Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1933-03-19 / 16. szám
1933. március 19. 3 oldal. Kis interjú Baktay Ervinnel Széles müvészkalapja alól villan ezüstös haja. Talán müvészmultjának emléke, vagy délvidéki útjaira utal a karima. Nyíregyházi előadása után a kávéház egyik asztalánál ül a Bessenyei Kör tisztikarával. Kérdésekkel ostromolják. Készségesen felel. — A tibeti nők ? Nem mosakodnak. Kemény, vastag réteg rakódik ott a testre. Európai ember elborzad láttukra. Kevesebben vannak, mint a férfiak. Ott nem többnejűség a divat. — Megforditottja. — Az egészségügy? A viztől való irtózás következménye, hogy testük kiütéssel, gennyesedő sebekkel van tele. Szemük is gyulladt. A szél, a reájok tapadó szenny az oka. Amikor ott jártam, éngem, az európait orvoságért ostromoltak. Adtam házipatikámból egyetmást, de a főutasitás az volt : mosakodj meg. Nem jött többet felém egy beteg sem. A viztől iszonyodnak. Kahsmir kormánya időnként odaküld közéjük egy.egy ambulánst. De csak tífusz elleni oltást hoz. Gyógyszerekre nincs a kormánynak pénze. A betegeket a lámák gyógyítják. Ók teljesítenek mindennemű szolgálatot, közigazgatásit is. — A kultura ? Találkoztam egy tanfelügyelővel, aki KahsmirbOl jött. Falitáblát cipelt a tibetieknek. Ez ott nagy újság, a feketére kormozott falra fehér mészkődarabbal ir a tanító. — Nem félt az úttalan utakon ? — Mitől ? A föld legjámborabb emberei a tibetiek. Pesten a külvárosi utcák kevésbbé biztonságosak, mint itt a zord, kihaltnak látszó magános utak. — Mivel táplálkoznak Tibetben ? — Legfőbb eledelük a tea. Európai ember meg nem inná a szennyes, sárga levet. Préselt kockákban kapják messze vidékről a teát. Olyan, mint a szénakocka. A teába vajat kevernek el. Ebbe keverik a pörkölt lisztet is, Kenyér helyett ezt fogyasztják. Birkatej, birka vaj az ételük még. De eszik a pörkölt lisztet külön is, néha lapos, kenyérszerű sütetben. A budhizmus ? — Csodálatos a varázsa. Szinte magam is éreztem misztikumának delejét. Erről szeretnénk többet hallani. Sor kerülhet rá, egy másik előadásomban szivesen beszélek a hudhista Indiáról Nyíregyházán. Meg is kérjük már most egy ujabb előadásra. Megígéri, eljön. — Nyirbaktai talán ? — Nem^beregi, erdőbaktai, de jártam fiatal koromban Nyíregyházán. — Miért hagyta abba a festőmüvészi pályát ? — A fronton harminc hónapi küzdelem után éreztem, hogy ez nem lesz egy időre pálya és vágyakoztam merészebb álmok után. — Uj könyve ? — Kéziratban megvan a legújabb is. Még a kiadó akaratától függ, mikor jelenik meg. Ma nincs komoly irodalomra alkalmas idő. — Talán nem sokára. Váríuk a fordulatot, mi irók is. Még sok érdekeset mondott Baktay Ervin, aki nemcsak nagyszerű tudós, ujságiró, természettudományos irodalmunk kitűnő müvelője, hanem kedvesen közvetlen társalgó is. Nyíregyházán sok csinos hölgy kapóit tőle autogrammot. — Még legényember Baktay. Nem fél az agglegényadótól. Akkorra újra Indiában lesz. Vonzza a titkok keletje. Rkarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak? Még ma is a legtöbbet tojik a leghorn. Nyíregyházán Téger Béláné tenyészetében nemes vérből eredő to j ók teny észtojásai olcsón kaphatók Leghorntelep. Sóstói ut 35, Április eisején nagyszabású kereskedőgyülés lesz Nyíregyházán Április elsején nagyszabású kereskedőgyülés lesz Nyíregyházán, a Kereskedők és Gazdák Körében. A gyűlésre a legismertebb és legelőkelőbb fővárosi kereskedővezérek jönnek le Nyíregyházára, hogy a kereskedelem