Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-16 / 38. szám

JSflfÍKVIDÉlL Míkecz Ödön dr. főispán mond megnyitó beszédet a Nyíregyházi Református Nőegylet műsoros teaestélyén Február 19-én nagyszabású műsoros teaest lesz városunkban, melyet 6 órai *fcezdetteí" a Nyíregyházi Református Nőegylet rendez a Korona nagytermében. Ha végig nézünk a Nőegylet ái taj. kibocsátott műsoron, akkor a

zt látjuk, hogy azon a legjobb nevek szerepelnek. A megnyitót ezen a műsoros teaestén Mikecz ödön dr Szabolcs vármegye főispánja mondja, majd ezután magyar nótákat ad élő dr. Kráter Szaboícsné zongorán. A humornak is helyet Szorítottak a műsorban, Nagy Vilmos tamtónőképzőmtézeti tanár tart egy humoros felolvasást, mely előreláthatólag igen nagy sikerie tar

that Számot. Csipkés Ica és Nagy Endre egy modern táncot lejtenek eí, ezután bemutatásra kerül a legjobb műkedvelőkkel a Tavasz cnnü egyfelvonásos színdarab, melynek szereplői 'a következők: Sándorffy Béla, Nagy Irénke, dr Hoffmann Béláné. dr Brenner Ferenc. A műsor után tea, majd tánc következik. Beléptidíj 1.20, családjegy három személyre 3 pengő, táncosjegy 1 pengő, nagypáholy 7 pengő, kispáholy 5 pengő. Felülfizetéseket a jótékonycéi érdekében köszönettel fogad a vezetőség. Látogatás a bejáré diakok otthonában, Nyíregyháza internátusában A Hatzel-térea, a régi Iparostanonc-Otthonban találtak meleg hazát a Nyíregyházára bejáró vidéki diákok. Belépek az épületbe. Ünnepi csend fogad. Semerre sem haliam, az intemátusokban annyira ismert tompa zúgást. Talán nem jó helyen járok? A folyosó végén két asszony mossa serényen a színes kőkockákat. Az egyik elmondja, hogy mindai áldott nap a folyosókat, az emeleten is (pedig ott nagyon keveset járnak), meg a mosdót is felmossák— A diákok hol vannak ilyenkor ? v- térek át a tárgyra. Az asszony nagy barna ajtóra mutat. -t- Az ebédlőben tanulnak. Nagy, világos teremben ritmikusan elhelyezett asztalok mellett kisebb-tnagyobb diákok ülnek. Alig múlt el mégy óra és már kivétel nélkül mind a könyve, vagy füzete filé hajolva dolgozik. Ahogy beszélgetni kezdek az otthon vezetőjével. Reményi tanár úrral, az előbbi csöndet halk moraj váltja fel. A felügyelő tanár ur elmondja, hogy a növendékek munkájára a legle'kiismeretesebbem fefügyéínék. Délután négy órától hétig, este nyolctól—kilencig sziíencium- A reggeli tanulás után a leckét kérdezik ki. A kellemesein fűtött helyiségből a ragyogóan tiszta konyhába mentünk. A nagy barna asztalon tarka bab várta a holnapi napot. — Az otthon élelmezi a diákokat? — kérdem a hatalmas vasfazekakra pillantva. — Természetes. — A városban olyan hirek keringtek, hogy az inségkonyha adja az élelmet. -- Szó sincs róla. Minden betevő falatot magunk készítünk. — Meg vannak vele elégedve a növendékek ? — Egyik, másik talán még otthon sem'élt olyan jól, mint itt. Ma például zöldséglevest és tokányt ettek. Természetesen kitűnően elkészítve. Vacsora, — mint a legtöbb polgári családban — az, ami dé.ről marad. (Jut bőségesen-) Reggeli jó három deci tejA hálóba érünk. A katonás rendben sorakozó vasagyakon tiszta ágynemű várja a gazdáját. Milyen gondos is volt a város! Nem kel

