Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-16 / 38. szám

hm. t6> jrtfUYIDÍK­Filléres árak az Excelsior harisnyaház februári vásárán! M. selyem harisnyák kis hibával Cérna férfi zokni „ „ ... Divat zokni Tiszta gyapjú zokni Téli harisnya 98, 86 fill. ... 68 „ ... 66 „ ... 98 „ ... 68 „ Gyapjú harisnya Kötött ruhák Selyem nadrág hibátlan Selyem bluz Sport ing 98 fillér 6 80 tói 1 46 2-90 258 Gyárból egyenesen a vevőhöz. Zrinyi Ilona-utca 6. A szabad verseny hrt3; ÁNGYÁN* BÉLA DR njr. álpmtitfcár országgyűlési fcépvKeto. A világgazdasági vááság okait, tuMidtmképen abban keli keres­uiink, hogy az az alap, amelyen egy 110—150 éves gazdasági rend felépült, e'.tolédott, megváltozott, ennek az alapnak a tartaimát kcpcaó fogalmak szintén változáson mentek keresztül, sőt bizonyos te­kintetben anakronizmussá is vál­tat;. fis m: volt ez az alap ? Egy •'v, gazdasági Szabadság ebe, ami­lyen beiül jelentkeztek azok a princípiumok a m ekeket általában h. erők ^ab'ad érvényesülése elvé­uek, a Wtted verseny elvének is­mertünk. Az alap eltolódására, nézetem áztrrint. a legerősebb befolyást gya torolta* körülbelül a tnult század közepétől kiindulva, a nemzeti­fetuda-t felébredés*. Azelőtt egy­egy rtinift a sorsközösségben, iiyelvközösiiégben élő egyedeknek egy ürességét, együttélését. alkotta. Idők folyamán, a nemzfti öntudat­nak befolyásolása következtében, 3me]let a "s 0rs- és nyelvközösség mellet 1 kialakult a nemzeti áltómok orgamkus egysége. Ennek egyelő­re csak politikai hatása: voltak, de mély befolyást gyakorolt e/. a ga?" dswági é]etre is. Kiderült ugyanis, hogy míg régebben, a/, állam a magángazdaságtól telejsen elkülö­nített Szférában élt, s a magán­gazdaság a közéleti funkciótól az álamra ruházott közigazgatási funkcióktól teljesen kü öli életet élt, addig uja ban a magángazda­ság annyi Szállal van összekötve a közérdekkel, hogy a közérdek­től függetlenül semmi 'néven neve ?eftdó magángazdaság! tevékenység nem állhat m«g. Ennek hatása elsősorban nem­zetközi' vonásokban jelentkezett, mert a z egyes nemzeti államok, hovatovább, egymással s zembcn. a nemzetközi forgalom szempontjából mmt zárt egységek jelentkeztek és majdnem azt mondhatni, hogy a külkeieskedelmi forgalom többé­k«vésbbé állami privf égiummá vált. De n«mcsak nemzetközi viszony.'at­btfH jelentkezik <íz az átalakulás, hanem — mondjuk —*gy--'gy zárt gazdasági területen belü< iS; hiszen látjuk, hogy bizonyos gazdasági fffiadatok ma már kizárólag áííann feladatoknak tekintendők^ posta, vasút, tel*fou s tb. Ma bizony az áláamnák, bizonyos gazdasági funk­ciót az egész gazdasági területre kiterjednek és mim ár nem arról van szú, hogy helyes-e ez, vagy nem, hanem csak arról } hogy mely feladatok azok. amelyek kizáró'ag állami feladatok és melyek azok, amelyeknél a/, állam csupán a magángazdaság! tevékenység irá­nyításának és ellenőrzésének fel­adatát kell, hogv vállalja. De a fijlődé* tovább nrnt és fcz irányzat ma már a gazdasági területeken tulmenő'eg, a jog te­rületén is érvényesül. Hiszen em­lékezzünk csak vissza arra. a közel­múltban még életben volt intéz­ményre, azokra a beavatkozások­ra. amelyek a magántulajdon te­rén haszonbérleteknél, mkbérletek­nél. a földreform terén jelentkez­tek nemcsak nálunk, hanem az egész világon ugy, hogy a fejlődés menetet nézve ebből az