Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1933-03-19 / 16. szám

4. oldal. frzJffiOLCSI HIB DU> 1933 március 19. Ötmillió hold tőidet tett: t termeképessé a Tiszaármentesitö-Társulat A Magyar Mérnök és Épitész Egy­let debreceni osztályában rendkívül ér­tékes és magas színvonalú előadást tar­tott szombaton este hat órakor Korbély József kir. kormányfőtanácsos, a Be­rettyó Társulat igazgató-főmérnöke. Kor­bély József, aki a vízszabályozási kér­désekben országos nevü, kiváló szak­tekintély, ez alkalommal a Tiszaszabá­lyozásról értekezett. Nagy koncepciójú előadásában ér­dekesen fejtegette a Tiszaszabályozás problémáit. A szaktudás maximuma és emellett mindvégig lebilincselő érdekes­ség jellemezte fejtegetéseit. Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a Tisza vízgyűjtő területe régen tropikus sós tenger volt. Környéke, főként az Alföld mindaddig terra incognita volt, amig a magyarok meg nem hódították. Azt fejtegette azután, hogy a Tisza viz­gyüjtő területe 157.000 négyzetkilomé­ter, a régi Magyarországnak 56 száza­léka, Ha azonban a Tisza vízhozamát nézzük, nem a terület dominál itt, ha­nem a csapadék mennyisége, mely a Felső-Tiszán az 1400 milimétert is meg­haladja. Kimutatta ezután, hogy a sza­bályozás kezdetén a külföldi szakértők azt mondták, hogy a Duna vízszintjét a Vaskapunál kell leszállítani, ez azon­ban nem sokat jelent. Alaposan ismertette ezután a szabá­lyozás körülményeit. A vízrajzi felvéte­leket 1820-ban rendelték el és Huszár Mátyás remek, kézzel rajzolt térképeit még ma is kegyelettel őrzik, mint a ma gyar mérnöki tudás becses emlékét. Hu­szár tanítványa volt a halhatatlan em­lékű Vásárhelyi Pálnak. O készítette el a szabályozás első terveit, amelyek meg­viszgálására Paleokapa Péter, a jeles velencei vízügyi igazgatót kérték fel. Vásárhelyi a kanyargós Tisza medernek 112 helyen való átmetszését javasolta. Paleokapa csak 15 átmetszést tervezett. Vásárhelyi 1846-ban meghalt, de Szé­chenyi t°vább vitte a szabályozás nagy eszméjét, 1846 augusztus 27-én meg­kezdték a munkát. A tiszadobi nagy át­vágást kezdték meg s ezen a helyen az Alsószabolcsi Kársulat obeliszket emelt azóta. Részletesen ismertette ezután a munka történetét. A Szabályozás 1907­ben elkészült. Megcsinálták a tervezett 112 átmetszést, Akkor azt hirdették, hogy a Tiszaszabályozás készen van és a megrövidített medren hamar le fognak futni az áradási vizek. Ez a remény azonban csak félig teljesedett. Nayy tudással és a szakember biz­tos meglátásával kritizálta ezutáz a sza­bályozás munkáját és kiemelte, hogy a gátakat egymástól nagyobb távolságban kellett volna elhelyezni, Nagyon érdekesek voltak adatai, amelyek szerint a szabályozás megkez­dése óta 2800 kilóméter hosszú gátat létesítettek a társulatok és 42 társulat 5 millió holdat ármentesitett. Az egész szabályozás körülbelül 450 millió pen­gőbe kerül. A mentesített területen két évvel ezelőtt még kétmilliárd pengőre lehetett tenni az értéknövekedést. A le­csökkent földárak mellett ez ma is el­éri még az 1 milliárd pengőt. A tiszai átvágások azonban nem voltak elég szerencsésen kijelölve. A folyó sok helyen még mindig változtatta a medrét és az 1932. évi áradás is — amely több gátrészt beomlással fenye­getett — olyan kárt okozott, amelynek helyrehozása 7 és fél millió pengőbe fog kerülni. így tehát a szabályozás nagy munkáját még mindig nem tekint­hetjük befejezettnek. Ha az eddigi nehézségeket sikerül leküzdeni, sikerülni fog végezni a töb­biekkel is és el lehet végezni a hátra­levő munkát, Előadását azzal fejezte be hogy ha letörlesztík majd azt a 38 mil­lió pengőt is, amely ezidőszerint a tár­sulatokat terheli, sokkal kevesebbet fog­ják szidni a mérnököket, mint eddig. A rendkívül széles horizontokat át­ölelő előadást mindvégig lebilincselt ér­deklődéssel figyelte a hallgatóság, amely végül lelkes tapsokkal ünnepelte az illusztris előadót. Csakis garantált fajta azonos gyümölcsfa csemetét érdemes ültetni