legégetőbb problémáiról kifejtsék nézeteiket és a nyíregyházi kereskedőkkel karöltve megvitassák a kibontakozás lehetőségének módozatait. Mint értesültünk, a gyűlés két főelőadója Vértes Emil a Föfke elnöke és Varanay Aurél dr. ismertnevü közgazdasági publicista lesznek. Ugyancsak bejelentették a gyűlésen való részvételüket a nagyobb fővárosi és vidéki érdekképviseletek vezérei is, akik a vidéki kereskedelem érdeklődésének homlokterében álló problémákról fognak beszélni. Vértes Emil többek között a nemzetközi vásár jelentőségéről s ennek a vidéki gazdasági életre való kihatásairól, az üzletbér egyeztető bíróságok működéséről, a kiskereskedelmi és kisipari hitelproblémákról és a tisztességtelen üzleti versenyről fog beszélni. Varanai Aurél dr. a közterheknek a magángazdálkodásra való arányosabb megosztásairól, az aktuális állampénzügyi belső hitel tranzakciókról kiván kimerítő előadást tartani. Ugyancsak ennek az előadásnak a keretében számolnak be az előadók a március 26-án Nagykanizsán megrendezendő országos kereskedelmi kongresszus eredményeiről is. Az előadás részleteinek ismertetésére még visszatérünk. Nagy riadalmat keltett Nyíregyházán Nagykáüó váratlan sakkiiuzása a hetivásárok megrendezésével Nagykálló, a vármegye egykori székhelye elmaradt a fejlődésben a hatalmasan előretörő Nyíregyháza mögött. A hajdan erős és aktív központi helyen nem akadtak olyanok, akik szót emeltek volna annak idején a Szabolcson átvezetendő vasútvonal érdekében. Nyíregyháza közönsége elevenebb és életrevalóbb volt, áldozatokat hozott a vasúiért és "Nagykálióban elcsendesedett az élet ritmusa. A községi sorsban maradt hajdan hírneves volt megyeszékhely, amelynek irattárából a legrégibb oklevelek kerülnek elő a dicső mult tanúiként, most egyszerre merész sakkhúzással Nyíregyháza érdekei ellen cselekedett. Nagykálióban hetenként pénteken állatvásárt hirdettek és ezzel ezreket vonnak el Nyíregyházáról. Magában véve nem volna jelentősége annak, hogy Nagykálló állat felhajtással randezi meg hetipiacait. De nem véletlen, hogy egy százesztendős vásártartási engedélyre hivatkozva, most eszébe jutott az állatvásár. Nyíregyháza város elhatározta ugyanis eddigi vásárterének áttelepítését. Az uj vásártérre sokat költöttek, ínségmunkával egyengették talaját, de még ma sem készült el teljesen. Ezt a helyzetet, amelyen a város előbb-utóbb segíteni fog, a nagykállóiak kihasználva, megrendezik pénteki vásár jókat és egész megyekörnyéket odavonzanak. Nyíregyházáról nemcsak jelentékeny vámjövedelem marad el, hanem érzékeny veszteséget szenvednek a város iparosai, kereskedői, gazdái is. Értesülésünk szerint a város tiltakozik illetékes helyen a nagykállóiak Meghívó. Március hó 17, 18, 19-én, Bethlen-u. 2. sz. a. (r. kath, bérpalota) főzéssel és ingyenes kóstolóval bemutatót tartunk a villamos háztartási készülékek gyakorlati alkalmazásáról. Önt is érdekli, hogy a háztartási tarifával mennyivel olcsóbban és kényelmesebben süthet, főzhet, vasalhat, mint eddig. — Kiállítás reggel 11-töl déluián 7 óráig. Szakelőadások délutánonként. Szakemberek tanítják meg Ont helyeseli takarékoskodni. Mindenkit szeretettel elvárunk. Nyíregyházi Villamossági R. T. Üzletvezetősége. ECTH MWWt tO H j^MaöSBKS^EPí^iBIHBSRBBÍ wmmmfWmÉstiA sakkhuzása ellen, amelynek Nyíregyháza ellenes tendenciája világos, Nagykálló azonban makacsul ragaszkodik vélt jogához és pénteki napokon olyan népes vásár van Nagykállóban, mintha országos sokadalom