egy péi­dából is látjuk azt, hogy s zázhu sz év alat a gazdasági szabdság prin­cípium 3 hová fejlődért! És látjuk azt js t hogy ma már egéez gazda­sági ágakban a termelés, sőt a javak elosztása is, bizonyos kötött formák között történik. Itt vannak azok a különböző egyesülések kart elek, trösztök^ Szövetkezetek) amelyek — bár néha káros jelen­ségekkei járnak, — kizárólag a zért ke'e tkeztek. hogy a »szabad verseny • káros hatásait a termelés­ben ellensúlyozzák. Lehet-e ily körülmények között a zt állítani, hogy a gazdasági élet­ben még a gazdasági liberális elvek uralkodnak? Megváltozott az élet körülöttünk és ennek megfelelően keU berendezkednünk. Nagy érdeklődéssel várják Nyíregyházán Vietórisz József dr. csütörtöki előadását VietónSz József dr <•. főigazga­tó, Szabolcs íróbüszkesége csü­törtökön délután hat órakora Bes­senyei Kör hceális előadássoroza­tában a közönség elé lép, hogy megtartsa a világhírű ábatmesék­n-ek. A«zopuS. PhacdruS meséinek a mai életre való apUkádóját tár­gya^ érdekes előadását. Vietónsz József 'dr ne ve szorosan összeforr városunk kultúrtörténetével. Az ó inspiráló szelemé nemcsak isko­lájában v olt neve őerejü, hanem cv tizedeken át ő volt az életben ­tartója minden művelődési akció­nak ebbe •1 a vármegyében. Csü' tör töki előadásán újra megragyog­tatja előttünk kivételes Szellemé^ nek Soha nem halványuló fényét és a z előadás olyan élményt ígér. arnely«t nagy veszteség volna el­mulasztania mindazoknak, akiket erdekei emberi szel'e m alkotó erejének titokzatos világa. Városi Mozgóképszínház Szerda Liane Haid főszereplésével A szerelmes szépasszony Őnagysága kimenője Zenéi vígjáték 10 felv. Rjndezta: Wilhelm Thiele Kiegéazité»: Paramount Világhiradó. Ked den, szerdán Magyar hiradó Jön ! Magda Schneiderrel Zsuzsanna a fürdőben Jön ! Elöadason Kezdete : 5, 7 ea 9. V..Barn ap 2, 4, ö, 8, 10 orakor Fényes erkölcsi sikerrel zárait a „Baross" cserkészek mísoros délntánja Mint ahogy lapjaink hasábjain ismertettük is. \-asámap délután 5 órai kezdettel fényesen zajlott le a Baross cserkészek áltai megren­dezett műsoros délután, A nagykjft zönség zaj 0s tapssal és osztatlan tetszéssel logadta a nagy hozzáér­téssef és gonddal öss zeálhtott mii. sor minden s zámát. A Szereplők mindenike a műkedvelőt felülmúló rutinnai'mozgbtt a színpadon. Jog­gal kiérdemelték a közönség lelke sédését és szeretetét, amefyben ré­szesítetté őket. »Egy tárgyalás* c. darabban Kusnverík Böske szolid ,szeretetre méltó postás lány, Babics Juci igazi'tüzrőt pattant magyar me nyecske, Czédly Ilus a pózo'ó szí­nésznő szerepét játszotta, Bartha Eta a bárónő Szerepében és Ka r»sz Ica a Galambné szelepében értek e meg-megujuló tapsra mél­tatott sikereket. Spirnyák Idus már több mint műkedvelő komik a, Minden Szává' v-al hangos derültséget keltett a »VénkJsasszony« Szerepében. bifluttsr Ferenc a Baross cserké­szek agtlis segédtisztje a komoly bíró, Dsbrószky László n szélhá­mos Szerepét játszották meg n af gyon helyes felfogással. 