1 a diáknak a hideg, nedves időben éjtszakának idején bokáig' érő sárban, sötét utakon, az állomástól kilométereket gyaolgolni, mert várja az otthon meleg, kényelmes hálója! A hálószobák között van a mosdó. Két zománcozott nagy kád és sok hófehér mosdótál van benne. — Az egész épületet átengedte a város ? 1— Igen. Az épületet, a felszerelést és villanyt a város adja, az élelmezést a vármegye vállalta magára. Jóleső érzéssel hagytam e* a bejáró diákok téli lakóhelyét. Sok szenvedéstől., fáradságtól mentette (meg a város és a megye a különben is anyagi gondokkal küzdő fiatal diákokat, amikor szociális érzéstől áthatottam meleg otthont adott inekik. Kazár Gábor. ttac** Nyírvidék kiküldött munkaíársársának tndósitása a Hegyaljáról Bodrogkísfalud, 1933. febr. hó. A 'kanyargós "bodrog folyó felett sürü köd üf. A tekaji 'hegy félőt tör elő a nap és küzdi át magát a tavaszi felhőkön, 'a falut, a folyót borító ködön. Reggel 7 óra. A falu girbe-görbe utcáin egyetlen egy lelket sem 'ehet látni. Csak a bodregkeresztun vasútállomás felé vezető útvonalon van némi forgalom. A', állomásépülettől jobbra egy szép obeliszk ál

1. A győztes honvédcsaták emlékét hirdeti. Ugyanis a szabadságharcnak egyik győzedelmes csatája itt zajlott le. Klapka György honvédezredes 1849. január 22-én és 23-án Schlich Ferenc császári Vezér seregeit itt verte tőnkre és>ez a szép obeliszk és a

2 az ágyúgolyó, meíy egy pincének homlokzatába fúródva m

a is eredet: helyén áí', hirdeti Klapka honVédefneíc győzedelmes csatáit. Az obeliszkről oiv&ssuk: »Honvédek voltak! Szabadságért Nehéz csatákban estek eí, Egyegy leomló bástya volt Mindenik megvívott kebel. Hősök vérével, dicss

ugárrai Van megszentelve ez a hely Mint a

z oltári áldozatnál Az Ur vérével" a kehely. Küldje a

z Isten szabad napja Ide legfénylőbb sugarát, A kegyeletét e zsámolyáról mondjunk el egy forró imát. Mennyei édes atyánk, Hadúr 1 áldd meg, védjed e népet. Fejlessz homfierSnyt, hogy semmit a Honnak elébe Honpolgár ine tegyen s tudjon meghalni Ilonáért... Bodrogkisfaiua. A község a Bod rog partján fekszik s mintegy 900 lelhet Szam ai. Ősrégi község* Él«ő ismert birtokosai a Buttkaiak családja, kik 1220-öan Il-ik Endrétől nyertek adománylevefet a községre. 1626-ban Bethlen Gábor a császárnak ajándékozza, míg III. Ferdinánd 1647-ben a Szatmári jezsuitáknak adományozza a község birtokait. A községet 1647-ben a török sereg. Hass

zán temesvári "baSa vezérlete alatt teljesen felégette és kirabolta. 1849. január 22-én pedig annak a csatának a közelébe esett, mely hosszúságában Bodrogkeres

zturon keresztül egészen Tar calig nyulott. A községet római katolikusok lakják, templomukat gróf Széchenyi Wolkenstein Aladárné támogatásával Géngely András plébános építette. A tanulmányi u'.ap, mint kegyúr 1S0.000 pengőt adományozott az építkezésre. A község lakosainak főfoglalkozása — mint informátorunk mondja — a szőlő és gyümölcs termelésen kívül kőbányászat képezi. A szomszédom BodrogkereSztur község 'kőbányáiban dolgoztak A nyíregyházi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szabolcsvármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. XIV. 1905 december 21-én megindul a Nyíregyháza—Sóstó — Domibrádi kisvasút, mely a fürdő látogatott ságát növelte, kivált 1910 óta, •almikor a Sóstóig terjedő vonalszakaszt vilamos üzemre átalakították. A város elöljárói 1908-ban határozták el a sóstói vendéglő és fürdő kiépítését. Pazár István mérnököt kérik fel a tervek készítésére. 1911-ben kibővjfík a fürdőt, uszo dával, két várószobával, pénztárral, hét fürdőszobával és klozettekkel. Ekkor épült a víztorony, a park vízvezeték berendezése, a gépház és istálló. Ez év őszén és a következő év tavaszán pedig a vendéglő épülete. Rendezték a fürdőparkot is. 1927-ban bővítik és újból átalakítják a parkot, szökőkúttal látják el az 1882-ben épült nyitott táncterem helyén, ezt pedig a szódagyár közelében helyezik el. A kisvasúti állomást a balsai és a belőle kiágazó szőlőtelepi vonal "közé teszik át. Ugyanebben az évben kötik össze a parkot és a ke mecsei utat bitumenes müuttal. A Sóstó-fürdő parkjában rendezi a Tulipán-szövetség 1906 május 24-én Tulipán-ünnepélyét. 1914-ben épitik a Szeréna-lakot, a Gyermek üdülőtelepen, mely a fürdő feletti parkerdő északi szélén a s