I. oszt. fajtiszta magas, félmagas gyü möksfaoltványokat díszbokrot, díszfát, díszcserjét, fenyőt, magas­törzsü- és bokorrózsát, akácot, vadalanyt írás­beli jótállás mellett leszállított egységáron vásárolhat a Városi Kertgazdaság Faiskolájában (Csapatkórház mellett.) Telefon : 156—2 01­Faiskolánk a m. kir. állami Rovartani állomás állandó ellenőrzése alatt áll s kaliforniai pajzstetümentes. Legujabh képes árjegyzékünket megkeresésre dijtblanul küldjük. Egész Szabolcsban megkezdődnek az útépítések és útjavítások A közmunka többezer ember számára ielent munkát Az inség leküzdésére irányuló törek­vések többé-kevésbé eredményes front­ján örvendetes eseményről számolhatunk be. A tavaszi idő beálltával a nyiregy­házi államépitészeti hivatal már meg­kezdte azokat a hatalmas útépítési és javítási munkálatokat, amelyek a maguk fontos közlekedési hivatásukon kívül hivatva vannak az Ínségesek és munka­nélküliek nagy tömegének kenyérkere­seti lehetőségét is megoldani. Az egész megyére kiterjedő hatal­mas közmunkákra vonatkozólag kérdést intéztünk Löwy Ignác műszaki főtaná­csos, hivatalfőnökhöz, aki a következő­ket mondotta : — A kereskedelmi minisztérium már megküldötte azokat a munkálatokat, amelyek az inségakció keretében mint szükségmunkák azonnal megkezdhetők, így elsősorban a székely—ramocsaházi, székely—dombrádi, a nyirbogáti, és a mándoki vasúti állomáshoz vezető utak kiépítése. Ezekhez az útszakaszokhoz már a szükséges kavicsok is oda lettek szállítva és a munkálatok meg is kez­dődtek. Három útszakaszon a Nyíregy­háza— Hajdudorog, Nyírbátor—Ofehértó és az Anarcs—Nyirkarászi közutakon a földmunkák is megkezdődtek. Ezekre a munkálatokra 130000 pengő van kiutalva, ami sok száz munkásnak fog a nyáron át kenyeret adni. Arra a kérdésre, hogy mik a to­vábbi tervbe vett munkálatok, megtud­tuk, hogy még ez év folyamán alapos javítás alá kerül a nyiregyháza—nagy­kállóí 10 kilométeres és több kisebb­nagyobb útszakasz. Befejezik a nagy­kálló—nyírbátori ut építését és az uj­fehértói ut aszfaltfelületének bevonási munkálatait is. A törvényhatósági utak fentartására már eddig is ötezer köbméter kavics van leszállítva, ugy, hogy előreláthatólag az idei munkálatok kétezer fuvarnapszámot és hat­ezer kézinapszámot fognak je­lenteni. A szabolcsi útviszonyokkal kapcso­latosan Löwi Ignác műszaki főtanácsos kijelentette, hogy a szabolcsi utak, ame­lyek országos viszonylatban is a leg­jobbak voltak, az utóbbi évek fedezeti hiánya miatt, valamint az enyhe téli időjárás következtében sokat rongálód­tak, a kavicsréteg erősen megkopott, az úttesten erős kerékvágások keletkeztek. A szabolcsi Tisza-hidra vonatkozó­lag még érdemleges választ nem kap­hattunk, mert bár úgy a tiszadobi, mint a tiszapolgári hidra vonatkozó terveze­tek elkészültek, a minisztériumra vár a döntés, hogy a két alternatíva közül melyik valósul meg. — Mindennapos székszorulás, vas­tagbélhürut, felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejfájás, fülzúgás, szé­dülés és lehangoltság eseteiben a ter­mészetes „Ferenc József" keserűvíz a bélmüködést rendbehozza s • megszaba­dítja az embert a kellemetlen érzések­től. Nagynevű orvosok a Ferenc József vizet fényes eredménnyel alkalmazzák. A Ferenc József keserűvíz gyógyszer­tárakban, dregériákban és füszerüzlelek­ben kapható. Amikor még fogyott a szabolcsi bor A borkereskedővel beszélgetünk. Ar­ról az időről, amikor még fogyott a bor. — Mi van a szabolcsi szöllő nedűjével ? — Ott van a pincében, a jobb na­pokat várja. De nem sok reménnyel. — Lengyelország? — Ma nem vá­sárol. — Pedig akor volt itt jó világ, amikor húsvét előtt már ott tanyáztak a lengyelzsidó kereskedők a Koroná­ban. — Vagy szüret idején, amikor száznál többen jöttek Bukovinából, Var­sóból Nviregyházára és megindultak a hordóval telt vonatok a lengyel határ felé. Akkor a bortermelőtől mindent megvettek. Egy kis szesz is került a boroshordók közé. Most ? Hja, a magas vámok! Hetven fillér a bor vámja literenként. Ki