ha sze­gény gyermek jön hozzánk ne tagadjuk meg az alamizsnát, hanem írjuk fel a cimet és küldjük el magunk adománya­inkat a valóban arra rászoruló szü­lőknek. A Miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamara a polgári Ti szabid építé­sét sürgette a kereskedelemügyi minisztériumban. Évek óta húzódó s még mindig nyilt kérdés az Alföldet a Felvidékkel össze­kötő Tiszahidnak a megépítése. Emlé­kezetes, hogy a kérdésben két érdek állott egymással szemben. Az egyik ér­dek Tiszadob mellett, a másik Tisza­polgár mellett szólott s ebben a ver­sengésben, amelybe beleszólt Hajdú, Szabolcs, Borsod, sőt 'Abaujtorna vár­megye is, városaikkal egyetemben, mind a mai napig nem történt olyan intézke­dés, amely legalább a megvalósítás he­lyére nézve foglalt volna el végleges álláspontot. Értesülésünk szerint a Fabinyi Ti­hamér kereskedelemügyi miniszter ál­tal rendszeresíteni kívánt értekezletek során, amelyekbe bevonja az érdekkép­viseleteket is, az egyik legutóbbi tanács­kozáson szóba került a Tíszahid kér­dése is. Az ankét során a felszólalók hangot adtak annak «e háborúságnak is, amely a hid helyének a megválasztása körül keletkezett s amely háborúságot előkelő befolyások s Bem egyszer poli­tikai érdekek is tápláltak. Ezen az ankéten a miskolci kamara képviselői arra kérték a minisztert, hogy kövessen el mindent a tiszapol­gári hid megépítése érdekében. Bármi­lyen álláspont győzedelmeskedjék is azonban, jelenleg egy bizonyos, amint arról értesültünk, hogy a hid megépí­tésére szükséges 2—2 és fél millió pengő hiányzik. Most az érdekelt fel­vidéki vármegyék egységesen akarnak fellépni a kormánynál s meg akarják győzni a kormányt arról, h<j)gy ha áldo­zatok árán is, de elő kell teremteni a pénzt a hid építésére. Reá fognak mu­tatni a hídépítéssel járó munkaalkalom teremtésére s azokra a nagyfontosságú gazdasági érdekekre, amelyek a Hajdú­ságnak az északi vidékkel való össze­köttetéséből származnak. Fiilépes ájpusitAsunk 5-90 -7-90 g ^'QO-ért adunk kitűnő minőségű • ^^ női cipőt és Cipőkülönlegességi Áruház, Nyíregyháza, Rákóczi-utca U-. •90 40-90-ért I dZ. {é rfi cipőt. Tavasz van, cipőre gyűjtse filléreit! wm

Next

/
Thumbnails
Contents