Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1933-03-19 / 16. szám
4. oldal. frzJffiOLCSI HIB DU> 1933 március 19. Ötmillió hold tőidet tett: t termeképessé a Tiszaármentesitö-Társulat A Magyar Mérnök és Épitész Egylet debreceni osztályában rendkívül értékes és magas színvonalú előadást tartott szombaton este hat órakor Korbély József kir. kormányfőtanácsos, a Berettyó Társulat igazgató-főmérnöke. Korbély József, aki a vízszabályozási kérdésekben országos nevü, kiváló szaktekintély, ez alkalommal a Tiszaszabályozásról értekezett. Nagy koncepciójú előadásában érdekesen fejtegette a Tiszaszabályozás problémáit. A szaktudás maximuma és emellett mindvégig lebilincselő érdekesség jellemezte fejtegetéseit. Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a Tisza vízgyűjtő területe régen tropikus sós tenger volt. Környéke, főként az Alföld mindaddig terra incognita volt, amig a magyarok meg nem hódították. Azt fejtegette azután, hogy a Tisza vizgyüjtő területe 157.000 négyzetkilométer, a régi Magyarországnak 56 százaléka, Ha azonban a Tisza vízhozamát nézzük, nem a terület dominál itt, hanem a csapadék mennyisége, mely a Felső-Tiszán az 1400 milimétert is meghaladja. Kimutatta ezután, hogy a szabályozás kezdetén a külföldi szakértők azt mondták, hogy a Duna vízszintjét a Vaskapunál kell leszállítani, ez azonban nem sokat jelent. Alaposan ismertette ezután a szabályozás körülményeit. A vízrajzi felvételeket 1820-ban rendelték el és Huszár Mátyás remek, kézzel rajzolt térképeit még ma is kegyelettel őrzik, mint a ma gyar mérnöki tudás becses emlékét. Huszár tanítványa volt a halhatatlan emlékű Vásárhelyi Pálnak. O készítette el a szabályozás első terveit, amelyek megviszgálására Paleokapa Péter, a jeles velencei vízügyi igazgatót kérték fel. Vásárhelyi a kanyargós Tisza medernek 112 helyen való átmetszését javasolta. Paleokapa csak 15 átmetszést tervezett. Vásárhelyi 1846-ban meghalt, de Széchenyi t°vább vitte a szabályozás nagy eszméjét, 1846 augusztus 27-én megkezdték a munkát. A tiszadobi nagy átvágást kezdték meg s ezen a helyen az Alsószabolcsi Kársulat obeliszket emelt azóta. Részletesen ismertette ezután a munka történetét. A Szabályozás 1907ben elkészült. Megcsinálták a tervezett 112 átmetszést, Akkor azt hirdették, hogy a Tiszaszabályozás készen van és a megrövidített medren hamar le fognak futni az áradási vizek. Ez a remény azonban csak félig teljesedett. Nayy tudással és a szakember biztos meglátásával kritizálta ezutáz a szabályozás munkáját és kiemelte, hogy a gátakat egymástól nagyobb távolságban kellett volna elhelyezni, Nagyon érdekesek voltak adatai, amelyek szerint a szabályozás megkezdése óta 2800 kilóméter hosszú gátat létesítettek a társulatok és 42 társulat 5 millió holdat ármentesitett. Az egész szabályozás körülbelül 450 millió pengőbe kerül. A mentesített területen két évvel ezelőtt még kétmilliárd pengőre lehetett tenni az értéknövekedést. A lecsökkent földárak mellett ez ma is eléri még az 1 milliárd pengőt. A tiszai átvágások azonban nem voltak elég szerencsésen kijelölve. A folyó sok helyen még mindig változtatta a medrét és az 1932. évi áradás is — amely több gátrészt beomlással fenyegetett — olyan kárt okozott, amelynek helyrehozása 7 és fél millió pengőbe fog kerülni. így tehát a szabályozás nagy munkáját még mindig nem tekinthetjük befejezettnek. Ha az eddigi nehézségeket sikerül leküzdeni, sikerülni fog végezni a többiekkel is és el lehet végezni a hátralevő munkát, Előadását azzal fejezte be hogy ha letörlesztík majd azt a 38 millió pengőt is, amely ezidőszerint a társulatokat terheli, sokkal kevesebbet fogják szidni a mérnököket, mint eddig. A rendkívül széles horizontokat átölelő előadást mindvégig lebilincselt érdeklődéssel figyelte a hallgatóság, amely végül lelkes tapsokkal ünnepelte az illusztris előadót. Csakis garantált fajta azonos gyümölcsfa csemetét érdemes ültetni