Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-16 / 38. szám

J^RYIDáK. 1933. február 16. Képesítéssel vagy anélkül Irta : Holczberger Andor. A lerongyolódott gazdasági viszonyok lehetetlen nehéz helyzetet teremtettek a kereskedelemben is. A kereskedelmi egyesületek, kereskedők és szakírók kutatva az okok után, többek közt rájöttek arra is, hogy a kereskedelmi j^álság legfőbb oka, hogy képesítés nélkül mindenki üzletet nyithat és ez által több az üzlet, mint amennyit a vevők eltartani képesek. Fején találták a szeget, legalább is egyo'dalulag, még pedig azt, hogy sok az üzlet, de kevés a vevő, a képesítés már csak másodrangú kérdés, mert ha a vevők vásárlóképessége arányban lenne az üzletek számával, akkor pz a néhány nem szakember vállalkozása nem játszana Szerepet, mert hiszen rnég ma ís 70—80 százaléka az üzleteknek tanult kereskedők kezében van. Képesítés, kontárkodás, mind olyan kérdéseik, melyek a rossz konjunktúra idején minden szakmában felütik fejüket és joggal. tUtakozinalk a sérelmesek emiatt. Azon ban a szabadkereskedeleanben szinte természetes volt, hogy aki hajlamot érzett magában, ha tanulta, ha nem, mindenki lehetett és lehet ma is kereskedő. A régi jó világban azt tartották a középosztálybeliek, hogy kereskedésre születni kell, az nem való csak annak, aki az anytejjel szívja magába és ha csak nem volt nagyon rossz tanuló a fia, dehogyis adta volna kereskedőnek. Az-után jött a világháború, azután kicsi lett szép hazánk, ínteliektüei az ország nagyságához képest nagyon is sok. Kezdték már nem is olyan utolsó pályának tartani a kereskedést, itt is-ott is a cégtáblákon a megszokott régi kereskedő famiUák nevei mellett ujabb és ujabb nevek kezdtek feltűnni. A Hegedűs éra végén pétiig valóságos konjunktura jött és ebben áz időben semmit sem ért a tanult kereskedelem, akkor többet ért egy kis szimat minden szakképzettséginél. De mint a nóta is mondja: »Minden szerelemnek vége szokott lenni« ugy elmúlt a konjunktúra is, elmultak a szép napok és jött a komoly munka ideje. Ismerek egy szép szabolcsi tís

zamenti községet, ahol néhány gazdálkodó egész szép kis vagyont ölt minden kereskedelmi tudás nélküt üzletnyitásba és hol vannak ma ezek az üzletek és hol vannak a vagyonok? Még a roncsok sincsenek meg a házakból, földekből, de megmaradtak azok a szerencsétlen emberek, akik elég badarak voltak azt hinni, hogy elég a kereskedéshez a pénz, meg egy kis csomagolási tudás, zacskó begyürés, kimérni a kilót, félkilót és ezzel vége. íme ezek az emberek, ha 3 évig tanonckodtak és 2 évig segédeskedtek volna, akkor valószínűleg, ha szerényebb keretek közt, de ma is boltjuk volna. Tehát helyes a képesítés ! Amerikában van a legfejlettebb kereskedelem, hatalmas kereskedelmi vállalatok vannak és nem egy olyan cég, amely kicsiben kezdte és ma milliós vagyon ura. Ott njncsen határa a kereskedelmi lehetőségeknek, szabadon valósíthatnak meg fantasztikus és bizar ötleteket. És talán képesítéssel ? Nem. Amerikában mindenki lehet suszter, borbély, kereskedő vagy bármi más. Ott azt tartják, ha nem értesz hozzá, akkor ne kezd el, mert megiszod a levét, saját károdon fogsz okulni. Tehát inem szükséges a képesítés ! Amint a fentiekből láthatjuk, jó, ha van képesítés, de képesítés nélkül is nagyszerűen meg lehet é-tni ha a madáchi tételt, a »sok az eszkimó, de kevés a fóka«, megfordítjuk. A fókákat szaporítani kell, az eszkimókat meg irtani. 3—4 évig nem kellene engedni űj önállósítást, a meglévőket úgyis irtja a dekonjunktúra, ez a modern ragály. Ez alatt az idő alatt lassan visszavergődne a kereskedelem a vevők számának megfelelő létszámra és így kilátás volna egészséges kereskedelemre. így megírva nagyon szép lenne ezt megvalósítani, de a valóság, az megint más. Nehéz elzárni egy pályát emberek elől, akik talán hosszú éveken keresztül spóroltak és abban látták minden reménységüket, hogy valamikor nyit- 1 inak egy kis boltot és ahol lassan I megéld egéLnek. Nincs más hátra, mint Jbele nyugodni abba, hogy ez így van ma mindenütt, így van a legyőzöttekmél és így van a győzőknél. A legyőzöttek nem tudnak vásárolni, a győzők nem tudnak eladni. Mindent élőiről kell kezdeni, rossz volt az egész! A pénz egyedül nem 'boldogít. forgalomra van szükség. Ám azonban optimista vagyok, én az 1933-as évben változást látok, rosszabb (hisz ezt már évek óta mondjuk) nem lehet, én remélem., hogy ez az év javulást fog hozni (persze csak a vége felé, mert a kezdet minden eddiginél rosszabb) és akkor a jó viszonyok közt dönt- 9 síik el, 'legycn-e szabad kereskedelem, avagy képesítéssel tehessen csak kereskedő bárki is. Ma szerdán utoljára Harry Piel Kémek és kalandorok Í ALPál GITTA a pacsirta hangú magyar művésznő idei elsó nagyszabású operett filmje R SZIVEK KIRÁLYNŐJE 60, 3® és 2m filléres helyárakkai! Csütörtöktől, vasárnapig aZ APOLLOBáM Március 5-én rendezi a Bessenyei Kör Liszt-hangversenyét A Szabolcs vármegyei 'Bessenyei Kör programmjába a komoly, nemes élvezetet nyújtó művészetek interpretálását ilesztettc. A Kör hivatása már a múlt tradícióján át is a