lenne a községben. A jogi kérdések harca teljes erővel folyik és a kormány álláspontjától függ, ki marad felül ebben a küzdelemben. Váratlan találkozás A házakat 6—12 éves gyermekek lepték el, akik a várost végigkoldulják. Szegény gyermek vagyok, apukám anyukám beteg, nincsen mit ennünk recitálják bétanult mondókájukat. Akadnak köztük olyanok is, akik csakugyan kenyeret vásárolnak az összegyűjtött pénzen, de a többség cukrot és egyéb haszontalanságot vesz azon, A nagyobb baj azonban ott van, hogy a példa ragadós és a kéregetésben tehetős szülők gyermekei is részt vesznek ami által kiteszik magukat a züllés veszedelmének. A napokban történt például, hogy egy többszörös háztulajdonosnak dolga akadt az alvégen. Javában beszélgetett egy rég nem látott család tagjaival, amidőn nyílott az ajtó és belépett az ő elkényesztetett leánykája agyon foldozott kabátkában és színehagyott kendővel a fején. Szegény gyermek vagyok kezdte a mondókáját, de azt be nem fejezhette, mert az apa karon ragadta és ott a helyszínen ki is vallatta. Kisült, hogy egy kis barátnője vitte rá a huncutságra, mert azt már az alvégen nagyon ki isismerték és már nem adtak neki semmit. A gyerekek aztán .kabátot cseréltek és ugy akartak pénzt szerezni könynyelmüsködés céljaira, Most pedig vonjuk le a tanulságot az esetből. Ha szegény gyermek jön hozzánk ne tagadjuk meg az alamizsnát, hanem írjuk fel a cimet és küldjük el magunk adományainkat a valóban arra rászoruló szülőknek. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara a polgári Ti szabid építését sürgette a kereskedelemügyi minisztériumban. Évek óta húzódó s még mindig nyilt kérdés az Alföldet a Felvidékkel összekötő Tiszahidnak a megépítése. Emlékezetes, hogy a kérdésben két érdek állott egymással szemben. Az egyik érdek Tiszadob mellett, a másik Tiszapolgár mellett szólott s ebben a versengésben, amelybe beleszólt Hajdú, Szabolcs, Borsod, sőt 'Abaujtorna vármegye is, városaikkal egyetemben, mind a mai napig nem történt olyan intézkedés, amely legalább a megvalósítás helyére nézve foglalt volna el végleges álláspontot. Értesülésünk szerint a Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter által rendszeresíteni kívánt értekezletek során, amelyekbe bevonja az érdekképviseleteket is, az egyik legutóbbi tanácskozáson szóba került a Tíszahid kérdése is. Az ankét során a felszólalók hangot adtak annak «e háborúságnak is, amely a hid helyének a megválasztása körül keletkezett s amely háborúságot előkelő befolyások s Bem egyszer politikai érdekek is tápláltak. Ezen az ankéten a miskolci kamara képviselői arra kérték a minisztert, hogy kövessen el mindent a tiszapolgári hid megépítése érdekében. Bármilyen álláspont győzedelmeskedjék is azonban, jelenleg egy bizonyos, amint arról értesültünk, hogy a hid megépítésére szükséges 2—2 és fél millió pengő hiányzik. Most az érdekelt felvidéki vármegyék egységesen akarnak fellépni a kormánynál s meg akarják győzni a kormányt arról, h<j)gy ha áldozatok árán is, de elő kell teremteni a pénzt a hid építésére. Reá fognak mutatni a hídépítéssel járó munkaalkalom teremtésére s azokra a nagyfontosságú gazdasági érdekekre, amelyek a Hajdúságnak az északi vidékkel való összeköttetéséből származnak. Fiilépes ájpusitAsunk 5-90 -7-90 g ^'QO-ért adunk kitűnő minőségű • ^^ női cipőt és Cipőkülönlegességi Áruház, Nyíregyháza, Rákóczi-utca U-. •90 40-90-ért I dZ. {é rfi cipőt. Tavasz van, cipőre gyűjtse filléreit! wm