I. oszt. fajtiszta magas, félmagas gyü möksfaoltványokat díszbokrot, díszfát, díszcserjét, fenyőt, magastörzsü- és bokorrózsát, akácot, vadalanyt írásbeli jótállás mellett leszállított egységáron vásárolhat a Városi Kertgazdaság Faiskolájában (Csapatkórház mellett.) Telefon : 156—2 01Faiskolánk a m. kir. állami Rovartani állomás állandó ellenőrzése alatt áll s kaliforniai pajzstetümentes. Legujabh képes árjegyzékünket megkeresésre dijtblanul küldjük. Egész Szabolcsban megkezdődnek az útépítések és útjavítások A közmunka többezer ember számára ielent munkát Az inség leküzdésére irányuló törekvések többé-kevésbé eredményes frontján örvendetes eseményről számolhatunk be. A tavaszi idő beálltával a nyiregyházi államépitészeti hivatal már megkezdte azokat a hatalmas útépítési és javítási munkálatokat, amelyek a maguk fontos közlekedési hivatásukon kívül hivatva vannak az Ínségesek és munkanélküliek nagy tömegének kenyérkereseti lehetőségét is megoldani. Az egész megyére kiterjedő hatalmas közmunkákra vonatkozólag kérdést intéztünk Löwy Ignác műszaki főtanácsos, hivatalfőnökhöz, aki a következőket mondotta : — A kereskedelmi minisztérium már megküldötte azokat a munkálatokat, amelyek az inségakció keretében mint szükségmunkák azonnal megkezdhetők, így elsősorban a székely—ramocsaházi, székely—dombrádi, a nyirbogáti, és a mándoki vasúti állomáshoz vezető utak kiépítése. Ezekhez az útszakaszokhoz már a szükséges kavicsok is oda lettek szállítva és a munkálatok meg is kezdődtek. Három útszakaszon a Nyíregyháza— Hajdudorog, Nyírbátor—Ofehértó és az Anarcs—Nyirkarászi közutakon a földmunkák is megkezdődtek. Ezekre a munkálatokra 130000 pengő van kiutalva, ami sok száz munkásnak fog a nyáron át kenyeret adni. Arra a kérdésre, hogy mik a további tervbe vett munkálatok, megtudtuk, hogy még ez év folyamán alapos javítás alá kerül a nyiregyháza—nagykállóí 10 kilométeres és több kisebbnagyobb útszakasz. Befejezik a nagykálló—nyírbátori ut építését és az ujfehértói ut aszfaltfelületének bevonási munkálatait is. A törvényhatósági utak fentartására már eddig is ötezer köbméter kavics van leszállítva, ugy, hogy előreláthatólag az idei munkálatok kétezer fuvarnapszámot és hatezer kézinapszámot fognak jelenteni. A szabolcsi útviszonyokkal kapcsolatosan Löwi Ignác műszaki főtanácsos kijelentette, hogy a szabolcsi utak, amelyek országos viszonylatban is a legjobbak voltak, az utóbbi évek fedezeti hiánya miatt, valamint az enyhe téli időjárás következtében sokat rongálódtak, a kavicsréteg erősen megkopott, az úttesten erős kerékvágások keletkeztek. A szabolcsi Tisza-hidra vonatkozólag még érdemleges választ nem kaphattunk, mert bár úgy a tiszadobi, mint a tiszapolgári hidra vonatkozó tervezetek elkészültek, a minisztériumra vár a döntés, hogy a két alternatíva közül melyik valósul meg. — Mindennapos székszorulás, vastagbélhürut, felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejfájás, fülzúgás, szédülés és lehangoltság eseteiben a természetes „Ferenc József" keserűvíz a bélmüködést rendbehozza s • megszabadítja az embert a kellemetlen érzésektől. Nagynevű orvosok a Ferenc József vizet fényes eredménnyel alkalmazzák. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, dregériákban és füszerüzlelekben kapható. Amikor még fogyott a szabolcsi bor A borkereskedővel beszélgetünk. Arról az időről, amikor még fogyott a bor. — Mi van a szabolcsi szöllő nedűjével ? — Ott van a pincében, a jobb napokat várja. De nem sok reménnyel. — Lengyelország? — Ma nem vásárol. — Pedig akor volt itt jó világ, amikor húsvét előtt már ott tanyáztak a lengyelzsidó kereskedők a Koronában. — Vagy szüret idején, amikor száznál többen jöttek Bukovinából, Varsóból Nviregyházára és megindultak a hordóval telt vonatok a lengyel határ felé. Akkor a bortermelőtől mindent megvettek. Egy kis szesz is került a boroshordók közé. Most ? Hja, a magas vámok! Hetven