z, hogy a klasszikus művészetek terjesztésében tűnjék ki és Szolgálja a Bessenyei szellemet, ame[y mindig csak a szépért, jóért és nemesért hevült, dolgozott és küzködve fáradott. A komoly, kritikával kidolgozott műsornak hoSzszu idő kell, de meg a közönség aránylag kis műértő rétege se

m engedi mag egyelőre, hogy a kultura igen nívós terjesztésében a a kör tulhalmozza programmját. — Ezért, egy hosszabb pihenő után, amely hallgatásnak legfőbb oka az volt, hogy a kör nem kívánt a bált és a vidám hangulatot kereső szezonban konkurrens fél lenni, — március 5-én este 6 órakor a Korona dísztermében megrendezi az évad bizonyára legnívósabb nyíregyházi hangversenyét, amely határozott művészi értékű is lesz, nemcsak a reklám jegyében azonban, hanem az interpretáló művészek és a

z előadásra kerülő, Liszt emlékét szoigá'ó hangverseny-számok folytán. A Szabolcs vármegyei Bessenyei Körnek sikerült Szigeti Sándor zongoraművész vezetésévei olyan műsort összeállítani, a

meiy a legnemesebb élvezetet nyújtja a zeneértőknek, de liszt Ferenc ha-1 t%nas emiekét is méltón szenteli, meg. A Bessenyei Kör jót tudja, hogy egy ofyau hatalmas zeneszerző emléke, mint Liszt ,mindig, kötelez és nem lehet művészi nagyságaink nevét cégérül venni senr nulyten célból. Szigeti Sándor nemes művészete és intenzív finomsága olyan pompás műsort állított össze, s sikerült olyan erőket lekötnie és kiválogatnia Nyii egyházán ,hogy biztosan • a legszebbet és legművészibbet nyeri á közönség. A műsoron szerepelni fog Liszt II. rhapszódiája, a Rákócziinduló parafrázisa, a Liszt Es-dur konzert két zongorán, kisebb Liszt müvek és I.iszt dalok. Azonkívül Vörösmarty Liszt Feremjjiez cimü, m

a is aktuális ódája s egy Lisztről szóló komoly, elmélyedő tanulmány fogják műsort változatossá tenni. A hangverseny, a-i mely külön'eges zenei élményt jelent városunknak s ajmelyen csak nyíregyháziak fogtak Szerepelni, bemutatva, hogy vidéki városban is lehet finom kidolgozású, komoly,* eimély edő tanulmányokon alapuló, mély zenei értéket rendezni -— teljesen ingyenes f