2. Számnak Zeke Manyifca ének és táncSzám 3 volt; Farkas J mre örökszép megzenésített kis dalát' adta elő a >;Piross zalmakalapról , továbbá a z »Obsltos« ból a nőneve­lés ínüdtlt, szép tisztacsengésü hangja ,ügyes játéka, táncai nagy tets zés t keltett. Az előadás fénypontja helyi szer. ző müvének előadása volt. Krompachi Hoüó Lenke A musKatu citnii, már többször előadott víg­játékát elevenítették fel forró szín­házi estékre emlékeztető sikerrel. Marikká szerepében Bötykös Gizi nemcsak játékával, hanem kedves, behízelgő hangjával aratott nagy' sikert. A Sík Sándor zeneszerző ál­lal megzenésített darab a? első pil­lanatban meghódította a közönsé­get s igy a dalok szimpatikus in­terpretálóján át az elismerés a te­hetséges fiatal zeneSz "rz&ivk isloő­ven kijutott. Samu szerepében ifj. VogI Károly mutatkozott be mmt tehetséges és még sok sikerre »zá­mitható műkedvelő, mig a többi s zeiepek alakítói: Csontos Aranka, Szilágy: Piri, Szeöenszky József és Spirnyák L. kedvesen és s zép igye­kezettel segitetrék a darabot siker­re viinni. A jó munkát végző Baross cser. készcsapat e műsoros délutánjával ismét bizonyságát adta annak a célirányos és fokozatos előha'adás­nak, amelyet eddig minden általuk megiendezet előadásban felmuta­tott. Ezért a következetes munká­ért. amelyben nemcsak a mi derék iparoscserkészemk, hanem az isko­lán és csapaton kívüliek is részesül, nek, nyílik 'ma elismerésre ajka an­nak a z illusztris közönségnek, a­melv a Baross cserkészek eíőadá sát mindig nagy előszeretettel "látogat ja. Hangyáéhoz hasonlít az a ki­tartó jó munka, amefvet a csapat vezetősége, élén a fáradhatatlan zászlóinyávai a nemesszivu Szerína nénijökkei végez. Végül A miisor fénypontja követ­kezett a Régi' farsang.. Égy szép fehérruhás kislány Molnár Editk* szavalja el a költeményt bájosan sok-sok érzéssef. Aztán megjelen­tek alkjai. Itt aztán igazán n*m lehetett eldönteni, "hogy kié a pá Imi!? Kálmán Éva tánctanárnő művész tanítványai jelentek meg a Színpadon, hogv Szépségükkel, győ nyörü mozdulatukkaf ámu'atbíi ejtsék nézőiket. Melyik volt a legszebb kép?- Ki "tudná azt meg­mondani! ? A méltóságos francia mentiette? melyet Rokosmy: Klán, Stark Lify, Károlyt l.uty. Farkas Er­zsike mittattak be a közönség elra. gadtatására. A tüzes diszpalotás? melyet Lönnczy Csóry, Vaskó Márta^ Magyar I.enke és K. Szabó Kató: majd a bécsi valcer? melyet Rangon ftaba és vle:sz Lenke tán­coltak ei tökéletes tudással. Sok­sok éljen és ujrázástói zengett a terem, a közönség alig tudott rn , eg válni tőlük, szinte ünnepeltetésben volt részük a megjelent hálás pub­likumtól — városunk fiatal tehet­ségeinek és agilis művészi meste­rüknek Kálmán Éván'ak. A zongorakiséret nehéz munká­ját Karácsony József V. é. t. n. oldota meg eSsmerésremé'tó tudás­sal. Végül a közönség a Baross ze­nekar indulója mellett telj es meg­elégedéssel'táv ózott. Sokan mát' a legközelebbi szórakoztató s a ler keket iga zán nemesen formáló dél­után dátuma iránt érdeklődtek. Hisszük, hogy városunk fiatal és tehetséges értékéi, valamint a z ok, kik előrelátásukká', s zak­s zerü irányításaikkal ily nemes s zó­rakozásljan részesítették városunk kitűnőségeit, nem fogják sajnálni fáradságukat a jövőben sem, ha­nem de ék iparpscserkészeinkkel karöltve dolgozni fognak, hogy teljesüljön a Baross cserkészek ftata' kis Szónoka átal előte-jesztett leghőbb vágy, hogy ott lehessenek a Világjamboreén ők Ys, ahonnan uj erővéí, ie'kes edéss ci lia zatérve végezhessek tovább s zép és neme s cserkészmunkájukat városunk dicső ségére, édes hazánk javára. REKLAMTABLÁKAT több tzsib«n i* fcfesni A J ÖB A • IVYOMDA

Next

/
Thumbnails
Contents