fillér a bor vámja literenként. Ki tudja megfizetni ? — Amerika ? — Ha szakit is a prohibicióval. Ott van a Francia, az Olasz bor — Franciaországban évenkint hatvan millió hektó bor terem. Nálunk, amikor jó termés volt, t millióra ment. — A belső fogyasztás? —Csökkent az is. Fokozni most mesterséges eszközökkel lehetetlen. — Ha munka volna, ha kereset volna... — A közalkalmazottak fizetésének csökkentése is lesújtó eredménnyel járt. Hiszen ez ^ pénz mind belföldön fogyott el. — Nem ugy mint a havi 2Ó00—3000 pengős fizetések. — Azok a külföldre szivárogtak. Más világnak kell eljönnie, munka kell, akkor fogy a bor is. — A katonaságnak eladott 3000 hektó is segítség. — Az Ausztriába szállítható hatezer is. De csepp a bortengerben. Magam egyizben tizezér hektót adtam el Nyíregyházán Prágának... — Panaszkodik ma a borkereskedő is. — Pedig borban az igazság. Igazat kell adnunk neki. — Munka és munka. Ez a megváltó szezám tárulj... De. . . A munkához sok minden kell. .. Elsősorban tágasabb levegősebb ország. Akkor iszik a magyar újra, ha megnyílik borának, búzájának, békességének börtöne, Trianon... Cementárugyáram beszüntetése miatt 127—10 készárumat, gépeimet, formáimat, teljes berendezésemet igen olcsón eladom. Kaphatók vályúk, víztartályok, fedőlapok, márványmozaik padlólapok, szeméttartók, betoncserepek, betonkeritések, oszlopok, virágvázák, kéménytoldalékok, kéményajtók, korlátok, kerékvetők, síremlékek, Heraklitlemezek stb. — Csőformák, cserép és lapverőgépek, lemezek, téglaprés, blokkverőgép, kerítés és oszlopformák, szerszámok, sth. — Körfűrészek, kazán, motorok, vágó és stancológép, iroda felszerelés, taligák, lószerszámok stb. — Továbbá háztelkek és bontástól származó építőanyagok. Nagy Kálmán, Árpád-utca 10. szám. F\ Cordatic Magyar Gumiabroncs r. t. és Steyr Rustro-Daimier Puchművek magyar kereskedelmi r. t. képviseletét és bizományi lerakatát a Széchenyí-út 9. sz. aló! a Horthy Miklós-tér 5. sz. alá (Nyírvíz-palota) helyeztem át. Telefon ; ÍÍ5 sz. LÁSZLÓ LAJOS. 145-5 Ma is jelentkeznek a háború pusztító hatásai A háború már másfél évtizede véget ért, de pnsztitó hatásai mindig érvényesülnek és érvényesülni is fognak — nemzedékeken keresztül. A „Magyar Statisztikai Szemle" uj számában Szél Tivadar dr összefoglalja a háborúnak azokat a hatásait, amelyek a nemzetek életében tartósan megmaradnak. Kedvező hatást keveset talál. Ilyen például az, hogy a háború ideje alatt születettek között, a rendesnél nagyobb arányban szerepeltek az idősebb apák gyermekei, akik az orvostudomány megállapításai szerint kevesebb betegségi hajlamot örökölnek, mint a fiatal szülőkéi, A 40—50 éves apától való gyermekek aránya a többiekéhez, a háború allatt, a békebeli 17'3%-ról 25'7>Vo-ra emelkedett, 50—60 éves apától származó gyermekeké pedig 2'5 u/c-ról 5'l°/ 0-ra. Ez az arányszám 1930-ban már csak 1'6 százalék. A háború alatt csökkent a rokonok házassági arányszáma, ami szintén "nem kedvezőtlen változás. E gyér előnyökkel szemben azonban ott áll az 1.25 millió főnyi születés csökkenés és az, hogy az itthonmaradtak, általában gyengébbek és nyavalyásabbak voltak, mint a hadbavonultak, „Maradt itthon, kettő, három nyomorult..." Ez, természetesen a háború alatt születettek közül nagyon észrevehető. A közvetlen véráldozat a trianoni területen 156.000 főt tett és ebben elsősorban a falusi elem és a magyar elem volt képviselve. A háborút nagy népbetegségek követték. 1918-ban csak a spanyol járványnak 53.200 halottja volt. A háborús demoralizáció eredménye az, hogy a büntető ügyek rendkívül megszaporodtak. Ma a csonka Magyarországon annyi bűnügyet tárgyainak a . bíróságok, mint békében az egész Magyarországon: egyes bűnügyek százalékaránya a békebelinek kétszeresére emelkedett. Szél Tivadar szerint a háborúnak ezek a hatásai sokkalta nagyobb mértékben sújtották Magyarországot és magát a magyarságot, mint bármely más országot, vagy nemzetet.