esz, a Bessenyei Kör eddigi felfogásához híven, pusz tán m

agasfoku kultutcílt szolgái. Végkép lerongyolódtak a nyíregyházi Ínségesek: a szegénygondozó iroda a polgárság sürgős segítségét kéri Rongyos ruha, cipő is mert az iroda kijavíttatja Egy hét óta megfeszített munkává! dolgozik a szegénygondozó iroda, amelynek helyisége a Vadász-házban van. Idete

rclődik a gazdasági válság hulláma által ideoda csapkodott éhező, fázó szegénység. A szegénygondozó irodában naponként felváltva más és más jótékonysági egyesület hölgyküldöttsége tart inspekciót. A tömegesein jelentkező szegények kéréséről naplót vezetnek. Ezek a feljegyzések megdöbbentő képét adják a feneketlen örvénynek, amely ezre-, k; t tép, szaggat a nyomor dantei poklában. Hétfőn délben meglátogattuk a szegénygondozó irodát: Bodor Zsigmondné, dr. Beraáth Zoltánné, Soltész Gyulámé, Neuwirth Sári fogadták ezen a napon az; ínségesek ostromló tömegét. Rongyos ruhában, dideregve, sírva, könyörögve állanak itt többgyermekes anyák, kenyér nélkül tengődő, sápadt, elkeseredett arcú édesapák, elkékült ajkú gyermekek. Bodor Zsigmondné szeretettel., angyali türelemmel kérdezi ki apróra a jelentkezőt. Minden kérést feljegyez, minden kérelmezőnél megjelenik a Stefánia küldötte, hogy alapos környezettanulmány utján győződjék meg, valóság-e, hogy a kérelmező olyan nyomorban van, hogy azonnali segítségre szorul. A Szegénygondozó irodában már ,7000 nyíregyházi ínséges helyzetét pontosam feltáró feljegyzést találunk. Az asztalom .ott a szegényekről készült kartoték és a kérelmezőről nyomban megállapítják, hogy uj jeInntkező-c, vagy már eddig is segélyezett ínséges. Százan és százan jelentkeznek a szegénygondozó hivatalban és a legtöbb ruhát, cipőt, bakancsot, fehérneműt kér. Nyíregyháza több ezer ínségese az évek óta tartó borzalmas válság ideje alatt a Szószoros értelemben lerongyolódott. Szűkös alsóruha készlete már rég elpusztult. Most szeitefoszlik eddig is rongyos felsőruházata is. A szegénygondozó hivatal tehetetlenül áll a lerongyolódott szegény-, ség Szivettépő panasza és jegesen ostromló kérelmével szemben. Itt csak a polgárság utolsó erőfeszítése segíthet. Igaz, hogy a középosztályt szinte végsőkig kimerítette a sokféle formában és sokféle címen hozott áldozat, de most ócska, rongyos, használhatatlan és értéktelen lomtár-holmit kérnek a polgárságtól. ócska cipőt, használt fehérneműt, ruhát kér a szegénygondozó iroda, ahol egy szabó és egy cipész dolgozik, hogy rendbe hozza és használhatóvá alakítsa, megvarrja, megfoltozza, ahogy lehet. Van olyan anya, aki elmondja., hogy fia inasnak menne, de nincs cipője, nincs ruhája és hasonlóan sok családban a ruhahiány az akadálya egy kedvezőbb életforduiatmak. Ne tétovázzunk tehát. Nézzünk szét otfhon. Küldjük el a Vadászházba, a szegénygondozó hivatalba azokat a ruhákat, alsóruhákat, cipőket, amelyekről eddig azt hittük, nem használhatók semmire sem. A szegénygondozó iroda a Vadász házban van. Ide kell bejelenteni, illetve beküldeni minden ruházati hozzájárulást. A polgársgnak támogatnia kell a szegénygondozó irodát, mert ez az iroda éppen a polgárság érdekében vívja harcát a2 ínséges tél borzalmaival szemben. — Áldott állapotban levő nök es> ffju anyaK a természetes »Ferenc Józsefit keserűvíz használata által rendes gyomor- és bélmíüködést érnek el. A modem nőgyógyitás főképviselői 'a Ferenc József' vizet igen sok esetben kipróbálták é3 kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták, A Ferenc Józset ke-erüvií gyógyszertárakban, drogériákban és iüszcrüzletekben kapható. Nem filmez, Nem. mulattat, hanem annál jobban fűt a Pécsi tojásszén Kohn Jeremiás cégnél, Viz-u. iO. Telefon 93. 6903-?