zőlőtelepi vasútvonal és az erdőkerülő házához vezető, ut között van. 1927iben a város saját kezelésébe vette a telepet és a Burger István-alapítványból tartja fenn. Évenként két turnusban négy-négy heti nyaraitatásra 40—40 gyermeket lát el. — 1918-ban felállítják a csendőrőrsöt a hajdani jágerház, majd rituális koffiyha épületében. — 1921-ben a nyári hónapokban a fürdő sveici házában üdül Blaha Lujza, mint a város vendége. Sóstói nagy ut a városból a sóstói fürdőhöz vezető kocsiút. A Kisvasút kitérő állomásától kezdődik tulajdonképpen a 6 m. széles ut, melynek messze földön nincs párji szépségre. Már Kitaibel Pál említi, ki 1796, 1803. és 1815-ben botanizált a ínyiregyházi erdőben. Szeréna lak a sóstói parkerdőben 1933. február ló. me'g "akkor amikor nem eltük a mai válságos időket s jgy a község közgazdasági helyzete nagyon sivár. Mint informátorunk mondja a nagy, boldog Magyarország ldejé ben is nagy-nagy szegénységgel küzdötek a Hegyaljai községek; ma pedig egyenesen tengődés a

z életük és ha a Hegyaljai községek gazdasági'problémájának helyes megoldását -— melyet a Gömbös kormánytól várnak — nem tudják megt

:a;áni, a Hegyaljai községek helyzetében gyökeres változást nem levélhetünk. £s mmdezek dacára a község lakosai, mmt megállapítottuk, mege égedettek, mert meg vannak róla győződve, hogy a

z oly nehe

zen várt magyar feltámadás már nem várat s

0káig magára. * Adja isten, hogy ugy legyen, köszönünk el Bodrogkisfalud be csületes magyar gazdáitól. És m-> nen a g órakor induló vonattal utazunk el, 'hogy látogatást tegyünk a hajdan pallos joggal felruházott Tokaj városába. Ez a város ott fekszik a Kárpátok előőrsének, a nagy magyar alföldből m

agányosaa kiemelkedő hatalmas hegy tövében, melyet Tokaji hegy névfen ismer az egész világ. Kovács Gyula. I

á fürdő feletti gyermeküdülő helyiségét nevezték így Kégly Szerénáról, a Leányegylet elnökéről, la 1900-ban indította meg a mozgalmat a szünidei gyermek Jiyar aló telep létesítése ügyében. 1914-ben épült fel. 1927. évben a város saját kezelésébe vette és a Burgcr-alapitvájayból tartja fent. Tel u'lapos 4 hold nagyságú, hirtelen meredek gödör a Hím erdő északi részén a Kótaji határnál két akácos között, a Hosszulapos fölött. Az 1792-1 határjárásban Himhegy laposa néven szerepel. Gazos vizében cigány és kárász hal élt, amit versével fogtak a 70-ES években is. A dohánycsempészek kedvelt búvóhelye volt sűrűsége miatt. 1925-ben tűz volt itt, mely annyira elterjedt, hogy 6 holdon égtek meg a fiatal tölgyfák. Ma: tölgyes, rakottyís. (Folyt, köv.) Eltemették a neunkircfeeni robbanás áldozatait Nvunkirjchenből jelentik: A robbanás £6 áldozatának temetésére beláthatatlan nagy gyásztömeg gyűlt össze. A birodalmi kormány képviseletében Papén helyettes kancellár és Seldte közinunkaügyi Biittiszter vettek részt a temetésen amelyen egy francia küldöttség is megjelent. A gyászünnepség Beetho vein gyászindulójával kezdődött, utána Stoltenhof főszuperintendáns mondott megható gyászbeszédet. Majd Mönch dr. felszentelt püspök búcsúztatta a halót akat, azután megindult a gyászmenet a temetőbe. Hitler a német 3ajtó hivatásáról Berlinből jelrntik: Hitler német birodalmi kancellár kedden fogadta a nemzeti szocialista sajtó képviselőit, akik az egész birodalomból nagy számban jelentek meg. Hitler többek között kijelentette, hogy az egész német sajtót rá keli nevelni arra a hivatásra, hogy csak a népet szolgálja. Olcsó akácfa ! Aprítva mótermázsánkénf P 2.46 Vágatlanulinétermázsánként P 2.26: házhoz szállítva. Nyíregyházi Kereskedelmi, Kál ai-u. 1. Luvher-ház.