tudja megfizetni ? — Amerika ? — Ha szakit is a pro­hibicióval. Ott van a Francia, az Olasz bor — Franciaországban évenkint hat­van millió hektó bor terem. Nálunk, amikor jó termés volt, t millióra ment. — A belső fogyasztás? —Csökkent az is. Fokozni most mesterséges eszkö­zökkel lehetetlen. — Ha munka volna, ha kereset volna... — A közalkalmazottak fizetésének csökkentése is lesújtó eredménnyel járt. Hiszen ez ^ pénz mind belföldön fo­gyott el. — Nem ugy mint a havi 2Ó00—3000 pengős fizetések. — Azok a külföldre szivárogtak. Más világnak kell eljönnie, munka kell, akkor fogy a bor is. — A katonaságnak eladott 3000 hektó is segítség. — Az Ausztriába szál­lítható hatezer is. De csepp a borten­gerben. Magam egyizben tizezér hektót adtam el Nyíregyházán Prágának... — Panaszkodik ma a borkereskedő is. — Pedig borban az igazság. Igazat kell adnunk neki. — Munka és munka. Ez a megváltó szezám tárulj... De. . . A munkához sok minden kell. .. Elsősorban tágasabb levegősebb or­szág. Akkor iszik a magyar újra, ha megnyílik borának, búzájának, békes­ségének börtöne, Trianon... Cementárugyáram beszüntetése miatt 127—10 készárumat, gépeimet, formáimat, teljes berendezésemet igen olcsón eladom. Kaphatók vályúk, víztartályok, fedőlapok, márványmozaik padlólapok, szeméttartók, betoncserepek, betonkeritések, oszlopok, virágvázák, ké­ménytoldalékok, kéményajtók, korlátok, kerékvetők, síremlékek, Herak­litlemezek stb. — Csőformák, cserép és lapverőgépek, lemezek, tégla­prés, blokkverőgép, kerítés és oszlopformák, szerszámok, sth. — Körfű­részek, kazán, motorok, vágó és stancológép, iroda felszerelés, taligák, lószerszámok stb. — Továbbá háztelkek és bontástól származó építőanyagok. Nagy Kálmán, Árpád-utca 10. szám. F\ Cordatic Magyar Gumiabroncs r. t. és Steyr Rustro-Daimier Puchművek magyar kereskedelmi r. t. képviseletét és bizományi lerakatát a Széchenyí-út 9. sz. aló! a Horthy Miklós-tér 5. sz. alá (Nyírvíz-palota) helyeztem át. Telefon ; ÍÍ5 sz. LÁSZLÓ LAJOS. 145-5 Ma is jelentkeznek a háború pusztító hatásai A háború már másfél évtizede vé­get ért, de pnsztitó hatásai mindig érvé­nyesülnek és érvényesülni is fognak — nemzedékeken keresztül. A „Magyar Statisztikai Szemle" uj számában Szél Tivadar dr összefoglalja a háborúnak azokat a hatásait, amelyek a nemzetek életében tartósan megmaradnak. Ked­vező hatást keveset talál. Ilyen például az, hogy a háború ideje alatt születet­tek között, a rendesnél nagyobb arány­ban szerepeltek az idősebb apák gyer­mekei, akik az orvostudomány megál­lapításai szerint kevesebb betegségi hajlamot örökölnek, mint a fiatal szülő­kéi, A 40—50 éves apától való gyer­mekek aránya a többiekéhez, a háború allatt, a békebeli 17'3%-ról 25'7>Vo-ra emelkedett, 50—60 éves apától származó gyermekeké pedig 2'5 u/c-ról 5'l°/ 0-ra. Ez az arányszám 1930-ban már csak 1'6 százalék. A háború alatt csökkent a rokonok házassági arányszáma, ami szintén "nem kedvezőtlen változás. E gyér előnyökkel szemben azonban ott áll az 1.25 millió főnyi születés csök­kenés és az, hogy az itthonmaradtak, általában gyengébbek és nyavalyásab­bak voltak, mint a hadbavonultak, „Ma­radt itthon, kettő, három nyomorult..." Ez, természetesen a háború alatt születettek közül nagyon észrevehető. A közvetlen véráldozat a trianoni terü­leten 156.000 főt tett és ebben elsősor­ban a falusi elem és a magyar elem volt képviselve. A háborút nagy nép­betegségek követték. 1918-ban csak a spanyol járványnak 53.200 halottja volt. A háborús demoralizáció eredménye az, hogy a büntető ügyek rendkívül megszaporodtak. Ma a csonka Magyarországon annyi bűnügyet tárgyainak a . bíróságok, mint békében az egész Magyarországon: egyes bűnügyek százalékaránya a béke­belinek kétszeresére emelkedett. Szél Tivadar szerint a háborúnak ezek a ha­tásai sokkalta nagyobb mértékben súj­tották Magyarországot és magát a ma­gyarságot, mint bármely más országot, vagy nemzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents